Ötvenhétféle rovarirtószert mutattak ki az európai háziméhek szervezetében

Ötvenhét különböző rovarirtószer nyomait azonosították mérgezett európai háziméhek szervezetében lengyel kutatók, akik a Journal of Chromatography A című folyóiratban ismertették eredményeiket.

   
A háziméhek ma már világszerte fenyegetettek. Az Egyesült Államokban egyre gyakrabban fordul elő a kaptárak elnéptelenedésével járó tünetegyüttes, az úgynevezett kaptárelhagyás, amikor az egy kaptárban élő méhek száma gyorsan, váratlanul és katasztrofális mértékben lecsökken.
   
Számos tanulmány kimutatott már kapcsolatot a rovarirtószerek használata és a háziméh-populációk hanyatlása között. Az Európai Unió mostanra betiltotta a méhpusztulással összefüggésbe hozható, neonikotinoid-alapú növényvédőszerek használatát. A méhekre ártalmas szerek egyikének betiltása azonban nem oldja meg a problémát, a rovarölők és a méhpusztulás közötti kapcsolat ugyanis igen összetett és a kutatók folyamatosan dolgoznak az okok felkutatásán.
   
A lengyelországi Nemzeti Állatgyógyászati Kutatóintézet szakemberei olyan módszert dolgoztak ki, amellyel egyszerre kétszáz rovarirtószer és az azok lebomlásakor keletkező vegyület jelenlétét tudják megvizsgálni, megnézve, hogy pontosan melyik jelent fenyegetést a méhekre nézve. A letesztelt rovarölők nagyjából 98 százaléka engedélyezett az Európai Unióban.
   
A kutatók több mint hetven háziméhmérgezéses esetet vizsgáltak meg, és 57-féle rovarirtószer jelenlétét mutatták ki az állatok szervezetében - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
   
"Ezek a szerek már kis mennyiségben is legyengíthetik a méhek szervezetének védelmi rendszerét, lehetőséget adva a parazitáknak és vírusoknak a kolóniák elpusztítására" - hangsúlyozta a tanulmányt vezető Tomasz Kiljanek. Hozzátette: a mostani eredmények segítenek kiszélesíteni a rovarölők hatásával kapcsolatos ismereteket és megállapítani, hogy a jelenleg használt szerek együttes jelenléte milyen kockázatokkal jár együtt, valamint a populációk megóvására irányuló törekvéseket is előmozdíthatják.
   
A méhek egészsége rendkívül fontos, hiszen ők végzik az európai termények és vadnövények beporzásának több mint 80 százalékát - mutatott rá a szakember.

http://phys.org/news/2016-03-pesticides-poisoned-honeybees.html

Tízezer méhet láttak el nyomkövető szenzorokkal egy globális kutatási programban

Világszerte tízezer egészséges háziméhet láttak el nyomkövető érzékelőkkel, hogy a kutatók megpróbálják felderíteni tömeges pusztulásuk okait.

 
Az 5,4 milligramm súlyú mikroérzékelőket a rovarok hátára helyezték. A chipekben lévő elem vibrációval termel energiát, a kicsiny chip rögzíti, mennyi időt tölt távol a kaptártól és mekkora távolságokat repül a háziméh. A kaptárakban helyezték el a fél bankkártya nagyságú vevőberendezést, amelyek rögzítik a kapott adatokat.
  
A szenzorok rögzítik a rovarirtószerek hatását a méhekre, a lég- és vízszennyezettséget, de feljegyzik azt is, mit fogyasztott a rovar és milyen időjárás uralkodik a térségében.
  
A nemzetközi kutatási programban részt vevő ausztrál kutatók egy felnőtt hátára vett hátizsákhoz hasonlítják a nyomkövető szenzorokat, amelyek súlya egyharmada annak, amit egy méh elbír. Az átlagos hátizsákkal ellentétben azonban ez a teher a háziméh életének végéig a hátán marad. A technológiát Tasmániában fejlesztette ki az elmúlt két évben az ausztráliai tudományos és ipari kutatási szervezet, a CSIRO, amely részt vesz a méhek egészségi állapotát feltérképező nemzetközi kutatási programban.
  
Világszerte vészesen csökken a méhpopuláció nagysága, 2014 nyarán például a méhcsaládok 40 százaléka pusztult el az Egyesült Államokban, amiért a szakemberek a rovarirtó szerek használatát, a rovart megtámadó betegségeket és élőhelyük zsugorodását okolják.
  
Ez veszélybe sodorja a beporzásra váró termést - hangoztatta Paulo de Souza, a CSIRO tudományos vezetője. "A világ egyes részein egy egészséges méhcsalád óramű pontossággal dolgozik egyik nap, ám a következő napon minden egyes méh elpusztul és nincs elképzelésünk arról, hogy miért" - mondta de Souza professzor a BBC-nek.
  
"Ez ma már oly gyakori, hogy a szindrómát kolóniaösszeomlás-rendellenességnek hívjuk, ám egy egyedül dolgozó kutató képtelen megoldani ezt a rejtélyt" - tette hozzá.
  
A professzor hozzátette azt is, hogy "a szenzorokkal ellátott háziméhek ugyan nem lesznek képesek  a szokásos mennyiségű virágport begyűjteni, de a módszerrel sokat fogunk megtudni róluk".
  
A Varroa atka számtalan méhcsaládot pusztított el az elmúlt évtizedben. Az ausztráliai háziméheket egyelőre nem támadta meg, ezért Ausztrália ideális helyzetben van a globális kutatási erőfeszítések koordinálásához. A kutatási adatokat jövőre fogják megosztani a világ tudományos közösségével.

     http://www.bbc.com/news/world-australia-34048495

Több uniós támogatás jut a méhészeknek

Sikeresen zárulhat a Magyar Méhészeti Nemzeti Program két éve indult második ciklusa, a szeptemberben kezdődő 2016-ig tartó harmadik szakasz még eredményesebb lehet, mert megvalósításához évi 670 ezer euróval - 200 millió forint - több, évi 4,7 millió euró (1,4 milliárd forint) támogatásra szánt összeg áll rendelkezésre uniós és hazai forrásból - mondta Tantó Sándor, a vidékfejlesztési tárca illetékese az MTI-nek.
   

forrás: MTI - kép: metropol.hu

A program 2004-es beindítása óta mintegy 30 százalékkal növekedett a méhcsaládok száma és meghaladja az egy milliót. Ennek alapján egy átlagos évben a méhek 20-25 ezer tonna mézet állítanak elő. Az idei évben azonban a hideg tavasz és a forró, aszályos nyár miatt kevés méz nyerhető a kaptárakból, a termelők a korábbi évekhez képest alig fele akkora mennyiségre számíthatnak.

   

A nemzeti program eredményeként az elmúlt években javult a méhészeti eszközök technológia színvonala, hatékonyabb a méheket támadó betegségek ellen a gyógyszeres védekezés, ami a méz minőségben is megjelenik. A magyar méz kapós termék a nemzetközi piacon, vonzerejét fokozza, hogy garantáltan GMO-mentes növények virágáról gyűjtik a méhek a nektárt, mivel a hazai törvények tiltják génmódosított vetőmagvak termesztésbe állítását.

   

A megközelítőleg 20 ezer családnak megélhetést, jövedelem kiegészítést jelentő ágazat évente mintegy 20 milliárd forintnyi bevételt termel, ami a mezőgazdaságból származó teljes termelési érték 1 százaléka. Az ágazat szerepet játszik a vidék népességmegtartó képességének erősítésében és az ökológiai egyensúly fenntartásában is. Fontos a méheknek köszönhető közvetett haszon: a növények beporzásával több száz milliárd forint értékű többletterméshez járulnak hozzá a zöldségek, gyümölcsök és más növények körében. Tantó Sándor példaként említette, hogy a méhek közreműködése nélkül almából egy kilónyi termés helyett, legfeljebb 10 dekányit lehetne szüretelni a fákról.

   

A következő években a méhészetnek szánt többlettámogatás nyomán növekedhet az ágazat versenyképessége, a méheket veszélyeztető varró atka elleni védekezésre korszerűbb gyógyszerek alkalmazhatók, az élelmiszer biztonsági előírások betartása érdekében növekedhet a technológia színvonala, s ezzel garantált marad a jó minőség megőrzésére, amely pedig fontos népegészségügyi tényező - fejtette ki.

   

Örvendetes, hogy az egészségesebb táplálkozás terjedésével a korábbi fejenkénti 40 dekás átlagról mára 70-80 dekagrammra növekedett a mézfogyasztás Magyarországon, ami a célok szerint tovább emelendő - hívta fel rá a figyelmet Tantó Sándor.