A következő címkéjű bejegyzések mutatása: NATO. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: NATO. Összes bejegyzés megjelenítése

Magyar ezredest választottak a NATO pentagoni összekötő tisztjévé




Porkoláb Imre ezredes lett a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság parancsnokának (SACT) pentagoni képviselője. A washingtoni posztot júliustól betöltő összekötő tiszt az MTI-nek adott interjúban kiemelte, hogy e rendkívül nagy presztízsű beosztást eddig csak befolyásos nagy nemzetek katonái, például franciák, britek töltötték be. Porkoláb Imre azt mondta, megbízatása a Magyar Honvédség számára is hatalmas elismerést jelent.

 
Porkoláb Imre elmondta: a Pentagon név sokak számára megtévesztő lehet, hiszen a név egy épületet takar, amely számos szervezetnek ad otthont. A SACT pentagoni képviselőjének az a feladata, hogy kapcsolatot tartson az amerikai egyesített vezérkar és az amerikai védelmi minisztérium képviselőivel, továbbá a Washingtonban lévő kutatóintézetek és oktatási intézmények vezetőivel. A feladatrendszer igen szerteágazó, de gyakorlatilag a NATO Stratégiai Parancsnokság (ACT) és az említett amerikai szervezetek és testületek munkáját kell a lehető legjobban összehangolni, valamint a NATO-t képviselni a Pentagonban - magyarázta.
  
A SACT pentagoni képviselőjének kiválasztása rendkívül összetett folyamat - jegyezte meg. A beosztás valamennyi NATO-tagországból megpályázható, és a pályázóknak egyebek mellett kiváló nyelvi és kommunikációs képességekkel, valamint mélyreható tapasztalattal kell rendelkezniük az ACT munkájáról. A pályázatokat két körben bírálták el, a SACT választotta a jelöltek közül, és még szükség volt az amerikai egyesített vezérkar főnökének jóváhagyására is, így a folyamat majdnem öt hónapig tartott.
  
Porkoláb Imre - akinek a megbízatása három évre szól - kiemelte: a Magyar Honvédség számára óriási elismerés, hogy magyar tiszt töltheti be a posztot. Bár Magyarország kis ország, viszonylag kis létszámú haderővel, de a NATO teljes jogú tagja, így az ilyen pályázatokon is egyenlő esélyekkel indulhatnak magyar pályázók.
  
Az ezredes azt mondta: rendkívül büszke arra, hogy pályázatával - amelyet Hende Csaba honvédelmi miniszter és Benkő Tibor vezérkari főnök támogatásával nyújtott be - sikerült elnyernie a beosztást. Úgy vélte, az "nem csak saját szakmai fejlődését segíti, hanem a NATO- és az amerikai kapcsolatokban is pozitív hatással lesz Magyarország megítélésére".
  
A 43 éves ezredes az MTI-nek elmondta: húszévesen a volt Varsói Szövetség országainak katonái közül elsőként került ki a világ egyik legjobbnak tartott vezetőképző intézményébe, Nagy-Britanniába, a Sandhursti Királyi Katonai Akadémiára (RMAS). Később az amerikai haditengerészet posztgraduális iskolájában is tanult, ahol gerillaharccal és terrorizmussal kapcsolatban folytatott tanulmányokat. Tíz évig a magyar különlegesműveleti-képesség fejlesztést segítette elő különböző vezetési szinteken. Kiemelte: jelenlegi beosztásában - katonai szakmai ismeretein kívül - hasznát veszi annak is, hogy Magyarországon posztgraduális nemzetközi tanulmányokat folytatott.
  
Megjegyezte: miként előző munkahelyein, úgy a Pentagonban is követni akarja azt a filozófiáját, hogy egy kicsit jobb állapotban hagyja ott a dolgokat maga után, mint ahogyan átvette. Az ezredes elmondta azt is, hogy a SACT nagy elvárásokat fogalmazott meg. Szándéka, hogy az összekötő irodán keresztül a Pentagonban növeljék a NATO "láthatóságát", még jobban felkeltsék a figyelmet azokkal az értékekkel kapcsolatban, amelyeket a tagországok hozzáadnak az Egyesült Államokkal közösen folytatott műveletekhez, és folyamatosan fejlesszék a transzatlanti kapcsolatokat. Az ACT az egyetlen NATO parancsnokság ugyanis az Egyesült Államokban, az összekötő iroda pedig a Pentagonban az egyetlen ACT-szervezet, amely képviseli a szövetség érdekeit - emelte ki. Így a Magyar Honvédség ezredese egyfajta előőrsként tevékenykedik, amelyre nagyon komoly és felelősségteljes feladatot bíztak.
  
Porkoláb Imre a NATO stratégiai parancsnokság összekötőjeként a NATO-t érintő hosszú távú fejlesztési folyamatokba is beleláthat. Ezzel kapcsolatban az ezredes azt mondta: biztosra veszi, hogy komoly kapcsolatrendszert tud kiépíteni a következő három évben. Kifejtette: rengeteg olyan információhoz férhet hozzá első kézből, amely hasznos lehet a NATO-val, az amerikai katonai és védelmi szektorral vagy az ipari fejlesztéssel foglalkozó szakemberek számára. Ezen felül a kutatóintézetekkel való folyamatos kapcsolattartás eredményeképpen betekinthet a legfrissebb kutatási eredményekbe és rálátása lesz a napi biztonságpolitikai kérdésekre. Ezeket az információkat munkaköréből adódóan elsősorban az érintett NATO-szervezetek számára kell elérhetővé tennie, de megjegyezte: szeretné a magyar szakemberekkel is megosztani bizonyos információkat, amelyek a magyarországi fejlesztéseket érintik. Az amerikai portfólió nagyon széles, így "ezen a területen az igazi kihívást az jelenti majd, hogy feltérképezzem, otthon mire is van leginkább fogadókészség és igény" - fogalmazott.
  
Az ezredes kitért arra, szükség van a magyar kutatókapacitás szélesebb körű kihasználására, és lát is lehetőséget arra, hogy a magyarországi szervezetek még jobban bekapcsolódjanak a nemzetközi kutatásokba. Ennek nyomán már fel is vette a kapcsolatot a Magyar Atlanti Tanács, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóközpontja szakembereivel, és átbeszéltek néhány területet, amely közös érdeklődésre tarthat számot - mondta.

Elkészült a NATO-radartorony


Elkészült a NATO-radarállomás 28 méter magas betontornya a Tolna megyei Medinán, a radarberendezést a tervek szerint augusztusban helyezik el a létesítményben - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-vel.
 
A radartorony és a kiszolgálóépület teljes felépítéséhez 1166 köbméter betont és 205 tonna betonacélt használnak fel, a beruházás 1,05 milliárd forintos költségéből a vasbeton szerkezet építése 360 millió forintot tesz ki - írta a HM sajtóosztálya.
 
A tájékoztatás szerint 2013 márciusában kezdődik a radart védő csonkagömb, az úgynevezett radom telepítése, amellyel együtt az építmény magassága meghaladja majd a 45 métert, magát a radart pedig augusztusban építik be.
 
A tárca korábban azt közölte, hogy a jelenleg üzemelő orosz gyártmányú radar helyett az olasz Selex Sistemi Integrati cég háromdimenziós berendezését állítják üzembe.
 
A komplexum műszaki átadásának határideje 2014. január 31., az új radart 2014. áprilisban tervezik hadrendbe állítani - közölte a sajtóiroda.
 
A telepítendő radarnak a medinai helyszínre számított felderítési lehetősége a deciméteres hullámhosszon használt L-frenkvenciasávban bizalmas adat, de a közepes hatótávolságban használt S-sávban a jelenleg alkalmazott P-37M típusú orosz felderítő radar 270-300 kilométeres felderítési lehetőségét jelentősen meghaladja - tájékoztatott a HM.
 
Az egyes meglévő radartípusokat ugyanakkor nem lehet összehasonlítani a telepítendő berendezéssel, összehasonlítást a régi és az azt felváltó új radarrendszerek között lehet tenni - írták.
 
A medinai 3D-s radarállomás a magyar légteret ellenőrző rendszer harmadik eleme lesz, a másik két háromdimenziós radarállomás Bánkúton és Békéscsabán működik.
 
A minisztérium megerősítette: a három radarállomást speciális helyzetekben mobil radarokkal egészítik ki. A Dunántúl domborzati viszonyai miatt Medina a bázisa lesz egy mobil radarcsoportnak - írta a tárca sajtóosztálya.

forrás: MTI

Egyre több a feladata a kabuli repülőtér magyar őreinek

Egyre növekvő terhek mellett végzik feladataikat a kabuli repülőtér őrzésével megbízott magyar katonák; a 2014-es kivonulásra való felkészülés már megkezdődött, emiatt már most jelentősen nőtt a forgalom Afganisztán fővárosának repülőterén - mondta Benda László ezredes, a kabuli repülőtér földi védelmi erőinek parancsnoka szombaton az MTI különtudósítójának adott interjújában.
  

A parancsnok elmondta: az elmúlt évekhez képest körülbelül 350 százalékkal megnőtt a reptér populációja, mivel minden szövetséges nemzet megpróbál előnyös helyhez jutni a várható kivonulásra; a NATO tervei szerint az országban harcoló koalíciós erők - több lépcsőben - 2014 végére hagynák el az országot. A légi bázison jelenleg 35 nemzet több mint 5 ezer állampolgára dolgozik, de havonta akár 13 ezren is megfordulnak ott - mondta.
 
A reptér földi forgalma is jelentős, hiszen naponta mintegy 500 NATO-jármű, illetve közel 800 civil személy lépi át a magyarok által védett kapukat, és 80 olyan kamion, amelyeket teljesen át kell vizsgálni.
 
Az átvilágítást egy nagy teljesítményű szkennerrel végzik, amely képes 3D-s képeket készíteni a teherautók legkisebb csavarjairól is, maximális teljesítményen 6 millió voltot fogyaszt a 10 millió dollár értékű gép - hangzott el.
 
A reptér Kabul északi részén fekszik, vonzáskörzetével együtt 15 kilométer széles és 18 kilométer hosszú területet fed le. A tényleges repülőtér ennél jóval kisebb, de például a magyarok által felügyelt rész is eléri a mintegy 60 hektárt - mondta az ezredes.
 
A parancsnok szerint mostanában a felkelők leginkább rakétabelövésekkel támadják a repteret, illetve az annak közelében lévő kormányzati és NATO-központot, az elmúlt hónapokban több ilyen - pontosan nem irányítható - rakéta is becsapódott a bázis területén és annak környékén, ezek többnyire csak anyagi kárt okoztak, de volt halálos áldozata is az akcióknak. Elmondta azt is, hogy a második legnagyobb veszélynek az öngyilkos merényletek számítanak, illetve ezeket követik az összetett támadások, amikor már kézi fegyvereket is bevetnek a felkelők.
 
Afganisztán-szerte növekszik az úgynevezett "green on blue" támadások száma is, amikor az ellenség beöltözik a szövetséges erők egyenruhájába (általában az afgán hadsereg uniformisába), majd beszivárognak a NATO-erők közé és merényletet követnek el. Ilyen támadásról 2007-ben még csak két esetben érkezett hír, míg idén már 43-at követtek el - tette hozzá.
 
Egyre nagyobb problémát jelent Kabulban a mágneses bombák elterjedése, amelyeket általában járműveken helyeznek el, illetve gondot jelent az újfajta öngyilkos merényletre alkalmas ruházat megjelenése is, amelyet robbanóvegyülettel itatnak át, és csak egy apró, néhány centiméteres, így nehezen felfedezhető gyújtószerkezetet tartalmaz.
 
Benda László hangsúlyozta, hogy magyar katonát még nem ért támadás a kabuli repülőtér őrzése közben. Afganisztán fővárosának repülőterét jelenleg mintegy 230 magyar katona őrzi, de ennél valamivel többen teljesítenek szolgálatot más beosztásban a fővárosban.
 
A honvédség 2013 márciusában kivonja tartományi újjáépítési csoport (PRT) elnevezésű kontingensét Baglán tartományból. Ezzel egy időben befejezi a tartományi fejlesztési tevékenységét is, ugyanakkor a NATO felkérésére idén október 1-jétől 6 hónapon keresztül a magyar fél látja el a kabuli nemzetközi repülőtér katonai védelmét.

forrás: MTI