Buzánszky szerint egy válogatott meccset a Himnusszal kell kezdeni

Egy válogatott játékosnak a nemzeti csapatban játszott meccshez nemcsak fizikai, hanem lelki erő is kell, és ehhez a Himnusz éneklése elengedhetetlen - vélekedett Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja szerdán a Debreceni Egyetemen (DE).

Az évszázad mérkőzésének tartott angol-magyaron született 6-3-as vendégsiker közelgő 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésén előadásában arról is beszélt, szomorúsággal tölti el, amikor azt látja, hogy ma a válogatott játékosok közül csak néhány énekli a Himnuszt.
   
"Aki egy nemzetet képvisel, annak a pályán mindent meg kell tennie a sikerért és ebbe ez is beletartozik" - fogalmazott a 88 éves Buzánszky.
   
Az egykori válogatott labdarúgót az is aggasztja, hogy egyre kevesebben járnak Magyarországon futballmeccsre, pedig a legendás 6-3 visszavágóján Budapesten százezernél is többen zsúfolódtak be a Népstadionba. "Közönség nélkül nem ér semmit az egész" - jegyezte meg.    
"Ugyan a válogatott most statisztikailag előre lépett, az élet azonban nem statisztika, a nézőknek foci kell" - utalt Egervári Sándor korábbi nyilatkozatára.    
Buzászky Jenő előadásában felidézte az angliai meccset egészen attól kezdve, hogy a helsinki olimpián az angolok meghívták őket. Beszélt arról, hogy ők korábban semmit sem tudtak az angolokról, az általuk használt, nehezebb labdából is nehezen sikerült szerezniük és az sem volt biztos, hogy a pártbizottság egyáltalán hozzájárul ahhoz, hogy "kapitalistákkal focizzanak."    
Amikor aztán biztossá vált a mérkőzés, mások mellett Párizsban a Renault-gyár csapatával játszottak felkészülési mérkőzést és a 18-0-ra megnyert találkozón "a legnehezebb feladat a gólok számolása volt."    

Buzánszky Jenő szerint azon a meccsen toronymagasan az angolok fölé nőttek. "Hidegkuti gyors gólja után azt sem tudták hol lakik a +jóisten+ (...) csak szegény Grosicsnak fájdult meg a háta, amiért háromszor is a hálóba kellett visszanyúlnia a labdáért" - jegyezte meg tréfásan, mondván, ezen ő és a csapat is gyorsan túltette magát.    
Az angolok persze fogadkoztak - folytatta -, hogy ez egy kisiklás volt és visszavágót kérnek. "1954-ben el is jöttek, de ők egy hétre tervezték az utat, ehelyett 7-1-gyel kellett menniük" - okozott derültséget Buzánszky Jenő az egyetem történész oktatóiból és diákjaiból álló mintegy százfős hallgatóság soraiban.    
Buzánszky Jenő előadását vastaps követte, amikor zárszóként azt mondta: "remélem még egy ideig nem szólít Gábriel arkangyal és gratulálhatok a jövő nemzedék magyar futballsikereihez."    
A Debreceni Egyetem történetében is egyedülálló emlékkonferencián az intézmény történészei tartottak előadást az 1953-as évről. Az érdeklődők olyan ritkaságokat is megtekinthettek, mint az 1954-es világbajnoki ezüstérmek, az 1953. november 15-én játszott Magyarország-Svédország találkozó (2-2) meccslabdája, az 1952-es olimpiai öltöny címere, az 1954. május 24-i magyar-angol meccs belépőjegye, valamint korabeli futballcipő, emlékbélyeg és más ritkaságok.
forrás: MTI
kép: gyorplusz.hu