Kína visszautasítja azokat a feltételeket, amelyeket az 1990-es évek közepén ellopott, múmiát rejtő Buddha-szobrának visszaszolgáltatása fejében a műtárgy jelenlegi tulajdonosa, egy holland gyűjtő szabott - adta hírül az állami Hszinhua hírügynökség csütörtökön.
illusztráció |
A hírügynökség idézte a kínai politikatudományi és jogi egyetem nemzetközi jogi szakértőjét, Huo Cseng-hszint, aki nem tartja indokoltnak a gyűjtő azon kívánságát, hogy a szobor ne eredeti helyére, a Fucsien tartományi kis falu, Jangcsun templomába kerüljön vissza, hanem egy másik nagy templomba. Az Amsterdamban élő építész meg is nevezett egy nagy hsziameni templomot, amely azonban, mint kiderült, nem kívánja befogadni az ereklyét.
Huo elfogadhatatlannak nevezte azt a kérést, hogy a kínai fél egy gyűjtemény részeként, vagyis több más műtárggyal együtt vásárolja meg a szobrot. Teljesíthetőnek tartotta viszont a gyűjtő azon kívánságát, hogy részt vehessen egy kínai kutatói munkában.
A továbbra is névtelenségbe burkolózó tulajdonos azt állította, hogy a Buddha-szobrot már beleillesztette egy kollekcióba, amelytől csak egyben válna meg. Ezt kínai részről abszurdnak tartják.
Az igényelt kártérítésről a jogász szakértő úgy fogalmazott, hogy, bár ennek kifizetésére a falunak nincs fedezete, ez nem lehet akadály. Magába foglalná a gyűjtő eddigi költségeit, azt az összeget, amelyet a műtárgy vásárlására fordított, valamint a védelmére, restaurálásra, szállítására és biztosítására költött.
A hírügynökségi összeállítás utalt arra, hogy az érintett faluközösség, amely 1995-ben fedezte fel a szobor hiányát és jelentette is azt a rendőrségen, jogi képviselőket szerződtetett, akik feladatul kapták, hogy az ügyben keresetet nyújtsanak be az illetékes holland bíróságon.
A Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág kiállításán feltűnt, majd sebtében elszállíttatott szobrot egy kínai szerzetes mumifikálódott teste köré alkották. A Hszinhua szerint az illető Csang-kung Cu-si jangcsuni illetőségű férfi, aki a húszas éveiben állt szerzetesnek. Nagy tisztelet övezte, amiért embereket gyógyított és terjesztette a buddhista tanokat. 37 éves korában halt meg, holttestét mumifikálták; testét a helyiek a Szung-dinasztia (960-1279) idején ágyazták szoborba, azóta imádkoztak hozzá.