Megtalálták a világ legnagyobb meteorbecsapódási helyszínét

Megtalálták a világ legnagyobb, mintegy 400 kilométer széles meteorbecsapódási helyszínét Ausztrália középső részén.

 A tudósok szerint a nagyméretű aszteroida pillanatokkal földet érése előtt ketté tört, az ütközés pedig sebeket ejtett a földkéreg mélyén is - írja a Science Daily internetes portál.

   
A több száz millió évvel ezelőtti kettős becsapódás nyomán képződött kráterek már hosszú ideje eltűntek, azonban az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) geofizikusai az esemény következtében a földkéreg mélyén létrejött "hegekre" bukkantak.

 Andrew Glikson, az ANU régészeti és antropológiai karának tudósa elmondta, a becsapódási zónát egy geotermikus kutatás részeként végzett fúrás során találták meg az Ausztrália középső területén fekvő Warburton-medencében.

  "Mindkét aszteroida átmérője nagyobb lehetett mint 10 kilométer, így számos, bolygónkon élő korabeli faj végét jelenthette az esemény" - vélte a tudós.

A hatalmas becsapódás tényének ismerete új tudományos elméletek előtt nyithatja meg az utat a Föld történetével kapcsolatban. Az ANU kutatója hangsúlyozta, hogy a hasonló meteorbecsapódások sokkal fontosabb szerepet játszhattak a földi élet evolúciójában, mint azt korábban gondolták.

Az esemény pontos dátuma ismeretlen. A környéken található kövek 300-600 millió évesek, azonban hiányoznak az olyan bizonyítékok, amelyek más becsapódási helyszíneken megtalálhatóak. Például egy 66 millió évvel ezelőtti nagyméretű meteorbecsapódás a Mexikói-öbölben komoly mennyiségű hamut juttatott a légkörbe, amelynek lerakódása kimutatható a világ különböző pontjain található kőzetek rétegeiben. A hamucsóva következtében halhatott ki számos faj is a Földön, köztük sok dinoszaurusz.

 Andrew Glikson szerint azonban nem található hasonló lerakódás a nagyjából 300 millió éves ausztráliai kőzetrétegekben. "Ez egy rejtély. Nem ismerünk olyan kihalási eseményt, amely összeköthető lenne ezekkel a becsapódásokkal. Az a gyanúm, hogy az ütközés 300 millió évnél is régebben történhetett" - hangsúlyozta a tudós.

A kutatók több mint két kilométer mélyen fúrtak le a földkéregbe, a fúrómagban pedig olyan kövek nyomaira bukkantak, amelyeket a kivételesen magas hőmérséklettel és nyomással járó hatalmas becsapódás üveggé alakított át.

A fúrás mellett a tudósok elvégezték a földkéreg mélyének mágneses modellezését is. A vizsgálat olyan rejtett "kupolákat" mutatott ki a földkéregben, amelyek a mélyebben fekvő földköpenyre jellemző anyagokban, így vasban és magnéziumban is gazdagok voltak.

 Andrew Glikson elmondta: két ilyen hatalmas és mélyre nyúló kupola található a földkéregben, amelyek a becsapódást követően jöhettek létre. Ahogy a földkéreg "visszaugrott" az ütközés után, magával sodorta az alatta fekvő földköpeny kőzeteit is.

  Az aszteroida két részének becsapódási helyszíne együttesen több mint 400 kilométer széles átmérőjű, az ütközés nyomai keresztülhaladnak a földkérgen, amely ezen a vidéken nagyjából 30 kilométer vastag.

http://www.sciencedaily.com/releases/2015/03/150323110000.htm

Hatalmas meteorkrátert találhattak a Déli-sarkon

Meteorit-becsapódás nyomán keletkezhetett az a kráter, amelyet a közelmúltben fedeztek fel tudósok az Antarktisz keleti részén.

A műholdképek szerint a képződmény legalább 25 éves lehet - olvasható a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
   
Az Antarktisz keleti részén fekvő Baldvin-király jégmező fölött repülve Christian Müller német tudós decemberben bukkant repülés a két kilométer átmérőjű kráterszerű geológiai képződményre, melynek szélein az egyébként sík területen a megszokott látványtól elütő, felgyűrődött jégréteg látható.
  
 "Ahogy kinéztem az ablakon, a jég felszínén egy szokatlan alakzatra figyeltem fel. Jéghegyekre hasonlító feltört jeget láttam, amely rendkívül szokatlan ezen a sík jégmezőn, mindezt pedig egy nagy, szárnyalakú, kör alakú képződmény vette körül" - mondta a német geológus, aki a magánkézben lévő Fielax kutatóintézet munkatársa.
   
A felfedezés teljesen véletlenül történt, az Erzsébet-hercegnő kutatóállomáson dolgozó német tudósok a Gondwana ősi szuperkontinensről, és annak több százmillió évvel ezelőtti felbomlásáról akartak új adatokat gyűjteni.
   
"Csak azért repültünk messze északra, mert a radarfelszerelésünk bedöglött, és nem akartunk egy repülésre alkalmas napot elvesztegetni" - magyarázta Graeme Eagles geológus, aki szerint a kráterrel kapcsolatos tudás egyelőre kezdetleges, nagyon sokan spekulálnak azon, mi alakíthatta ki a szokatlan formációt.
   
Müller először a 2004-es meteor becsapódáshoz kötötte a most felfedezett kráterszerű képződményt, azonban a kutatócsapat az alakzatot megtalálta 1996-os műholdképeken is, vagyis korábbinak kell lennie - magyarázta Eagles, hozzátéve, hogy nem zárja ki a meteor-becsapódás valószínűségét az, hogy még nem tudták konkrét eseményhez kötni.
   
Több szakértő szerint azonban az arizoniai Barringer-kráter méretét kétszer meghaladó alakzat túlságosan nagy ahhoz, hogy meteorkráter lehessen. Mivel általában a becsapódás következtében kialakuló kráter tízszer, vagy akár húszszor is nagyobb, mint maga a meteorit, ezért ebben az esetben a becsapódó űrkőzetnek nagyjából 100 méter átmérőjűnek kellett volna lennie.
   
"Csak egy hatalmas robbanás tudott volna egy két kilométer széles krátert kialakítani, a becsapódásnak sokkal nagyobbnak kellett volna lennie mindannál, amit a közelmúltban feljegyeztek. Ezért a képződmény nem alakulhatott ki meteor-becsapódás következtében" - érvelt Peter Brown, a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem kutatója.
   
Eagles szerint azonban további bizonyítékok is állnak rendelkezésükre arról, hogy valóban meteorkráterre bukkantak a jégmezőn. A kutatócsapat számos fotót és videót készített, valamint lézer-szkennerrel és talajradarral is vizsgálta a helyszínt. A feltételezett kráter közelében több kisebb kör alakú formációt is találtak. Az adatokat ugyan még nem elemezték, de remélik, hogy a jövőben publikálni tudják majd az eredményeiket.
   
"Valóban elég szokatlan a felfedezés. A különleges állítások különleges bizonyítékokat kívánnak, és ebben az esetben, amennyire most meg tudjuk mondani, úgy tűnik vannak ilyen bizonyítékok" - hangoztatta a kutató, hozzátéve, hogy a jövőben szeretnének megmaradt meteorit darabokra vadászni a feltételezett kráter környékén.
   
A Déli-sark száraz és hideg időjárása kedvező körülményeket biztosít a meteoritok fennmaradásához, eddig több mint 20 ezer űrből származó kőzetdarabot találtak a kutatók a jéggel borított kontinensen.

http://www.livescience.com/49398-antarctica-ice-meteorite-crater-found.html

A dinoszauruszok kihalását okozó meteorbecsapódás kedvezett a lombhullató erdők elterjedésének

A dinoszauruszok kihalását okozó meteorbecsapódás kedvezett a lombhullató erdők elterjedésének bolygónkon - állítják az Arizonai Egyetem kutatói, akik eredményeiket a PLoS Biology című, szabad hozzáférésű folyóiratban ismertették.

    

Hatvanötmillió évvel ezelőtt egy 10 kilométer átmérőjű meteor csapódott be a Yucatán-félszigeten, világszerte óriási erejű szökőárakat, földrengéseket, vulkánkitöréseket okozva. A katasztrófa következtében - mint ez közismert - kihaltak a dinoszauruszok, amelyek átadták bolygónkon helyüket az emlősöknek. Az azonban kevésbé ismert, hogy mi történt azokkal a növényekkel, amelyekkel a dinoszauruszok táplálkoztak - olvasható a ScienceDaily hírportálon.
    

A kutatók Észak-Dakota déli részén, az úgynevezett Hell Creek-formációban fosszilizálódott növények leveleinek ezreit gyűjtötték össze. A leletek 2,2 millió éves periódusból származnak: a kréta időszak végének utolsó 1,4 millió évét, valamint a paleogén 800 ezer éves szakaszát ölelik fel. Ebben a periódusban a feltételezések szerint kipusztult a növényi fajok fele.
    

A tudósok vizsgálták a levelek tömörségét, elemezték az erezettségüket, arra keresve a választ, hogy mennyi vizet volt képes a növény "szállítani", és mennyire hatékonyan tudta hasznosítani a szén-dioxidot.
    

A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a katasztrófa megtizedelte az örökzöld virágzó növényeket, amelyek a becsapódás előtt uralták a Földet. Esetükben sokkal pusztítóbb volt a kataklizma hatása, mint a lombhullató fajtáknál.
    

"Azt feltételezhetnénk, hogy egy ilyen katasztrófa az összes növényt egyformán sújtotta. Kutatásaink azonban bebizonyították, hogy a gyorsan növekvő lombhullató zárvatermők könnyebben alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, nagyobb hatékonysággal voltak képesek felhasználni a rendelkezésre álló erőforrásokat, és így kiszorították lassabban fejlődő örökzöld társaikat. Mind a mai napig a lombhullató növények uralják erdeinket" - hangsúlyozta Benjamin Blonder, a tanulmány vezető szerzője.
      
http://www.sciencedaily.com/releases/2014/09/140916141529.htm

forrás: MTI
kép:  http://www.sciencedaily.com

Milliárdos kár, több mint ezer sérült Cseljabinszkban és környékén

Meghaladja az  egymilliárd rubelt (hétmilliárd forintot) a pénteken Szibéria felett lezuhant meteorit okozta kár az Urál hegységhez közeli cseljabinszki régióban, ahol csaknem 1200 ember sérült meg, közöttük több mint 200 gyermek - közölték az orosz belügyminisztérium sajtóközpontjában.

  
Csaknem háromezer többlakásos épület, 34 kórház és rendelőintézet, valamint körülbelül 360 gyermekintézmény ablakai törtek be a reggeli órákban Cseljabinszk és a környékbeli
települések fölött elszáguldó meteorit keltette lökéshullámok miatt. A Moszkvától mintegy 1500 kilométerre keletre fekvő szibériai nagyvárosban öt nagy sportkomplexum is megsérült.
  
Becslések szerint több mint 100 ezer négyzetméternyi ablaküveg sérült meg. A szomszédos Szverdlovszk megyéből szakembereket irányítottak át a károk helyrehozatalára. A milliós lakosú Cseljabinszkban komoly fagyok vannak, éjjel mínusz 22 fokra süllyed a hőmérő higanyszála.
   
A hatóságok és a kormányzat azt ígérte, hogy mindenkit elhelyeznek megfelelő szállásokon, amíg nem költözhetnek vissza lakásaikba.
   
Az orosz tudományos akadémia szakemberei szerint a meteorit tömege körülbelül 10 tonna volt, hiperszonikus, óránként 54 ezer kilométeres sebességgel hatolt be a légkörbe, és 30-50 kilométeres magasságban robbant szét.
  
A Rosszija 24 hírtelevízióban bemutatott felvételek szerint a meteorit keltette lökéshullámok hatalmas robajjal szakították be iskolák, raktárak ablakait, ajtóit. A meteorit egy darabja a Cseljabinszktől nyugatra lévő Csebarkulj településnél egy tóba zuhant, hatalmas léket vágva a jégbe.
  
www.vesti.ru/doc.html?id=1033822&tid=102174

forrás: MTI