A CIA 2012-ben állítólag tervet dolgozott ki Aszad szíriai elnök elmozdítására

A CIA 2012-ben állítólag tervet dolgozott ki Aszad szíriai elnök elmozdítására, de Obama nem egyezett bele.

Barack Obama amerikai elnök 2012-ben megtorpedózta a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) tervét Bassár el-Aszad szíriai elnök megbuktatására - állította egy volt CIA-munkatárs az NBC televíziónak adott exkluzív interjújában.

 A volt titkosszolga szerint pedig ezzel a tervvel megelőzhető lett volna az Iszlám Állam nevű terrorszervezet térhódítása a közel-keleti térségben. Az információt Doug Laux, a CIA egyik volt munkatársa fedte fel. Laux 2005-ben, 23 éves korában csatlakozott a hírszerzéshez, egy esztendőt töltött a Közel-Keleten, saját elmondása szerint afgán tálibokkal és szíriai ellenzéki csoportok tagjaival tartotta a kapcsolatot, most pedig könyvet írt tapasztalatairól.

A könyv - amelynek címe Hogyan hatolt be a tálibok és az al-Kaida soraiba egy fiatal CIA-tiszt - a jövő héten jelenik meg, és az NBC televízió ez alkalomból kérte őt interjúra. Az eddig is köztudomású volt, hogy David Petraeus tábornok - aki hosszú ideig volt a CIA vezetője - olyan programot szeretett volna megvalósítani, amely titokban felfegyverezte és kiképezte volna a mérsékeltként számon tartott szíriai lázadókat, hogy nyomást gyakoroljon Aszad elnökre. Könyvében Doug Laux most azt állítja, hogy a CIA rangidős tisztségviselői még ennél is tovább mentek: az ő terveikben egyenesen Aszad megbuktatása szerepelt.

Doug Laux állítását a CIA névtelenséget kérő tisztségviselői megerősítették az NBC televízió munkatársainak. A volt hírszerző azt állítja, hogy helyszínen szerzett tapasztalatai alapján tervet készített az Aszad elmozdításához szükséges lépésekről, s bár ezt a tervet konkrétan nem írta le, de főnökei tudtak róla, és ennek alapján tájékoztatták rendszeresen a kongresszus hírszerző bizottságainak tagjait.

 Az NBC idézett egy, a neve elhallgatását kérő másik volt CIA-munkatársat, aki ugyancsak megerősítette Doug Laux állításait, s azzal egészítette ki, hogy a Laux által felvetett elképzelések jó részét a CIA beépítette abba a tervezetbe, amelyet végül Obama elnök elé terjesztettek. Az elnök azonban - akinek jóváhagyása nélkül egyetlen titkos akciót sem lehet végrehajtani - nem engedélyezte az akció végrehajtását.

 "A Fehér Ház és a CIA vezetői a kezdetektől egyértelművé tették, hogy a mi feladatunk azoknak az utaknak, módoknak megtalálása, amelyekkel Aszadot el lehet mozdítani. Mi ötvenféle jó megoldást javasoltunk... de a politikai vezetés soha nem bólintott rá egyikre sem" - mondta az interjúban Doug Laux. A volt CIA-munkatárs azt is megerősítette, hogy Petraeus tábornok és szoros munkatársi gárdája ma is mélyen hisz abban, hogy Aszad elmozdításával megelőzhető lett volna az Iszlám Állam nevű terrorszervezet térhódítása.

 A Fehér Ház és a CIA nem kívánta kommentálni a Doug Laux által elmondottakat. Tudnivaló azonban, hogy a CIA mindig minden könyvet cenzúrázik, amelyet volt munkatársai publikálnak, tehát a hírszerzés a Doug Laux által leírtakat is jóváhagyta.

Az NSA és a CIA az online játékokat is megfigyelte

A létező világ mellett a Second Life, a World of Warcraft, az Xbox Live és a hasonló online játékok felhasználóinak millióit is megfigyelte az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) - közölte hétfőn internetes kiadásában a The New York Times.

A lap az Edward Snowden Hongkongba, majd Moszkvába szökött amerikai informatikus által kiszivárogtatott titkos iratokra hivatkozva azt állította, hogy a virtuális játékok megfigyelésében az Egyesült Államok ügynökségei - az NSA, a CIA, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Pentagon Különleges Műveleti Parancsnoksága - mellett az elektronikus hírszerzésre szakosodott brit GCHQ is részt vett. A kémszervezetek attól tartottak ugyanis, hogy a közeget a terroristák és a bűnszervezetek titkos kommunikációra, pénzmozgatásra vagy fegyveres akciók megtervezésére fogják felhasználni.

   

A digitális avatarok szuperharcosoktól, szörnyektől és szupermodellektől hemzsegő virtuális világába tömegesen vegyültek bele a hamis személyazonosságot használó kémek, akik adatokat gyűjtöttek - beleértve a játékosok közötti kommunikáció tartalmát is - és informátorokat próbáltak meg beszervezni. Annyian lettek végül, hogy a Second Life esetében külön "konfliktusmegoldó" csoportot kellett létrehozni.

   

Az iratok szerint - noha a hírszerzők eljutottak valódi terrorszervezetek tagjaihoz is - a játékok megfigyelésével nem sikerült sikert felmutatni a terrorelhárítás terén, és a hírszerzők feltehetően eltúlozhatták a veszélyt. Az érintett csoportok ugyanis sokkal hatékonyabb és könnyebb módokat találtak a titkos kommunikációra. A lapban közöltek alapján az is sejthető, hogy a beszervezés - legalábbis a potenciális alanyok beazonosításának - terén eredményesebb lehetett ez a tevékenység.

   

Az NSA és más hírszerző szervek 2007-ben figyeltek fel az általuk "célpontokban gazdag kommunikációs hálózatnak" tekintett, rendkívül népszerű, világszerte több tízmillió részvevőt vonzó online játékokra. 2009-ben az ezen a téren kifejtett hírszerzési tevékenység már kiterjedté vált. A brit GCHQ például a Second Life-on folytatott csetelés háromnapos szondázásával 176 677 sornyi információhoz jutott.

   

A Pentagon már az ismert online játékterekbe való behatolás előtt felfigyelt a videojátékokban rejlő lehetőségekre és 2006-2007-ben külföldi cégek, köztük egy meg nem nevezett prágai digitális médiavállalkozás segítségével olyan, mobiltelefonokra letölthető játékokat fejlesztett ki, amelyek segítségével információkat lehetett gyűjteni azok felhasználóiról.

   

A SAIC információtechnikai nagyvállalat 2007-ben úgy reklámozta magát, hogy képes a játéktérben való információgyűjtésre is, s emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a közeget terrorszervezetek is felhasználhatják. A lap szerint nem tudni, hogy konkrétan ennek az ajánlatnak az alapján kapott-e megrendelést a cég, de a SAIC egy korábbi alkalmazottja szerint kötött szerződést a CIA-val az internet megfigyeléséről.

   

2009-ben tudósok és katonai beszállítók a washingtoni Dulles repülőtér Marriott szállodájában tartottak tanácskozást arról, hogy a játékosoknak a virtuális térben tanúsított magatartása milyen mértékben hozható összefüggésbe valós magtartásukkal. A konferencia nyomán a SAIC és a Lockheed Martin több millió dolláros kutatási megrendeléseket kapott a hírszerzéstől.

   

Az online játékoknak a kommunikáció tartalmára is kiterjedő megfigyelése felvetette a magánélet sérthetetlenségéhez való jog problémáját, mert amerikai és a brit hírszerző szervek nem kaptak felhatalmazást a játékokhoz való hozzáférésre. Sok játékos emellett amerikai állampolgár volt, akinek megfigyelésére az Egyesült Államok hírszerzést felügyelő titkos bíróságának (FISC) felhatalmazására lett volna szükség. A külföldiek elleni kémkedés ügyében jóval nagyobb mozgástérrel rendelkezik az amerikai hírszerzés.

forrás: MTI - kép: http://www.survivalandbeyond.net

Vádemelési javaslat Petraeus volt CIA-igazgató ellen

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és az igazságügyi minisztérium ügyészei azt javasolják, hogy emeljenek vádat David Petraeus nyugállományú tábornok ellen, aki titkos információkat szolgáltatott ki a szeretőjének, amikor a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója volt - írta pénteken internetes kiadásában a The New York Times.

A lap szerint Eric Holder igazságügyi miniszteren múlik, hogy vádat emelnek-e, ami viszont Petraeus bebörtönzéséhez vezethet, akit nemzedéke legtehetségesebb katonai vezetőjének tekintettek. A CIA élére történt 2011-es kinevezését megelőzően a volt négycsillagos tábornok Irakban és Afganisztánban is volt az amerikai és a szövetséges erők parancsnoka. A médiában megjelent spekulációk szerint esélye lehetett volna arra is, hogy a későbbiekben valamikor versenybe szálljon a Republikánus Párt hivatalos elnökjelöltségéért.
 
Az amerikai igazságügyi minisztérium azt követően indított vizsgálatot ellene, hogy kiderült: Petraeus házasságtörő viszonyt folytatott életrajzírójával, a hadsereg tartalékos állományához tartozó Paula Broadwellel. A volt tábornok 2012. november 10-én, a kapcsolat nyilvános lelepleződése - és az elnökválasztás - után azonnal lemondott a CIA éléről.

 David Petraeus korábban kijelentette, hogy sohasem juttatta tikos információkhoz Broadwellt, és nem bocsátkozott vádalku-tárgyalásokba annak érdekében, hogy elkerülhesse a megalázó bírósági eljárást. Röviddel azután, hogy távozott a CIA éléről, Barack Obama elnök kijelentette: semmi sem bizonyítja, hogy Petraeus titkos anyagokat szivárogtatott volna ki a szeretőjének, a vizsgálat azonban megállapította, hogy a volt tábornok megsértette a titokvédelmi előírásokat. Állításuk szerint alacsonyabb rangú személyeket sokkal kisebb kihágásokért is felelősségre szoktak vonni.

 Holder igazságügyi miniszternek, aki korábban példátlan szigorral lépett fel az újságíróknak kényes információkat kiszivárogtató újságírókkal szemben, az ügyben illetékes ügyészek szerint még decemberben meg kellett volna hoznia a döntését a Petraeusszal szembeni vádemelés ügyében.
 
Petraeus a CIA-igazgatóságról történt lemondása után tanított és üzlettárssá vált a világ egyik legnagyobb magántőke-befektetési cégénél, a Kohlberg Kravis Robertsnél.

CIA-kínvallatás - A szenátus szerint a CIA módszere a beismertnél kegyetlenebb volt

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) az általa elismertnél "sokkal kegyetlenebb" módszereket alkalmazott az al-Kaida feltételezett tagjaival szemben a "fokozott vallatások során", ezzel kapcsolatban félrevezette a kormányzatot és a kongresszust, a kínzás ráadásul nem volt hatékony információszerzési eszköz - állapítja meg az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának kedden ismertetett jelentése.

A dokumentum szerint a CIA titkos börtöneiben George W. Bush elnöksége alatt legalább 119 személyt tartottak fogva, akiknek mintegy harmadát vetették alá a vitatott vallatási módszereknek, amelyek legalább egy emberéletet követeltek. A foglyokat több hetes alvásmegvonással, pofozással, falhoz láncolással, szűk helyre való bezárással, alsó beöntéssel, jeges fürdővel, halállal való fenyegetéssel és három személy esetében pedig a vízbe fojtás imitálásával vallatták.
 
Ez utóbbi eljárást Hálid Sejk Mohameddel, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások állítólagos kitervelőjével szemben 183 alkalommal gyakorolták. A kényszervallatási módszernek alávetett alanyok közül többeknél pszichikai bántalmak jelentkeztek.
 
"A fogalom bármely mindennapi értelmezése szerint a CIA foglyait megkínozták" - jelentette ki Dianne Feinstein, a bizottság elnöke.
 
Barack Obama elnök a dokumentum közzétételét követően azonnal elítélte "az amerikai értékekkel összeegyeztethetetlen" módszerek alkalmazását, amelyek szerinte nem szolgálták sem a szélesebb értelemben vett terrorelhárítási erőfeszítéseket, sem az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket. Obama közleményében leszögezte, hogy az eljárás már a múlté, és elnökként meg fogja akadályozni az ahhoz való visszatérést.
 
A jelentésből kiderült, hogy a vallatási eljárás végrehajtói 80 százalékban szerződtetett alkalmazottak voltak, hogy a CIA többnek is nyomát vesztette a 119 fogolyból, és hogy közülük többeket tévedésből fogtak el. Feinstein bizottsági elnök szerint a CIA és más hivatalos személyek Bush elnököt, Dick Cheney alelnököt, Donald Rumsfeld védelmi és Colin Powell külügyminisztert is félrevezették a módszerekről.
 
John Brennan, a CIA jelenlegi igazgatója kedden elismerte, hogy a titkos fogva tartások és a vallatások során követtek el hibákat, de vitatta a jelentésnek azt a megállapítását, miszerint a program ne lett volna hatékony, és azt állította, hogy annak segítségével merényleteket sikerült megakadályozni. Ez utóbbi állításával ellentmondott a vizsgálat megállapításainak.
 
Volt CIA-vezetők és szenátusi republikánusok szerint a jelentés "mazsolázott" a bizonyítékok között, azzal a céllal, hogy egy előre elhatározott következtetésre jusson. George Tenet volt CIA-igazgató azt állította, hogy az eljárás al-Kaida vezetők elfogásához vezetett és "több ezer amerikai életét" mentette meg.
 
A kedden nyilvánosságra hozott dokumentum a CIA 6 millió iratára támaszkodó, 6700 oldalas szenátusi jelentésnek mintegy félezer oldalas, cenzúrázott kivonata. Magát a jelentést 25 évre titkosították. A dokumentum nyilvánosságra hozatalát megelőzően megerősítették az Egyesült Államok külföldi képviseleteinek, bázisainak és egyéb létesítményeinek őrizetét.
 
George W. Bush elnök 2002-ben titkos határozatban hagyta jóvá a CIA eljárását, amelyről először csak 2006-ban kapott jelentést. Annak az évnek a szeptemberében elrendelte a titkos börtönök bezárását és a foglyoknak a guantánamói fogolytáborokba történő szállítását.
 
A vízbe fojtást imitáló eljárás (waterboarding) alkalmazását már 2003-ban leállították, de a többi kényszervallatási módszert csak Barack Obama 2009-ben történt hivatalba lépését követően szűntették meg. A CIA 2005-ben megsemmisítette a kínvallatásokról készült videofelvételeket.

A nemi erőszak mint az etnikai tisztogatás egyik formája

Mintegy 20-60 ezer nőt erőszakoltak meg 1993 tavaszáig a délszláv háborúkban a CIA különféle forrásokon alapuló becslései szerint. Ezek a számok az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik korabeli jelentésében szerepelnek, amelyet több mint 300 másikkal együtt a közelmúltban oldottak fel a titkosítás alól.

forrás: MTI - kép: ujszo.com

A dokumentumokat nagy terjedelemben ismertetik ezekben a napokban a délszláv országok, köztük Szerbia tömegtájékoztató eszközei.

   

Egyedül Boszniában 34 olyan létesítményt azonosítottak, amelyekben nőket tartottak fogva és erőszakoltak meg hosszabb időn keresztül. Az 1993. április 2-ai keltezésű CIA-irat szerint a nemi erőszak áldozatainak vallomásai arra utalnak, hogy a szerb vezetés legalább hallgatólagosan beleegyezett ezekbe a támadásokba. Belgrád tisztában volt azzal, hogy volt ilyen erőszak, de a szerb vezetők nem léptek fel ellene kellő erővel.

   

A CIA jelentése szerint a nemi erőszak és más támadások brutális természete azzal erősítette az etnikai tisztogatást, hogy a muszlimok nagy része ezek következtében inkább elmenekült, végül pedig inkább elhagyta az országot, és nem várt egy lehetséges békekötésre, hogy visszatérhessen az otthonába.

   

A feltételezések szerint a 34 létesítményt – kettő kivételével - szerbek irányították, de egy muszlim és egy horvát "tábort" is felfedeztek a hírszerzők. A jelentés szerint erőszakot leggyakrabban a szerbek vezette táborokból jelentettek, ahol nőket és férfiakat is tartottak fogva. Rendszeres szexuális bántalmazásra általában a kisebb táborokban került sor, ahol kevesebb mint száz nő volt. Voltak olyan táborok is, amelyek a szerb katonák számára "bordélyként" szolgáltak.

   

A bizonyítékok alapján a hírszerzők arra az álláspontra jutottak, hogy az erőszakot a férfiak általában csoportosan követték el hosszabb időn (heteken vagy hónapokon) keresztül. A leggyakrabban a 15-35 éves nőket választották ki.

   

A sajtó arról számolt be, hogy a teherbe esett nőket elkülönítették, hogy ne tudják elvetetni az erőszak során fogant gyereküket. Az áldozatok arról is beszámoltak, hogy időnként orvosi vizsgálatot végeztek rajtuk, hogy kiderüljön, szednek-e valamilyen fogamzásgátlót. Az erőszak során gyakran az áldozat családját, szomszédját, barátait arra kényszerítették, hogy nézzék végig a megbecstelenítést.

   

A boszniai szekularizált muszlim társadalom is kiközösösítette az erőszak áldozatait, ezért a család inkább eltitkolta ezt a tényt, nehogy a lány rangon alul menjen férjhez. A későbbi vizsgálatok során a horvát orvosok arról számoltak be, hogy a kirekesztéstől való félelem miatt azok a nők is letagadták, hogy megerőszakolták őket, akiken látszottak a bántalmazás fizikai nyomai. Az adott helyzetben azonban - áll a CIA jelentésében -, a muszlim nők elleni erőszak egyben a közösség elleni támadásként is értelmezhető volt.

   

Egyes jelentések szerint a férfi foglyokat is bántalmazták szexuálisan. Egy brckói táborban például a jelentések szerint a 20-30 éves horvát és muszlim férfiakat kényszerítették arra, hogy egymással közösüljenek.

   

A CIA azt állapította meg, hogy a nemi erőszak a távozásra kényszerítés egyik formája volt. A boszniai szerbek valószínűleg arra a következtetésre jutottak, hogy a nemi erőszak és a kényszerterhesség a hagyományos boszniai muszlim normák megsértése miatt elidegeníti majd a nőket családjuktól és a társadalomtól, így végül az etnikai tisztogatás egyik formájává válhat. A boszniai szerb vezetők folyamatosan tagadták ezt.

   

Radovan Karadzic boszniai szerb elnök mindennek kapcsán azt hangoztatta: "Nincs bizonyíték arra, hogy nőket erőszakoltak meg. Az erőszak nemcsak a háborúk idején jelenik meg, hanem akkor is, amikor minden normális. Katonai vezetőink nagyon érzékenyek az erkölcsi kérdésekben, mindegyik tábornokunk a régi kommunista iskolát követi. […] Az etnikai tisztogatás soha nem volt a politikánk része."

   

Slobodan Milosevic szerb elnök pedig azt mondta, hogy "egyes személyek mindkét oldalon követtek el hasonló dolgokat. A bizonyítékaink alapján nagyon kevés szerb tehető ezért felelőssé (…), erőszakot mindkét oldalon láttunk."