napiTopik

A Star Trek tévésorozatból ismerős Uhura hadnagy, Nichelle Nichols is részt vesz a világ legnagyobb repülő űrteleszkópja, a SOFIA egy szeptemberi küldetésén - írta a The Hollywood Reporter.   A 82 esztendős színésznő nem valódi űrkalandra indul: a SOFIA (Stratospheric Observatory For Infrared Astronomy) űrtávcsövet egy Boeing 747-es repülőbe építették bele, amely szeptember 15-én az amerikai űrkutatási hivatal kaliforniai Armstrong Repüléskutatási Központjából száll fel, de nem hagyja el a sztratoszférát.   A SOFIA egy második generációs, levegőben működő obszervatórium, amely a NASA és a Német Légi és Űrhajózási Központ (DLR) közös projektjeként valósult meg. Az első generációs modell eredetileg 1977-ben repült, és mint Nichols elmondta, ő már azon a gépen is ott volt az utasok között.    A SOFIA az univerzum infravörös energiáját figyeli, születő csillagokat, fekete lyukakat, naprendszereket, üstökösöket és aszteroidákat is lehet kutatni a segítségével....

Galaktikus csillaggyárat kapott lencsevégre a Hubble, amelynek színpompás felvételeit az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) tette közzé honlapján.     A képeken egy szabálytalan csillagváros, az NGC 1140 katalógusjelű galaxis látható, amely 60 millió fényévre, az Eridanus csillagképben található.     A kis galaxisban valóságos "babyboom" figyelhető meg. Az NGC1140 ugyan tízszer kisebb, mint a Tejútrendszer, ám ugyanolyan tempóban állítja elő az új csillagokat, mint "termetesebb" társa: évente átlagosan egy, a Napunkkal megegyező tömegű csillaggal növeli "népességét". E felfokozott termelés nyomon követhető a Hubble felvételein, amelyeken a kis galaxis valósággal ragyog a fényes, kék-fehér színekben pompázó fiatal csillagoknak köszönhetően.     Az NGC 1140-hez hasonló, termékeny galaxisok, amelyek nagy mennyiségekben tartalmaznak "ősgázokat", rendkívül érdekesek az asztronómusok számára, mivel összetételükben, "viselkedésükben...

A világ két legkisebb űrteleszkópját bocsátották fel hétfőn az indiai Szátish Dhávan űrközpontból a csillagok tanulmányozására. A parányi berendezéseket egy indiai hordozórakéta fedélzetén indították útnak a szriharikotai űrtelepről. Bár korábban is felbocsátottak már hasonló "nanoműholdakat", a feladatuk a Föld megfigyelése, illetve új űrtechnológiák kipróbálása volt, nem pedig a világűr vizsgálata. A húsz centiméter széles és kevesebb mint hét kilogramm súlyú űrszonda - amelyet Fényes Cél Keresőnek (Bright Target Explorer - BRITE) neveztek el - a legfényesebb csillagokat fogja fürkészni, miután Föld körüli pályára állt. "A BRITE-programtól annak bizonyítását várjuk, hogy ma már a nanoműholdak is képesek olyan teljesítményt nyújtani, mint egykoron a kisebbfajta űrhajók" - idézte a Space.com szakportál Cordell Grantet, a Torontói Egyetem kebelében működő Space Flight Laboratory kutatóintézet (UTIAS) vezetőjét. A hétfőn felbocsátott két BRITE-műholdat az UTI...