A devizahitelesekkel kapcsolatosan újra módosult a végrehajtási törvény

December 6-án lépett hatályba a végrehajtási törvény újabb módosítása, amely kimondja: nem akad meg a devizahiteles lakással kapcsolatos végrehajtás akkor, ha a végrehajtást helyi önkormányzat, illetve az önkormányzat vagy az állam kizárólagos tulajdonában lévő cég kéri, vállalva az ingatlan felújítását és munkaerő-piaci célú bérbeadását.

A törvényjavaslatot még szeptember végén beterjesztő Csöbör Katalin (Fidesz) azzal indokolta a végrehajtási törvény ilyen kiegészítését, hogy ezzel kikerülhető a devizahiteles törvényben megfogalmazott végrehajtási, illetve kilakoltatási moratórium ezekben a speciális esetekben, amikor az önkormányzat, illetve állami cég indítana végrehajtást. A javaslat alkotmányos indoka az, hogy a jogalkotó minden eszközzel segítse a munkahelyek létesítését - állt az indoklásban.
 
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára - a törvényjavaslat tárgyalásakor - októberben elmondta, hogy az új szabály célja: a településeken az önkormányzatok bérlakások biztosításával tudják segíteni a munkahelyek, vállalkozások létesítését.
 
A mostani módosítás szorosan kapcsolódik az első devizahiteles törvényhez, amely a devizahiteles ügyekben a végrehajtás szüneteltetését rendelte el. Ez alapján folytak - folynak - a bankok által indított perek, amelyekben a szerződési feltételeik tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánják megdönteni.
 
Azokban az esetekben, amikor a lakást már a devizahiteles törvény hatályba lépése - július 26. - előtt értékesítették, a kiürítés (kilakoltatás) elmarad a törvény szerint.

 A devizahiteles törvény elfogadásával egyidőben, idén nyáron, módosította az Országgyűlés a végrehajtási törvényt is. Ez viszont úgy szólt, hogy a kilakoltatási moratórium nem alkalmazható akkor, ha a lakást - még a moratórium elrendelése előtt - helyi önkormányzat, illetve az önkormányzat vagy az állam kizárólagos tulajdonában lévő cég vásárolta meg az árverésen.
 
A módosítás további megkötéseket is tartalmazott, így a vásárló önkormányzatnak, illetve köztulajdonú cégnek vállalnia kellett, hogy - a lakás birtokbavételétől számítva - 2 éven belül felújítja azt, továbbá pályázatot ír ki a lakás bérbeadására, a településen munkát vállalók számára.
 
Ennek analógiájára módosult ismét a végrehajtási törvény.

Az első negyedévben 4783 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok

A pénzintézetek 2014 első negyedévében 4783 hitelfedezetként szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, 2011. október 1. óta pedig összesen 33 599-et - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján szerdán közzétett statisztikából.

Az első negyedévben 118 595 jelzáloggal terhelt lakóingatlan esetében állt fenn több mint 90 napos fizetési késedelem, ez 734-el több, mint a tavalyi negyedik negyedévben. Ezekből az 5 százalékos kvóta alapján 6494-et kényszerértékesíthetnének, de csak a kvóta 74 százalékát használják ki a bankok, így most 4783 lakóingatlant jelöltek ki.

   

A kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok száma 2013 negyedik negyedévében 3997 volt, ez a kvóta 75 százalékát érte el, és ebből ténylegesen 2166-ot adtak el. A Nemzeti Eszközkezelő (NET) 1758 lakást vásárolt meg, az adósok 333-et maguk adtak el, a bankok által értékesített lakóingatlanok száma pedig 75 volt tavaly a negyedik negyedévben. A NET a legtöbb lakást Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (236), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (168) és Békés megyében (158) vásárolta meg.

   

A kvóták rendszere szabályozza, hogy a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kvótát a kormány - a bankokkal egyeztetve - azért vezette be, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben piacra. A kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben az érintett lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben negyedévenként 3 százaléka, 2013-ban 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka. A követelésérvényesítés csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.

   

Az idei első negyedévben a kvóta alapját képező 118 595 lakóingatlan közül a legtöbb Budapesten (14 955), Pest megyében (17 403), illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (9487) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (7263) található. A legtöbb ingatlant is ezekben a megyékben jelölték ki kényszerértékesítésre: számuk Budapesten 639, Pest megyében 727, Borsodban 391, Szabolcsban 316 volt az első negyedévben, míg a legkevesebb ingatlant továbbra is Tolna (92), Zala (83), illetve Vas megyében (58) jelölték ki.

   

A kvótakihasználtság az országban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, 82 százalékos, Vas megyében pedig a legalacsonyabb, 46 százalékos az első negyedévben.

forrás: MTI - kép: otvenentul.hu

Könnyebb lett a kis tartozások behajtása

A közelmúltban bevezetett elektronikus okmánykézbesítés miatt jelentősen felgyorsult a végrehajtást megelőző bírósági adminisztráció, így már a felszámolási eljárások megindulása előtt végrehajthatóvá válnak a kisebb, akár a 10-20 ezer forintos tartozások is - közölte a Bírósági Végrehajtói Kamara és az informatikai fejlesztést végző Microsec Zrt. hétfőn az MTI-vel.   

A postai levelezés miatt eddig több hónap is eltelt az ügyek végrehajtási szakaszba jutásáig, ezért az 50 ezer forint alatti céges tartozások behajtására mostanáig alig indult bírósági eljárás. Az ok: mire a hónapokig tartó ügylet végrehajtási szakaszba került, már javában zajlott az adós elleni felszámolás. A felszámolási eljárásban pedig a kisebb összegű üzleti követelések tulajdonosainak igen csekély az esélyük a kártalanításra. Az elektronikus kézbesítés bevezetésével a teljes követeléskezelési folyamat elektronizált lett.
 
A végrehajtást kezdeményező félnek - a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara honlapján elérhető űrlap kitöltésével - először regisztrálnia kell a kamara rendszerében, majd ezt követően tudja igénybe venni a Microsec e-kézbesítés alkalmazását.
 
A mostanáig gyakorlatilag behajthatatlannak ítélt kinnlevőségek éves szinten sokmilliárdos kárt jelentettek a hitelezőknek. A kis összegű követelések végrehajthatósága hozzájárul a cégek fizetési fegyelmének javulásához, egyúttal megakadályozhatja a nagyobb mértékű üzleti tartozások kialakulását is - fejeződik be a közlemény.

forrás: MTI

Végrehajtás Kőszegi Zoltán ellen.

Végrehajtást indított Kőszegi Zoltán, a Fidesz parlamenti képviselője és Dabas polgármestere ellen egy helyi civil szervezet, a Dabasi Lokálpatrióta Egyesület volt önkormányzati képviselője - közölte a szervezet.

Rácz Nándor azután indította el az eljárást, hogy a Fővárosi Ítélőtábla tavaly május 5-i határozata jogerős ítéletben kötelezte Kőszegi Zoltánt, hogy 15 napon belül levélben ismerje el a jogsértést és kérjen bocsánatot a 2008. április 29-én dabasi önkormányzati képviselői mandátummal rendelkező személyektől. Ezen felül a bíróság Kőszegi Zoltán országgyűlési képviselőt pénzbírság megfizetésére kötelezte - olvasható a Dabasi Lokálpatrióta Egyesület közleményében.

Kőszegi Zoltán az ítéletben foglaltaknak egy éve nem tesz eleget, "országgyűlési képviselő létére az Országgyűlés által alkotott törvényt nem tartja be" - teszi hozzá a szervezet.
A fenti ítélet egy olyan vita végén született, amelyben Kőszegi Zoltán az "elsősorban a saját hivatali idején felhalmozott négymilliárdos városi adósság nyomása alatt" támogatta egy évi 90 000 kilogramm port kibocsátó autó-roncsdaráló dabasi zöldövezetben történő megépítését, a Dabasi Lokálpatrióta Egyesület és önkormányzati képviselői pedig ellenezték ezt.

A képviselő-testület ülésén Rácz Nándort a polgármester a közlemény szerint hazugsággal vádolta, aki bírósághoz fordult és a bíróság megállapította, hogy Kőszegi Zoltán valótlan állításával megsértette Rácz Nándornak a becsülethez és jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait.
 
"Nemrég városunkban járt Orbán Viktor miniszterelnök és – többek között Kőszegi Zoltán jelenlétében – azt mondta, 'senki sem állhat sem a törvények fölött, sem a törvényen kívül. Vége a visszaélések, a becstelenség, a stikli és a kifosztás korszakának'" - írja a közlemény. Kőszegi Zoltán a szervezet szerint közel egy éve nem tartja be sem az Orbán Viktor által kívánatosnak tartott morális kötelezettségeket, sem pedig a vele szemben hozott konkrét bírósági ítéletet.

"A végrehajtási eljárás megindítása előtt hónapokkal Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét és Lázár Jánost, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjét is megkerestük. Válasz sem tőlük, sem Kőszegi Zoltántól nem érkezett, ezért a bírósági végrehajtás eszközét választottuk a jogerős ítéletben foglaltak kikényszerítésére" - tették hozzá.

forrás: hvg