napiTopik

Mégsem volt annyira pusztító a mintegy 252 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász kor határán bekövetkezett nagy kihalásnak nevezett esemény, amelyről úgy tartják, hogy a tengeri fajok 96 százalékának a kipusztulásához vezetett - állítja Steven Stanley, a Hawaii Egyetem paleontológusa és evolúciós biológusa.     Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmányában a szakember kifejti, hogy valójában a tengeri fajok "mindössze" nagyjából 81 százaléka pusztult ki a nagy kihaláskor és a további veszteségek az úgynevezett háttérkihalások számlájára írhatók - írta a phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.     A perm-triász kihalási esemény nagyjából 60 ezer évig tartott: ezt tartják a földtörténetben ismert legsúlyosabb kihalásnak. Korábbi kutatások szerint ezen időszakban szokatlanul sok volt a vulkanikus tevékenység és feltehetőleg számos nagy méretű aszteroida csapódott a Földbe.     Mindez a bolygó melegedés...

Félelmetes ragadozó lehetett az a dinoszauruszfaj, amely közeli rokona volt a Jurassic Park című filmből megismert velociraptornak, és valószínűleg éles szaglása tette igazi predátorrá az új fajt azonosító amerikai tudós szerint.     Az új fajt egy eredetileg más fajhoz tartozó egyed maradványainak tanulmányozásával fedezte fel Steven Jasinski, a Pennsylvaniai Egyetem doktorandusza és a Pennsylvaniai Állami Múzeum paleontológia és geológia kurátora. Elemzése szerint az állat koponyája alapján eddig ismeretlen fajhoz tartozik, amelyet a kutató Saurornitholestes sullivaninek nevezett el.   Tanulmánya a New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin új számában jelent meg - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon.  A nagyjából 75 millió éves egyed maradványait 1999-ben fedezte fel Robert Sullivan Új-Mexikóban. Először azt hitték, a theropodák, vagyis szörnylábúak csoportjába tartozó Saurornitholestes langstoni faj egy példányának fo...

Európában is hirtelen haltak ki a dinoszauruszok - erre a következtetésre jutott az elmúlt két évtizedben előkerült leletanyag vizsgálata alapján egy nemzetközi tudóscsoport, amelynek tanulmánya a ZooKeys nyílt hozzáférésű tudományos folyóiratban látott napvilágot. Általánosan elfogadott az az elmélet, amely szerint a Földbe becsapódó kisbolygó okozta a dinoszauruszok vesztét. Mindezidáig azonban a késő kréta időszakból származó dinoszaurusz-fosszíliák csaknem kizárólag az észak-amerikai kontinensen kerültek elő. Ennek alapján felvetődött, hogy lokális, az Egyesült Államok és Kanada mai területére korlátozódó  kihalási eseményről volt szó - olvasható a PhysOrg hírportálon.    A kutatócsoport a Spanyolország, Franciaország, Románia és más államok területén az elmúlt két évtized során előkerült fosszíliákat tanulmányozta. A megkövesedett maradványok korát és sokszínűségét vizsgálva a paleontológusok arra a következtetésre jutottak, hogy az európai ökorendszerekb...

Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megoldania egy titokzatos óriáskarú dinoszaurusz rejtélyét, amely fél évszázadon át tartotta izgalomban az őslénykutatókat.      Az 1960-as évek közepén a kutatók két hatalmas dinoszauruszkar csontjait tárták fel Mongóliában, majd évtizedeken át folytak a találgatások arról, hogy hajdanán milyen állathoz tartozhattak a gigászi végtagok. A szakemberek most a titokzatos őslény testének többi maradványát is megtalálták és megállapították, hogy a teremtmény még annál is furcsább volt, mint azt korábban gondolták.     "Kiderült, hogy az egyik legbizarrabb dinoszaurusszal van dolgunk, amelynek külseje túlszárnyalja a képzeletünket" - fogalmazott Yuong Nam Lee, a Nature című folyóiratban szerdán közölt tanulmány vezetője, a dél-koreai Geotudományok és Ásványi Erőforrások Intézetének (Kigam) igazgatója.      Fél évszázadon keresztül a kutatók mindössze annyit tudtak a teremtm...

A Földbe becsapódó kisbolygó mérte 66,5 millió évvel ezelőtt az utolsó csapást a dinoszauruszokra: a legújabb bizonyítékok alapján a két esemény időben olyan közel történt egymáshoz, hogy az ok-okozati összefüggés biztosra vehető - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.     Az utóbbi évtizedekben élénk vita tárgya volt tudományos körökben, hogy végül is mi idézte elő a világot 160 millió éven át uraló őshüllők hirtelen eltűnését: aszteroida vagy üstökös becsapódása, hatalmas vulkánkitörések vagy drámai klímaváltozások? Hollandiai és brit egyetemek munkatársai fogtak össze a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) tudósaival, hogy a lehető legpontosabban megállapítsák a kisbolygó végzetesnek bizonyult érkezésének és a dinoszauruszok kihalásának az időpontját. A Science című szakfolyóirat pénteki számában közzétett tanulmányuk alapján az aszteroida becsapódása 66 038 000 évvel ezelőtt következett be, tehát földtörténeti mértékkel "hibahatáron" belül van az úgynevezett kr...

A dinoszauruszok kihalását okozó meteorbecsapódás kedvezett a lombhullató erdők elterjedésének bolygónkon - állítják az Arizonai Egyetem kutatói, akik eredményeiket a PLoS Biology című, szabad hozzáférésű folyóiratban ismertették.      Hatvanötmillió évvel ezelőtt egy 10 kilométer átmérőjű meteor csapódott be a Yucatán-félszigeten, világszerte óriási erejű szökőárakat, földrengéseket, vulkánkitöréseket okozva. A katasztrófa következtében - mint ez közismert - kihaltak a dinoszauruszok, amelyek átadták bolygónkon helyüket az emlősöknek. Az azonban kevésbé ismert, hogy mi történt azokkal a növényekkel, amelyekkel a dinoszauruszok táplálkoztak - olvasható a ScienceDaily hírportálon.      A kutatók Észak-Dakota déli részén, az úgynevezett Hell Creek-formációban fosszilizálódott növények leveleinek ezreit gyűjtötték össze. A leletek 2,2 millió éves periódusból származnak: a kréta időszak végének utolsó 1,4 millió évét, valamint ...

Az erdélyi Hátszeg (Hateg) mellé szállítják "haza" a magyarosaurus dacus nevű törpe dinoszaurusz élethű mását, amelyet a 20. század elején talált maradványok alapján készített el egy őslényekre szakosodott kanadai szobrászművész - közölte honlapján a Bukaresti Tudományegyetem. A 70 millió évvel ezelőtt élt, több mint öt méter hosszú, de mégis törpének számító dinoszaurusz a Hátszeg melletti geoparkba, a tervezett Erdélyi Dinoszaurusz múzeumba kerül. Az életnagyságú szobor elkészítésében paleontológusok, geológusok és művészek működtek együtt, az alkotók pedig a legapróbb tudományos részletekre is tekintettel voltak.     A magyarosaurus maradványait báró Nopcsa Ferenc fedezte fel a család birtokán, és írta le 1915-ben. A hüllő kis méretét a szakértők azzal magyarázzák, hogy a dinoszauruszok többségétől elzártan, egy szigeten fejlődött ki és élt, melyen a növényevő állatnak csak korlátázott mennyiségű élelem állt a rendelkezésére.     A makett megte...

Aggodalmat váltott ki szakértői körökben, hogy novemberben elárvereznek egy ritka dinoszauruszfosszíliát, az egyetlent, amely a Nanotyrannus lancensis teljes csontvázát őrzi. Ha magánkézbe kerül, az meggátolhatja a vele kapcsolatos kutatásokat. forrás: MTI - kép: telegraph.co.uk A 67 millió éves dinómaradványt a Bonhams árverési ház bocsátja aukcióra november 19-én New Yorkban. Becslések szerint akár 7-9 millió dollárt (1,6-2 milliárd forintot) is megérhet egy gyűjtőnek, a tudósok szerint ugyanakkor a páratlan maradvány, amely a prédájába harapó, megkövesedett ragadozó csontvázát őrzi, felbecsülhetetlen értékű - írta a The Daily Telegraph brit napilap.      Philip Manning, a Manchesteri Egyetem őslénykutatója úgy értékelte, hogy a késő krétakori lelet "szinte túl jó ahhoz, hogy igaz legyen". A newcastle-i Brit Tudományos Fesztiválon felszólaló tudós elmondta, rendkívüli értékét az adja, hogy rengeteg információval szolgál az egykori élőlényről. Sok fajra c...

S zilárd bizonyítékot találtak kanadai kutatók arra, hogy a dinoszauruszok képesek voltak úszni hosszú távon.     Egy nemzetközi kutatócsoporttal együtt dolgozva Scott Persons, az Albertai Egyetem kutatója szokatlan karomnyomokat vizsgált meg, ezeket egy folyó mederalján találták Kínában, amely az elsőszámú lelőhelye a dinoszaurusz-maradványoknak a világon.   A krétakorban élt számos állat - köztük óriás, hosszúnyakú dinoszaurusz - könnyen azonosítható fosszilizálódott lábnyomai mellett a kutatók találtak egy sorozat karomnyomot, amely Persons szerint koordinált, bal-jobb, jobb-bal előrehaladást jelez.   Amit találtunk, azok egy kétlábú dinoszaurusz karmai hegyével hátrahagyott karcolatok. A dinoszauruszkarom jelei azt mutatják, hogy az állat úszott ebben a folyóban, és csak ujjainak hegye érintette a meder alját" - idézte a kutatót a ScienceDaily tudományos hírportál.   A karomnyomok 15 méteren át tartanak, ami a szakemberek szerint bizonyíték arra, ho...