VIII. Henrik angol király dühkitörései

VIII. Henrik angol király (1491-1547) dühkitöréseit és kiszámíthatatlan viselkedését olyan sorozatos traumás agysérülések okozhatták, amelyek a mai amerikaifutball-játékosoknál és más sportolóknál is megfigyelhetőek - vélik Yale Egyetem kutatói.

 

A hirtelen, erős ütések miatt keletkező traumás agysérülés megmagyarázhatja az anglikán egyházat megalapító király életének utolsó évtizedét megnehezítő emlékezetkieséseket, dühkitöréseket, fejfájást, álmatlanságot, az érzések kontrollálására való képtelenséget, valamint az esetleges nemzésképtelenséget is.

"Nagyon érdekes belegondolni abba, hogy a modern európai történelem talán örökre megváltozott egy fejet ért ütés miatt" - mondta Arash Salardini, a Yale Egyetem neurológusa, a kutatásaikat összegző tanulmány fő szerzője.

VIII. Henrik 1534-ben szakított a katolikus egyházzal, és létrehozta a Rómától független anglikán egyházat, amelynek feje ő maga lett. Az egyházszakadás egyik kiváltó okaként szokás hivatkozni arra, hogy a pápa helytelenítette VIII. Henrik első házasságának felbontását, valamint a néhány évvel később kivégzett Boleyn Annával kötött második házasságot.

A kutatásban részt vevő Muhammad Qaiser Ikram és Fazle Hakim Saijad az uralkodó számos levelét és más történeti forrásokat is elemeztek, így próbálva rekonstruálni VIII. Henrik kórtörténetét és azokat az eseményeket, amelyek hozzájárulhattak betegségeihez. Eredményeik megerősítik néhány történész azon felvetését, hogy lovagi tornákon szerzett sérülések okozhatták a király későbbi viselkedési és egészségi problémáit.

Az uralkodó a harmincas éveiben két komoly fejsérülést is szenvedett: 1524-ben áthatolt sisakrostélyán ellenfele lándzsája egy lovagi tornán, egy évvel később pedig fejjel előre esett egy patakba, amelyet megpróbált rúddal átugrani. A kutatók szerint azonban a király egyre inkább kiszámíthatatlanná váló viselkedését egy 1536-os lovagi tornán bekövetkezett baleset okozta. Ekkor egy ló zuhant VIII. Henrikre, aki két órán át nem nyerte vissza eszméletét.

"A történészek egyetértenek abban, hogy a király viselkedése megváltozott 1536 után" - hangsúlyozta Arash Salardini, megjegyezve, hogy a fiatal Henrikről született leírások egy bölcs katonai és politikai döntéseket hozó, higgadt, intelligens férfiról szólnak. Viselkedése később gyökeresen megváltozott, hajlamos lett a feledékenységre és a dühöngésre.

A tudósok szerint néhány forrás alapján még az is elképzelhető, hogy a fejsérülések mellékhatásaként az uralkodó esetleg hormontermelési zavarokkal, metabolikus szindróma nevű anyagcserezavarral, valamint ebből fakadóan nemzésképtelenséggel küszködött.

A kutatók által korábban felvetett más betegségek - szifilisz, cukorbetegség vagy az elhízással járó Cushing-szindróma - a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kevésbé valószínűek - olvasható az amerikai egyetem honlapján közzétett tanulmányban, amelynek végkövetkeztetése szerint a traumás agysérülés a legjobb magyarázat a király viselkedési rendellenességeire.

http://phys.org/news/2016-02-henry-viii-brain-injury-nfl.html

Tavaly is sokat dolgozott a brit királyi család

Tavaly is sokat dolgozott a brit királyi család, és a munkából alaposan kivette részét az uralkodó férje, Fülöp edinburghi herceg is, aki idén ünnepli 95. születésnapját.

 
Tim O'Donovan, a királyi család aktivitását minden évben részletesen összegző műkedvelő statisztikus idén is összeállította kimutatását az udvar hivatalos közlönye, a Court Circular adatai alapján a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap számára.
   
Az új lista szerint az idén 90 esztendős II. Erzsébet királynő - aki februárban kezdi uralkodásának 65. évét - 2015-ben 306 hivatalos eseményen jelent meg. Egy évvel korábban az uralkodó 393 rendezvényen vett részt.
   
Az udvar nem is titkolja, hogy a királyi ház illetékesei igyekeznek valamelyest enyhíteni a királynő munkaterhén, tekintettel az uralkodó előrehaladott korára. II. Erzsébet már évekkel ezelőtt felhagyott például a hosszú külföldi utazásokkal, és a Nemzetközösség távoli népeivel fenntartott kapcsolatok ápolását gyermekeire, illetve unokáira bízza.
   
Férje, Fülöp herceg 2015-ben 217 programon volt jelen az egy évvel korábbi 273 hivatalos megjelenés után.
   
Fülöp a 90. születésnapja alkalmából vele és róla készült BBC-portréműsorban annak idején még azt ígérte, hogy a jövőben jóval kevesebb feladatot vállal, mivel ebben a korban "az ember már lefelé tart fizikailag, szellemileg, és általában is jobb kiszállni még a szavatossági idő lejárta előtt".
   
Ennek azonban az azóta eltelt években nem sok jelét adta, annak ellenére sem, hogy többször is kórházi kezelésre szorult. A legnagyobb riadalmat 2011 karácsonyán okozta egy szívkoszorúér-elzáródás, amelyet katéteres beavatkozással és egy artériatágító betét beültetésével sikeresen megszüntettek.
   
Az orvosok akkor teljes pihenésre utasították az agg herceget, aki azonban - a szombati statisztika tanúsága szerint is - ezt a parancsot gyakorlatilag elengedte a füle mellett.
   
Fülöp messze maga mögött hagyja a királyi család fiatal nemzedékét is. Vilmos herceg, a királynő unokája - az Egyesült Királyság majdani uralkodója -, valamint hitvese, Katalin hercegnő és öccse, Harry herceg összesen is csak 198 hivatalos eseményen jelent meg 2015-ben a királyi ház képviseletében.
   
Tavaly Károly trónörökös, a királynő és Fülöp herceg 67 esztendős elsőszülött fia és húga, Anna hercegnő, a királyi pár egyetlen leánygyermeke volt a legszorgalmasabb. Károly 527, Anna 544 hivatalos programot teljesített.

Azonosították Ezékiás júdai király pecsétjét Jeruzsálemben

Ezékiás júdai király pecsétjeként azonosították a kutatók a 2009-ben Jeruzsálem óvárosának fala mellett, a Templomhegy szomszédságában talált leletet - adta hírül a Ynet, a Jediót Ahrónot című újság honlapja.

   

Archeológusok első alkalommal azonosítottak izraeli vagy júdeai uralkodói pecsétlenyomatot, és felfedezésük nyomán megnőtt a műkereskedők által nyilván tartott hasonló királyi pecsétek hitelessége.
   
Ezékiás pecsétnyomata mellett további harminchárom pecsétre bukkantak, amelyek közül több szintén tartalmazott héber írást.
   
Az i. e. 727 és 698 között élt Ezékiás júdai király ovális uralkodói pecsétnyomója mindössze 9,7 milliméter hosszú és 8,6 mm széles volt, és egy vékony zsinórral átkötött papirusztekercset lezáró, tizenkétszer tizenhárom milliméteres, három milliméter vastag agyagba nyomták bele mintegy 2700 évvel ezelőtt.
   
Az ásatások helyszíne a tudósok feltételezése szerint Ezékiás idején a királyi palota élelmiszerraktárát szolgáló szemétdomb lehetett. Eilat Mazar, a Jeruzsálemi Héber Egyetem szakértője szerint a pecséteken ebben a korszakban megváltoztak a jelek.
   
Az uralkodó jelképe eleinte az erőt és hatalmat kifejező skarabeuszbogár volt, később ezt felváltotta az isteni védelmet jelző, az asszíriai uralkodókat is gyakran szimbolizáló szárnyas nap képe.
   
A kutatók szerint a változás, az élet szimbólumának bevezetése megerősíti a feltételezést, hogy Ezékiás i. e. 704-ben súlyos, életét veszélyeztető korabeli bőrbetegségben szenvedhetett, amelyből kigyógyult, és ezért az élet jele különösen fontossá vált számára.
   
Ezékiás uralkodása idején Ézsaiás próféta tanácsára eltávolíttatta a város szentélyéből más vallások kegytárgyait, és az egész országot megtisztította a bálványozástól. Uralma alatt Szín-ahhé-eríba asszír uralkodó sikertelen hadjáratot folytatott Jeruzsálem ellen.
   
A Biblia szerint ő rendelte el a közeli silói forrástól Jeruzsálembe vizet vezető csatorna munkálatait, amely az ostrom idején meghatározó jelentőségű volt. Ennek a vízellátó csatornának a maradványait mát a tizenkilencedik században megtalálták.
   
A bullát már 2009-ben feltárták a régészek, de csak idén ismerte fel jelentőségét Reút Ben Arie, a Héber Egyetem tudósa. Eleinte ugyanis Melkijáhunak olvasták a szövegben található betűket, de később észrevették a pontozást, amely "melech Judára", Júda királyára változtatta a szavak értelmét, és egyértelművé tette, hogy egy királyi pecsét nyomát találták meg.

http://www.timesofisrael.com/seal-bearing-name-of-judean-king-found-in-jerusalem/

Dagad a brit uralkodó fiának szexbotránya, az udvar ismét cáfol

Két napon belül másodszor volt kénytelen cáfolni a brit királyi ház, hogy András yorki herceg, II. Erzsébet királynő másodszülött fia érintett lenne egy régóta húzódó amerikai gyermekszex-botrányban, miután az ügyről egyre több, az amerikai közélet és a politika legmagasabb szintjeire is gyanút vető részlet kerül nyilvánosságra.

A Buckingham-palota - a brit királyi család első számú londoni hivatala - vasárnap hivatalos közleményben szögezte le, hogy "minden alapot nélkülöznek" azok az állítások, amelyek szerint az 55 esztendős András herceg - aki az ötödik a brit trónutódlási sorban - bármikor is szexuális visszaélést követett volna el kiskorúak sérelmére.

 A közlemény szerint az udvar "a lehatározottabban cáfolja" ezeket az állításokat.
 
A Buckingham-palota már pénteken, az ügy nyilvánosságra kerülése után is kiadott egy nyilatkozatot, hangsúlyozva, hogy "kategorikusan valótlanok" azok az állítások, amelyek szerint a yorki herceg bármiféle "nem helyénvaló" kapcsolatba került volna kiskorúakkal.
 
Az ügy részletei azonban vasárnap elöntötték a brit sajtót, és a BBC udvari tudósítójának kommentárja szerint most már az a veszély fenyeget, hogy a botrány súlyosan károsítja a herceg és az egész brit monarchia megítélését.

 András hercegről már évekkel ezelőtt kiderült, hogy közeli üzleti és baráti kapcsolatokat ápolt egy amerikai pénzemberrel, Jeffrey Epsteinnel, aki a börtönt is megjárta fiatalkorú lányok szexuális szolgáltatásainak szinte iparszerű forgalmazásáért.
 
Az ügy most annak nyomán került ismét a felszínre, hogy kiderült: Epstein ellen üzelmeinek egyik egykori áldozata polgári peres keresetet nyújtott be egy floridai bíróságon. A feljelentő - egy jelenleg 30 éves nő - szerint Epstein több alkalommal is szexuális kapcsolatra kényszerítette őt András herceggel.         A nő akkoriban 17 éves volt, vagyis a floridai törvények szerint kiskorúnak számított.

  A vasárnapi brit sajtó kiderítette, hogy a háromgyermekes Virginia Robertsről van szó, és a lapokban megjelent egy fotó is, amelyen András herceg látható a fiatal nővel, egymás derekát átölelve.
 
A legnagyobb példányszámú brit bulvárlap, a The Sun vasárnapi kiadása, a The Sun on Sunday megszólaltatta Virginia Robertset, aki intim részletekkel kiegészítve megerősítette, hogy 17 éves korában szexuális kapcsolata volt András herceggel. Hozzátette: "idővel" még több részletet fog nyilvánosságra hozni az ügyről, "de nem most".
 
A The Sun on Sunday idézi az Epstein elleni rendőrségi vizsgálat aktáiból a börtönviselt amerikai pénzember egykori lakáját, aki elmondta: András rendszeresen vendégeskedett Epstein floridai villájában, és "medencepartikon" vett részt, "esetenként pucér hölgyek társaságában".
 
A brit lapok értesülései szerint a brit uralkodó fiát Ghislaine Maxwell, az egykor jelentős magyarországi médiaérdekeltségekkel is bíró, 1991-ben rejtélyes körülmények között elhunyt néhai brit sajtómágnás, Robert Maxwell lánya mutatta be Jeffrey Epsteinnek. A brit sajtó által látott rendőrségi iratok szerint Ghislaine Maxwell "szerezte be" Epsteinnek a fiatalkorú lányokat, akiket a később elítélt pénzember aztán híres és befolyásos személyiségeknek "kölcsönzött ki".
 
A The Sunday Times című tekintélyes vasárnapi brit konzervatív lap által látott bírósági akták tanúsága szerint András herceg és Bill Clinton volt amerikai elnök is közbenjárt annak idején azért, hogy Epstein kedvező vádalku-feltételekkel mentesüljön a súlyosabb büntetés alól. A brit lap szerint ez kínos kérdéseket vethet fel, ha Clinton felesége, Hillary Clinton indul a 2016-os amerikai elnökválasztáson.

II. Erzsébet királynő a világ legidősebb uralkodója

II. Erzsébet királynő lett a világ legidősebb uralkodója a szaúd-arábiai király halála után.

Abdalláh bin Abdel-Azíz 90 évesen hunyt el, a brit uralkodó pedig április 21-én tölti be 89. életévét.

 II. Erzsébet ugyanakkor még nem a világ legrégebben uralkodó koronás fője: ezt a címet jelenleg Bhumibol Abduljadedzs, Thaiföld 87 esztendős királya tudhatja magáénak, ő ugyanis 69 éve ül országa trónján. A brit uralkodó 1952-ben, édesapja, VI. György halála után, vagyis 63 éve lépett trónra.

 II. Erzsébet királynő az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját sem döntötte még meg; ezt az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartja 63 évvel, hét hónappal és három nappal. Ahhoz, hogy II. Erzsébet  megdönthesse az üknagymama rekordját, az szükséges, hogy szeptember 11-én, 90. életévének közepén is még ő üljön az Egyesült Királyság trónján.

 A nyugati világban mindazonáltal már jó ideje ő a legidősebb és leghosszabb ideje regnáló uralkodó, és az európai történelem legrégebbi, ma is létező monarchiájának élén áll.

Ráadásul az összesen 54 tagállamot számláló, zömmel az egykori brit gyarmatokból álló, önkéntes szerveződésű Nemzetközösség tagállamai közül - az Egyesült Királyság mellett - tizenötnek ma is ő az alkotmányosan elismert államfője, köztük olyan parányoknak, mint Tuvalu, és olyan földrésznyi óriásoknak, mint Kanada és Ausztrália.

 II. Erzsébet elsőszülött fia, az idén 67 esztendős Károly trónörökös azonban már abszolút rekorder az angol-brit monarchia történetében: 2011. április 20-án döntötte meg a trónra várás rekordját, amelyet addig ükapja, VII. Eduárd - Viktória királynő fia - tartott 59 évvel, két hónappal és 13 nappal.
Károly több mint egy éve, 2013 novemberében megdöntötte a brit trónörökösi korrekordot is. Ez addig IV. Vilmos királyé volt, aki 64 esztendősen, 1830 júniusában léphetett trónra.

Károly hercegnek ez már a második korrekordja volt trónörökösként: hét évvel ezelőtt, 2008-ban ő lett az első walesi herceg, aki nem uralkodóként érte meg 60. születésnapját. Ez is komoly rekord volt, azt a hagyományt ugyanis, hogy az angol trón mindenkori első számú várományosát a walesi hercegi cím illeti meg, az Arany János által is megénekelt I. Eduárd király honosította meg 1301-ben.

II. Erzsébet királynő - aki három éve ünnepelte gyémántjubileumát, vagyis trónra lépésének 60. évfordulóját - a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de csak az ötödik olyan, aki több mint fél évszázada viseli a koronát.

Tavaly is sokat dolgozott a brit királyi család

Tavaly is sokat dolgozott a brit királyi család, és a munkából alaposan kivette a részét Katalin hercegnő, Vilmos herceg várandós hitvese is.

Tim O'Donovan, a királyi család aktivitását minden évben részletesen összegző műkedvelő statisztikus az idén is összeállította kimutatását az udvar hivatalos közlönye, a Court Circular adatai alapján.
 
A legnagyobb példányszámú brit bulvárlap, a The Sun által pénteken ismertetett új lista szerint az idén 89 esztendős II. Erzsébet királynő és 94 éves férje, Fülöp edinburghi herceg egyaránt rendületlen, sőt növekvő munkabírásról tett tanúbizonyságot az elmúlt évben.
 
A királynő - aki februárban uralkodásának 64. évébe lép - 2014-ben 393 hivatalos eseményen jelent meg, így az év minden napjára átlagosan egynél több program jutott. Egy évvel korábban az uralkodó 344 rendezvényen vett részt.
 
Fülöp herceg 2014-ben 273 programon volt jelen, vagyis orvosainak utasítását és saját ígéretét megszegve még jelentősen fokozta is munkatempóját. Egy évvel korábban ugyanis 186 alkalommal vett részt különböző hivatalos eseményeken.
 
Fülöp a 90. születésnapja alkalmából vele és róla készült BBC-portréműsorban annak idején még azt ígérte, hogy a jövőben kevesebb feladatot vállal, mivel ebben a korban "az ember már lefelé tart fizikailag, szellemileg, és általában is jobb kiszállni még a szavatossági idő lejárta előtt".
 
Ennek azonban semmi jelét nem adja, annak ellenére sem, hogy az utóbbi években többször is kórházi kezelésre szorult. A legnagyobb riadalmat 2011 karácsonyán okozta egy szívkoszorúér-elzáródás, amelyet katéteres beavatkozással és egy artériatágító betét beültetésével sikeresen megszüntettek. Az orvosok akkor teljes pihenésre utasították az agg herceget, ő azonban a pénteki statisztika tanúsága szerint ezt elengedte a füle mellett.
 
A második gyermekét áprilisra váró Katalin cambridge-i hercegnő - akit már értek olyan bírálatok, hogy a királyi család többi tagjánál jóval kevesebb nyilvános feladatot vállal - tavaly több mint a kétszeresére növelte munkatempóját: 91 hivatalos eseményen jelent meg a királyi ház képviseletében az egy évvel korábbi 44 közéleti szereplés után.
 
A tavalyi feladatok közül 51-et külföldi látogatások idején teljesített: férje, a trónutódlási sorban a második helyet elfoglaló Vilmos herceg és első gyermekük, a másfél éves György herceg társaságában Ausztráliában és Új-Zélandon is járt, és Vilmossal a múlt hónapban nagy sikerű látogatást tett New Yorkban.
 
Katalin hercegnő hivatalos tavalyi megjelenéseinek száma még magasabb is lehetett volna, ha a terhesség korai szakaszában jelentkező heveny rosszullétei miatt nem kellett volna néhány programot lemondania.

 Tavaly Károly trónörökös, a királynő és Fülöp herceg 66 esztendős elsőszülött fia volt a legszorgalmasabb, 533 hivatalos megjelenéssel. Őt húga, Anna hercegnő, a királyi pár egyetlen leánygyermeke követte nem sokkal lemaradva, 528 nyilvános szerepléssel

Jön az újabb brit királyi utód?

Hamarosan újabb dédunokának örvendhet a brit uralkodó - erre következtetnek brit lapok a királynő unokája, Vilmos herceg egy odavetett mondatából.

Vilmos és hitvese, Katalin hercegnő Új-Zélandon tesz hivatalos látogatást ezekben a napokban, és az útra magukkal vitték elsőszülöttjüket, a tavaly júliusban világra jött György herceget, aki édesapja után majdan az Egyesült Királyság uralkodója lesz.
 
A Cambridge hercege, illetve hercegnője címet viselő házaspár az új-zélandi Cambridge városába is ellátogatott, amelynek egyik lakója, Cynthia Read az új-zélandi kormány megbízásából egy szép gyapjúsálat kötött Györgynek. Amikor az ajándékot átadta, Vilmos illendően megköszönte, majd rejtélyes félmosollyal hozzátette: lehet, hogy nemsokára szükség lesz még egyre.
 
A rövid kijelentés a vasárnapi brit lapok címoldalára került, és a sajtóban lázas találgatás indult azzal kapcsolatban, hogy Vilmos az esetleg hamarosan érkező második hercegi utódra tett-e véletlen vagy akár szándékos utalást.
 
A lapok azt nem tartják valószínűnek, hogy Katalin máris várandós lenne, különös tekintettel arra, hogy első terhessége korai szakaszában rendkívül heveny rosszullétekkel küszködött, és emiatt kórházban is kezelték. Orvosai ennek ismeretében valószínűleg nem javasolták volna, hogy terhesen ekkora utazásra induljon.
 
A Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi tömeglap azonban felidézi, hogy György herceg nem sokkal a házaspár 2012. szeptemberi távol-keleti körútja után fogant, így lehetséges, hogy az újabb gyermek a mostani új-zélandi és ausztráliai látogatás befejezése utáni időszakra szóló családi tervek között szerepel.
 
György herceg majdani testvére - a dédnagymama, vagyis II. Erzsébet királynő elsőszülött fia, Károly walesi herceg, Károly és a néhai Diana hercegnő idősebb fia, Vilmos, valamint Vilmos és Katalin első gyermeke, György után - a negyedik helyre kerülne a brit trónutódlási sorrendben, az ötödik helyre utasítva a jelenlegi negyediket, Harry herceget, Vilmos öccsét.
 
A trónöröklési sorban elfoglalt helyét immár nem befolyásolná, hogy fiúnak vagy leánynak születik-e, ugyanis a brit kormány kezdeményezésére elindított reformfolyamat eltörölte a királyi fiúutódok trónutódlási elsőbbségét. Így ha Vilmos és Katalin második gyermeke leány lesz, akkor is megtartaná helyét a trónöröklési sorban, ha utána születne még egy öccse is.

forrás: MTI

Kukába kerültek Mátyás király koszorúi

Műemlékvédelmi okokra hivatkozva a szemétbe dobatta a Mátyás király kolozsvári szülőházában működő Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem vezetősége azokat a koszorúkat, amelyek a hét végén a király születésének 570. évfordulója alkalmából kerültek az épületre.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezete az egyik közösségi portálon tett közzé fotóriportot arról, ahogy Fodor Tamás, Magyarország kolozsvári konzulja és az RMDSZ alkalmazottjai hétfőn kiveszik a kukából az eldobott koszorúkat, és átviszik azokat a Mátyás szoborcsoporthoz, a város főterére.

A Szabadság című kolozsvári napilap keddi számában Calin Lespuc, az egyetem ügyvezető igazgatója azzal indokolta a koszorúk eltávolítását az épület homlokzatáról, hogy a megemlékezések szervezői nem mutatták be a műemlékvédelmi hatóság engedélyét a koszorúk elhelyezésére. Az igazgató kijelentette, ha nem távolították volna el a koszorúkat, azt kockáztatták volna, hogy az egyetemet bírságolják meg a műemlékvédők.

Virgil Pop, a Területi Műemlékvédelmi Bizottság főtanácsosa viszont azt mondta a Szabadságnak, hogy nem történt semmilyen beavatkozás a műemlék épületen, ha a falon már rajta voltak azok a kampók, amelyekre a koszorúkat felakasztották. Virgil Pop úgy vélte, kicsinyességre vall, hogy műemlékvédelmi okokra hivatkoztak, ahelyett, hogy "férfiasan bevallották volna: igen, zavarnak bennünket a koszorúk, vagy a piros-fehér-zöld szalag". Mindezt annál inkább visszatetszőnek találta, mert - mint megjegyezte - az egyetem ajtó- és ablakcseréknél elmulasztotta a műemlékvédelmi engedély kiváltását.

A Mátyás-napok szervezői elmondták, hogy a kampókat nem ők helyezték el az épületre. Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke sajnálatosnak tartotta, hogy az Európai Kulturális Főváros címére pályázó Kolozsváron egy felsőoktatási intézmény vétette le a koszorúkat, amelynek a tolerancia és a multikulturalizmus jegyében kellene nevelnie a fiatal generációkat.

forrás: MTI