„A FIFA büntetése teljesen jogos, és megerősít abban, hogy intézkedésekre van szükség. A büntetés mértéke viszont nem arányos az elkövetett cselekménnyel.”
Az elnök hozzátette: az MLSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy mindössze 30 perccel a FIFA hivatalosan nyilvánosságra hozott közleménye előtt tudta meg a döntést, hisz a magyar szövetség komoly összegeket fektetett a Puskás Ferenc Stadion javítására és korszerűsítésére.
Az MLSZ közös meccsnézést szervez az 56-osok terére, ha a FIFA a magyar fellebbezés ellenére fenntartja a szankciókat, és kéri, hogy a szurkolók inkább ide, és ne a politikai pártok szervezte közös meccsnézésekre menjenek.
A Magyar Labdarúgó-szövetség ugyanakkor hivatalos honlapján, az mlsz.hu-n részletes közleményt tárt a nyilvánosság elé a magyar–izraeli mérkőzés kapcsán. Az alábbiakban ezt változtatás nélkül közöljük.
RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÁS
0. A meccs: Mi történt pontosan az augusztusi mérkőzésen?
2009. februárjában – korábbi meghívásnak eleget téve – a magyar labdarúgó-válogatott Erwin Koeman vezetésével Izraelben lépett pályára barátságos mérkőzésen. A nemzetközi sportdiplomáciában elfogadott gyakorlatot követve, az akkori szerződésben vállalt kötelezettség alapján, a Magyar Labdarúgó Szövetség viszonozta az izraeli meghívást, így jött létre 2012-ben a Magyarország-Izrael barátságos mérkőzés, augusztus 15-én.
Ennek előkészítése során a szervező MLSZ mindvégig tekintettel volt az esemény kiemelt biztonsági kockázatára. A stadionba érkező szurkolók biztonsága mellett az izraeli sportolók érkezésétől távozásáig biztosítani kellett a vendégcsapat által kért szigorú biztonsági, szervezési feltételeket. Magyarország Izraeli Nagykövetségének szeptember 9-én kelt levele szerint „a baráti futballmérkőzés biztosítása rendkívül professzionális és szervezett volt. A helyszín és a mérkőzés tökéletesen lett biztosítva és a rendezvény biztonságos lebonyolítása kiváló volt."
A mérkőzést megelőzően, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1314-es számú, 2012. júliusában kiadott körlevelében a világszervezet budapesti kongresszusán nyilvánosságra hozott döntésekre hivatkozva szigorítja a mérkőzésekkel kapcsolatos diszkriminatív viselkedés szankcionálását.
Egyértelműen kimondja a zéró tolerancia elvét, és a következőkben fogalmazza meg a legfontosabb labdarúgással kapcsolatos tizenegy alapelvet:
Hitelesség és etikus viselkedés
Tisztelet és méltóság
Zéró tolerancia a diszkriminációval, a szándékos sértéssel szemben
Fair play
A szabályok, előírások betartása
Az érdekek ütközésének figyelmen kívül hagyása
Átláthatóság és jogkövetés
Társadalmi és környezeti tudatosság, felelősség
Harc a drogok és doppingszerek alkalmazása ellen
Zéró tolerancia a vesztegetésekkel, a korrupcióval szemben
A fogadások mellőzése, a manipulációk kiszorítása
A mérkőzésen magyar nézők egy csoportja a válogatott biztatása, a szurkolás helyett a találkozó kezdetétől sportszerűtlenül, a kulturált magatartástól eltérő módon viselkedett. A vendégcsapat himnusza alatt hátat fordított a játékosoknak (egyesek füttyel, és a nadrágjuk letolásával is jelezték, nem tisztelik meg az izraeli himnuszt), majd szélsőséges, bántó és kirekesztő skandálásokba kezdtek, melyek közül legtöbbször a „mocskos zsidók" ismétlődött meg, de éltették Mussolinit, az olasz fasiszták vezérét. E mellett a nézők egy csoportja a politikai véleménynyilvánításra is alkalmas jelképeket viselt ruházatán, illetve ezeket fel is mutatta a mérkőzés során: palesztin, iráni zászló, Árpád-sáv, nagy-Magyarország, amelyek a FIFA hivatalos állásfoglalása szerint szintén nem vihetők labdarúgó-mérkőzésre.
E nézők egy csoportja a holokauszt során kivégzett magyarországi zsidók emlékét megszégyenítve vonatzajt utánoztak, és Auschwitz, Buchenwald felkiáltással éltették a számos honfitársunk halálát okozó koncentrációs táborok helyszínét. A mérkőzés kiemelt biztonsági fokozatú besorolása miatt a biztonsági feladatok felelőse a Rendőrség volt az eseményen.
Az MLSZ szervezői a helyszíni rendőri biztosítás vezetőivel egyeztettek a mérkőzés közben, és úgy ítélték meg, hogy tettlegesen nem lépnek közbe, nem távolítják el a szélsőséges véleményeket megfogalmazó személyeket. Ugyanakkor a FIFA fegyelmi határozata egyértelműen rámutat, a szervezőnek (MLSZ) ebben a helyzetben – tekintettel az elhangzó rigmusok súlyára – intézkednie kellett volna az érintettek kiemelése, a szektor esetleges kiürítése érdekében. A szövetség több alkalommal a hangosbemondó segítségével szólította fel a jelenlévőket a sportszerű viselkedésre, és rendezői intézkedésekkel is igyekezett a nézőtéri magatartást helyes irányba terelni.
A mérkőzést követően az MLSZ soron következő elnökségi ülésén (augusztus 23.) határozatban elhatárolódott a nézők szélsőséges, sportszerűtlen csoportjától. Levélben fejezte ki sajnálatát és kért bocsánatot a történtek miatt Magyarország izraeli nagykövetétől, az Izraeli Labdarúgó-szövetségtől, illetve a FIFA-tól.
1. Jog: A FIFA fegyelmi határozatának súlya, az MLSZ fellebbezésének iránya
A FIFA fegyelmi bizottsága nemzetközi szervezetek, a FARE (Football Against Racism Europe), a bécsi Israelitische Kultusgmeinde és a Simon Wiesenthal Központ tájékoztatása és kezdeményezése alapján, 2012. október 11-én indított fegyelmi eljárást az ügyben, és erről október és november folyamán két alkalommal írásban tájékoztatta az MLSZ-t is, amely a megadott határidőben szintén két alkalommal írásban eljuttatta hivatalos álláspontját a fegyelmi bizottság elé.
A FIFA fegyelmi testülete november huszadikán ült össze, amely napon a FIFA tájékoztatása szerint a 4 fős ülésen 80 fegyelmi ügyet tárgyalt. A Magyarország-Izraeli mérkőzéssel kapcsolatos határozatot a FIFA adminisztráció 2013.január 8-án este, munkaidő után küldte meg az MLSZ-számára, mely az 2012. augusztus 15-i barátságos válogatott mérkőzés során történt incidens ügyében a nemzetközi szövetség gyakorlatában is ritka súlyos büntetésre ítélte a rendező Magyar Labdarúgó Szövetséget. Az MLSZ a jelzett időpont előtt nem kapott semmilyen értesítést vagy jelzést a döntésről.
A döntés szerint, a 2014-es világbajnoki selejtező sorozat következő, 2013. március 22-én Románia válogatottjával lejátszandó mérkőzését az MLSZ zárt kapuk mellett köteles megrendezni. Emellett 40 000 svájci frank megfizetésére is kötelezte a Szövetséget.
Az elmarasztaló határozat megismerése után, haladéktalanul, 2013. január 9-én az MLSZ hivatalosan jelezte a FIFA-nak, hogy élni kíván a fellebbezés jogával. Ezt követően a szövetség szakemberei - széleskörű szakmai konzultáció után - elkészítették a minden részletre kiterjedő, nagy körültekintéssel összeállított fellebbezés szövegét. A fellebbezés beadására szabott végső határidő január 18.
A Magyar Labdarúgó Szövetség megítélése szerint a határozathozatal a FIFA eljárási szabályainak betartásával történt, formai hiba nem történt. Az MLSZ vezetése úgy döntött, a FIFA-hoz címzett beadvány elkészítése során kizárólag az ügy sportszakmai és jogi vonatkozásaival foglalkozik, minden szakmán kívüli érv gyengítheti az MLSZ fellebbezésének erejét és esélyeit.
A többségében videofelvételekkel is alátámasztott kifogásolt történések nem cáfolhatóak, azok megtörténte, az antiszemita és náci rigmusok skandálása és a FIFA által tiltott szimbólumok használata nem képezheti vita tárgyát.
Fellebbezésünk célja mindezekre is tekintettel kizárólag a rendkívül súlyos kettős büntetés, azon belül a „zárt kapus" szankció enyhítésére, azaz visszavonására vagy próbaidőre való felfüggesztésére irányul.
Az MLSZ jelenlegi ismeretei alapján indokoltnak tartja, hogy a legvégső jogi lehetőségig elmegy, így szükség esetén a nemzetközi Sport Állandó Választottbíróság (CAS) jogorvoslati lehetőségét is igénybe veszi az indokolatlanul súlyosnak tartott büntetés enyhítése érdekében.
Tudomásul kell vennünk azonban, hogy a sportjog a rendező objektív, azaz vétkességre tekintet nélküli felelősségét ismeri, így ha továbbra tagjai kívánunk maradni a legnagyobb nemzetközi szövetségnek, akkor – ahogy eddig is, azután is - be kell tartanunk és tartatnunk a szövetség szabályait, köztük az alapvető emberi jogok tiszteletére vonatkozó egyetemes szabályokat, különben – a FIFA 1413-as sz. körlevelében kinyilatkoztatott zérótolerenciával is összhangban, - az elmarasztaló határozatban foglaltak szerint mérlegelés nélkül további, súlyosabb szankciókra számíthat a magyar labdarúgás.
Ez utóbbi veszély elkerülése érdekében is célszerű kiemelni a határozati dokumentum – s egyben a FIFA politikájának - néhány kinyilatkoztatását.
- E szerint a „mocskos zsidók", Auschwitz, Buchenwald, Mussolini skandálása, éltetése rasszista és antiszemita magatartásnak minősül, és minden körülmények között tiltott a sportpályákon.
- Az Árpád-sávos címer és a Nagy Magyarország szimbólum sporteseményeken nem jeleníthető meg.
- A mérkőzésen a Palesztin zászló használatát, a Palesztina skandálását politikainak és provokatívnak ítélte meg, amelynek sporteseményen való jelenlétét elítéli és a büntetés alapjául szolgáló cselekmény részének tekinti.
- A valamely csapat himnusza alatti füttyölést, és a himnusz alatt a játéktérnek való hátat fordítást elítéli és a büntetés alapjául szolgáló cselekmény részének tekinti.
- A Bizottság a fenti szabálytalanságokat, kifogásolt magatartásokat kirívóan megdöbbentőnek, agresszívnak és visszataszítónak minősítette.
- A Bizottság a rendező MLSZ mérkőzés előtti és utáni intézkedéseit elismerte, de a kifogásolt eseményekkel kapcsolatban nem tartotta elegendőnek. Ugyanis a mérkőzés alatti beavatkozás hiányát rója fel, és emiatt büntette meg a szövetséget. Az MLSZ, mint rendező az indoklás szerint nem intézkedett a mérkőzésen előfordult rasszista és diszkriminatív események leállítására az elkövetők azonosítása és a biztonsági személyzet által történő, stadionból való azonnali kivezettetése céljából, amivel megakadályozta volna a rasszista viselkedés folytatását, megismétlődését.
A FIFA tehát a mérkőzésen tapasztalt jelenségeket kirívóan elítéli, a visszataszító jelzővel illeti. De az MLSZ a büntetést közvetlenül nem ezért kapta! Az MLSZ, mint a FIFA tagja, azért kapta a büntetését, mert nem avatkozott be, és beavatkozásával nem vetett véget a rasszista eseményeknek.
2. Szervezet: Az MLSZ előkészülete a közös szurkolói meccsnézés érdekében, alternatív akciók, kommunikáció
A végső döntéstől függetlenül az MLSZ elkötelezett, hogy megteremtse a lehetőségét annak, hogy március 22-én a magyar válogatott szurkolói közösen nézhessék a mieink Románia elleni világbajnoki-selejtezőjét, részesei legyenek annak a közösségi élménynek, amelytől a szélsőségesek viselkedését követő FIFA fegyelmi határozat jelen állás szerint megfosztja őket. Éppen ezért az MLSZ már megkezdte a szervezését egy közös meccsnézés előkészítésének Budapesten, a Puskás Stadion közelében, az 56-osok terén (korábbi Felvonulási tér), a Városliget és a Hősök tere mellett. Itt akár több tízezer szurkoló is kényelmesen elfér, és közösen drukkolhat Egervári Sándor csapatának, jó hangulatot teremtve, kulturáltan szórakozva.
Az MLSZ célja, hogy amennyiben a FIFA döntése érvényben marad, és zárt kapuk mellett kell megrendezni a mérkőzést, akkor is érdemes legyen várni a márciusi dátumot. Erre a rendezvényre meghívjuk a csapat szurkolóit Budapestről, vidékről és akár a határainkon túlról is!
Minden más, egyéni, politikai indíttatású kezdeményezés ellentétes az MLSZ azon szándékával, hogy a magyar válogatott mérkőzései politikamentes sportesemények legyenek, éppen ezért az MLSZ minden pártot, civil szervezetet, közösséget arra kér, tekintsen el saját rendezvény megszervezésétől, és segítse az MLSZ-t az itt megfogalmazott célok kivívásában.
A szervezés időszakában az mlsz.hu-n, és az MLSZ hivatalos Facebook-oldalán lesznek láthatóak a rendezvénnyel kapcsolatos információk. A szövetség nem titkolt célja az is, hogy ilyen módon is erősítse a szurkolókban a közösségi érzés, az összetartozás jelentőségét, ám olyan módon, hogy annak alapját a magyar válogatott iránti rajongás szolgáltassa, és így az mentes legyen mindenfajta rivalizáló nézettől és önös érdektől.
3. Kampány: antirasszista kampány indítása, ennek formája
A Magyar Labdarúgó Szövetség évek óta elkötelezett mindenfajta diszkrimináció elleni harcban. Konferenciák, bizottsági munka, rászorultak folyamatos támogatása bizonyítja, hogy az 1901-ben alapított szervezet nem csak szavakkal tesz a demokratikus jogoknak a sportrendezvényeken való érvényesítése érdekében (lásd még 4. pont). Éppen az egymás elleni játék, a küzdelem során válik igazán nyilvánvalóvá: a futballpályán minden ember – vallásától, származásától, világnézetétől, anyagi hátterétől – függetlenül megérdemli a tiszteletet, méltóságot és egyenlő bánásmódot. Nincs helye annak a nézői mentalitásnak a futballstadionokban, hogy a csapat biztatása helyett valaki az ellenfelet vagy harmadik felet mocskolja – különösen nem faji, etnikai alapon. Az imént említett rossz szemlélet már így is nagyon sok, pénzben is mérhető kárt okozott a magyar labdarúgásnak, hozzájárult annak az európai élvonaltól való leszakadásához.
Ki kell mondani, csak az tekinthető szurkolónak, aki a futballstadionokban kulturált módon tud hangot adni csapata iránti rajongásának. Tudjuk, hogy a labdarúgást szerető közvélemény, ide értve a manapság rendszeresen meccsre járók nagy többségét is, egyet ért az MLSZ fönti törekvésével, mint ahogyan azt is, hogy szurkolóink túlnyomó többsége nem azonosul rasszista, kirekesztő nézetekkel, sőt, bármely etnikumhoz tartozó, vallású labdarúgónak, edzőnek megadja a neki járó tiszteletet.
A szövetség az előbb kifejtett üzenetek megfogalmazása, a közösségi, szurkolói összetartozás-érzés erősítése céljából az mlsz.hu-n, és a közösségi oldalakon nagyszabású kampányt indít el. Ennek részletei hamarosan ismertté válnak.
Kérünk mindenkit, csatlakozzon ehhez a kezdeményezéshez, hogy a jövőben jobb hangulatban szurkolhassanak a meccsre járók, és hogy azok is jó érzéssel vegyenek részt a magyar válogatott és az élvonalbeli klubok mérkőzésein, akik ezt eddig nem tették!
4. NB I: A fegyelmi gyakorlatunk szigorítása, az alkalmazás módja
Az NB I-es klubfutball fejlesztése, a nézőszám fokozatos emelése kiemelt stratégiai feladatunk. Az MLSZ 2010-ben – másfél évvel a magyar-izraeli mérkőzés előtt – lépéseket kezdeményezett annak érdekében, hogy a labdarúgó-stadionok biztonságos, erőszakmentes helyszínek legyenek. Éppen ezért indult útjára a kormány által is támogatott Stadionbiztonsági Projekt, amelynek keretében három éve minden esztendőben közel 1 milliárd forint költhető a biztonságtechnikai berendezések beszerelésére, fejlesztésére. A folyamatot az MLSZ mindaddig életbe tartja, amíg nem mondható minden magyarországi stadion családbarátnak és teljesen biztonságosnak.
Céljaink elérése érdekében egyértelmű jelzést kell adnunk azok számára, akik kilátogatnak a klubmérkőzésekre. A jövőben, így már a tavasszal újrainduló bajnoki szezonban sem fogadható el a szurkolók tömeges diszkriminatív véleménynyilvánítása. A mérkőzésen részt vevő MLSZ-ellenőrök felelőssége lesz – a játékvezetők mellett –, hogy a hazai klub szervezőinek segítségével megszakítsák azt a találkozót, amelyen a szurkolók diszkriminatív, sértő, antiszemita rigmusokat hallatnak. Ezzel párhuzamosan szigorodik a Fegyelmi Szabályzat és annak alkalmazása a FIFA által előírt zérótolerancia alapján.
Célunk elérése során nagyobb hangsúlyt fektetünk a prevencióra. Az MLSZ a szurkolók képviselőivel, a Szurkolói Irodával két éve folyamatos egyeztetéseket folytat. Ennek során közeledett a mérkőzésre járó szurkolói csoportok és a szövetség álláspontja a mérkőzések megrendezését illetően.
A jövőben is bízunk a szurkolók együttműködésében, amelynek köszönhetően a legnagyobb hazai szurkolótáborok, a drukkerek érdekei is érvényesülnek az MLSZ által megkezdett folyamatok végrehajtása során. Szintén fontos partner a válogatott szervezett szurkolói csoportja, a Carpathian Brigade, amelynek lelkes, kitartó, áldozatkész tagjai minden sportszerű eszközt bevetnek a magyar válogatott sikere érdekében, de akik elítélik az erőszakot és diszkriminációt.
Döntéseiktől nemcsak a meccsre járók jobb közérzetét, hanem a futball iránt jelenleg közömbös befektetői csoportok élénkebb érdeklődését is reméljük.
MLSZ
forrás: NSO.hu
Szégyen! Mit is vártunk Csányi úrtól!?-a szerk