Nyilvánosságra hozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kormany.hu oldalon a vasárnapi zárva tartásról 2011-ben megrendelt közvélemény-kutatást. A tárca hétfői közleményében hangsúlyozza, hogy ez nem a vasárnapi pihenőnap lehetséges következményeiről szóló hatástanulmány.
Az NGM közleménye szerint a 2011-es külső beszerzések közül csak az M.S. Concord Tanácsadó és Szolgáltató Bt-től megrendelt közvélemény-kutatás foglalkozik a vasárnapi pihenőnappal. A cég 2011 áprilisában készített felmérést a vasárnapi nyitva tartás lakossági megítéléséről a minisztérium megrendelésére, ebben 800 embert kérdeztek meg vásárlási szokásaikról.
A tárca hangsúlyozta: a kormany.hu weboldalra is feltett dokumentum - a Népszabadságban megjelent hírekkel ellentétben - nem a vasárnapi pihenőnap lehetséges következményeiről szóló hatástanulmány. A minisztériumnak továbbra sincs tudomása arról, hogy ebben a témában elemzés született volna a minisztérium megbízásából - közölték.
A kormany.hu oldalon megtalálható 2011-es felmérés összefoglalója szerint a lakosság enyhe többsége, 54 százaléka ellenezte az üzletek vasárnapi bezárását.
A dokumentum szerint az országos átlagot tekintve a nagybevásárlások 18,5 százaléka történik vasárnap. Tudatos vasárnapi vásárlásról a megkérdezettek 37,8 százaléka számolt be.
A vasárnapi vásárlás döntő része a multinacionális cégeknél zajlott, a válaszadók 69 százaléka ezt jelölte meg.
A megkérdezettek csaknem 60 százaléka válaszolta azt, hogy a vasárnapi vásárlást meg tudná oldani máshol vagy más napokon.
A válaszadók 75 százaléka szerint a vasárnapi vásárlást nem kötik össze más, egyéb szórakozással vagy kikapcsolódással.
A dokumentum szerint a szegénységi küszöb felett a vasárnapi zárva tartást elutasítók aránya 74,9 százalék, ami azt mutatja, hogy a viszonylag jobb helyzetben lévők ragaszkodnak a vasárnapi nyitva tartáshoz.
Az NGM közleménye szerint a 2011-es külső beszerzések közül csak az M.S. Concord Tanácsadó és Szolgáltató Bt-től megrendelt közvélemény-kutatás foglalkozik a vasárnapi pihenőnappal. A cég 2011 áprilisában készített felmérést a vasárnapi nyitva tartás lakossági megítéléséről a minisztérium megrendelésére, ebben 800 embert kérdeztek meg vásárlási szokásaikról.
A tárca hangsúlyozta: a kormany.hu weboldalra is feltett dokumentum - a Népszabadságban megjelent hírekkel ellentétben - nem a vasárnapi pihenőnap lehetséges következményeiről szóló hatástanulmány. A minisztériumnak továbbra sincs tudomása arról, hogy ebben a témában elemzés született volna a minisztérium megbízásából - közölték.
A kormany.hu oldalon megtalálható 2011-es felmérés összefoglalója szerint a lakosság enyhe többsége, 54 százaléka ellenezte az üzletek vasárnapi bezárását.
A dokumentum szerint az országos átlagot tekintve a nagybevásárlások 18,5 százaléka történik vasárnap. Tudatos vasárnapi vásárlásról a megkérdezettek 37,8 százaléka számolt be.
A vasárnapi vásárlás döntő része a multinacionális cégeknél zajlott, a válaszadók 69 százaléka ezt jelölte meg.
A megkérdezettek csaknem 60 százaléka válaszolta azt, hogy a vasárnapi vásárlást meg tudná oldani máshol vagy más napokon.
A válaszadók 75 százaléka szerint a vasárnapi vásárlást nem kötik össze más, egyéb szórakozással vagy kikapcsolódással.
A dokumentum szerint a szegénységi küszöb felett a vasárnapi zárva tartást elutasítók aránya 74,9 százalék, ami azt mutatja, hogy a viszonylag jobb helyzetben lévők ragaszkodnak a vasárnapi nyitva tartáshoz.
Vasárnapi pihenőnap - Nyilvánosságra hozta az NGM a 2011-es közvélemény-kutatást
Halálos tömegszerencsétlenséget okozó közúti baleset vádjával hétfőn megkezdődött a két ember halálát okozó vitnyédi buszbaleset tárgyalása a Soproni Járásbíróságon.
A 85-ös úton Kapuvár és Vitnyéd között 2013. szeptember 7-én egy személyautó összeütközött a Hat-Agro Uni Győr női kosárlabdacsapatot Sopronba szállító autóbusszal. A balesetben két ember, Tapodi Péter, a csapat klubigazgatója és Füzy Ákos vezetőedző meghalt. A buszon heten súlyosan megsérültek, közülük egy ember maradandó sérüléseket szenvedett. Hat utas és az autóbusz vezetője könnyebb sérüléseket szenvedett.
A vádirat szerint a vádlott, a személyautó 71 éves vezetője - aki maga is súlyosan megsérült a balesetben - a járművel Kapuvár felé haladt óránkénti 72-76 kilométeres sebességgel. Vitnyédről kiérve a figyelme elterelődött, emiatt az autó a padkára hajtott, ahol nekiütközött egy optikai oszlopnak. A vádlott ezután balra kormányzott, autójával visszatért az úttestre, és nekiütközött az autóbusz bal oldalának.
A busz a jobb oldali kerekeivel emiatt az útpadkán haladt, majd egy hirtelen kormánymozdulat után az úttestre visszatérve erősen balra sodródott, végül a jobb oldalára dőlve, bal oldalt lecsúszott az útról. Az ütközés miatt kilenc utas kiesett a járműből.
A vádirat szerint az autóbusz a megengedett óránkénti 70 kilométeres helyett óránkénti 88-90 kilométeres sebességgel haladt. Bár közlekedésre alkalmas állapotban volt, érvényes műszaki átvizsgálással nem rendelkezett, a biztonsági övet senki sem használta a sofőr vezetői engedélye pedig kilenc nappal korábban lejárt.
A vádiratban hozzátették, hogy a sérültek halála és a nyolc napon túli sérülések nem következtek volna be, ha használják a biztonsági öveket.
A vádlott, K. Mihály a tárgyaláson közölte, hogy felelősnek érzi magát, és mindenkitől bocsánatot kért. Hozzátette: minden gyorsan történt, észre sem vette, hogy túlkormányozta a személyautót. Elmondta azt is, hogy ő úgy látta, a sofőr mellett állt a két későbbi halálos áldozat, és a busz "nagyon gyorsan jött".
A busz sofőrje, F. Gábor azt mondta, hogy alig emlékszik a balesetre. Szerinte nem állt mellette senki a buszban az ütközéskor, és az utolsó emlékképe a csattanás. Úgy fogalmazott, hogy szerinte a baleset előtt fékezett, de a szakértői vizsgálat szerint nem. Erre azt válaszolta, hogy a tahográf nem tudja kimutatni azt a 12 másodpercet, ami a szemből jövő személyautó észlelése és az ütközés között eltelt.
A csapat masszőrje, B. Szabolcs arról beszélt, hogy bár már visszatért dolgozni a csapathoz, a baleset óta nem tudja olyan intenzitással ellátni a munkáját, mint előtte.
Gajdos Anikó bíró ezután felolvasta a buszban utazók vallomásait, akik mind azt állították, hogy nem voltak bekötve, néhányan feküdtek a székeken, vagy úgy ültek, hogy a lábukat az előttük lévő szék támlájának támasztották.
A vallomások szerint a baleset után a helyszínre először a rendőrök érkeztek meg, majd a tűzoltók, végül a Győrből, Csornáról, Kapuvárról, Lövőről és Sopronból indított esetkocsik és mentőautók.
Többen felvetették, hogy a mentők későn érkeztek a helyszínre. a bíró ezért megkereste az Országos Mentőszolgálatot, hogy adják meg a kocsik indulási és érkezési időpontját. A tájékoztatás szerint 14 óra 4 perckor érkezett a bejelentés a győri mentőállomáshoz. Az első kocsi 14 óra 5 perckor indult Lövőről, és 14 óra 26 percre ért a helyszínre. Győrből 14 óra 9 perckor és 14 óra 21 perckor indultak a kocsik, Csornáról 14 óra 6 perckor, Sopronból 14 óra 16 perckor, Kapuvárról 14 óra 25 perckor, ezek átlagosan 20 perc alatt értek a baleset helyszínére.
A büntetőper május 6-án folytatódik. A védő és az ügyész együttes kérésére B. Szabolcs sérüléseiről orvos szakértői véleményt, a busz sofőrjének "ellentmondásos" nyilatkozata miatt igazságügyi műszaki szakértői véleményt kérnek, valamint felkérnek egy igazságügyi orvos szakértőt, hogy tisztázzák, a sérültek gyógyulását befolyásolta-e a mentők későbbi érkezése.
A 85-ös úton Kapuvár és Vitnyéd között 2013. szeptember 7-én egy személyautó összeütközött a Hat-Agro Uni Győr női kosárlabdacsapatot Sopronba szállító autóbusszal. A balesetben két ember, Tapodi Péter, a csapat klubigazgatója és Füzy Ákos vezetőedző meghalt. A buszon heten súlyosan megsérültek, közülük egy ember maradandó sérüléseket szenvedett. Hat utas és az autóbusz vezetője könnyebb sérüléseket szenvedett.
A vádirat szerint a vádlott, a személyautó 71 éves vezetője - aki maga is súlyosan megsérült a balesetben - a járművel Kapuvár felé haladt óránkénti 72-76 kilométeres sebességgel. Vitnyédről kiérve a figyelme elterelődött, emiatt az autó a padkára hajtott, ahol nekiütközött egy optikai oszlopnak. A vádlott ezután balra kormányzott, autójával visszatért az úttestre, és nekiütközött az autóbusz bal oldalának.
A busz a jobb oldali kerekeivel emiatt az útpadkán haladt, majd egy hirtelen kormánymozdulat után az úttestre visszatérve erősen balra sodródott, végül a jobb oldalára dőlve, bal oldalt lecsúszott az útról. Az ütközés miatt kilenc utas kiesett a járműből.
A vádirat szerint az autóbusz a megengedett óránkénti 70 kilométeres helyett óránkénti 88-90 kilométeres sebességgel haladt. Bár közlekedésre alkalmas állapotban volt, érvényes műszaki átvizsgálással nem rendelkezett, a biztonsági övet senki sem használta a sofőr vezetői engedélye pedig kilenc nappal korábban lejárt.
A vádiratban hozzátették, hogy a sérültek halála és a nyolc napon túli sérülések nem következtek volna be, ha használják a biztonsági öveket.
A vádlott, K. Mihály a tárgyaláson közölte, hogy felelősnek érzi magát, és mindenkitől bocsánatot kért. Hozzátette: minden gyorsan történt, észre sem vette, hogy túlkormányozta a személyautót. Elmondta azt is, hogy ő úgy látta, a sofőr mellett állt a két későbbi halálos áldozat, és a busz "nagyon gyorsan jött".
A busz sofőrje, F. Gábor azt mondta, hogy alig emlékszik a balesetre. Szerinte nem állt mellette senki a buszban az ütközéskor, és az utolsó emlékképe a csattanás. Úgy fogalmazott, hogy szerinte a baleset előtt fékezett, de a szakértői vizsgálat szerint nem. Erre azt válaszolta, hogy a tahográf nem tudja kimutatni azt a 12 másodpercet, ami a szemből jövő személyautó észlelése és az ütközés között eltelt.
A csapat masszőrje, B. Szabolcs arról beszélt, hogy bár már visszatért dolgozni a csapathoz, a baleset óta nem tudja olyan intenzitással ellátni a munkáját, mint előtte.
Gajdos Anikó bíró ezután felolvasta a buszban utazók vallomásait, akik mind azt állították, hogy nem voltak bekötve, néhányan feküdtek a székeken, vagy úgy ültek, hogy a lábukat az előttük lévő szék támlájának támasztották.
A vallomások szerint a baleset után a helyszínre először a rendőrök érkeztek meg, majd a tűzoltók, végül a Győrből, Csornáról, Kapuvárról, Lövőről és Sopronból indított esetkocsik és mentőautók.
Többen felvetették, hogy a mentők későn érkeztek a helyszínre. a bíró ezért megkereste az Országos Mentőszolgálatot, hogy adják meg a kocsik indulási és érkezési időpontját. A tájékoztatás szerint 14 óra 4 perckor érkezett a bejelentés a győri mentőállomáshoz. Az első kocsi 14 óra 5 perckor indult Lövőről, és 14 óra 26 percre ért a helyszínre. Győrből 14 óra 9 perckor és 14 óra 21 perckor indultak a kocsik, Csornáról 14 óra 6 perckor, Sopronból 14 óra 16 perckor, Kapuvárról 14 óra 25 perckor, ezek átlagosan 20 perc alatt értek a baleset helyszínére.
A büntetőper május 6-án folytatódik. A védő és az ügyész együttes kérésére B. Szabolcs sérüléseiről orvos szakértői véleményt, a busz sofőrjének "ellentmondásos" nyilatkozata miatt igazságügyi műszaki szakértői véleményt kérnek, valamint felkérnek egy igazságügyi orvos szakértőt, hogy tisztázzák, a sérültek gyógyulását befolyásolta-e a mentők későbbi érkezése.
Megkezdődött a győri kosárlabdázók buszbalesetének tárgyalása
Brüsszel, 2015. március 23., hétfő - Csaknem 2500 veszélyes terméket vontak ki a piacról vagy tiltották meg az importját 2014-ben az uniós és tagállami hatóságok - közölte hétfőn az Európai Bizottság.
A nem élelmiszer-jellegű termékek uniós gyorsriasztási rendszerében (RAPEX) a tagállami hatóságok tavaly az egy évvel korábbinál 3 százalékkal több, 2435 jelzést adtak, amelyek alapján 2755 esetben indult valamilyen intézkedés. Ez lehet a forgalmazás megtiltása, a termék kötelező visszarendelése, vagy akár az áru importjának megtagadása.
A legtöbb veszélyes termék, az összes 28 százaléka tavaly is játék volt. Ezt a termékkategóriát a ruhák, textiláruk és divatcikkek követik, amelyek az összes bejelentés 23 százalékát tették ki. A leggyakrabban sérülés vagy fulladás veszélye, illetve veszélyes vegyianyagok miatt kellett a tagállamok hatóságainak megnyomniuk a vészcsengőt. Bőrcipőknél például irritáló vegyszereket, gyerekjátékoknál, később akár termékenységi problémákat okozó vegyületeket, divatcikkek esetében pedig ártalmas nehézfémeket is találtak a hatóságok.
Az elektronikai berendezések, háztartási gépek a riasztások 9, a gépjárművek 8, a gyermekgondozási cikkek és eszközök, valamint a fényforrások és lámpák egyaránt az összes riasztás 3-3 százalékát tették ki.
A legtöbb veszélyes árucikk, az összes csaknem kétharmada, továbbra is Kínából érkezik, ezért az uniós hatóságok a jövőben is folytatják a párbeszédet Pekinggel annak érdekében, hogy az uniós előírásoknak nem megfelelő, veszélyes termékeket már a származási országban ki lehessen szűrni. A veszélyes termékek 14 százaléka származott az Európai Unió, illetve az Izlandot, Norvégiát és Liechtensteint is magába foglaló Európai Gazdasági Térség valamelyik országából.
A nem élelmiszer-jellegű termékek uniós gyorsriasztási rendszerében (RAPEX) a tagállami hatóságok tavaly az egy évvel korábbinál 3 százalékkal több, 2435 jelzést adtak, amelyek alapján 2755 esetben indult valamilyen intézkedés. Ez lehet a forgalmazás megtiltása, a termék kötelező visszarendelése, vagy akár az áru importjának megtagadása.
A legtöbb veszélyes termék, az összes 28 százaléka tavaly is játék volt. Ezt a termékkategóriát a ruhák, textiláruk és divatcikkek követik, amelyek az összes bejelentés 23 százalékát tették ki. A leggyakrabban sérülés vagy fulladás veszélye, illetve veszélyes vegyianyagok miatt kellett a tagállamok hatóságainak megnyomniuk a vészcsengőt. Bőrcipőknél például irritáló vegyszereket, gyerekjátékoknál, később akár termékenységi problémákat okozó vegyületeket, divatcikkek esetében pedig ártalmas nehézfémeket is találtak a hatóságok.
Az elektronikai berendezések, háztartási gépek a riasztások 9, a gépjárművek 8, a gyermekgondozási cikkek és eszközök, valamint a fényforrások és lámpák egyaránt az összes riasztás 3-3 százalékát tették ki.
A legtöbb veszélyes árucikk, az összes csaknem kétharmada, továbbra is Kínából érkezik, ezért az uniós hatóságok a jövőben is folytatják a párbeszédet Pekinggel annak érdekében, hogy az uniós előírásoknak nem megfelelő, veszélyes termékeket már a származási országban ki lehessen szűrni. A veszélyes termékek 14 százaléka származott az Európai Unió, illetve az Izlandot, Norvégiát és Liechtensteint is magába foglaló Európai Gazdasági Térség valamelyik országából.
Két és félezer veszélyes terméket találtak tavaly az uniós hatóságok
A belga Fabian Lurquin navigál majd Szalay Balázsnak a szombaton kezdődő abu-dzabi tereprali világkupa-futamon a decemberi csigolyatörése után lábadozó Bunkoczi László helyett.
Az Opel Dakar Team hétfői közleménye szerint Szalaynak a Dakar-ralin kétszer győztes Jean-Louis Schlesser ajánlotta a belga másodpilótát, aki korábban hét alkalommal vett részt a Dakaron, az abu-dzabi vk-n pedig négyszer versenyzett, legjobb eredménye egy abszolút ötödik hely.
Szalay versenyautója, az Opel Mokka már megérkezett a hétvégi viadal helyszínére, a csapat kedden utazik el.
Szalayék győzelemre esélyesnek számítottak az autósok között a Dakar-rali korábbi útvonalán rendezett Africa Race-en, de december 30-án, a marokkói rajttól 14,6 kilométerre nagy sebességgel homokfalnak ütköztek, az Opel Mokka pedig előbb a tetejére, majd az oldalára borult. A baleset után Bunkoczit vákuumágyba fektetve, mentőhelikopterrel vitték kórházba, ott derült ki, hogy két csigolyája eltört, emiatt kétszer meg kellett operálni.
Az Opel Dakar Team hétfői közleménye szerint Szalaynak a Dakar-ralin kétszer győztes Jean-Louis Schlesser ajánlotta a belga másodpilótát, aki korábban hét alkalommal vett részt a Dakaron, az abu-dzabi vk-n pedig négyszer versenyzett, legjobb eredménye egy abszolút ötödik hely.
Szalay versenyautója, az Opel Mokka már megérkezett a hétvégi viadal helyszínére, a csapat kedden utazik el.
Szalayék győzelemre esélyesnek számítottak az autósok között a Dakar-rali korábbi útvonalán rendezett Africa Race-en, de december 30-án, a marokkói rajttól 14,6 kilométerre nagy sebességgel homokfalnak ütköztek, az Opel Mokka pedig előbb a tetejére, majd az oldalára borult. A baleset után Bunkoczit vákuumágyba fektetve, mentőhelikopterrel vitték kórházba, ott derült ki, hogy két csigolyája eltört, emiatt kétszer meg kellett operálni.
Belga navigátor pótolja Bunkoczit Szalay Balázs mellett
Huszonöt százalékkal nőtt az utóbbi két évben a magyar bor értékesítéséből származó bevétel az első számú exportpiacon, Németországban - emelték ki szakértők kedden a Magyar Szüret nevű berlini rendezvénysorozaton, amelyen huszonkét pincészet összesen száz borát, valamint mangalicából, libából, kacsából és erdei vadakból készült termékeket mutatnak be.
A berlini magyar nagykövetségen 2011 óta rendeznek szüreti napokat. Idén a Nemzeti Borkiválósági Programban szereplő pincészetek egy megújított, kibővített rendezvényen mutatkoztak be, és négy szakmai szemináriumot is tartottak. A szervezők beszámolója szerint a programot nagy érdeklődés kísérte, teltházzal folytak az elődadások a magyar csúcsborokat felvonultató, valamint a furmint, a kékfrankos és a cabernet franc szőlőfajtákat bemutató üzleti találkozókon.
A hétfőn tartott fórumokon több mint 120 kereskedő, borszakújságíró, élelmiszeripari és gasztronómiai szakember vett részt. Este a gazdasági és politikai kapcsolatok erősítése céljából a nagykövetségen 140 fős exkluzív vacsorát rendeztek, amelyen hungarikumokat mutattak be, köztük a libamájat és a tokaji bort.
A rendezvény hús promóciós részében a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének 11 tagja a magyar sertéstenyésztés prémium kategóriáját mutatja be a német szakmai közönségnek.
A rendezvénysorozat kedd este fogadással ér véget, amelyre 700-nál is több vendéget várnak, köztük magas rangú német politikusokat, diplomatákat, gazdasági és társadalmi szervezetek képviselőit. A fogadáson Bolla Gábor, Lakatos Róbert és Sárközi Lajos triója ad koncertet, az esemény védnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
A Földművelésügyi Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és a Magyar Turizmus Zrt. agrármarketing vezérigazgatóságának együttműködésével szervezett negyedik Magyar Szüreten a borokat bemutató német szakértők kiemelték, hogy a magyar borok jövője az egyediségben, az identitásban és a régiók változatosságában rejlik.
A rendezvény konkrét gazdasági eredménye már az első nap mérhető volt, hiszen Michelin-csillagos éttermek, hotelláncok beszerzői, Berlin legismertebb borkereskedői és a magyar kiállítók között számos üzletkötés történt - emelték ki a szervezők az MTI-nek, rámutatva, hogy a magyar bor ismertsége és népszerűsége töretlenül növekedik. Az utóbbi két évet együttvéve a német piacon elért bevétel 25 százalékkal nőtt, tavaly nagyjából 15 millió eurót (4,6 milliárd forintot) tett ki, az idén augusztus végéig pedig meghaladta a 11 millió eurót - tették hozzá.
A Magyar Szüreten bemutatott borokat az egyik leghíresebb német sommelier, Billy Wagner vezetésével ismertetik meg a német közönséggel. A szakember a rendezvény sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a magyar borászatban nagyban zajlanak a minőségi borkészítés előretörését eredményező folyamatok, amelyek jelentősége az osztrák borászat 30 évvel ezelőtti átalakulásához és az olasz borászatban a nyolcvanas években lezajlott átrendeződéséhez hasonlíthatóak.
Billy Wagner hangsúlyozta, hogy olyan borokat érdemes készíteni, amelyeknek van "identitása" és méltó módon képviselik a régiót, ahonnan származnak. Ezért jó iránynak tartja, hogy a magyar szakma az adott vidékre jellemző borokra helyezi a hangsúlyt, mint a például furmint, kadarka vagy kékfrankos.
Horkay András, az Országos Borszakértő Bizottság (OBB) elnöke kiemelte, hogy a berlini Magyar Szüret kiváló alkalom a bemutatkozásra, és nagyon fontos esemény a szakmának, mert Németország a magyar bor első számú exportpiaca. Az OBB elnöke rámutatott, hogy a dinamikus bővülés elsősorban a magas minőségű borok kategóriájában elért forgalomnövekedésének tulajdonítható.
Hangsúlyozta, hogy világszerte emelkedő trendet mutat a borturizmus és a gasztroturizmus, ami a magyar borászatnak és idegenforgalomnak is a nagy növekedést ígérő területek egyike, ezért az eddiginél is határozottabban kell törekedni a magyarországi borvidékek turisztikai népszerűsítésére külföldön. Hozzátette: kedvező folyamat, hogy egyre több borvidéken nyílnak a gasztronómia magas szintjét képviselő "top éttermek" és négy-, illetve ötcsillagos szállodák.
Lelkó Márta, a vadgazdálkodással, vadászat- és utazásszervezéssel, és bel- és külkereskedelemmel foglalkozó Vadex Zrt. vezetője azt emelte ki, hogy számukra is meghatározó a német piac mind a vadfeldolgozást, mind a vadászatszervezési tevékenységet tekintve. A cég évente 4 ezer tonna vadhúst exportál, elsősorban Németországba, Ausztriába, Belgiumba és Hollandiába - ismertette Lelkó Márta.
A berlini magyar nagykövetségen 2011 óta rendeznek szüreti napokat. Idén a Nemzeti Borkiválósági Programban szereplő pincészetek egy megújított, kibővített rendezvényen mutatkoztak be, és négy szakmai szemináriumot is tartottak. A szervezők beszámolója szerint a programot nagy érdeklődés kísérte, teltházzal folytak az elődadások a magyar csúcsborokat felvonultató, valamint a furmint, a kékfrankos és a cabernet franc szőlőfajtákat bemutató üzleti találkozókon.
A hétfőn tartott fórumokon több mint 120 kereskedő, borszakújságíró, élelmiszeripari és gasztronómiai szakember vett részt. Este a gazdasági és politikai kapcsolatok erősítése céljából a nagykövetségen 140 fős exkluzív vacsorát rendeztek, amelyen hungarikumokat mutattak be, köztük a libamájat és a tokaji bort.
A rendezvény hús promóciós részében a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének 11 tagja a magyar sertéstenyésztés prémium kategóriáját mutatja be a német szakmai közönségnek.
A rendezvénysorozat kedd este fogadással ér véget, amelyre 700-nál is több vendéget várnak, köztük magas rangú német politikusokat, diplomatákat, gazdasági és társadalmi szervezetek képviselőit. A fogadáson Bolla Gábor, Lakatos Róbert és Sárközi Lajos triója ad koncertet, az esemény védnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
A Földművelésügyi Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és a Magyar Turizmus Zrt. agrármarketing vezérigazgatóságának együttműködésével szervezett negyedik Magyar Szüreten a borokat bemutató német szakértők kiemelték, hogy a magyar borok jövője az egyediségben, az identitásban és a régiók változatosságában rejlik.
A rendezvény konkrét gazdasági eredménye már az első nap mérhető volt, hiszen Michelin-csillagos éttermek, hotelláncok beszerzői, Berlin legismertebb borkereskedői és a magyar kiállítók között számos üzletkötés történt - emelték ki a szervezők az MTI-nek, rámutatva, hogy a magyar bor ismertsége és népszerűsége töretlenül növekedik. Az utóbbi két évet együttvéve a német piacon elért bevétel 25 százalékkal nőtt, tavaly nagyjából 15 millió eurót (4,6 milliárd forintot) tett ki, az idén augusztus végéig pedig meghaladta a 11 millió eurót - tették hozzá.
A Magyar Szüreten bemutatott borokat az egyik leghíresebb német sommelier, Billy Wagner vezetésével ismertetik meg a német közönséggel. A szakember a rendezvény sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a magyar borászatban nagyban zajlanak a minőségi borkészítés előretörését eredményező folyamatok, amelyek jelentősége az osztrák borászat 30 évvel ezelőtti átalakulásához és az olasz borászatban a nyolcvanas években lezajlott átrendeződéséhez hasonlíthatóak.
Billy Wagner hangsúlyozta, hogy olyan borokat érdemes készíteni, amelyeknek van "identitása" és méltó módon képviselik a régiót, ahonnan származnak. Ezért jó iránynak tartja, hogy a magyar szakma az adott vidékre jellemző borokra helyezi a hangsúlyt, mint a például furmint, kadarka vagy kékfrankos.
Horkay András, az Országos Borszakértő Bizottság (OBB) elnöke kiemelte, hogy a berlini Magyar Szüret kiváló alkalom a bemutatkozásra, és nagyon fontos esemény a szakmának, mert Németország a magyar bor első számú exportpiaca. Az OBB elnöke rámutatott, hogy a dinamikus bővülés elsősorban a magas minőségű borok kategóriájában elért forgalomnövekedésének tulajdonítható.
Hangsúlyozta, hogy világszerte emelkedő trendet mutat a borturizmus és a gasztroturizmus, ami a magyar borászatnak és idegenforgalomnak is a nagy növekedést ígérő területek egyike, ezért az eddiginél is határozottabban kell törekedni a magyarországi borvidékek turisztikai népszerűsítésére külföldön. Hozzátette: kedvező folyamat, hogy egyre több borvidéken nyílnak a gasztronómia magas szintjét képviselő "top éttermek" és négy-, illetve ötcsillagos szállodák.
Lelkó Márta, a vadgazdálkodással, vadászat- és utazásszervezéssel, és bel- és külkereskedelemmel foglalkozó Vadex Zrt. vezetője azt emelte ki, hogy számukra is meghatározó a német piac mind a vadfeldolgozást, mind a vadászatszervezési tevékenységet tekintve. A cég évente 4 ezer tonna vadhúst exportál, elsősorban Németországba, Ausztriába, Belgiumba és Hollandiába - ismertette Lelkó Márta.
Egyre több magyar bor fogy Németországban
Majdnem minden tízéves használja Németországban az internetet, és az okostelefon az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz a gyerekek körében egy hétfőn ismertetett felmérés szerint.
A német informatikai cégek szövetsége (Bitkom) megbízásából készült vizsgálat szerint a 6-7 évesek körében 76 százalék a legalább alkalmanként internetezők aránya, és a tízéves korosztályban már szinte mindenki, 94 százalék internetezik.
A tízévesek átlagosan 22 percet, a 16-18 éves korosztály tagjai pedig majdnem két órát - 115 percet - töltenek el internetezéssel naponta. A kisebbek főleg videókat néznek meg, vagy online játékokkal játszanak, és az életkor emelkedésével a tartalomfogyasztás mellett egyre nagyobb a szerepe a kommunikációnak, a közösségi portáloknak és a kapcsolattartást szolgáló alkalmazásoknak.
Az okostelefon a tíz éven felüli gyerekeknél mindennaposnak számít, a 12-13 éves korosztályban már 85 százalék a piacon alig néhány éve megjelent készüléktípussal rendelkezők aránya, és a 16-18 éves korosztályban az okostelefon az első számú eszköz a hozzáféréshez: ebben a korcsoportban az internetezők 89 százaléka okostelefonnal, illetve okostelefonnal is használja a világhálót. A második helyen a notebook áll 69 százalékkal, a harmadik a személyi számítógép 52 százalékkal. A táblagép egyelőre kevéssé fontos, a felmérésben megkérdezett 16-18 évesek 26 százaléka mondta, hogy használ táblagépet internetezéshez.
Az életkor emelkedésével egyre sokszínűbb az internethasználat, és a 16-18 évesek már nagyjából megegyező arányban használják a világhálót tartalomfogyasztásra, kommunikációra és tájékozódásra. Ebben a korosztályban 85 százalék szokott videókat, filmeket nézni és 80 százalék hallgat zenét az interneten, míg 85 százalék közösségi portálok, 76 százalék pedig üzenetküldő és csevegőszolgáltatások révén baráti, rokoni kapcsolatokat ápol, és 83 százalék keres a tanuláshoz, munkához szükséges információkat.
A közösségi portálok, kapcsolattartást szolgáló alkalmazások használata 10-11 éves kortól fordul elő. A 12-13 éves korosztályban 42 százalék, a 14-15 éveseknél 65 százalék, a 16-18 éveseknél 85 százalék a használók aránya. A legnépszerűbb a WhatsApp, a Facebook és a Skype, utánuk a Google+ és az Instagram következik.
A felmérés alapján a német fiatalok nagy többsége tudatosan viszonyul a magánszféráját érintő adatokhoz, ami főleg a szülői iránymutatásnak tulajdonítható - emelte ki a kutatás berlini bemutatóján Dieter Kempf, a Bitkom elnöke. A 16-18 éves korosztályban 88 százaléka ügyel arra, hogy milyen információkat oszt meg magáról, és a megkérdezettek 80 százaléka számolt be arról, hogy a szülők szokták kérni arra, hogy lehetőleg ne közöljön túl sok magánjellegű információt az interneten.
A családi nevelés mellett fontos az iskola is - emelte ki a Bitkom vezetője. A szervezet javaslata szerint be kell emelni a közoktatási tantervekbe az internet-használati kompetencia kialakítását és fejlesztését.
forrás: MTI
Majdnem minden tízéves internetezik Németországban
A kormány célja, hogy a kiskereskedőket előnyben részesítse a nagy áruházláncokkal szemben - így reagált a Fidesz szombaton az MTI-nek az MSZP és a DK a boltok vasárnapi zárva tartásáról tartott sajtótájékoztatóira.
A Fidesz közleményében kiemelte: az új törvény a kiskereskedelemben dolgozóknak több pihenést és vasárnapi munkavégzés esetén több fizetést garantál, mindemellett hozzájárul a vendéglátóipar, a turisztikai, a sport- és szabadidős szolgáltatások bővüléséhez.
A nagyobbik kormánypárt szerint "ha a baloldalon múlik, a boltok nemcsak vasárnap, de minden nap lehúzhatnák a rolót". A sorozatos plázaépítésekkel tönkretették a kisboltokat és a magyar kiskereskedőket - tették hozzá.
Hangsúlyozták: Magyarország gazdaságilag egyre erősödik, 23 éves csúcson a foglalkoztatás, és "uniós szinten nálunk az egyik legélénkebb a kiskereskedelmi forgalom". Az ország elég erős a vasárnapi pihenőnap bevezetéséhez és a munkavállalók jogainak erősebb védelméhez - írta közleményében a Fidesz.
Tóbiás József MSZP elnök-frakcióvezető sajtótájékoztatóján azt mondta: az MSZP vállalja, hogy legkésőbb 2018-ban, de ha lehet, korábban, a kormányalakítás utáni első intézkedései között lesz a szabad "vásárnap" megteremtése, a vasárnapi nyitva tartás visszaállítása. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy szombaton pártjuk csaknem száz településen tiltakozik a vasárnapi zárva tartás ellen.
Varju László, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján úgy vélekedett a dolgozók, a vásárlók és a vállalkozók is rosszabbul járnak azzal, hogy vasárnap nem nyithatnak ki a boltok.
A Fidesz közleményében kiemelte: az új törvény a kiskereskedelemben dolgozóknak több pihenést és vasárnapi munkavégzés esetén több fizetést garantál, mindemellett hozzájárul a vendéglátóipar, a turisztikai, a sport- és szabadidős szolgáltatások bővüléséhez.
A nagyobbik kormánypárt szerint "ha a baloldalon múlik, a boltok nemcsak vasárnap, de minden nap lehúzhatnák a rolót". A sorozatos plázaépítésekkel tönkretették a kisboltokat és a magyar kiskereskedőket - tették hozzá.
Hangsúlyozták: Magyarország gazdaságilag egyre erősödik, 23 éves csúcson a foglalkoztatás, és "uniós szinten nálunk az egyik legélénkebb a kiskereskedelmi forgalom". Az ország elég erős a vasárnapi pihenőnap bevezetéséhez és a munkavállalók jogainak erősebb védelméhez - írta közleményében a Fidesz.
Tóbiás József MSZP elnök-frakcióvezető sajtótájékoztatóján azt mondta: az MSZP vállalja, hogy legkésőbb 2018-ban, de ha lehet, korábban, a kormányalakítás utáni első intézkedései között lesz a szabad "vásárnap" megteremtése, a vasárnapi nyitva tartás visszaállítása. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy szombaton pártjuk csaknem száz településen tiltakozik a vasárnapi zárva tartás ellen.
Varju László, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján úgy vélekedett a dolgozók, a vásárlók és a vállalkozók is rosszabbul járnak azzal, hogy vasárnap nem nyithatnak ki a boltok.
Vasárnapi pihenőnap - Fidesz: az új törvény a kiskereskedőknek kedvez
Feliratkozás:
Megjegyzések
(
Atom
)
