Uhura hadnagy valódi NASA-küldetésre indul

A Star Trek tévésorozatból ismerős Uhura hadnagy, Nichelle Nichols is részt vesz a világ legnagyobb repülő űrteleszkópja, a SOFIA egy szeptemberi küldetésén - írta a The Hollywood Reporter.

 
A 82 esztendős színésznő nem valódi űrkalandra indul: a SOFIA (Stratospheric Observatory For Infrared Astronomy) űrtávcsövet egy Boeing 747-es repülőbe építették bele, amely szeptember 15-én az amerikai űrkutatási hivatal kaliforniai Armstrong Repüléskutatási Központjából száll fel, de nem hagyja el a sztratoszférát.
 
A SOFIA egy második generációs, levegőben működő obszervatórium, amely a NASA és a Német Légi és Űrhajózási Központ (DLR) közös projektjeként valósult meg. Az első generációs modell eredetileg 1977-ben repült, és mint Nichols elmondta, ő már azon a gépen is ott volt az utasok között.
  
A SOFIA az univerzum infravörös energiáját figyeli, születő csillagokat, fekete lyukakat, naprendszereket, üstökösöket és aszteroidákat is lehet kutatni a segítségével. A közelmúltban Új-Zéland mellett repülve az űrteleszkóp éppen azt kapta lencsevégre, amikor a Pluto egy csillag előtt haladt el. A repülőgép testébe épített tükrös távcső átmérője két és fél méteres.
 
Nichols 1966-tól több mint 25 éven át alakította a USS Enterprise űrhajó kommunikációs tisztjét, Uhura hadnagyot a tévében. Utoljára a Star Trek: A nem ismert tartomány című 1991-es filmben játszotta a nevezetes szerepet.
 
A színésznő az 1970-es évek óta a NASA hivatalos nagyköveteként a Star Trek-sorozattal szerzett hírnevét felhasználva népszerűsíti az űrkutatási hivatalt. Munkája révén számos női, afroamerikai és más kisebbségekhez tartozó munkatárs került a NASA-hoz, mások mellett Sally Ride, aki az első amerikai űrhajósnő volt a világűrben, és Charles Bolden, a NASA első afroamerikai igazgatója.
 
A színésznő június elején könnyebb stroke-on esett át, de azóta a kezeléseknek köszönhetően felépült.
 
Bob Meyer, a NASA SOFIA-programigazgatója néhány éve, a program bemutatásakor elmondta: a légi obszervatórium majdnem olyan minőségű képeket biztosít, mint a Hubble-űrteleszkóp. Üzemeltetését körülbelül két évtizedre tervezik. A légi obszervatóriumok számos előnnyel rendelkeznek a földi telepítésűekkel szemben, mivel a felvételeket nem torzítja el a nedvességgel telített légkör. Emellett a hordozó repülőgép útiránya szabadon megválasztható.

http://www.theverge.com/2015/8/3/9090201/star-trek-nichelle-nichols-nasa-sofia
http://www.hollywoodreporter.com/heat-vision/star-treks-first-uhura-joins-812781
http://www.mirror.co.uk/news/world-news/star-treks-uhura-fly-nasa-6171911

Galaktikus csillaggyárat fényképezett le a Hubble űrteleszkóp

Galaktikus csillaggyárat kapott lencsevégre a Hubble, amelynek színpompás felvételeit az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) tette közzé honlapján.

   
A képeken egy szabálytalan csillagváros, az NGC 1140 katalógusjelű galaxis látható, amely 60 millió fényévre, az Eridanus csillagképben található.
   
A kis galaxisban valóságos "babyboom" figyelhető meg. Az NGC1140 ugyan tízszer kisebb, mint a Tejútrendszer, ám ugyanolyan tempóban állítja elő az új csillagokat, mint "termetesebb" társa: évente átlagosan egy, a Napunkkal megegyező tömegű csillaggal növeli "népességét". E felfokozott termelés nyomon követhető a Hubble felvételein, amelyeken a kis galaxis valósággal ragyog a fényes, kék-fehér színekben pompázó fiatal csillagoknak köszönhetően.
   
Az NGC 1140-hez hasonló, termékeny galaxisok, amelyek nagy mennyiségekben tartalmaznak "ősgázokat", rendkívül érdekesek az asztronómusok számára, mivel összetételükben, "viselkedésükben" hasonlítanak a korai világegyetem csillagvárosaira. Utóbbiak szolgáltatták a későbbi óriási csillagvárosok létrejöttéhez szükséges építőanyagot. A korai univerzum galaxisai azonban igen távoliak és haloványak, ezért fontos megfigyelni az NGC 1140-hez hasonló közelebbi objektumokat.
   
Az intenzív csillagtermelés azonban meghatározza a kis galaxis sorsát. Amikor a nagyobb csillagai szupernóvaként ellobbannak, a robbanás ereje kifújhatja a galaxis gáztartalékait a világűrbe. Alapanyag hiányában pedig nem születhetnek új csillagok, vagyis a "babyboom" nem tarthat sokáig.
   
http://www.nasa.gov/image-feature/goddard/hubble-looks-in-on-a-galactic-nursery

A világ két legkisebb űrteleszkópját bocsátották fel

A világ két legkisebb űrteleszkópját bocsátották fel hétfőn az indiai Szátish Dhávan űrközpontból a csillagok tanulmányozására.

A parányi berendezéseket egy indiai hordozórakéta fedélzetén indították útnak a szriharikotai űrtelepről. Bár korábban is felbocsátottak már hasonló "nanoműholdakat", a feladatuk a Föld megfigyelése, illetve új űrtechnológiák kipróbálása volt, nem pedig a világűr vizsgálata.

A húsz centiméter széles és kevesebb mint hét kilogramm súlyú űrszonda - amelyet Fényes Cél Keresőnek (Bright Target Explorer - BRITE) neveztek el - a legfényesebb csillagokat fogja fürkészni, miután Föld körüli pályára állt.

"A BRITE-programtól annak bizonyítását várjuk, hogy ma már a nanoműholdak is képesek olyan teljesítményt nyújtani, mint egykoron a kisebbfajta űrhajók" - idézte a Space.com szakportál Cordell Grantet, a Torontói Egyetem kebelében működő Space Flight Laboratory kutatóintézet (UTIAS) vezetőjét.

A hétfőn felbocsátott két BRITE-műholdat az UTIAS-nál fejlesztették ki, de az egyiket Ausztriában szerelték össze. A nanoszondák képesek észlelni és rögzíteni az általuk nyomon követett csillagok fényerejének változásait, függetlenül attól, hogy milyen pályán keringenek.

A program keretében további négy űrteleszkópot terveznek Föld körüli pályára állítani.

forrás: MTI