Ősbálnafajok fosszíliája hozta lázba az új-zélandi paleontológusokat

Huszonöt-harminc millió évvel ezelőtt élt ősi bálnafajok fosszíliáit azonosították az új-zélandi Otago Egyetem tudósai, akik szerint a felfedezés átírhatja Új-Zéland bálnáinak őstörténetét.

   
A New Zeland Herald pénteki beszámolója szerint a hosszú, szörfdeszkára hasonlító orrú bálnák megkövesedett maradványaira a Déli Szigeten, a Waitaki folyó környékén begyűjtött sziklaformációk vizsgálatakor bukkantak rá. A sziláikon keresztül a tenger táplálékát átszűrő bálnák abban az időszakban éltek, amikor a Zélandia kontinens két szigetté alakult - tudósított a The New Zealand Herald online kiadása.
   
A paleontológusok a megkövült bálnamaradványokból két további nemzetséget és három sziláscetfajt azonosítottak. A fajok a Waharoa ruwhenua és a Tokarahia kauaeroa elnevezést kapták, a harmadik, Tokarahia lophocephalusnak nevezett pedig egy újraazonosított faj, amelyre az 1950-es években egyszer már rábukkantak.
   
Ezek a fajok mind fontos helyet foglaltak el a cetfélék evolúciós családfáján. A Tokarahia lehetett az összekötő kapocs a bálnáknál a primitív, fogazott sziláscetek és a modern sziláscetek között.
   
A Otago Egyetem doktorandusza, Robert Boessenecker és tanára, Ewan Fordyce professzor korábban már két ősi bálnafajt azonosított, a mostani felfedezésükkel együtt már ötre emelkedett az Eomysticetidae családba sorolt fajok száma.
   
A tudósok tanulmánya a legutóbbi eredményekről a Zoological Journal of the Linnean Society és a PeerJ folyóiratokban jelent meg.
   
A Fordyce professzor és kollégái által kiásott Waharoa ruwhenua-maradványok között egy kifejlett és még fejlődésben lévő példányok fosszíliái is voltak, ami bepillantást engedett a szakembereknek a bálnafaj növekedésébe és a táplálék beépülésébe.
   
"A három faj koponyamaradványai jó állapotban maradtak fenn, látható, hogy az eomysticetideknek általában hosszú, érdekes, szörfdeszkaszerű orruk volt, a légzőnyílásaik a koponya elején helyezkedtek el, és az állkapocshoz hatalmas izmok csatlakoztak" - mondta el Boessenecker hozzáfűzve, hogy a kifejlett példányok 5-6 méter hosszúak lehettek.

http://www.nzherald.co.nz/nz/news/article.cfm?c_id=1&objectid=11511486

Pamela Anderson levelet írt az orosz elnöknek a bálnák védelmében

Nyílt levélben kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt Pamela Anderson hollywoodi filmsztár, hogy tiltsa meg az áthaladást az Északkeleti-átjárón egy védett bálnafaj húsát szállító Winter Bay nevű hajónak – jelentette internetes oldalán az RIA Novosztyi hírügynökség.

A színésznő – ismert környezetvédő és az állatok jogainak védelmezője -  levelét a Sea Shepherd környezetvédő szervezet tette közzé a honlapján.
 
A hajó 1700 tonna bálnahússal tart Izlandból Japánba. A rakomány tulajdonosa a Hvalur Hf. izlandi cég. A kékbálnával rokon közönséges barázdás bálna (balaenoptera physalus) vadászata 1982 óta tiltott, de Izland 2006-ban egyoldalúan ismét megkezdte a kereskedelmi célú vadászatát.
 
A Saint Kitts és Nevisben bejegyzett Winter Bay jelenleg a norvég partoknál várja, hogy behajózhasson az északi Jeges-tengerre. Korábban a hajót nem engedték át sem a Szuezi-, sem a Panama-csatornán, mert a rakománya megsérti a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó egyezményt.
 
http://lifenews.ru/news/156925
http://ria.ru/society/20150707/1119325764.html

Zavarja a bálnákat a tengeralattjáró szonárja

A kék bálnák és a csőrös cetek viselkedését is megzavarta a tengeralattjárók víz alatti navigációs rendszere két új kutatás eredménye szerint.  

A kutatóknak sikerült nyomkövető és hangrögzítő szerkezetet erősíteniük tizenhét kék bálnára és két csőrös cetre. Ezután szonárhangot játszottak le nekik egy víz alatti kihangosítón át, és megvizsgálták, miként reagálnak az állatok - idézte a BBC hírszolgálata két szaklapban, a Proceedings B-ben és a Biology Lettersben megjelent tanulmányt.

A csőrös cetek tömeges partra vetődését és halálát korábban a katonai gyakorlatokon használt, közepes frekvenciájú szonárok számlájára írták. Most ezt az összefüggést igyekeztek kideríteni.

A kutatás nem magyarázta meg a tengeri emlősök tömeges pusztulását, ám Patrick Miller, a St. Andrew's Egyetem tengeri emlősöket kutató intézetének (SMRU) bálnaszakértője szerint jobb lenne, ha a tengeri hadgyakorlatok elkerülnék a cetek élőhelyeit.

Az SMRU által vezetett kutatás megerősítette a tudósok gyanúját. A csőrös cetek hangok segítségével vadásznak és kommunikálnak, ezt pedig megzavarják az ember keltette zajok. Amint a két csőrös cet meghallotta a szonár hangját, azonnal abbahagyta a vadászatot, és csendben, gyorsan messzire úszott.

A kék bálnák nagyon alacsony frekvenciájú hangot bocsátanak ki, és mivel vadászathoz ezt nem használják, feltételezték, őket nem károsítja a szonár. Ám a másik tanulmány, amelyet Washington állam Cascadia kutatóközössége vezetett, úgy találta, sok kék bálna hasonlóan reagál az emberi zajra. A bálnák viselkedése eltérő volt: a vízfelszín közelében úszók szinte egyáltalán nem vették figyelembe, a világítórák után a mélybe merülők viszont a hangra azonnal abbahagyták a táplálkozást és elmenekültek.

"Úgy számítottam, ez alkalommal egy állat egy tonnányi ráktól esett el. Ha ez gyakran történik velük evés közben, annak komoly következményei lehetnek" - magyarázta a kutatás vezetője, Jeremy Goldbogen.

A megfigyelt állatok Kalifornia part menti vizeiben táplálkoztak 2010 nyarán és őszén, itt halmozták fel a tartalékokat a szaporodási helyükre vezető hosszú vándorút előtt. Ugyanitt tart rendszeres hadgyakorlatot az USA tengerészete. A nyomkövető eszköz, amelyet az állatokra erősítettek, hasonlít sok okostelefon szenzorához. Segítségükkel mindegyik állat pozícióját, mozgását és sebességét is pontosan lehetett követni.

Nagy feladat volt a kutatók szerint a szenzor rákapcsolása az állatra. Minden egyes tengeri emlős mellett egy kisebb hajóval kellett haladni, hogy a csapat egyik tagja egy bottal az állatra tudja erősíteni a szerkezetet. A kék bálna hatalmas, tehát vele egyszerűbb dolguk volt, ám a csőrös cet kisebb, és egy órán át is úszik egyfolytában.

Noha mindkét tanulmány kimutatta, az ember által keltett hang befolyásolja a bálnák viselkedését, mégis további, a hosszú távú hatásokat vizsgáló kutatást tartanak szükségesnek, hogy eldöntsék, szükséges-e a ritka állatok fokozottabb védelme.

http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-23115939

forrás: MTI

Zavarja a bálnákat a tengeralattjáró szonárja

A kék bálnák és a csőrös cetek viselkedését is megzavarta a tengeralattjárók víz alatti navigációs rendszere két új kutatás eredménye szerint.  

A kutatóknak sikerült nyomkövető és hangrögzítő szerkezetet erősíteniük tizenhét kék bálnára és két csőrös cetre. Ezután szonárhangot játszottak le nekik egy víz alatti kihangosítón át, és megvizsgálták, miként reagálnak az állatok - idézte a BBC hírszolgálata két szaklapban, a Proceedings B-ben és a Biology Lettersben megjelent tanulmányt.
  
A csőrös cetek tömeges partra vetődését és halálát korábban a katonai gyakorlatokon használt, közepes frekvenciájú szonárok számlájára írták. Most ezt az összefüggést igyekeztek kideríteni.
  
A kutatás nem magyarázta meg a tengeri emlősök tömeges pusztulását, ám Patrick Miller, a St. Andrew's Egyetem tengeri emlősöket kutató intézetének (SMRU) bálnaszakértője szerint jobb lenne, ha a tengeri hadgyakorlatok elkerülnék a cetek élőhelyeit.
  
Az SMRU által vezetett kutatás megerősítette a tudósok gyanúját. A csőrös cetek hangok segítségével vadásznak és kommunikálnak, ezt pedig megzavarják az ember keltette zajok. Amint a két csőrös cet meghallotta a szonár hangját, azonnal abbahagyta a vadászatot, és csendben, gyorsan messzire úszott.
  
A kék bálnák nagyon alacsony frekvenciájú hangot bocsátanak ki, és mivel vadászathoz ezt nem használják, feltételezték, őket nem károsítja a szonár. Ám a másik tanulmány, amelyet Washington állam Cascadia kutatóközössége vezetett, úgy találta, sok kék bálna hasonlóan reagál az emberi zajra. A bálnák viselkedése eltérő volt: a vízfelszín közelében úszók szinte egyáltalán nem vették figyelembe, a világítórák után a mélybe merülők viszont a hangra azonnal abbahagyták a táplálkozást és elmenekültek.
  
"Úgy számítottam, ez alkalommal egy állat egy tonnányi ráktól esett el. Ha ez gyakran történik velük evés közben, annak komoly következményei lehetnek" - magyarázta a kutatás vezetője, Jeremy Goldbogen.
  
A megfigyelt állatok Kalifornia part menti vizeiben táplálkoztak 2010 nyarán és őszén, itt halmozták fel a tartalékokat a szaporodási helyükre vezető hosszú vándorút előtt. Ugyanitt tart rendszeres hadgyakorlatot az USA tengerészete. A nyomkövető eszköz, amelyet az állatokra erősítettek, hasonlít sok okostelefon szenzorához. Segítségükkel mindegyik állat pozícióját, mozgását és sebességét is pontosan lehetett követni.
  
Nagy feladat volt a kutatók szerint a szenzor rákapcsolása az állatra. Minden egyes tengeri emlős mellett egy kisebb hajóval kellett haladni, hogy a csapat egyik tagja egy bottal az állatra tudja erősíteni a szerkezetet. A kék bálna hatalmas, tehát vele egyszerűbb dolguk volt, ám a csőrös cet kisebb, és egy órán át is úszik egyfolytában.
  
Noha mindkét tanulmány kimutatta, az ember által keltett hang befolyásolja a bálnák viselkedését, mégis további, a hosszú távú hatásokat vizsgáló kutatást tartanak szükségesnek, hogy eldöntsék, szükséges-e a ritka állatok fokozottabb védelme.
http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-23115939

forrás: MTI