Filled Under: ,

Romániában ugyanannyian tartják jónak, mint rossznak a román-magyar viszonyt

Egy hétfőn este közzétett közvélemény-kutatás szerint Romániában ugyanannyian tartják jónak, mint rossznak a román-magyar viszonyt.

forrás: MTI

kép: pannonrtv.com
A bukaresti román-magyar labdarúgó-mérkőzés után, szeptember 10. és 17. között 1050 ember megkérdezésével készített, háromszázalékos hibahatárú felmérést az Adevarul című napilap felkérésére végezte el az INSCOP Research közvélemény-kutató intézet. A lap internetes oldalán foglalta össze a felmérés eredményeit.
   
A megkérdezettek 29,2 százaléka tartotta jónak, 29,1 százaléka rossznak a román-magyar viszonyt, 37,3 százalék pedig a "sem jó, sem rossz" válasszal írta le a kapcsolatokat. Amint a kutatásból kiderült, a vélekedésnek történelmi háttere is van. A megkérdezettek 59,7 százaléka látta úgy, hogy az idők során rossz volt a két nép kapcsolata, csak 27,2 százalék látta jónak a múltbeli viszonyt.
   
Arra a kérdésre azonban, hogy milyen tényezők befolyásolják a két nép kapcsolatait, a válaszadóknak csak 27,3 százaléka utalt a történelmi nézeteltérésekre, 43 százalékuk a román és magyar politikusok szavazatszerzési szándékkal elkövetett provokációit, 18,6 százalékuk pedig a sajtó túlzásait okolta.
   
A felmérés szerint a romániai többség elutasítja a székely zászló használatát. A megkérdezettek 54,9 százaléka vélte úgy, hogy nem kellene megengedni a székely zászló használatát, és csak 6,1 százalékuk tenné ezt lehetővé bármilyen körülmények között. A válaszadók 18,2 százaléka csak a román zászlóval együtt engedné meg a székely zászló kitűzését, 11,8 százaléka pedig csak a középületeken nem látná szívesen az aranysávos kék lobogót.
   
A kutatásból kiderül, hogy azok a válaszadók, akik ismernek magyar nemzetiségű embereket, lényegesen nagyobb arányban vélik jónak a kapcsolatokat.
   
Remus Stefureac, a kutatást végző intézet igazgatója jó osztályzatot adott a felmérés alapján az 1989 utáni romániai politikai "osztálynak". Hozzátette, hogy a "máig is ködös" 1990-es marosvásárhelyi fekete márciust leszámítva Romániában nem mérgesedett el úgy az etnikumközi viszony, mint például a volt Jugoszlávia területén.