Ma nyílik a fővárosban az Educatio oktatási szakkiállítás. A szombatig tartó rendezvényen több mint száz kiállító várja a látogatókat a Papp László Budapest Sportarénában. Az idén három naposra bővített esemény programját felsőoktatási és köznevelési konferencia is színesíti.

A rendezvény honlapján közzétett tájékoztató szerint a kiállításon valamennyi hazai felsőoktatási intézmény képviselteti magát, az érdeklődők megismerkedhetnek a legújabb oktatási fejlesztésekkel, taneszközökkel, módszerekkel.

  

A kiállításon a felsőoktatási intézmények mellett tankönyvkiadók, taneszközgyártók és -forgalmazók, külföldi egyetemek, nyelviskolák, szakképző intézmények és oktatással foglalkozó kutatóintézetek is bemutatják kínálatukat. Olyan intézmények és vállalatok képviselőivel, szakembereivel is találkozhatnak az érdeklődők, akik meghatározó szerepet töltenek be a magyar oktatás fejlődésében.

  

Az ingyenesen látogatható börze a szervezők szerint különösen hasznos a felvételiző diákok számára, hiszen egy időben, egy helyen tájékozódhatnak csaknem 50 felsőoktatási intézményről. Az egyetemek, főiskolák képviselőitől és jelenlegi hallgatóitól megtudhatják a legfrissebb és legfontosabb információkat a képzési rendszerről, a szakokról, a felvételi esélyekről és lehetőségekről, valamint a tanulmányi és szociális juttatásokról, a kollégiumi elhelyezésről, illetve az intézmény nyújtotta szabadidős tevékenységekről is kérdezhetnek.

  

A hazai oktatási piac legnagyobb seregszemléje a felvételizőkön kívül a pedagógusok és intézményvezetők számára is egyedülálló lehetőséget biztosít, hiszen értesülhetnek a szakma újdonságairól, a taneszközök és módszerek korszerűsödéséről. A standokon kívül színvonalas szakmai programok és előadások is várják az iskolák tanárait és vezetőit, illetve az oktatás különböző területein érdekelt cégek - mint kiállítók - képviselőit.

  

Az immár 14. alkalommal megrendezendő szakkiállításra a középiskolás diákokat, szülőket, pedagógusokat, intézményvezetőket és -fenntartókat egyaránt várják, a három nap alatt mintegy 30 ezer látogatóra számítanak.

forrás: MTI

Február 1-jétől távozik posztjáról a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) elnöksége, élén Gyulay Zsolt elnökkel. A szervezet szerdai ülésén egyedül Móczár Péter általános alelnök döntött úgy, hogy marad.

"Úgy éreztem, hogy eljött az a lélektani határ, amikor egyszerűen muszáj lépni valamilyen irányba" - írta a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatójaként is tevékenykedő Gyulay Zsolt az MNASZ MTI-hez eljuttatott közleményében. Hozzátette, a nemrég megtartott közgyűlésen a megosztott tagság nem választotta meg "a további működéshez elengedhetetlenül fontos" sportszakmai alelnököt.

   

"A mostani ülésen úgy döntöttem, hogy lemondok az elnöki tisztségemről, és Móczár Péter általános alelnökön kívül valamennyi tag hasonló döntésre jutott" - mondta Gyulay.

   

Az elmúlt három évet értékelve a sportvezető kiemelte, rendezték a szövetség anyagi helyzetét, az idei szezonra pedig teljes mértékben rendelkezésre állnak a működéshez szükséges pénzügyi források. Hangsúlyozta, hogy a szerdai elnökségi ülésen minden olyan döntést meghoztak, amely elengedhetetlen a további működéshez.

   

"Egy biztos, ha ez a lépés kell ahhoz, hogy a magyar autósport további eredményes éveket tudjon maga mögött, mi nem szeretnénk a változásoknak ellenállni" - jelentette ki Gyulay.

   

Magyarország az elmúlt három évben több jelentős nemzetközi versenynek adott otthont, a Hungaroringre az idén visszatér a német túraautó-bajnokság (DTM), a Forma-1-es Magyar Nagydíj szerződését pedig tavaly, a futam napján hosszabbították meg 2021-ig. Szintén ebben az időszakban nyert autokrosszban Európa-bajnoki címet Kárai Tamás és Szabó Krisztián, raliban kontinenselső lett a Bessenyey Zoltán, Nyírfás Julianna duó, Michelisz Norbert 2012-ben a túraautó-világbajnokság (WTCC) privát győztese volt, Kiss Norbert és Major Benedek pedig számos futamot nyert a kamion Eb-n.

   

Az MNASZ rendkívüli közgyűlését február 21-re hívták össze.

forrás: MTI - kép: gokartmagazin.hu

Tavaly 1,128 millió személygépkocsit gyártottak Csehországban, ami éves szinten 3,9 százalékos csökkenést jelent. A cseh személyautó-gyártásnak azonban így is ezt volt a harmadik legjobb éve - közölte a cseh autóipari szövetség (SAP) szerdán.

A cseh autóipar a 2013-as év nehéz körülményei közepette is bebizonyította versenyképességét, az éves visszaesés pedig alacsonyabb volt, mint ahogy azt az európai piaci helyzet alapján várni lehetett volna - jelentette ki Martin Jahn, a SAP elnöke.

   

A Volkswagen konszernhez tartózó Mladá Boleslav-i Skoda Auto tavaly 639 889 személygépkocsit gyártott, 2,5 százalékkal kevesebbet, mint 2012-ben. A kisautókat gyártó kolíni TPCA-gyárban 14 százalékkal csökkent a termelés; a gyár 185 124 kocsit gyártott. Az észak-morvaországi Nosovicében működő Hyundai 303 460 személyautót gyártott, 425-tel többet, mint 2012-ben.

   

Tehergépkocsikat tavaly csak a Tatra gyártott, miután az Avia gyár befejezte működését. Bár a Tatra 763 teherautót gyártott, ami 59 százalékos emelkedés, az Avia megszűnése miatt a tehergépkocsi-gyártás éves szinten 49 százalékkal csökkent.

   

Az autóbuszgyártás 14 százalékkal emelkedett, összesen 3691 autóbusz készült el.

   

A motorkerékpárokat gyártó Jawa Moto 1354 gépet gyártott, ami éves mértékben 42 százalékos visszaesés.

forrás: MTI - kép: ma.hu

A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai fogtak el kedden három jászárokszállási férfit, akiket a rendőrség egy tavaly januári tápiószecsői rablás elkövetésével gyanúsít - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szerdán az MTI-vel.

Beluzsárné Belicza Andrea tájékoztatása szerint a három férfi - a legidősebb 29, a legfiatalabb 16 éves - 2013. január 4-én este Tápiószecső külterületén rátámadt egy autóban ülő férfira és nőre: késsel, illetve lőfegyverrel vagy annak utánzatával megfenyegették és bántalmazták őket. A maszkot viselő támadók a sértettektől arany ékszereket, mobiltelefont és készpénzt raboltak.

   

A Pest megyei nyomozók azonosították a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható férfiakat, és elfogásukra - mivel tartani lehetett attól, hogy fegyver van náluk - a TEK munkatársait kérték fel - mondta a szóvivő.

   

A három embert kedden jászárokszállási otthonukban fogták el, majd őrizetbe vették őket, rablás bűntette miatt folyik eljárás ellenük. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kezdeményezte előzetes letartóztatásukat - közölte Beluzsárné Belicza Andrea.

forrás: MTI - kép. hir.ma

Nem szabad újra 13. havi nyugdíjat ígérni,  a jelenleginél nagyobb mértékben kell támogatni az öngondoskodást és meg kell tartani a nők negyven év munkaviszony utáni nyugállományba vonulásának lehetőségét - mondta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerdán, a párt által szervezett budapesti konferencián.

A nyugdíj kérdésében a demokratikus ellenzék pártjai között nincsenek áthidalhatatlan, szellemiségükben összeegyeztethetetlen különbségek, ebben a tekintetben az összefogás koalíciója kész a kormányzásra - jelentette ki a politikus.

   

A magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó, amit úgy kell elképzelni, hogy a dolgozók és a munkáltatók befizetéséből fizetik a nyugdíjakat, tehát senki sem önmaga, hanem mindenki az éppen akkori nyugdíjasok számára takarékoskodik. Ezzel szemben áll a tőkefedezetű rendszer, ahol mindenki takarékoskodik és ennek a pénznek a hozadékából kapja a nyugdíját - közölte.

   

Jelenleg Magyarországon a férfiak és a nők is nagyjából három évvel élnek tovább, mint 1990-ben, ami változatlan nyugdíjkorhatár mellett azt jelenti, hogy több a nyugdíjas, de eközben az ő ellátásukat kevesebben teremtik elő, mert elveszett egymillió munkahely - folytatta.

   

Mint mondta, erre a kihívásra két választ lehet adni és Magyarország nagyjából mindkét választ megadta. Az egyik válasz a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, a másik pedig az 1997-es nyugdíjreform volt. Utóbbi kimondta, hogy a nyugdíj típusú befizetések egy részét mindenki tegye el saját számlájára - utalt a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokra. A DK azzal a nyugdíjreformmal a lényeg tekintetében egyetért, de "az a hajó elment", mert az Orbán-kormány azt a rendszert lényegében "megerőszakolta", ugyanis alapvetően megszüntette az öngondoskodásra épülő tőkefedezeti nyugdíjrendszert - mondta. Hozzátette, felélték a körülbelül 3000 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári vagyont, miközben elköltik azt az évi körülbelül 3-400 milliárdot is, amelyet korábban az állam fizetett be ide. Felszámolták a tőkefedezeti nyugdíjrendszert és visszatértek ahhoz, ahol a dolgozók befizetéseiből fedezik a nyugdíjakat – hangsúlyozta.

   

Az ellenzéki összefogás pártjai feltehetően egy győzelem után sem állíthatják vissza akkori formájukban az 1997-es reform intézkedéseit, egyelőre tudomásul kell venni, hogy marad a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer - közölte.

   

Emellett viszont azt javasolta, hogy minden olyan társadalom- és gazdaságpolitikát támogatni kell, amelyek az öngondoskodásra és a megtakarításokra építenek. Ezért szavai szerint az önkéntes magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat egy jelentős adókedvezménnyel, a mainál nagyobb mértékben kellene támogatni.

   

A 2022-ig meghatározott nyugdíjkorhatárt tiszteletben kell tartani, ha további emelés szükségessége nem merül fel, akkor a kérdést a következő négy évben nem kell napirendre venni - mondta.

   

Gyurcsány Ferenc kijelentette: nem szabad visszavonni azt az intézkedést, amelyik alapján a nők negyven év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek.

   

Vannak olyan szakmák, amelyek az átlagnál lényegesen jobban igénybe veszik az ott dolgozókat, ezek miatt viszont rugalmas rendszerre van szükség - folytatta. Természetesnek nevezte, hogy folyamatosan konzultálni kell a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel, hogy frissen tartsák az ilyen szakmákat összesítő listákat, amelyeket ki is kell bővíteni.

   

A rendvédelmi dolgozókra áttérve elismerte, hogy korábban "rendkívül nagyvonalú" nyugdíjkedvezményben részesültek. Azt viszont legitim követelésnek nevezte, hogy a tőlük elvett és járulékká alakított ellátást újra alakítsák vissza nyugdíjjá.

   

Az új kormánynak meg kell nyitnia az egyedi méltányossági felülvizsgálatok lehetőségét a rokkantnyugdíjasok esetében, mert sértő azt feltételezni, hogy ezen emberek mindegyike "csalt, lopott, hazudott" - folytatta.

   

A nyugdíjindexálásról azt mondta, a következő négy évben Magyarország nem fog ott tartani, hogy az inflációkövetésnél nagyvonalúbb ajánlatot tegyen a nyugdíjakra. Ennél magasabb növelést ígérni "sarlatánság" – jelentette ki. Hozzátette: nem szabad újra megígérni a 13. havi nyugdíjat, mert az vagy nem fogják tudni kifizetni vagy csak olyan áron, hogy "újra belekormányozzuk magunkat egy bajba".

   

Meg kell próbálni rugalmasabbá tenni a nyugdíjkorhatárt, annak érdekében, hogy az irányadó korhatárhoz képest néhány évvel korábban - csökkentett nyugdíjjal - nyugállományba lehessen vonulni - közölte végül.

forrás: MTI

Erdei Zsolt korábbi félnehéz- és cirkálósúlyú profi ökölvívó világbajnok még legalább egy mérkőzés erejére visszatér a ringbe. Az már biztos, hogy március 8-án, Kecskeméten a Boksz Világszervezet (WBO) Európa-bajnoki címéért küzdhet meg.

A 39 éves bokszoló szerdai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy minden bizonnyal ez lesz az utolsó meccse, ám ha a találkozó jól sikerül a számára, jó állapotban lesz utána is, akkor nem zárja ki a folytatás lehetőségét.

   

Erdei hozzátette, hogy mindenképpen szeretett volna 2007 után újra hazai ringben öklözni és elbúcsúzni a magyar rajongóktól, ehhez pedig Rácz Félix promóter segítette hozzá, akivel karácsonykor kötött megállapodást.

   

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a legeredményesebb magyar profi bokszoló kivel csap majd össze a nőnapi gálán, amelynek két főmérkőzését, Erdeiét és Bedák Zsoltét élőben közvetíti a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA).

   

Kovács István olimpiai bajnok, egykori profi és amatőr világbajnok bokszoló, a WBO európai elnöke azt emelte ki, hogy Erdei meccse lesz az eddigi legfontosabb Európa-bajnoki összecsapás a WBO történetében, ezért eljön majd rá a WBO első embere, a Puerto Rico-i Francisco Varcarcel is.

   

A címmeccs másik résztvevőjéről konkrétumot még nem tudott mondani, annyit azonban elárult, hogy egy bizonyos nívó alá nem mehet és nem is akar menni a szövetség, mint ahogy Erdei sem, így biztosan pozitív mérlegű, jó bokszolóval kell majd Madárnak megküzdenie. Azt ugyanakkor kiemelte, hogy Erdei személye a legfontosabb, így a rivális kiléte nem igazán fontos.

   

Szabó László Zsolt, az MTVA megbízott vezérigazgatója elmondta, hogy örömmel tűzik műsorra az eseményt, amely egyben próbája is lesz a sportágnak a közszolgálati televízióban. Hozzátette: amennyiben sikeresnek bizonyul a gála, elképzelhető, hogy a jövőben is láthatnak majd ökölvívást a sportág rajongói közszolgálati csatornán.

   

Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára Erdei Zsoltot olyan sportolónak nevezte, akit tisztelnek és szeretnek a magyar emberek. Mint mondta, az államtitkárság feladatánál fogva is támogatja az eseményt, amelynek megrendezését anyagilag is segíti.

   

Rácz Félix nagy sikerként értékelte, hogy Erdei meccsét szervezheti, egyben jelezte, hogy pénzügyi szempontból sikerült Lou DiBella amerikai promóterénél valamivel jobb ajánlatot tennie Erdeinek.

   

Erdei Zsolt amatőrként világ- és Európa-bajnok volt, illetve olimpiai bronzérmet szerzett. A profik között egészen tavaly márciusig nem kapott ki, 33 mérkőzést nyert meg sorozatban. 2004 és 2009 között volt a WBO félnehézsúlyú világbajnoka, 2009 novemberében pedig a Boksz Világtanács (WBC) cirkálósúlyú címét hódította el. Egyetlen vereségét az orosz Gyenyisz Gracsovtól szenvedte el tavaly márciusban, méghozzá erősen vitatható, megosztott pontozással.

forrás: MTI - kép: nemzetisport.hu

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szabadidősportért felelős tagozata Czene Attilát választotta a testület vezetőjévé.

Az 1996-os olimpia úszóbajnoka - aki 2010 és 2012 között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportügyeket felügyelő államtitkára volt - korábban a Magyar Szabadidősport Szövetség (MSZSZ) elnöke lett, miután a szervezet decemberi közgyűlésén rá voksoltak a szabadidős sportvezetők.

   

Az MSZSZ szerdai tájékoztatása szerint Czene mostani megválasztása azt jelenti, hogy a szabadidősportos tagozat őt javasolja a MOB tagozatvezető alelnöki posztjára. A korábbi alelnök, Monspart Sarolta az MSZSZ legutóbbi közgyűlésén bejelentette lemondását, és ezt írásban is benyújtotta Borkai Zsoltnak, a MOB elnökének.

   

A tagozat továbbá javaslatot tett a 2014-es szabadidősportos költségvetésre, amelyet a MOB-közgyűlés fogadhat majd el, akárcsak Czene Attila MOB-alelnöki kinevezését.

forrás: MTI - kép: borsonline.hu