Bejegyzések

madár címkéjű bejegyzések megjelenítése

A krokodilok a "múltban ragadtak" a madarakhoz képest

Kép
A krokodilok ma élő legközelebbi rokonai a madarak, ám tollas "unokatestvéreikkel" ellentétben ők a "múltban ragadtak" - állítják amerikai kutatók. Mindkét csoport egy nagyjából 240 millió évvel ezelőtt élt közös őstől származik, ám míg a madarak evolúciója gyors ütemben haladt dinoszauruszőseik kipusztulása után, addig a krokodiloké lassú volt - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában. "A krokodilfélék molekuláris órájának ketyegési sebessége jóval lassabb, mint az általunk vizsgált más állatoké, így az emlősöké, ami azt jelenti, hogy sokkal tisztább képet kaphatunk a múltjukról" - magyarázta Richard Green, a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i tagintézményének munkatársa. Mint hozzátette: "a fosszíliákból tudjuk, hogy a krokodilok testszerkezete nagyrészt változatlan maradt évmilliókon keresztül". A kutatók a mississippi aligátor (Alligator mississippiensis), a bordás krokodil (Crocodylus porosus) és a gangesz...

A búbos banka lett idén az év madara

Kép
A búbos banka lett 2015-ben az év madara egy tavaly lezajlott internetes szavazás eredményeként - tájékoztatta hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-t.    A búbos bankát nem először választották a szavazók az év madarának, 1989-ben és 1990-ben is rá szavaztak a legtöbben. A tavalyi online voksoláson a búbos banka a fekete rigót és a vörösbegyet előzte meg. Az MME 1979-ben indította el "Az év madara" programot azzal a céllal, hogy egyes fajokat vagy madárcsoportokat a társadalom minél szélesebb rétegei megismerjenek, és szerepet vállaljanak a védelmükben. Az egyesület ismertetése szerint a búbos banka Spanyolországtól Kínáig Eurázsia mérsékelt és mediterrán zónájában, Dél- és Délkelet-Ázsia egészén, Afrika jelentős részén és az Arab-félszigeten is költ. A faj Európa legtöbb országában fészkel, Magyarországon a zárt erdők kivételével országosan elterjedt. Az Európai állomány Portugália és Spanyolország déli régiója kivételével vonuló, a...

Csökkentik szárnyaik fesztávolságát a fecskék

Kép
Nem zárható ki, hogy csökkentik szárnyaik fesztávolságát a szirti fecskék, hogy repülés közben ne ütközzenek össze autókkal - erre jutott egy amerikai kutató.     Charles Brown, a Tulsai Egyetem biológusa harminc éve gyűjti a madártetemeket, hogy kitömje őket, és pontos adatokat jegyez fel mindegyikről. A szirti fecskék előszeretettel fészkelnek rajokban autópályák, vasútvonalak mellett. Brownnak feltűnt, hogy 1982 és 2012 között számottevően visszaesett az autóbalesetben elpusztult szirti fecskék száma, és a magyarázatot kutatva arra jutott, hogy feltehetően szárnyaik fesztávolságának rövidülése a változás oka. Mérései során megmutatkozott, hogy inkább a hosszabb szárnyú fecskék járnak pórul, mert nehezebben röppenek el egy autó útjából, míg a rövidebb szárnyúak könnyebben manővereznek. A tudós szerint lehetséges, hogy a szirti fecskék 30 év alatt evolúciós átalakuláson mentek át, és a manőverképesebb, rövidebb szárnyfesztávú egyedek választódtak ki szaporodásra. Minda...

Élénkpiros kocsikra piszkítanak

Kép
Az élénkpiros kocsikra piszkítanak a leggyakrabban a madarak, míg a zöldeket tartják a legnagyobb becsben azzal, hogy nem tisztelik meg őket ürülékükkel. Brit felmérés gyümölcse a fenti tézis, amelyhez öt városban - Brightonban, Glasgow-ban, Leedsben, Manchesterben és Bristolban - szemrevételeztek 1140 kocsit. A piros 18 százalékos találati aránnyal lett a madárpiszkos színtoplista éllovasa, nevezetesen az öt városban a piros autók 18 százalékát "pecsételték le" szárnyasok. A második legnépszerűbb madárvécé a kék kocsi 14 százalékkal, a bronzérem a feketéké 11 százalékkal. A fehér autók 93 százaléka mutatkozott makulátlannak a felméréskor, azaz csupán 7 százalékuk kapott találatot, míg a zöld kocsikra - mondhatni - tojnak a madarak, le sem piszkítják őket: 100-ból csupán egyet szennyeznek be. A felmérés nem értelmetlen, mivel évente 57 millió fontjába kerül a brit autósoknak a madárpiszok miatti festékréteg-sérülések, kimaródások javíttatása. "Sok autóst boss...

A szarkák nem is lopnak egy új tanulmány szerint

Kép
Rossini operát írt A tolvaj szarka címmel, és az értelmező szótárakban is szarkaként emlegetik azokat, akik ellopnak apróbb dolgokat. Az európai folklórban ismert hiedelemmel szemben azonban a szarkák nem is lopnak csecsebecséket, sőt, valójában tartanak a fényes tárgyaktól - állítják brit szakemberek egy új kutatás eredményeire hivatkozva.      A széles körben elterjedt vélekedés szerint a szarkák a fészkükhöz lopnak csillogó dolgokat. Az Exeteri Egyetem tudósai azonban arra a megállapításra jutottak, hogy a faj képviselői valójában tartanak az ilyen tárgyaktól, vélhetően azért, mert azok újak számukra és veszélyesnek bizonyulhatnak.      A kutatáshoz fényes tárgyakat - csavarokat, gyűrűket és ezüstfólia-darabokat -, valamint ezek matt kék változatát használták fel. A tudósok 30 centiméterre a tárgyaktól magvakat szórtak ki. A madarak etetése során a 64 vizsgált alkalomból a szarkák mindössze kétszer csíptek fel csillogó tárgyat...

DNS-elemzéssel fedeztek fel egy új madárcsaládot Ázsiában

Kép
DNS-elemzéssel fedeztek fel egy új, egyedülálló madárcsaládot Ázsiában kínai és svéd tudósok. A verébalakúak rendjébe tartozó család csak egyetlen fajt számlál. A verébalakúak rendjét tanulmányozó kutatók genetikai elemzéssel a családfa tíz különböző ágát azonosították. Azt is felfedezték, hogy a Spelaeornis formosus egyedül ült a maga ágán, és nem mutatott közeli rokonságot a helyi, rá hasonlító énekesmadarakkal.     A kutatók azt javasolták, a madárcsaládot és -fajt nevezzék Elachura formosának, szemben a korábbi elnevezéssel, Spelaeornis formosusszal - tudósított a BBC hírportálja a Biology Letters című szaklapban megjelent tanulmányról.     Per Alstrom, az uppsalai Mezőgazdasági Egyetem biológusa, aki a Kínai Tudományos Akadémia tudósaival együtt a tanulmányt készítette, elmondta: a verébalakúak a madarak osztályának legnagyobb fajszámú rendje, ennek egyik legkorábbi elágazása és egyetlen élő képviselője az Elachura formosa.   ...

Fény derült a fehér gólyák egyik afrikai telelőhelyére

Kép
Északra, hazafelé tartanak azok a másod- és harmadéves, fiatal fehér gólyák, amelyeket az elmúlt két év során láttak el GPS-GSM-alapú jeladóval: kettő közülük kedden már az Egyenlítőt is átlépte vonulása során, illetve a faj újabb telelőterületére is fény derült a jeladóknak köszönhetően - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) programkoordinátora az MTI-t. Papp Ferenc elmondta, hogy a Zagyva nevű, a Nógrád megyei Nemti község határában 2012 augusztusában befogott, majd jeladóval ellátva szabadon engedett madár kedden Kenya területén, Nairobi és a Viktória-tó között repülte át az Egyenlítőt, jelenleg Afrika legmagasabb pontja, az 5199 méteres Kenya-hegy környékén tartózkodik. A madár már több napja észak felé tart Tanzánia déli részéből, ahol 2013-14 telét töltötte, azt azonban nem tudni, hogy hazatér-e ez évben.     "A fiatal fehér gólyák négy-ötéves koruk, ivarérettségük elérése előtt, azaz amíg nem választanak párt és nem foglalnak ...

Újabb madáreltérítő szerelvényeket szereltek fel hálózati vezetékekre

Kép
Madáreltérítő szerelvényeket szereltek fel feszültség alatti átviteli hálózati távvezetékekre Dabas környékén a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) szakemberei. Az elmúlt években több mint kétezer darab madáreltérítő szerelvényt helyeztek el a MAVIR távvezetékein, ennek köszönhetően az év madarának választott túzok populációinak ütközési balesetei negyedére, évente átlagosan hat példányra - csökkentek - tájékoztatta a társaság hétfőn közleményben az MTI-t.     A hétvégén a MAVIR szakemberei újabb 4 darab Fire-Fly rotációs madáreltérítő szerelvényt szereltek fel a 25 méter magasan függő, feszültség alatt lévő távvezetékekre. Az energiaellátás biztonsága érdekében ezeket csak a legritkább esetekben lehet üzemen kívül helyezni.     Az eszközök működésének lényege, hogy a szerelvények forgó lapjait ultraibolya sugarakat is visszaverő bevonattal látják el, így azok a fényben forogva, pulzáló fel-felvillanás...

Elkezdődött a madárvonulást figyelő Tavaszi madárles program

Kép
Megkezdődött a Tavaszi madárles, a már 51 ország részvételével zajló játékos nemzetközi madárvonulás-figyelő program. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nemzetközi ernyőszervezete, a BirdLife International 2006-ban indította útjára Tavaszi madárles (Spring Alive) elnevezésű, februártól júniusig tartó játékos madárvonulás-figyelő programját.     A jelenleg 51 európai és afrikai országban futó természetvédelmi akcióban a részt vevő gyerekeknek a Spring Alive nemzeti honlap oldalán ( http://www.springalive.net/ ) kell regisztrálniuk az első fehér gólya, füsti fecske, sarlósfecske, kakukk és gyurgyalag érkezésére vonatkozó megfigyeléseiket, illetve nyomon követniük a madarak érkezését a weblap térképein - tájékoztatta az MME közleményben az MTI-t.     Az öt madárfajhoz kapcsolódóan meghirdettek egy nemzetközi rajzpályázatot is, amelyet nemzetközi zsűri fog elbírálni.     A számos részt vevő ország sok ezernyi...

Szárnyasok keveredése hozhatta létre Kínában a H7N9-es mutációt

D él-koreai vándormadarak és kínai szárnyasok keveredésének a következménye lehet a madárinfluenza H7N9-es típusának a kialakulása, amely Kínában eddig hét halálos áldozatot követelt - vélik a Kínai Tudományos Akadémia kutatói. Az akadémia szaklaboratóriuma szerint az embereken korábban nem kimutatott vírus genetikai mutáció révén jött létre, amelyet a Dél-Koreából a Jangce-folyó környékére vándorló madarak, valamint a helyi kacsák és csirkék érintkezése alakított ki. A szervezet a kínai Cajhszin gazdasági és pénzügyi magazin által idézett jelentése szerint a H7N9-es típusú madárinfluenza nyolc génjéből egy - az N9-es - megegyezik a korábban Dél-Koreából származó vadmadarakban találttal, míg az H7-es gént a kelet-kínai Csöcsiang tartomány kacsaállományában mutatták ki. A többi hat gén egy másik típusú madárinfluenzából, a H9N2-es törzsből származik, ezeket Sanghaj, Csöcsiang és Csiangszu tartományok csirkéiben fedezték fel. Az elmúlt hetekben az akadémia által felsorolt mindegyik hel...

Hatvan gólya egy szeméttelepen rakott fészket Ukrajnában

Kép
H atvan gólya fészkelte be magát egy katonai lőtér szeméttelepére a közép-ukrajnai Cserkaszi városában - hozta nyilvánosságra szerdán az ukrán média.     "A gólyák hetekkel ezelőtt érkezhettek, ám a március végi fagyok miatt inkább a szeméttelepet választották átmeneti lakhelyül, ahol melegebb van, mint a vízparton. Ráadásul a város környéki tavak vize is befagyott, így ott élelemhez sem jutottak volna" - magyarázta Jevhen Van, a helyi állatkert igazgatója.   Szerinte amint kellően felmelegszik az idő, és a tavak felszínét borító jég is elolvad, a madarak átköltöznek megszokott helyükre. A gólyák a szeméttelepen ugyan találnak maguknak némi élelmet, de az ott dolgozók is rendszeresen etetik őket.   A múlt hét elején az ukrán sajtó arról írt, hogy a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében a hatóságok nyújtottak segítséget negyven gólyának, amelyek már szokásuk szerint megérkeztek Ukrajnába délről, ám a rendkívüli és váratlanul érkező hóviharban fagyoskodtak...

Kirepültem a kalitkából!

Kép

Madárinfluenza követelt áldozatot Kínában

M adárinfluenzában halt meg egy 21 éves nő a délnyugat-kínai Kujcsou tartományban - jelentette a kínai média szerdán. A kórház beszámolója szerint a tartomány székhelyén, Kujjang városban két helyi H5N1 vírusfertőzöttet kezeltek, akiknél február 2-án, illetve 3-án jelentkeztek a tünetek. A nőnek több szerve is felmondta a szolgálatot, a 31 éves férfi egyelőre életben van. A járványügyi szakemberek nem találtak nyomot arra vonatkozóan, hogy a betegek közvetlenül érintkeztek volna baromfival és a két eset között sem utalnak jelek fertőzésre. Annak ellenére, hogy a fertőzés emberről emberre nem terjed, a velük korábban közeli kapcsolatban állókat megfigyelés alatt tartják. Kínában időről időre felüti fejét a H5N1 vírus. Tavaly év elején két halálesetet jelentettek, az egyiket éppen Kujcsou tartományból, a másikat a dél-kínai Kaungtunból. Azok különlegessége is az volt, hogy az áldozatok nem érintkeztek baromfival. Tavaly Északnyugat-Kína különböző körzeteiben mintegy százezer csi...

A gyurgyalag a 2013-as év madara

Kép
M agyarország madárfaunájának egyik legszínpompásabb madara, a gyurgyalag (Merops apiaster) a 2013-as év madara egy tavaly májusban zárult szavazás eredményként - emlékeztet az internetes voksolást szervező Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). E madárfaj hosszú távú vonulóként a telet Afrikában tölti, csak a legmelegebb hónapokra jön költeni Magyarországra. Májusban érkezik és szeptember végére már el is hagyja a Kárpát-medencét. Partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik. Speciális étrendje és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti, így a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, illegális homokbányászat, illetve a méhészetek közelében működő telepek megrongálása, mivel hűvös időben előfordul, hogy a madarak méhet zsákmányolnak. A hazai gyurgyalagállomány az 1998 óta végzett célzott felmérések adatai alapján 20-30 ezer párra tehető, és mérsékelten ...