A magyarok többsége inkább zenehallgatással, olvasással tölti a szabadidejét, a lényeg, hogy otthon végezhető program legyen, társasági eseményekre az európai átlagnál kevesebben szakítanak időt - derül ki a Roper Reports Worldwide nemzetközi online felmérés eredményeiből.
Társasági eseményekre - otthoni vendégfogadásra, kávézóban való találkozókra - az európai átlaghoz képest a magyarok közül lényegesen kevesebben szakítanak időt, a kulturális, művészeti programokat látogatók aránya ugyanakkor nem tér el jelentősen az Európában jellemzőtől - áll a GfK Hungária Piackutató Intézete által közétett felmérés összegzésében.
Magyarországon a szabadidő eltöltésének pénzkímélő formái jellemzőek és a társas elfoglaltságok a háttérbe szorulnak. A vizsgálat adatai szerint szabad óráiban tízből kilenc magyar zenét hallgat, tízből hét újságot olvas, tízből hat pedig könyvet vagy magazint vesz a kezébe. Míg a zenehallgatás egyaránt kedvelt elfoglaltsága mindkét nemnek, addig újságolvasásra nagyobb arányban a férfiak, könyvolvasásra pedig inkább a nők szakítanak időt. A zenehallgatás és olvasás Európában is hasonlóan népszerű elfoglaltság, bár a magazinok fontosabb szerepet töltenek be a német, a svéd és az olasz átlagpolgárok életében.
Egyre elterjedtebb hobbi Európában a főzés - a megkérdezettek mintegy 71 százaléka állította, hogy havonta legalább egyszer vagy gyakrabban főz csak a szórakozás kedvéért. Különösen jeleskednek ezen a téren a lengyelek, a németek a csehek és a svédek (valamennyi országban 70 százalék felett). Magyarországon a konyha kevesebbek - tízből hat válaszadó - számára nyújt kikapcsolódást. Jellemzően a nők (78 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy legalább havonta egyszer a főzés kedvéért állnak a tűzhely mellé, viszont elmondható, hogy e hobbi kedveltsége gyakorlatilag kortól, családi állapottól és jövedelmi helyzettől független.
Annak ellenére, hogy a magyarok híresen vendégszerető nemzet hírében állnak, az otthonukban vendégeket fogadók aránya jócskán elmarad az európai, különösen az olaszok, a csehek és a németek átlagától. Míg Magyarországon mintegy 44 százalék azok aránya, akik barátaikat, kollégáikat alkalmanként vendégül látják, addig ez az olaszoknál 66 százalék, a cseheknél 65, a németeknél pedig 63 százalék. Magyarországon inkább a közepes, vagy magas jövedelemmel rendelkezők, gyermeket nevelők, illetve a fiatalabb korosztályok (15-39 évesek) tagjai invitálják ismerőseiket havi rendszerességgel otthonukba.
Étkezés céljából kimozdulni sem szeretnek - vagy nem tudnak - a magyarok otthonról - állítja a felmérés. Míg Európában tízből hatan szoktak legalább havi rendszerességgel beülni valahová reggelizni, ebédelni vagy vacsorázni, addig Magyarországon ez az arány 30 százalék. Leginkább a kávézóiról híres olaszok (83 százalék) és a spanyolok (74 százalék) szeretnek ilyen helyeken időzni.
Ezzel szemben a havi koncert- és színházlátogatók, valamint múzeumba vagy művészeti kiállításra járók aránya tekintetében Európához közelebb állnak a magyarországi arányok. Míg koncertre, színházba Európában a megkérdezettek 14 százaléka jár, Magyarországon 12 százalék nyilatkozott hasonlóan, múzeumokat és művészeti kiállításokat havi rendszerességgel Európában 11 százalék, Magyarországon a válaszadók 7 százaléka látogat.
Az európai átlagnál nagyobb hányad nyilatkozott azonban úgy, hogy elektronikus, video- vagy számítógépes játékokkal legalább havonta játszik (61 százalék), kertészkedik vagy a ház körül tevékenykedik (46 százalék).
A GfK 2011-ben több mint 37 ezer megkérdezett részvételével készítette el világszerte a Roper Reports Worldwide online felmérést, amely többek között a fogyasztók viselkedésének, szokásainak és értékeinek globális szintű megismerését és az egyes országok lakosainak környezetvédelemmel kapcsolatos hozzáállását vizsgálta a világ 25 országában, idén Magyarországon is.
Magyarországon a szabadidő eltöltésének pénzkímélő formái jellemzőek és a társas elfoglaltságok a háttérbe szorulnak. A vizsgálat adatai szerint szabad óráiban tízből kilenc magyar zenét hallgat, tízből hét újságot olvas, tízből hat pedig könyvet vagy magazint vesz a kezébe. Míg a zenehallgatás egyaránt kedvelt elfoglaltsága mindkét nemnek, addig újságolvasásra nagyobb arányban a férfiak, könyvolvasásra pedig inkább a nők szakítanak időt. A zenehallgatás és olvasás Európában is hasonlóan népszerű elfoglaltság, bár a magazinok fontosabb szerepet töltenek be a német, a svéd és az olasz átlagpolgárok életében.
Egyre elterjedtebb hobbi Európában a főzés - a megkérdezettek mintegy 71 százaléka állította, hogy havonta legalább egyszer vagy gyakrabban főz csak a szórakozás kedvéért. Különösen jeleskednek ezen a téren a lengyelek, a németek a csehek és a svédek (valamennyi országban 70 százalék felett). Magyarországon a konyha kevesebbek - tízből hat válaszadó - számára nyújt kikapcsolódást. Jellemzően a nők (78 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy legalább havonta egyszer a főzés kedvéért állnak a tűzhely mellé, viszont elmondható, hogy e hobbi kedveltsége gyakorlatilag kortól, családi állapottól és jövedelmi helyzettől független.
Annak ellenére, hogy a magyarok híresen vendégszerető nemzet hírében állnak, az otthonukban vendégeket fogadók aránya jócskán elmarad az európai, különösen az olaszok, a csehek és a németek átlagától. Míg Magyarországon mintegy 44 százalék azok aránya, akik barátaikat, kollégáikat alkalmanként vendégül látják, addig ez az olaszoknál 66 százalék, a cseheknél 65, a németeknél pedig 63 százalék. Magyarországon inkább a közepes, vagy magas jövedelemmel rendelkezők, gyermeket nevelők, illetve a fiatalabb korosztályok (15-39 évesek) tagjai invitálják ismerőseiket havi rendszerességgel otthonukba.
Étkezés céljából kimozdulni sem szeretnek - vagy nem tudnak - a magyarok otthonról - állítja a felmérés. Míg Európában tízből hatan szoktak legalább havi rendszerességgel beülni valahová reggelizni, ebédelni vagy vacsorázni, addig Magyarországon ez az arány 30 százalék. Leginkább a kávézóiról híres olaszok (83 százalék) és a spanyolok (74 százalék) szeretnek ilyen helyeken időzni.
Ezzel szemben a havi koncert- és színházlátogatók, valamint múzeumba vagy művészeti kiállításra járók aránya tekintetében Európához közelebb állnak a magyarországi arányok. Míg koncertre, színházba Európában a megkérdezettek 14 százaléka jár, Magyarországon 12 százalék nyilatkozott hasonlóan, múzeumokat és művészeti kiállításokat havi rendszerességgel Európában 11 százalék, Magyarországon a válaszadók 7 százaléka látogat.
Az európai átlagnál nagyobb hányad nyilatkozott azonban úgy, hogy elektronikus, video- vagy számítógépes játékokkal legalább havonta játszik (61 százalék), kertészkedik vagy a ház körül tevékenykedik (46 százalék).
A GfK 2011-ben több mint 37 ezer megkérdezett részvételével készítette el világszerte a Roper Reports Worldwide online felmérést, amely többek között a fogyasztók viselkedésének, szokásainak és értékeinek globális szintű megismerését és az egyes országok lakosainak környezetvédelemmel kapcsolatos hozzáállását vizsgálta a világ 25 országában, idén Magyarországon is.
forrás:(MTI)