Továbbra is túlkínálatra számít az olaj piacán a szakértő

Kicsi az esély, hogy az olajkitermelés érdemi csökkentéséről szülessen megállapodás az OPEC novemberi csúcstalálkozóján a Pioneer Alapkezelő elemzője szerint.

 

Horváth Ákos úgy véli, a korábbi előzetes megállapodást a szervezet tagországai nem véglegesítik majd. A szakértő pénteki budapesti sajtóbeszélgetésén kifejtette, a megállapodás ratifikálása leginkább Szaúd-Arábia ellenállásán bukhat el, ugyanis a világ legnagyobb kitermelője továbbra is a piacszerzés lehetőségét látja az alacsony olajárakban.
   
Az elemző hozzátette, ha megszületne a megállapodás, annak sem lenne túlzott jelentősége az olajpiacon, mert a kartell súlya csökken, és a tagországok között is vannak olyanok, amelyek a csökkentett kvóta eléréséig is tovább növelhetnék a kitermelést, együttesen akár több mint napi egymillió hordóval.
   
A kvótacsökkentés elmaradása vagy egy kisebb kvótacsökkentés ilyen körülmények között azt jelentheti, hogy 2017-ben is kínálati nyomás alatt marad az olajpiac - hangsúlyozta.
   
Horváth Ákos kitért arra is, hogy a technológiai fejlődés megváltoztatja az energiaellátás hagyományos modelljét, emiatt az energiacégeknek és a kitermelő országoknak előbb-utóbb jelentősen át kell alakítaniuk működésüket.
   
Tavaly mintegy 1,2 millió elektromos autót adtak el a világon, ami alig egy százaléka az összes eladott új gépkocsinak, ebben benne vannak a tisztán elektromos töltésű járművek és a plug-in hibridek is. Az eladások átlagos éves növekedési üteme ugyanakkor csaknem elérte a 80 százalékot az elmúlt két évben - jelezte.
   
Az elektromos autók iránti kereslet növekedésénél kulcskérdés, hogy a technológia fejlődése mennyire tudja csökkenteni az akkumulátorok árát. Szakmai előrejelzések szerint 2040-re a világon eladott új gépjárművek 35 százalékát az elektromos autók teszik majd ki, a jelenlegi 1 százalékkal szemben - mutatott rá az elemző, hozzátéve, hogy ezeket a számokat már nem hagyhatják figyelmen kívül az energetikai cégek.
   
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) becslése szerint ha az elektromos autók eladásának éves növekedési üteme a jelenlegi 80-ról 60 százalékra csökken, akkor 2023 lehet az az időpont, amikor napi kétmillió hordó kitermelése esne ki az olajpiacról, ami nagyobb mennyiség, mint amiről most az OPEC kvótacsökkentés címszó alatt tárgyal. Ha 45 százalékra csökken az eladások éves növekedési üteme, akkor 2025 lehet az az év, amikor napi kétmillió hordóval csökkenne az olaj iránti kereslet - ismertette Horváth Ákos.

forrás: MTI

Saxo Bank: a háztartások a csökkenő olajár igazi nyertesei

A csökkenő olajár miatt kialakult helyzet legnagyobb nyertesei a nagy üzemanyag-felhasználók, például a légitársaságok, és a háztartások - írta legfrissebb előrejelzésében a Saxo Bank.

 
A bank közleménye szerint az amerikai családok éves elkölthető jövedelmét átlagosan 600 dollárral növeli meg az alacsony olajár.

 Peter Garnry, a Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégája arra számít, hogy a megnövekedett vásárlóerő 2015-ben magasabb volumenű fogyasztást eredményez, ezzel párhuzamosan a vállalatok az alacsonyabb költségeknek köszönhetően magasabb profitot könyvelhetnek el.
 
Ennek hatására pedig a bank számításai szerint a Brent olaj hordónkénti árának 40 dolláros csökkenése akár 4 százalékos növekedést is eredményezhet a globális össztermékben egy 3 éves periódus alatt.

 Miközben a nagy üzemanyag-fogyasztók és a fogyasztáshoz szorosan kötődő ágazatok a részvénypiac legjobban teljesítő szegmensei lehetnek 2015-ben, a legnagyobb energiacégek már most óriási veszteségeket szenvedtek el, piaci értékük összesen egymilliárd dollárral csökkent az elmúlt négy hónapban az alacsony olajár miatt - mutatott rá Peter Garnry.
 
Az OPEC múlt heti bejelentését követően a legnagyobb amerikai részvénytársaságok Standard & Poor's 500-as energiaindexe 6,5 százalékkal gyengült, ugyanakkor a Lufthansa részvénye például egyetlen hét alatt 8 százalékkal erősödött.  
 
A vezető részvénypiaci stratéga továbbá úgy véli, hogy a szektor részvénypiaci értékelése az utóbbi időszak lejtmenete ellenére még mindig a történelmi átlag felett van, így elkerülhetetlen a további leértékelés.

 Ole Hansen, a Saxo Bank vezető árupiaci stratégája szerint az OPEC múlt heti döntése az amerikai palaolaj-kitermelőket nehéz helyzetbe hozta, rövidtávon 60 dollár körüli hordónkénti ár mellett a kitermelőknek már komoly finanszírozási problémákkal kell szembenézniük.

 Emellett az alacsony olajár a szankciókkal együtt már Oroszország kitermelését is rendkívüli mértékben sújthatja - mondta a szakértő.
 
A stratéga szerint az olajár stabilizációjához a kínálat mielőbbi szűkülése, avagy a nagyon gyenge kereslet növekedése szükséges, ami nem kizárt, mivel Kína, mint a világ egyik legnagyobb üzemanyag-felhasználója, bizonyára feltölti stratégiai készleteit.

Jövőre is 100 dollár körüli olajárat várnak az elemzők

A következő egy-másfél évben a nemzetközi piacokon, a kereslet-kínálat alapján, továbbra is 100 dollár körül ingadozik az átlagos olajár, az üzemanyag árakat Magyarországon azonban a forint és a dollár árfolyama is meghatározza - mondták az MTI által megkérdezett szakértők.  

Az elemzők szerint a válság kezdete óta globálisan túlkínálat alakult ki az energiahordozók, főként a földgáz piacán, amelynek következtében nyomott árak érvényesülnek a világpiacon. A tartós kínálati nyomás alacsony nyersanyagárakat eredményez, így hosszú távon az átlagos olajár 100 dollár körül várható.
    

Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője jelezte: az utóbbi időben a Közel- és Távol-Keleten egyaránt bővülnek a finomítói kapacitások, s ezzel párhuzamosan az Oroszországban a 2-3 éve meghirdetett, a magasabb feldolgozottságú késztermék piacra vitelét támogató szabályozás eredményeként is megindult egyfajta fejlesztés, így jelentős mennyiségű orosz finomított termék kerül Európa nyugati felébe.
    

Hangsúlyozta: a termelői piac bővülése, az amerikai, ázsiai és orosz szállítók megjelenése az európai piacokon ugyan a fogyasztóknak kedvez, ugyanakkor az üzemanyagárakat az olaj árán kívül befolyásolja a szegmens gazdasági aktivitása, a finomítók kapacitáskihasználtsága és profitabilitása, illetve a magyar piacon a forint deviza árfolyama is.
    

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója szintén a piacon fennálló kettősséget emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években egyre lassabb ütemben, de folyamatosan csökkent a nyersanyag ára a válság utáni időszakhoz képest. Úgy vélte azonban, hogy az energiahordozók árára nagy és hirtelen hatással lehetnek az elhúzódó orosz-ukrán, iráni és más háborús konfliktusok, csakúgy mint 2011-ben, amikor a geopolitikai feszültségek miatt a kőolaj világpiaci ára kiugróan magas, 140 dollár körüli értéket ért el.
    

A szakértő szerint, amennyiben a forint tovább gyengül, a magyar lakosság a stagnáló nyersanyagárak ellenére azt érzékeli majd, hogy az üzemanyagárak emelkednek. Az elkövetkező időszakban tehát a kőolaj és finomított termékek árát elsősorban nem gazdasági tényezők, hanem az éleződő háborús helyzetek, a globális és a magyar gazdaságpolitikai döntések határozzák majd meg - mutatott rá az ügyvezető igazgató.

forrás: MTI

Már 280 tonna használt sütőolajat adtak le a Mol-kutaknál

Már mintegy 280 tonna használt sütőolajat gyűjtött össze a Mol a három éve indult  kezdeményezésével, amellyel a lakosság környezettudatosságát szeretné ösztönözni.

A használt a sütőolajat a Mol kijelölt benzinkútjain lehet leadni, az országos begyűjtésben az olajvállalat 178 kútja vesz részt.
  
A begyűjtés ösztönzésére a Mol időről-időre nyereményjátékot  is indít, az idei májusi kampányban rekordmennyiségű, több mint 20 tonna használt sütőolajat adtak le az ügyfelek, ami a megszokott havi átlag háromszorosa - közölte az olajtársaság vasárnapi közleményében.
  
A lefolyóba öntött használt sütőzsiradék a folyóvizekbe jutva élőlények pusztulását is okozhatja, egy csepp sütőolaj akár ezer liter folyóvíz károsodásához is vezethet. A leadott zsiradékot a Mol tisztítás és feldolgozás után bioüzemanyag összetevőként használja fel, így újrahasznosított, környezetbarát termék lesz belőle.

Az Egyesült Államok lehet a világ legnagyobb olajtermelője idén

A gazdag palaolaj- és cseppfolyósföldgáz-készleteinek köszönhetően, az idén már az Egyesült Államok lehet a világ legnagyobb olajtermelője, ha a nyersolajhoz hozzászámítják a cseppfolyósított földgázt és a bioüzemanyagot is - állapítja meg elemzésében az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt.

forrás: MTI - kép: buxmasters.blog.hu

A Conclude az MTI-hez eljuttatott közleményében idézi a U.S. Energy Information Administration adatait, amely szerint 2012-ben még Szaúd-Arábia volt az első napi 11,7 millió hordó olajtermeléssel, míg az Egyesült Államok a második 11,1 millió hordóval, Oroszország pedig a harmadik, közel 10,4 millió hordóval. Ezt a triót messze leszakadva követte a 4,4 millió hordó napi olajtermelésű Kína.

   

Az Egyesült Államok idei napi termelése 12,1 millió hordó nyersolaj-egyenérték, 300 ezerrel haladhatja meg Szaúd-Arábiáét, és 1,6 millióval Oroszországét - prognosztizálja a New York-i székhelyű PIRA Energy Group tanácsadó cég.

   

Az "őrségváltásra" elsősorban az Egyesült Államok középső részén elhelyezkedő palaformációk kiaknázása révén kerülhet sor, amelyet technológiai újítások tesznek lehetővé.

   

Az amerikai 12,1 millió hordós 2013. évi napi összesített termelés döntő része, 7,4 millió hordó nyersolajból és kondenzátumból - ennek része a palaolaj-kitermelés is -, 2,5 millió cseppfolyós földgázból, 1 millió hordó bioüzemanyagból adódik össze, és majdnem 1,3 millió hordót hozhat az olajfinomítók hatékonyabb működése.

   

Az előrejelzések szerint az Egyesült Államok olajtermelése 2030-ig nagyobb mértékben nőhet, mint Szaúd-Arábiáé, és csak azt követően veheti vissza világelsőségét a közel-keleti állam.

Az olajügyeket a Horn-kormány segítette

A Jobbik szerint P. Tamás letartóztatása és az olajügyekkel összefüggő vállalkozásokhoz kapcsolódó magánszemélyek szerepének tisztázódása "arra enged következtetni, hogy az olajügyeket titkosszolgálati háttérrel, tudatosan, saját kormányzati szerepét felhasználva a Horn-kormány segítette, és így a magyar nemzetgazdaságot több ezer milliárdos veszteség érte".

Ezt Volner János, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese mondta keddi sajtótájékoztatóján Budapesten.

Közölte: az olajügyek szereplőinek kapcsolatai egészen "az MSZP legfelsőbb köreihez vezetnek, és ezek a politikusok ma is az Országgyűlésben ülnek és az MSZP vezető politikusai". Kérdésre Volner János nem mondott konkrét neveket, azt mondta, az állítások "bizonyíthatóságát nem tudják garantálni".

A Jobbik úgy véli, jelenleg a magyar alvilágban a drogpiac újrafelosztása zajlik, ugyanis az olajügyekben megszerzett vagyont az érintettek megpróbálják "legálissá tenni".

Volner János hangsúlyozta: a Jobbik kormányra kerülése esetén újra kivizsgálná az olajügyeket és feloldaná az esetek titkosítását, valamint a túl magas állami végkielégítéseket sújtó különadó mintájára a kiemelt gazdasági bűncselekményekre is kiterjesztenék a visszamenőleges jogalkotást az állam kártalanítása érdekében.

A Nemzeti Nyomozó Iroda felkérésére a Terrorelhárítási Központ július 14-én öt embert fogott el 1990-es években elkövetett emberölések felderítésével összefüggésben. Egyikük P. Tamás, aki az 1990-es években az olajügyekben játszott állítólagos központi szerepe miatt elhíresült Energol Rt. egyik igazgatója volt.

forrás: MTI