Carlo Ancelotti, a Bajnokok Ligája-győztes Real Madrid trénere lett a legjobb klubedző labdarúgás történetével és statisztikájával foglalkozó szervezet, az IFFHS szerint.


A szervezet honlapjának beszámolója szerint az olasz szakember - aki 2007-ben az AC Milan edzőjeként már elnyerte ezt a címet - 169 ponttal győzött a voksoláson. A második helyen Diego Simeone, a városi rivális spanyol bajnok Atlético Madrid argentin vezetőedzője végzett, míg a harmadik a 2009-ben és 2011-ben győztes, jelenleg a Bayern München kispadján ülő spanyol Josep Guardiola lett.

    2014 legjobb klubedzői:
 
 1. Carlo Ancelotti (olasz, Real Madrid) 169 pont
 2. Diego Simeone (argentin, Atlético Madrid) 139
 3. Josep Guardiola (spanyol, Bayern München) 76
 4. José Mourinho (portugál, Chelsea) 15
 5. Unai Emery (spanyol Sevilla) 11
 6. Manuel Pellegrini (chilei, Manchester City) 8
 7. Jürgen Klopp (német, Borussia Dortmund) 7
 8. Antonio Conte (olasz, Juventus) 6
 9. Ronald Koeman (holland, Southampton) 3
10. Rudy Garcia (francia, AS Roma) 2

A világbajnok német válogatottat irányító Joachim Löw lett a 2014-es esztendő legjobb szövetségi kapitánya a labdarúgás történetével és statisztikájával foglalkozó szervezet, az IFFHS szavazásán.


A szervezet honlapjának beszámolója szerint a szakember elsöprő fölénnyel, 220 ponttal végzett a szavazás élén. A második helyen az argentinokat vb-döntőbe vezető Alejandro Sabella végzett 71 ponttal, míg a harmadik a brazíliai tornán bronzérmes hollandok mestere, Louis van Gaal lett 38 ponttal.

    2014 legjobb szövetségi kapitányai:
 
 1. Joachim Löw (német) 220 pont
 2. Alejandro Sabella (argentin) 71
 3. Louis van Gaal (holland) 38
 4. Jose Pekerman  (kolumbiai) 31
 5. Jorge Luis Pinto (Costa Rica-i) 19
 6. Jorge Sampaoli (chilei) 18
 7. Miguel Herrera (mexikói) 15
 8. Marc Wilmots (belga) 9
 9. Didier Deschamps (francia) 8
10. Stephen Keshi (nigéria) 1

Februárban további, új hibrid, új dízel, valamint használt, jó állapotú, sűrített földgázzal (CNG) működő buszok állnak forgalomba a fővárosban - közölte szombaton az MTI-vel a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).


Közleményükben azt írták: a Fővárosi Önkormányzat és a BKK számára kiemelten fontos a környezettudatosság és, hogy alacsony károsanyag-kibocsátású, korszerű járművekkel biztosítsa a közösségi közlekedési szolgáltatást a fővárosban. Ennek újabb állomása, hogy február 1-jétől 6, február 14-étől pedig már 11 vadonatúj hibridbusz közlekedik a várost átszelő 5-ös és a 9-es járatok vonalán. A T&J Kft. által üzemeltetett hibrid buszok mellett a BKV üzemeltetésében 9 új, alacsonypadlós Ikarus 127V, valamint 12 használt, jó állapotú gázüzemű busz is forgalomba áll.
 
Azt írták: a fejlesztéssel Budapest is belép azon nagyvárosok közé, amelyek útjain környezetkímélő, hibrid meghajtású autóbuszokkal utazhatnak a közösségi közlekedés szolgáltatásait igénybe vevők. A magyar fővárosban fog üzemelni Európa egyik legnagyobb csuklós hibridbusz-flottája. A járművek motorja a jelenleg létező egyik legmodernebb technológiát képviseli az autóbusz-közlekedésben, azaz kisebb környezet- és zajterhelést jelentenek Budapest számára.
 
Az újabb alacsonypadlós buszok érkezésének köszönhetően számos vonalon kiterjeszti a BKK az alacsonypadlós szolgáltatást és lehetőség nyílik régi, környezetszennyező, magaspadlós buszok selejtezésére. Közlésük szerint a cél az, hogy 2018-ban már kizárólag alacsonypadlós buszok közlekedjenek a teljes budapesti hálózaton.

Vannak tárgyalások az RTL Csoport és a magyar kormány között a reklámadóról - mondta a társaság egyik vezetője egy szombati német lapinterjúban.


Anke Schäferkordt, az RTL Csoport társ-vezérigazgatója a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban megjelent interjúban - amely elsősorban a társaság németországi tevékenységéről szól - a reklámadóra vonatkozó kérdésre elmondta, hogy megterheli a magyarországi üzleti eredményt a "magas" reklámadó, "amellyel a kormánypárt nyomást akar gyakorolni" az RTL Klubra.

Hozzátette, hogy az RTL Csoport panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál a reklámadó miatt és "megindított jogi lépéseket". Mindazonáltal "jelenleg vannak tárgyalások a magyar kormány és az RTL Csoport között", és "tudomásunk szerint a kormány a reklámadóról szóló törvény módosításán dolgozik" - mondta Anke Schäferkordt.

Ugyanakkor "világos, hogy az RTL tovább folytatja független hírszolgáltatását" - tette hozzá.

A luxemburgi székhelyű RTL Csoport a német Bertelsmann-konszern része.

Delegáció közlekedése miatt ideiglenes forgalomkorlátozások lesznek hétfőn Budapest több kerületében - közölte a rendőrség honlapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság szombaton Angela Merkel német kancellár budapesti látogatásával összefüggésben.


A közlemény szerint az I., V., VI., VII., VIII., IX. X., XVIII. és XIX. kerületben kell forgalomkorlátozásokra számítani, többek között a délelőtti órákban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérról a belvárosba tartó szakaszon, később az Alkotmány utcától a Várba tartó, illetve a Várból a Bródy Sándor utcába vezető útvonalon, valamint a kora esti órákban a Károly körúttól a reptérig tartó útvonalon.
 
Az érintett kerületekben már vasárnap reggel 6 órától hétfő este 20 óráig tilos megállni számos útszakaszon, a pontos helyszínekről a police.hu oldalon tájékozódhatnak az autósok. A megállási tilalommal érintett helyekről ebben az időszakban a Budapesti Rendőr-főkapitányság a gépjárműveket elszállíttatja. A tulajdonosok, illetve az üzembentartók az elszállított autóikat a parkolási hely 500 méteres körzetén belül, vagy a Dózsa György út Verseny utca és Ifjúság utca közötti szakaszán találhatják.

 Az elszállított járművekről a rendőrség a 06-1-267-4673 városi számon, illetve az ingyenesen hívható 06-80-200-266 zöld számon ad tájékoztatást.

 A rendőrség egyúttal az kéri, hogy hétfőn lehetőség szerint a tömegközlekedést válasszák az emberek.

 Bővebb információk: http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/utinfo/forgalmirend-valtozasok/ideiglenes-forgalomkorlatozas-budapesten-3

Változnak a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályai és az ezzel kapcsolatos egyes jogorvoslati lehetőségek, vizsgálatok, bírósághoz fordulás rendje február 1-jétől.


A nagyrészt vasárnap életbe lépő törvénymódosítás részletesen szabályozza a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésének, menetének és lehetséges következményeinek körét.
  
A jövőben az Országgyűlés külügyi bizottsága tagjainak is át kell esniük nemzetbiztonsági ellenőrzésen, melyet jelen helyzetben február 28-ig kell kezdeményezni.
  
A nemzetbiztonsági törvény módosítása kitér az úgynevezett felülvizsgálati eljárásra, amely például akkor folytatható le, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy jogviszonyának tartalma lényegesen megváltozik, fokozottabban ki van téve a befolyásolási törekvéseknek. Továbbá, ha nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülmény merül fel, így például az ellenőrzött személy vagy közeli hozzátartozója ellen büntetőeljárás indult, külföldi személyekkel, szervezetekkel, érdekeltségekkel kapcsolatos körülményeiben lényeges változás következett be, kábítószer-fogyasztás, alkoholfüggőség, igazolható jövedelemhez képest jelentős mértékű eladósodottság, jelentős mértékű, ismeretlen eredetű vagyongyarapodás, az igazolható jövedelemből nem fedezhető életvitel figyelhető meg.
  
Az alapvető jogok biztosának adott jogkörök alapján a felülvizsgálati eljárás alá vont személy kérheti az ombudsmantól a felülvizsgálati eljárás elrendelésének és lefolytatásának vizsgálatát az alapvető jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében. E vonatkozásban az ombudsman hivatalból is vizsgálhatja a felülvizsgálati eljárás elrendelésének és lefolytatásának nemzetbiztonsági gyakorlatát.
 
 A módosítás kitér a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos jogorvoslatra. E szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy többek között a biztonsági szakvéleményben szereplő, általa valótlannak tartott megállapításokkal, kockázati tényezővel szemben panasszal élhet a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a miniszternél, továbbá, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy jogviszonyának megszüntetésekor bizonyos esetekben kezdeményezheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál a döntés felülvizsgálatát. Ilyen ügyekben nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett bíró jár el zárt tárgyaláson, soron kívül.
  
A bíróság ezekben a perekben a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény kiadásának alapjául szolgáló eljárás jogszerűségét vizsgálja, de jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának szakszerűségére. Eljárási szabálysértés esetén a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi.
 
 Egyes döntések ellen az érintettek az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságához fordulhatnak.
 
 A törvénymódosítás érinti a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzésének kérdéseit és egyebek mellett kitér arra is, hogy egyes nemzetbiztonsági ellenőrzéseket le kell folytatni, ha az ellenőrzés alá vont személy érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménye 2010. március 31-ig került kiállításra.
  
Az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly márciusban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította azt a korábbi szabályozást, amely nem tette lehetővé, hogy az ellenőrzött személy külső jogorvoslatot vegyen igénybe.
  
Az alkotmánybírósági eljárást Szabó Máté korábbi ombudsman kezdeményezte, indítványa nyomán az Ab már az érdemi döntés meghozatala előtt felfüggesztette a kifogásolt szabályok egy részének 2013 júliusi hatálybalépését.
 
 Az Ab tavaly márciusban kimondta, hogy alkotmányellenes az a korábbi rendelkezés is, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel szemben az ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya idején évente kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni. Az Ab indoklása szerint az akkor vizsgált szabályozás megteremtette a kereteket az ellenőrzött személyek és családjuk életének, személyes kapcsolatainak, akár intim életének megfigyelésére, nyilvántartásba vételére. A nemzetbiztonsági szempontból kifogástalan személyekről és családtagjaikról is bármit meg lehet tudni. Mind az ellenőrzés folyamatosságának előírása, mind a titkos információgyűjtés lehetősége túlmegy a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog szükséges és arányos korlátozásának mértékén - értékelte az Ab.
 
 A tavaly decemberben elfogadott és javarészt vasárnap életbe lépő törvénymódosítás kitér arra is, hogy "a nemzetbiztonsági ellenőrzés során a kockázati tényezők vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörhöz kapcsolódó, a minősített adat védelméhez fűződő és más biztonsági követelményekkel. A nemzetbiztonsági ellenőrzés során az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat köteles a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához feltétlenül szükséges, az érintett alapvető jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni".
  
A nemzetbiztonsági kérdőívben pedig a jövőben arra is rákérdeznek, hogy az elmúlt öt évben korlátozták-e az érintett, illetve közeli hozzátartozója beutazását valamely országba.