Az Országgyűlés március 11-én fogadta el az alkotmány eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló változtatását. A módosítás április 1-jén lép életbe.A tavaly év eleje óta hatályos alkotmány kibővítését a kormánypártok mellett három korábban jobbikos, jelenleg független képviselő szavazta meg, míg a Jobbik-frakció tartózkodott, az LMP pedig nemmel voksolt. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció nem volt jelen a szavazáson, míg a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksoláson.
A módosítás ellen korábban több alkalommal utcai tüntetéseken tiltakoztak civil szervezetek, amelyek a jogállamiságot sértőnek nevezték a változtatásokat és arra kérték az államfőt, hogy ne írja alá az indítványt. A kormány szerint viszont az alkotmánymódosítás megfelel az uniós normáknak.
Az alkotmánymódosítás miatt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is aggodalmának adott hangot. Orbán Viktor miniszterelnök válaszlevelében arról tájékoztatta Barrosót, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett.
Áder János két nappal a parlamenti szavazás után televíziós beszédében közölte, aláírja az alkotmánymódosítást. "Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem. Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem" - fogalmazott a köztársasági elnök az M1 Híradójában.
Az alaptörvény módosításával a parlament hatályon kívül helyezte az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat. E rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait.
A módosítás értelmében az Ab az alaptörvényt és módosításait csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Ennek megfelelően a köztársasági elnök akkor kérheti az Ab vizsgálatát az alaptörvényről és módosításairól, ha megítélése szerint az Országgyűlés nem tartotta be az eljárási szabályokat.
Emellett a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel egészült ki azoknak a sora, akik utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kérhetnek egy jogszabályról. Előírták azt is, hogy az Ab-nak bírói kezdeményezésre soron kívül - legkésőbb 30 napon belül - kell felülvizsgálnia az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabályt, valamint azt is, hogy ha egy a testület előtt fekvő ügy a társadalom széles körét érinti, akkor köteles kikérni a jogszabály megalkotójának, a törvény kezdeményezőjének vagy képviselőjüknek a véleményét.
Az alkotmány szabályozza ezután azt is, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehet közé, kizárólag ellenérték nélkül, egyenlő feltételeket biztosítva a listát állító pártoknak. A változtatás előzménye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, a választási eljárási törvény ugyanilyen tartalmú szabályozását.
A Ház az alaptörvényben rögzítette a hallgatói szerződés lehetőségét is. Az alkotmány tartalmazza a jövőben azt is, hogy az állami egyetemek és főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Eddig azt mondták ki, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza.
Bekerült az alkotmányba az is, hogy a parlament - sarkalatos törvényben - egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető. Korábban az Ab megsemmisítette az alaptörvény azon átmeneti rendelkezés amely kimondta, hogy az Országgyűlés dönt az egyházak elismeréséről.
Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását ugyancsak egy Ab-döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy részét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenes ági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra épülő kapcsolatrendszerként határozta meg.
Törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést az alaptörvény-módosítás értelmében. Az Ab tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását.
Az alkotmány alapozza meg a jövőben a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét is.
A parlament az alkotmánymódosítással az alaptörvénybe ültette át a korábban az átmeneti rendelkezések között szerepelő szabályok nagy részét. Rövidített formában bekerült a szövegbe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.
Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el az alaptörvényt, Schmitt Pál köztársasági elnök pedig egy héttel később, húsvét hétfőn hirdette ki azt, a hozzá kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket viszont csak december 30-án, két nappal a 2012. január 1-jei hatálybalépés előtt szavazta meg a Ház. Az Ab egy év elteltével, tavaly december 28-án megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak, ezért a kifogásolt rendelkezéseket e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.
forrás: MTI