Iszapömlés - Máltai szeretetszolgálat: minden adományt a károsultakra fordítottak

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat cáfolta, hogy a 2010-ben történt kolontári vörösiszapömlés után az iskolás gyermekek között szervezett "százforintos" adománygyűjtő akcióban befolyt összegből 10 millió forint eltűnt volna.

A szeretetszolgálat csütörtökön az MTI megkeresésére leszögezte: az adományokból egyetlen forintot sem fordítottak saját kiadásra. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is megerősítette: a szeretetszolgálat a teljes összeget a károsultakra fordította.

A Népszava szerdán az Emmi által megjelölt források adataira hivatkozva írta, hogy a százforintos gyűjtőakció során 73 millió forint gyűlt össze, viszont a lap összesítése szerint csak 62 millió 630 ezer forint adományt osztottak szét.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, hogy a katasztrófa után az Emmi (akkor még Nefmi) az ország iskoláiban gyűjtést hirdetett az elöntött településeken élő gyerekek javára. A tárca a az akció lebonyolítására a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot kérte fel.

Az akció hivatalos lezárásáig, 2010. november 23-áig több mint 73 millió forintot fizettek be a számlára, a határidőn túli befizetésekkel együtt pedig végül 75,1 millió forint gyűlt össze. Az első segélyeket még 2010 karácsonya előtt kifizették - írták. A vörösiszap által elöntött házakban élő gyerekek fejenként 230 ezer forintot kaptak, a három településen élő többi gyerek pedig 10-10 ezer forintot kapott. Mindez összesen 64,9 millió forintot tett ki.

A fennmaradó 10,2 millió forintot "az élet újraszervezése során" 2013 nyaráig használták fel. A három település iskoláinak felső tagozatosai 2012-ben (48-an) Erdélybe, 2013-ban (47-en) a Délvidékre utazhattak egyhetes nyaralásra. Az egyhetes határon túli táborozás utazással és teljes ellátással számított költsége egy gyermekre mintegy 60 ezer forintot jelentett, vagyis a táborok 2,6 millió és 2,9 millió forintba kerültek.

A gyűjtésből származó további 4,7 millió forintból a devecseri kastélyparkban játszóteret alakítottak ki - írta a szeretetszolgálat, hozzátéve: "az iszapömlés után ez volt az olyan közösségi helyszín, amit a katasztrófa után birtokba vehettek a városban élő gyerekek".

A szeretetszolgálat másfél évig tevékenykedett a katasztrófa helyszínén, ez idő alatt 27 segélyprogramot valósított meg, közülük egy volt a minisztériummal közösen lebonyolított "százforintos" gyűjtőakció - olvasható a közleményben.

 A Mal Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja 2010. október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt, tíz ember meghalt, mintegy százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná. Az anyagi kárt több tízmilliárd forintra becsülték.

Vitatja a kiporzás miatt kiszabott bírságot a Mal

Vitatta a vörösiszap-tározók tavaly februári kiporzása miatt kiszabott környezetvédelmi bírság jogszerűségét a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. az ügyben indult közigazgatási per tárgyalásán csütörtökön a Veszprémi Törvényszéken.  

Hadnagyné Göllén Mária bíró ismertette: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) - mint másodfokú hatóság - a 2012. február 16-án az ajkai timföldgyár által üzemeltetett IX-es és X-es kazettáknál bekövetkezett nagymértékű porszennyezés miatt 200 ezer forintos komplex környezetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a céget. A zöldhatóság határozata szerint a Mal megsértette az egységes környezethasználati engedély (ekhe) előírásait, és intézkedési terv készítését írta elő. Felrótták a cégnek azt is, hogy nem értesítette a hatóságot a bekövetkezett kiporzásról.
  
Pál Helga, a felperes Mal Zrt. jogi képviselője a kiszabott bírság hatályon kívül helyezését kérte, és kiegészítette a benyújtott keresetet. Álláspontjuk szerint a környezetvédelmi bírság jogszabálysértő, az ekhe előírásait betartották. Az engedély nem szabályozza a vörösiszap-tározókon végzett hulladékkezelési tevékenységet, a tározók rekultiválását, azaz az előírt földréteg elhelyezését. Kitért arra is, hogy nem volt előírás a tározók felületének kezelésére.
  
A jogi képviselő szerint a kiporzás ok-okozati összefüggésben van a 2010-es vörösiszap-katasztrófával, mivel a gátszakadás után a megyei védelmi bizottság kötelezte a céget a IX-es kazetta vízborításának megszüntetésére, illetve át kellett térni a száraz technológiára. Kiemelte, hogy az extrém időjárási viszonyok és viharos szél ellen nem lehet védekezni. A zöldhatóság a vörösiszap kiporzásának tényét mérési eredményekkel és jegyzőkönyvekkel sem igazolta, és nem tett eleget a tényállás tisztázása kötelezettségének - tette hozzá.
  
Az alperes OKTVF képviselője fenntartotta álláspontját, és a Mal keresetének elutasítását kérte. A kereset kiegészítésének áttanulmányozása miatt új határidőt kért, mivel a válasz elkészítéséhez szakmai ügyintéző bevonása szükséges.
  
A bíróság a tárgyalást augusztus 27-re elnapolta.
  
A Nemzeti Nyomozó Iroda a kolontári porszennyezés ügyében környezetkárosítás bűntett megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tavaly nyomozást indított.
  
Az eljárás a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség feljelentése alapján 2012 áprilisában kezdődött, amikor a zöldhatóság Kolontár külterületén, Lőrintepusztán üzemelő mérőállomása a viharos erejű szél miatt többször extrém magas szállópor- (PM 10) koncentrációt mutatott ki. A tározóktól délre elhelyezett mérőállomáson akkor olyan magas porszennyezettséget mértek, amely rövid idő alatt is jelentős egészségi kockázatot jelentett.
  
A Veszprémi Bányakapitányság korábbi közlése szerint a Mal tavaly december közepére befejezte a vörösiszap kazettáinál a porszennyezést meggátoló munkálatokat.

forrás: MTI