napiTopik

Misszióját sikeresen végrehajtva péntekről szombatra virradó éjjel megsemmisült - a Föld légkörébe érve elégett - a Masat-1, Magyarország első műholdja - közölte a missziót irányító kutatócsapat szombaton az MTI-vel. A műhold megsemmisülése feltehetően az előre jelzett időszakban, péntek 23.15 és szombat 0.45 között következett be.   A kutatók tájékoztatása szerint az utolsó online csomag 21 óra 21 perc 43 másodperckor érkezett be Argentínából, ezután nem észleltek több jelet a Masat-1-ről. Ennek részben az az oka, hogy a műhold az utolsó óráit vagy óceán, vagy olyan terület felett töltötte, ahol nem voltak a magyar irányítók számára adatokat gyűjtő földi állomások.   Legközelebb ilyen terület fölé szombat hajnali 2.27-kor került volna a műhold, de a BME földi állomásáról ekkor már nem tudták venni a jeleit.  Vajta László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) dékánja korábban kiemelte: a Masat-1 me...

E gy évvel ezelőtt, 2012. február 13-án lőtték fel a Masat-1-et, az első magyar műholdat. A Masat-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Az űreszköz, amelynek neve a magyar és a satellite szavakból származik, egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit. A CubeSat szabvány szerint készült 10x10x10 centiméteres, kocka alakú műhold 1 kilogramm tömegű. Építése elsősorban oktatási célt szolgált, pályára állása óta gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a BME csapata által e célra kialakított földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra. A fedélzeten elhelyeztek egy félaktív mágneses stabilizáló rendszert, ennek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni. A Masat-1-et az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műholddal taval...

Változatlanul jól érzi magát az első magyar műhold, a Masat-1 - tájékoztatta Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője hétfőn az MTI-t.   A BME által készített kisméretű, egy kilogramm tömegű, kocka alakú pikoszatellit az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műholddal február 13-án startolt a kouroui (Francia Guayana) űrközpontból, Dél-Amerikából. Pályára állását követően saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat gyűjt, de a fedélzeten félaktív mágneses stabilizáló rendszert is elhelyeztek, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.   "Olyan szerencsés a pályája, hogy hosszú időn át, naponta körülbelül 1 óra 20 percen át láthatjuk Magyarországról. Ez messze kedvezőbb, mintha az eredeti tervek szerint indiai vagy orosz hordozórakétával állították volna pályára" - hangsúlyozta Gschwindt András,...

H uszonkét ország rádió-amatőrjei figyelik az első magyar műholdat, amelynek hőmérsékletéről, mozgásáról, áramellátásáról rendszeresen küldenek az interneten keresztül információt a fejlesztőknek - tájékoztatta a Masat-1 első heti működéséről az MTI-t Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője. Közlése szerint a legtöbb adat eddig Új-Zélandról érkezett. A Masat-1 az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műhold "társaságában" február 13-án startolt az Egyenlítő közelében lévő Kourou európai űrközpontjából. A Masat-1 a BME két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Kisméretű, úgynevezett pikoszatellit: CubeSat szabvány szerint készült, egy kilogramm tömegű, 10x10x10 centiméteres kocka alakú műhold. Elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását ...