Egységes lesz a bírósági végrehajtási rendszer

A Fidesz szerint előremutató, méltányos, áttekinthető és egységes lesz a bírósági végrehajtási rendszer az átfogó megújítását célul kitűző törvénytervezet alapján.

Papcsák Ferenc, a Fidesz jogi munkacsoportjának vezetője a tervezetről tartott csütörtöki ötpárti egyeztetés után az MTI-nek azt hangsúlyozta, hogy a végrehajtás az igazságszolgáltatás egyik olyan fontos eleme, amely nem választható el a perindításról és a per eldöntésének szakaszától sem.

A kormánypárti politikus nagyon fontosnak tartotta, hogy az igazságügyi miniszter a parlamenti tárgyalás előtt meghallgatta a pártok véleményét a törvénytervezetről. A tervezet megújítja a végrehajtói szervezetet és a végrehajtói eljárást is - mondta.

Papcsák Ferenc ismertetése szerint egy átmeneti időszakban, amíg a végrehajtói kamara jogutódlásával meg nem alakul a végrehajtói kar, valamint utána még egy ideig miniszteri biztos fogja felügyelni a szabályos működést.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának alelnöke hangsúlyozta, a kar tagja csak jogvégzett ember lehet, aki feddhetetlen, szakmailag hozzáértő. Hozzátette: a jelenleg 188 tagú végrehajtói apparátusból azoknak, akiknek nincs jogi végzettségük, 2022-ig kell megszerezniük, kivéve azokat, akik betöltik 65. életévüket.

Papcsák Ferenc szerint a rendszer átalakítása után csökkennek a végrehajtási költségek és igazságosabb lesz a rendszer egyes kedvezmények miatt, emellett a nyilvánosság is jobban érvényesül.

Fontosnak tartotta, hogy rendezik a fegyelmi kérdéseket, valamint azt is, hogy határozott időre, hét évre nevezik ki a végrehajtókat, kinevezésük pedig meghosszabbítható.

Értékelése szerint valamennyi párt szakértője egyetértett a törvénytervezet céljaival, a részletszabályokat illetően voltak apró nézeteltérések.

Papcsák Ferenc jelezte, a kormány már tárgyalta a tervezetet, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül.

Megválasztották a végrehajtói kamara új elnökét

Megválasztották a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) új elnökét, a tisztséget Tóth Dénes töltheti be - közölte a MBVK kedden az MTI érdeklődésére.

 A tájékoztatás szerint ügyvezető alelnöknek Várady Zoltánt, elnökségi titkárnak Orell Zsoltot választották a hétfői elnökségi ülésen. Az elnök személyét a hatályos jogszabályok alapján a kamara elfogadásra felterjesztette az igazságügyi miniszternek - közölte a kamara.
 
Az április 24-i tisztújító közgyűlésen - a vonatkozó jogszabályok figyelembevétele mellett - a kamara elnökségi tagjainak Balogh Ágnest, Császti Ferencet, Lukács Tamást, Orell Zsoltot, Schadl Györgyöt, Tóth Dénest és Várady Zoltánt választotta meg a közgyűlés - tájékoztatott a MBVK.
 
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy megvizsgálja a MBVK közgyűlésén hozott határozatok törvényességét. Ha valamelyik ellentétes a bírósági végrehajtásról szóló törvénnyel, akkor a minisztérium felhívja a kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére - közölték.
 
Az MTI korábban beszámolt arról, hogy a kamara előző elnökségének mandátuma májusban járt volna le, de március 6-án az elnökség valamennyi tagja írásban benyújtotta lemondását. Schmidt Zoltán, a MBVK korábbi elnöke szerint döntésük indoka a teljes kamarai szervezet megújulása, a lehető legnagyobb és hosszú távú legitimitás biztosítása annak érdekében, hogy olyan elnökség folytathassa a munkát, amely a legszélesebb körű támogatottságot kapja a kamarai tagságtól.
    Trócsányi László igazságügyi miniszter korábban bejelentette, hogy szükség van a bírósági végrehajtói rendszer reformjára, mert sok a panasz, a rendszer nem úgy működik, ahogy kellene. A miniszter december elején kinevezte Szekér Juditot, a MBVK mellé miniszteri biztosnak. A kamarát az igazságügyi tárca átvilágította, a jogi és pénzügyi auditorok jelentésének elemzése során a tárca több - meg nem nevezett - ponton és több kérdésben is olyan körülményeket észlelt, amelyekkel kapcsolatban felmerült a bűncselekmény elkövetésének a gyanúja. A tárca március 27-én azt közölte: különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a végrehajtói kamaránál végzett audit alapján.

Vasárnaptól él a bírósági végrehajtók ellenőrzését részletesen szabályozó rendelet

Vasárnap lép életbe az önálló bírósági végrehajtók ellenőrzésének részletszabályait rögzítő kormányrendelet.

A jogszabályt az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére kell alkalmazni. Az Igazságügyi Hivatal által végzett ellenőrzések célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megerősítése és megóvása.
 
A rendelet szerint az Igazságügyi Hivatal az ellenőrzések során önállóan kockázatelemzés alapján jár el, az ellenőrzésnek függetlennek, pártatlannak és tárgyilagosnak kell lennie, ennek során lehet átfogó vizsgálat, soron kívüli vizsgálat, illetve célvizsgálat és utóvizsgálat.
  
Átfogó vizsgálatot a végrehajtó kinevezését követő egy év elteltével, ezt követően szolgálati viszonyának fennállása alatt legalább négyévenként kell végezni. Súlyos vagy rendszeres jogszabálysértés, vagy a kamara iránymutatásaiban foglaltak megsértésének gyanúja esetén elrendelhető soron kívüli vizsgálat. Soron kívüli, cél- és utóvizsgálat során előzetes bejelentésre nincs szükség, ha az - a rendelkezésre álló adatok alapján - meghiúsíthatja az ellenőrzés eredményes lefolytatását.
 
Az ellenőrök, illetve az ellenőrzések kapcsán a rendelet szigorú képesítési, gyakorlati és összeférhetetlenségi feltételeket állapít meg.
 
Trócsányi László igazságügyi miniszter három hónapja jelentette be, hogy szükség van a bírósági végrehajtói rendszer reformjára, mert sok a panasz, a rendszer nem úgy működik ahogy kellene, december elején pedig kinevezte Szekér Juditot, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara mellé miniszteri biztosnak. A tervek szerint 2016-ra újul meg a végrehajtói rendszer.