A dalai láma megtagadja, hogy újjászülessen, ha Tibet nem nyeri el függetlenségét Kínától - idézte a tibeti nép szellemi vezetőjének nyilatkozatát szerdán a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

A dalai láma a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjút, ennek átiratát közölte az al-Dzsazíra arab hírtelevízió, amelynek jelentésére hivatkozott az orosz hírügynökség.
    

"Csaknem öt évszázada van dalai lámánk. A 14. dalai láma most nagyon népszerű. Legyen ő az utolsó. Ha egy gyenge utód következik, csak lejáratja a dalai lámát. A tibeti buddhizmus nem egy egyéntől függ. Nagyon jó a szervezeti struktúránk, magasan képzett szerzeteseink és növendékeink vannak" - magyarázta az interjúban Tendzin Gyaco, a jelenlegi dalai láma.
    

Kína a nyilatkozatra reagálva felszólította a dalai lámát, hogy "tartsa tiszteletben az újjászületés történelmi gyakorlatát".
    

Hua Csun-csing külügyi szóvivő - a Reuters szerint - kijelentette: "Kína a vallás- és véleményszabadság politikáját követi, és ez természetesen magában foglalja azoknak az eljárásoknak a tiszteletben tartását, amelyeket a tibeti buddhisták gyakorolnak".
    

Hangsúlyozta, hogy régi hagyománynak megfelelően a dalai láma címét "a központi kormány adományozza". Szerinte a jelenlegi tibeti szellemi vezetőnek burkolt szándékai vannak, igyekszik aláásni a hagyományos rendet, és "tagadni a tibeti buddhizmus történetét".
    

Az al-Dzsazíra kommentárja szerint a dalai láma nyilatkozata alkalmat ad Pekingnek arra, hogy jelezze, arra törekszik, hogy saját dalai lámát hirdessen ki. Minthogy a száműzetésben élő tibeti szellemi vezető megtagadja a hagyomány követését, Kínának jogában áll "saját" vallási vezetőt kinevezni.
    

A brit hírügynökség utalt a második legfőbb tibeti buddhista vallási méltóság, a pancsen láma utódlására. 1995-ben a kínai hatóságok házi őrizetbe helyeztek egy tibeti fiút, akit a pancsen láma reinkarnációjának hirdettek ki Tibetben, és egy másik, saját jelölttel helyettesítette azt. Sok tibeti azonban nem volt hajlandó elismerni az új pancsen lámát.
    

A halál elfogadásáról, folyamatának és törvényszerűségeinek megértéséről, valamint a benne rejlő lehetőségekről szól láma Ole Nydahl világszerte ismert buddhista tanító Félelem nélküli halál című új könyve, amely a nyugati emberek számára hozza közelebb a tibeti buddhista mestereknek a témával kapcsolatos tanításait.

"A tudatunk nem más, mint tér és energia, ami nem tud meghalni" - mondta a könyv megjelenése alkalmából az MTI-nek adott interjújában Ole Nydahl szombaton Budapesten. "Ha azonban a tudatunk teljességétől elválasztva, állandóan a múltba vagy a jövőbe tekintve élünk, az beszűkíti a dolgokat, és így a halál, az elmúlás is félelmetesnek tűnhet."

   

A tibeti buddhista mesterek évszázadok óta örömet és jelentést fedeznek fel a haldoklás folyamatában, mert pontosan tudják, hogy mi fog történni velük utána, így inkább a spirituális fejlődés nagyszerű lehetőségét látják benne. Láma Ole könyve a tibeti mesterek tanításait teszi elérhetővé a modern nyugati emberek számára közérthető, világos és egyszerű módon.

   

A Jaffa kiadó gondozásában megjelent könyvben szó esik arról, hogy míg a hiten alapuló vallásokban létezik egy megszemélyesített isten, aki a világ teremtője és egyben végcélja, addig a buddhizmus és más tapasztalati vallások abból indulnak ki, hogy a lények a létezés és elmúlás állandó körforgásában, a létforgatagban keringenek.

   

"Bár a nyugati és a keleti emberek kultúrájában számos különbség van, a lényeg ugyanaz: amikor elhagyjuk a testünket az intelligenciánk megnő és tapasztalásunk is egészen megváltozik. Ha például Budapestre gondolunk, azonnal ott termünk, de ha ezután Koppenhága jut eszünkbe, a következő pillanatban már ott is vagyunk. Ez rendkívüli tapasztalás a tudat számára" - fejtette ki.

   

A könyvben az olvasó részletes leírást talál a halál folyamatának tudományos és buddhista megközelítéseiről, problémáiról és folyamatáról, ábrákkal, táblázatokkal szemléltetve, hogy mi történik a tudattal a halál beállta után. Külön fejezetet szentel Ole Nydahl annak, hogyan kell felkészülni a halálra, külön tanácsokkal ellátva a laikus érdeklődőket és a buddhista gyakorlókat egyaránt.

   

Világosan és érthetően ír a halál utáni és az újraszületés előtti köztes állapotban, az úgynevezett bardóban eltöltött időről is, amely alatt a tudat felkészül az újraszületésre. De található benne javaslat arról, milyen testtartásban, milyen körülmények között ideális várni a halál bekövetkeztét, valamint, hogy miként segíthetik szeretteik békés, nyugodt eltávozását a hozzátartozók.

   

"A buddhisták és a nem buddhisták közötti legfőbb különbség, hogy utóbbiak nincsenek tisztában azzal, van tudatuk, így haláluk pillanatában kellemes információ lehet számukra, hogy nem csak egy fekete lyuk van a halál után" - mondta a láma, majd hozzátette, "jó ráébredni arra, hogy ez előtt az életünk előtt is voltunk és ez után is leszünk".

   

Láma Ole Nydahl egyike azon kevés nyugatinak, akik a tibeti buddhista hagyomány teljes jogú lámái és meditációs tanítói. 1972-ben, egy három évig tartó intenzív meditációs időszak után a tibeti buddhizmus karma kagyü iskolájának vezetője, a 16. Karmapa, Rangdzsung Rigpe Dordzse kérésére kezdte el tanítani a buddhizmust nyugaton. Azóta erőteljes és modern formában közvetíti a vonal áldását, szinte megállás nélkül utazik és tanít világszerte. A tudatos halálnak (phova) nevezett ritka meditációs gyakorlatot több mint 90 ezer embernek tanította meg.

   

A láma 600 Gyémánt Út buddhista központot alapított a nyugaton, amelyek szellemi vezetője a 17. Karmapa, Táje Dordzse.