Irina Shayk

A magyar borexport emelkedett tavaly

A múlt évi magyar borexport az előzetes adatok szerint 90 millió palack körül alakult tavaly, az előző évi 85 millió palack után - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Szabó László közölte: a rendelkezésre álló tavalyi első féléves adatok szerint mennyiségben 5,2 százalékkal, értékben pedig 9,2 százalékkal nőtt a borkivitel az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A magyar borok átlagára emelkedett a külföldi piacokon - mutatott rá.
  
Az államtitkár elmondta: a 90 milliárd eurós magyar exporton belül az élelmiszer-kivitel mintegy 9 százalékos arányt képvisel, a magas hozzáadott értékű bor pedig ezen belül különösen fontos tétel.
  
A harmadik alkalommal megrendezett Lidl Wine Expo Hungary keretében megrendezett sajtótájékoztatón Grósz Jenő, a Lidl Magyarország igazgatóságának elnöke ismertette, hogy tavaly 8 európai ország több mint 2100 Lidl áruházában volt kapható magyar bor. A Lidl Magyarország a múlt évben 4 millió palack bort értékesített külföldön, 1,4 milliárd forint értékben, ez mintegy 30 százalékos növekedés az előző évhez képest.
  
A külföldre exportált borokból a felmérések alapján a legnépszerűbbek a Tokaji furmint, a Tokaji hárslevelű, valamint az egri borvidékről az Egri bikavér - tette hozzá az elnök.
  
Szabó László államtitkár az MTI-nek elmondta: a magyar bor van olyan jó minőségű, mint az osztrák, ám nyugati szomszédunk mégis több mint kétszeres áron értékesíti borait, mint a magyarok. Az államtitkár azért tartotta jó kezdeményezésnek a Lidl borexpóját, mert azon több száz magyar borász mérettetheti meg magát, és nem csak a magyar polcokra kerülhetnek fel termékeik, hanem a külföldi üzletekére is. Az expóra ugyanis például Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból, Angliából, Németországból is érkeztek beszerzők.
  
Az államtitkár kifejtette, hogy a külgazdasági tárca - együttműködve a társminisztériumokkal - azt szeretné, hogy a magyar borok értéküknek megfelelő helyre kerüljenek a boltok polcain. A magyar borászok pedig minél jobb üzleteket csináljanak, és így még több munkahely jöjjön létre a borászatokban Magyarországon. Minél nagyobb a borexport, annál nagyobb lesz a hozzáadott érték a magyar mezőgazdasági exportban is - jegyezte meg Szabó László.

Huszonkilenc buszjáratot érintenének a menetrendi változások Budapesten

Huszonkilenc buszjáratot érintenének a 4-es metró átadása utáni menetrendi pontosítások a fővárosban. 

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) csütörtökön a honlapján tette közzé a tervezett változásokat, amelyekről március közepéig várja az utazók véleményét.

   
Az elképzelések szerint megszűnne a 107-es, a 153A jelzésű, a 233-as és a 239-es buszjárat.
   
A tervezett változtatások között szerepel továbbá a 8-as autóbusz vonalának meghosszabbítása Újpalotáig, a Nyírpalota útig, valamint a 178-as útvonalának megváltoztatása, ez utóbbi a Keleti pályaudvar helyett a Deák Ferenc térről indulna és a Lánchídon keresztül érné el a Naphegy teret.    
   
Emellett kisebb útvonal- és megállóhely-módosításokat tervez a BKK.
   
A tervezett módosításokat azzal indokolják, hogy a 4-es metró átadása jelentősen átalakította Dél-Budán a közlekedési szokásokat, ugyanakkor részben megmaradtak azok a buszvonalak, amelyek a metróval lényegében párhuzamosak. Az új javaslat célja, hogy még jobb legyen a felszíni kapcsolat a 4-es metróhoz - írták.
   
Az utasok véleményét a központ március 16-ig várja a honlapján (http://www.bkk.hu/te/m4-felszin/).

Bontják a Puskás Ferenc Stadiont

Munkagépek a Puskás Ferenc Stadion bontásán 2016. március 1-jén. A tervek szerint nyolc hónapig tart a bontás, az új aréna építése decemberben kezdődhet el és 2019-ben fejeződik be. 

forrás: MTI
kép: Szigetváry Zsolt

Egy fél mákszemen elfér a világ legkisebb könyve

 Egy fél mákszemen elfér a világ legkisebb, mindössze 0,07 milliméterszer 0,09 milliméteres könyve, amelyet egy orosz tudós készített, remélve, hogy alkotásával bekerül a Guinness Rekordok könyvébe.

   
A szibériai Novoszibirszkben élő mikro-miniatürista, Vlagyimir Aniszkin öt éven át dolgozott az apró könyv elkészítéséhez szükséges technológia kifejlesztésén, majd egyhónapos aprólékos munkával végül két verziót készített, az egyikbe egy 19. századi orosz mesét, a másikba az orosz ábécé-t írta bele.
   
A legnagyobb kihívást a mindkét oldalt "teleírt" lapok összefűzése jelentette, amelyhez volfrámdrótot használt. A 0,07 milliméterszer 0,09 milliméteres könyveket végül egy félbevágott mákszemre helyezte. A miniatűr könyveket kiélezett fémtűvel lehet lapozgatni.
   
Az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének elméleti és alkalmazott mechanikai intézetében dolgozó szakember további tíz könyv elkészítését tervezi.

Aniszkin 1998 óta foglalkozik mikrominiatűrök készítésével és korábban már egy egész tevekaravánnal megtöltötte egy tű lyukát.
   
"Saját magam találok fel és készítek eszközöket. Munka közben az ujjaim vezetnek.

Még egy szívdobbanás is képes tönkretenni egy ilyen aprólékos munkát, tehát a kifejezetten kényes mozdulatokat lehetőleg két szívdobbanás között kell elvégezni" - idézi a The Guardian című brit lap internetes oldala a férfi a honlapját.

A kommunista diktatúra hatásai máig jelen vannak az egészségügyben

A kommunista diktatúra hatásai máig jelen vannak az egészségügyben, az orvosokat megalázó rendszer társadalmi hatása még mindig hat, így például a hálapénz intézményével.

Rétvári Bence a Kommunizmus Bűnei Alapítvány és a Konrad Adenauer Stiftung támogatásával szervezett, Orvosok a kommunizmusban elnevezésű konferencián emlékeztetett arra, hogy a hálapénz fogalma először egy 1957-es pártkongresszuson hangzott el. Okai között említette, hogy az orvosok fizetését alacsonyan tartották; a segédmunkások béréhez igazították, és ennek a következménye lett a hálapénz, majd később az orvosok elvándorlása is.

    

Azt mondta, "a sztálini hozzáállás” ellenségnek, kapitalista, reakciós közegnek tekintette az értelmiségieket, köztük az orvosokat, akiket ezért tudatosan igyekeztek megalázni, és gyakran koncepciós pereket is indítottak velük szemben.

    

Az államtitkár a kommunista időszak súlyos örökségének mondta azt is, hogy a betegjogok kérdése fel sem merülhetett, a betegeknek így nem volt beleszólásuk a saját kezelésükbe.

    

Horváth Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője azt mondta, a kommunista időszakban az orvosok legnagyobb része esküjéhez hűen dolgozott annak ellenére, hogy munkájukat alulfizetve, nehéz körülmények között, leterhelve, nagyon sok beteget ellátva kellett végezniük. Emlékeztetett arra is, 1945 után mindössze 7 ezer orvos maradt Magyarországon, a többiek a háborúban, a koncentrációs táborokban vagy a gulágon vesztették életüket.

    

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunista rendszer idején Magyarországon a szomszédos országokhoz képest is nagyon kevés forrást biztosítottak az egészségügyre, és az ellátási rendszer területileg nagyon aránytalan volt, a munkavédelem és a környezetvédelem pedig szinte ismeretlen fogalom volt. Mindezek következtében folyamatosan romlottak az egészségügyi statisztikák, a problémák az orvosokra és a kórházakra zúdultak – fűzte hozzá. Példaként említette, hogy 1981-ben egy körzeti orvosra átlagosan 1937 beteg jutott.

    

A tanszékvezető is arról beszélt, a kommunista rendszer viszonya az orvosokhoz ellenséges volt, ám többségüket nem tudták befolyásolni, mert erős volt köztük a kollegialitás. Az orvosoknak nemcsak a fizetését tartották alacsonyan, de a magánpraxisaikat is megszüntették, ezzel pedig rákényszerítették őket a paraszolvenciára, amivel ugyanakkor zsarolhatóvá is tették őket.

    

Kitért arra is, voltak orvosok, akik nem maradtak hűek esküjükhöz, és együttműködést vállaltak az Államvédelmi Hatósággal; volt köztük, aki arról tartott nekik előadást, hogyan verhetnek meg embereket külsérelmi nyom nélkül, és volt, aki különböző fizikai vagy pszichológiai módszereket talált ki a fogvatartottak kínzására. Megjegyezte, nem véletlenül hívták ezeket az orvosokat több börtönben is - az auschwitzi koncentrációs tábor hírhedt orvosa után - Mengelének.

    

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a ma az egészségügyben megjelenő bizalmi válság is a kommunista rendszerre vezethető vissza. Arról beszélt, ez a bizalmatlanság ma szinte szétrágja az egészségügyi ellátórendszer szövetét, pedig ez az alapja az orvos-beteg viszonynak.

    

Gazsó L. Ferenc, az MTI Zrt. vezérigazgatója a rendezvényen a témában megjelent Őrjítő mandragóra című könyv társszerzőjeként arról beszélt, hogy szovjet mintára vezették be Magyarországon a „politikai pszichiátriát” azokkal szemben, akiket más módszerekkel nem tudtak elhallgattatni vagy befolyásolni.

Példaként mások mellett Medve András orvos esetét említette, akit a Szovjetunióba hurcoltak, majd miután ott nem tudták kémnek beszervezni, évekig fogva tartották. Amikor az orvost végül hazaengedték, Magyarországról hiába követelte a rehabilitációját, és az ott elvett személyes értékeit. Az orvos az 1960-as, 70-es években leveleket írt nemzetközi fórumokhoz, így például az ENSZ-hez is, ezért elmeszakértőkkel, pszichiáterekkel személyiségzavart állapíttattak meg nála és gondnokság alá helyeztették.

Gazsó L. Ferenc azt mondta: minden diktatúra sajátja, hogy változatos eszközökkel üldözi a megrögzött igazságkeresőket, és történelmi recept, hogy a kellemetlen igazmondót bolondnak nyilvánítják és kivonják a forgalomból, és ezzel a hatalom szempontjából kóros nézeteit – még mielőtt járványosan terjednének – törlik a politikából, a közéletből.

 Emlékeztettet arra, hogy az egykori béketábor országaiban nincs bőséges irodalma a politikai pszichiátriának, de annyi bizonyos, hogy a szocialista világrend fennállása alatt ebben is a Szovjetunió szolgáltatta a mintát.

John Lennon nevét viseli ezentúl a Lenin utca egy kárpátaljai faluban

A kommunizmus emlékeinek felszámolása jegyében a Lenin utca John Lennon, a Beatles együttes néhai tagjának nevét viseli ezentúl Ukrajnában, egy kárpátaljai faluban - hozta nyilvánosságra a megye kormányzója szerdán hivatalos honlapján.

 

Múlt év április 9-én fogadott el az ukrán kormány törvényt, amely egyebek mellett betiltotta a kommunista és a náci propagandát, valamint a két totalitárius rendszer jelképeinek használatát. Hennagyij Moszkal kormányzó erre a jogszabályra hivatkozva adott utasítást több utcanév megváltoztatására.
  
A técsői járásban lévő Kalini településen keresztelik át a Lenin utcát John Lennonra. Ezen kívül a megye egy másik településén a Kolhoz utca ezentúl Tomás Masaryknak, Csehszlovákia első elnökének nevét viseli. Masaryk a kormányzó honlapján megjelent tájékoztatás szerint rokonszenvvel viseltetett az ukrán nemzeti mozgalom iránt abban az időben, amikor Kárpátalja Csehszlovákiához tartozott.

Egy utcát pedig Ökörmező (Mizshirja) településen egy ott született ukrán katona, Viktor Markusz után neveznek el, aki a 128-as hegyivadász dandár tagjaként tavaly februárban esett el a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus övezetében.
  
Közben a kijevi városvezetés is utcanévcserékre készül az ukrán fővárosban. A Moszkva sugárút a tervek szerint Sztepan Banderának, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alapítójának nevét viselné a jövőben, a Vatutyin szovjet hadseregtábornokról elnevezett út pedig Suhevics UPA-parancsnokét.

A hivatal ugyanakkor szerdán közölte, hogy az utcák átkeresztelése előtt kikérik a kijeviek véleményét, akik erről elektronikus úton, a városi adminisztráció honlapján szavazhatnak majd. Azt egyelőre nem tudták megmondani, hogy a szavazás mikor kezdődik, csak azt, hogy két hónapig fog tartani.

A sokéves átlagnál esősebb és melegebb volt a tél

Melegebb és esősebb volt a szokásosnál a téli időszak, különösen a február, amikor az átlaghőmérséklet 5 Celsius-fokkal haladta meg a sokéves átlagot. A legtöbb eső is februárban hullott, csaknem háromszor több, mint máskor - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-nek készített elemzéséből.

 

Kifejtették: az évszak középhőmérséklete országos átlagban 2,4 Celsius-fok volt, ami jelentős elmozdulást jelent a sokéves (1981 és 2010 közötti), 0 fok körüli normálértékhez viszonyítva. Január elején és végén egy-egy hét erejéig országszerte kifejezetten hideg idő uralkodott, a januári átlaghőmérséklet mínusz 1 fok volt, ami megfelel a sokéves átlagnak. Ezt leszámítva viszont a február és a december is különösen enyhe volt. Az első téli hónap átlaghőmérséklete is 2,3 fokkal meghaladta a sokéves átlagot.
  
A téli időszakban a legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 18,5 fokot január 23-án mérték a Nógrád megyei Mihálygergén. Az évszak legmagasabb hőmérsékletét, 19,6 fokot február 22-én Verpeléten regisztrálták.
  
A decemberi időjárást alapvetően borongós, párás, ködös időjárás jellemezte, az elő-előforduló ködszitálások ellenére az év utolsó hónapja meglehetősen száraznak bizonyult. Az újév hozta meg "a sokak által karácsony táján várva várt havat". Először csak a Dunántúlon, majd a keletebbre fekvő területeken is megjelent a hótakaró. Január 8-tól viszont megkezdődött az enyhülés, január 13-ra országszerte el is olvadt a hó. Január 23-ig csak a magasabban fekvő területeken volt havazás. Ekkor viszont országos havazás kezdődött, de - mint felidézték - a lehullott hó már másnapra olvadni kezdett. Január végére fokozatosan az északkeleti tájakra szorult vissza a tél. A február enyhe és rendkívül csapadékos időt hozott esővel, záporokkal.
  
Országos átlagban decemberben kevesebb (tizenegy helyett csak hét), a másik két téli hónapban viszont több csapadékos napot regisztráltak. Januárban tíz helyett tizenöt, februárban a szokásos kilenc helyett idén tizenhét csapadékos nap volt.
  
Ezzel együtt télen összességében csaknem 40 százalékkal több csapadék hullott, mint a sokéves átlag, de - mint megjegyezték - ennek havi eloszlása eltérő volt. Decemberben például mindössze 5,7 milliméter csapadékot regisztráltak, ami az országos átlagnak csak mintegy 12,3 százaléka. Januárban viszont a normálnál 76,5 százalékkal több eső esett. "Igazán csapadékosnak" pedig az "egyébként legszárazabb hónapunk, a február bizonyult". Az utolsó téli hónapban a megszokott mennyiségnek majdnem háromszorosa (292,7 százalék) hullott. A legtöbb csapadék - országos átlagban 13,7 milliméter - a tél utolsó napján, február 29-én hullott. A három hónap csapadékösszege 156,2 milliméter volt, ami mintegy 39 százalékkal haladja meg az 1981 és 2010 közötti telek átlagát - tették hozzá.
  
A meteorológiai szolgálat évszakos összesítésében kitért arra is, hogy idén decemberben az ilyenkor szokásos öt nappal ellentétben egyáltalán nem volt havas nap. Januárban viszont hat nap helyett tíz napon hullott hó. Februárban a havas napok száma szintén a normál alatt maradt, a szokásos hat nap helyett csak két napon regisztráltak havazást.
  
A várható időjárásról azt írták: változékony, csapadékos és enyhe napokra kell készülni. A következő bő egy hétben szinte minden nap lehet több-kevesebb esőre számítani, csütörtökön és pénteken a magasabban fekvő helyeken havas eső, hó is hullhat. Mindezek ellenére a hőmérséklet az átlag felett alakul: az éjszakák többnyire fagymentesek lesznek, napközben pedig rendszerint 10 fok körüli vagy afeletti értékek várhatók.
 
Az átlagosnál melegebb és csapadékosabb időjárás előreláthatóan március második feléig kitart - írta a meteorológiai szolgálat.

Tizenöt új alacsonypadlós busz áll forgalomba Budapesten

Tizenöt új alacsonypadlós busz áll forgalomba kedden Budapesten - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel.

 

A BKK a kényelmesebb utazás érdekében újraszervezi az alacsonypadlós autóbuszok beosztását több fővárosi vonalon, amire azért van lehetőség, mert kedden újabb tizenöt új, Mercedes Conecto G típusú csuklós, légkondicionált, akadálymentes autóbusz áll forgalomba, a VT-Arriva Kft. üzemeltetésében - olvasható a közleményben.
   
Közölték: a járművek forgalomba állításával tovább nő az alacsonypadlós buszok száma, az eddigieken kívül a 97E vonalán öt, a 36-os vonalán egy, a 133-as és a 233-as vonalán pedig további kilenc akadálymentesített autóbusz közlekedik majd.
   
Azt írták: az új buszok érkezésével és a vonalak közötti átcsoportosítással városszerte javul az akadálymentes közlekedés. Nő az alacsonypadlós autóbuszok száma a 7E, a 23-as, a 31-es, a 34-es, az 54-es, a 85-ös, a 85E, a 97E, a 106-os, a 107-es, a 109-es, a 123-as, a 123A, a 136E, a 201E, a 202E, a 233-as és a 276E járat vonalán. A 23-as, az 54-es, a 107-es, a 136E és a 233-as vonalán pedig minden nap kizárólag akadálymentesített autóbuszok közlekednek majd.
   
Hozzátették: az új járművek üzembe helyezésével a BKK vonalain közlekedő buszoknak már több mint 80 százaléka alacsonypadlós lesz.

Akció! - Laci Bácsi Csirkés Boltja - Teleki Piac

AKCIÓ! - Laci Bácsi Csirkés Boltja - TELEKI PIAC!

Akciós árak:

- csontos csirkemell: 1000.-/kg.

- csirkecomb alsó, felső, egész: 500.-/kg.

- csirkeszárny: 500.-/kg.

- csirkefarhát: 100.-/kg.

- tyúk: 800.-/db. 

(Az akció visszavonásig és a készlet erejéig tart!)

Felfokozott hangulat, incidens Trump kampánygyűlésén

Hevesek az érzelmek és felfokozott a hangulat az elnökválasztásra készülődő Egyesült Államokban az úgynevezett szuperkedd előtt, amikor több szövetségi államban is előválasztást tartanak.

Virginiában egy fotóriporter tűzött össze helyi idő szerint hétfőn a titkosszolgálat egyik ügynökével a republikánusok jelöltségére pályázó Donald Trump rendezvényén. A Time magazin egyik fotóriporterét a titkosszolgálat munkatársa teperte le - a fotós elmondása szerint - akkor, amikor a Donald Trump ellen tüntetőket fotózta az egyik kampányrendezvényen.

 A Trump-kampánycsapat közleményt adott ki a Radford Egyetemen tartott nagygyűlésen történtekről, de abban csak annyit közöltek, hogy nem ismerik az incidens részleteit, azokkal kapcsolatban csak a helyi rendfenntartó erők tudnak tájékoztatást adni.

A fotóriporter, Chris Morris - aki 1990 óta szerződéses munkatársa a Time magazinnak - több amerikai tévécsatornának is arról számolt be, hogy a titkosszolgálat egyik embere először lefogta, aztán hátracsavarta a kezét, amelyből így kiesett a fényképezőgép. Morris a Trump ellen tüntetőket fotózta a Virginia szövetségi állam déli részén fekvő Radford város egyetemén. A Washington Examiner című bulvárlap riportere, Gabby Morrongiello elmondása szerint afroamerikai diákok csoportja tüntetett az ingatlanmágnás, valóságshow-sztár Trump ellen, és amikor a fotós közelebb akart menni hozzájuk, a titkosszolga intett neki, hogy lépjen vissza.

A Time munkatársa közönséges és durva szavakkal illette az ügynököt, aki ekkor ragadta meg őt. A Time magazin közleményben ítélte el az incidenst. Az incidensek és a durva sértegetések egyébként nem ritkák az idei előválasztási kampányban. Bill Clinton volt elnök például szombaton, a felesége győzelmét hozó dél-Karolinai előválasztás napján kampányolt Hillary Clinton elnökjelölt-aspiráns mellett egy kisvárosban. A gyűlésen egyszer csak felállt egy férfi, magát volt tengerészgyalogosnak mondta, és előhozta a bengázi incidens néven elhíresült történetet: 2012-ben a líbiai Bengázi városában terroristák támadták meg az amerikai diplomáciai képviselet épületét, ahol négy amerikai állampolgár, köztük a nagykövet is életét vesztette.

 Akkoriban a washingtoni külügyminisztériumot Hillary Clinton irányította, s mindmáig azzal támadják, hogy hiába számítottak terrorista támadásokra, hiába kért a nagykövet már korábban is segítséget, Clinton mégsem tett semmit. A Bengáziban történtek és a felelősség megállapítása azóta is szerepel az amerikai belpolitikai napirenden, és a választási kampányban rendszeresen felhasználják Hillary Clinton ellen.

 A dél-karolinai rendezvényen - ahol egyébként Hillary Clinton nem volt jelen, csak férje, a volt elnök - ezt a bengázi tragédiát emlegette fel a felszólaló, mire Bill Clinton, egy idő után elveszítve a türelmét, odakiáltotta a férfinak: "Pofa be". A Hillary Clintont hazugnak nevező vendéget a biztonsági emberek némi dulakodás után kivezették.

Tenger, napfény, bikini

Amerikai cégek uralják a Handelsblatt top 100-as világranglistáját

Amerikai cégek uralják a világ száz legértékesebb vállalatát rangsoroló listát, amelyet a Handelsblatt című német gazdasági napilap hagyományosan az év végén állít össze és hoz nyilvánosságra.

 
Az idei top 100-as ranglistán 54 amerikai, 26 európai és 17 ázsiai vállalat szerepel, afrikai viszont egy sem. A top-10-be csak amerikai cégek jutottak be, az első külföldi, egy kínai nagybank a 11., a legértékesebb európai pedig egy svájci gyógyszeripari vállalat, amely a 13. helyen futott be.
  
Az első hely vitathatatlanul az Apple amerikai információ-technológiai óriáscéget illeti meg, amelynek piaci kapitalizációja mintegy 549 milliárd euróra rúg. Ez az összeg nagyobb, mint Svédország vagy Dánia éves hazai összterméke. Már a második helyezett Google, a világ vezető internetes kereső- és tartalomszolgáltatója is jócskán lemarad az Apple-től, piaci értéke ugyanis "csak" 474 milliárd eurót tesz ki. A harmadik helyen álló szoftvergyártó óriás, a Microsoft 405 milliárd eurót ér jelenlegi árfolyama alapján.
  
Az első három helyezett amerikai óriásvállalat együttes értéke 1400 milliárd euró, ami 300 milliárd euróval több, mint a DAX-index harmincas kosarában szereplő német cégek értéke együttvéve.
  
A top-100-as listára csak hat német cég került fel, közülük is a legértékesebb a 66. helyre sorolt Bayer gyógyszergyártó vállalat (96 milliárd euró), majd a világ vezető integrált vállalatirányítási rendszerét gyártó szoftvercég, az SAP (73. hely), a Daimler autógyár (81. hely), a Siemens elektrotechnikai cég (88. hely), a Deutsche Telekom telekommunikációs vállalat (92. hely) és az Allianz biztosító (95. hely) következik.
  
Az információtechnológiai cégeken túlmenően is óriási az amerikai előny a világ többi részéhez képest. Az első tízben olyan hagyományos tevékenységet folytató amerikai cégek is megtalálhatóak, mint az Exxon Mobil olajipari vállalat (5. hely), a General Electric technológia és szolgáltatás profilú vállalat (8. hely), a Johnson & Johnson egészségügyi-kozmetikai cég (9. hely) és a Wells Fargo nagybank (10. hely).
  
Az év nyertese az Amazon amerikai internetes kiskereskedelmi vállalat, amely a 2014-ben elért 42. helyről idén a 6. helyre ugrott a Handelsblatt listáján. Nem panaszkodhat a dinamikusan fejlődő Facebook közösségi portált működtető vállalat sem: 270 milliárd eurós piaci kapitalizációjának köszönhetően a világ száz legértékesebb cége között a 7. helyet tudhatja magáénak.
  
A nem amerikai cégek közül egy kínai a legértékesebb, de még ez sem fért be az első tíz közé. Az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) a világ legnagyobb bankja, amely 225 milliárd eurós piaci értékével a 11. helyen futott be. A legértékesebb európai vállalat a Roche svájci gyógyszeripari óriáscég, amely a 13. helyre került 217 milliárd eurós értékével.
  
Az európai vállalatokat tekintve három svájci székhelyű vállalat a legértékesebb: a Roche után a Nestlé élelmiszeripari óriás (216 milliárd euró) a 14., a Novartis gyógyszeripari vállalat (210 milliárd euró) pedig a 16. helyre került. A következő európai vállalat a belgiumi Anheuser-Busch Inbev söripari konszern (185 milliárd euró) a 22. helyen szerepel. Az első 50-be bekerült még a HSBC brit nagybank (38. hely), a Novo Nordisk dániai gyógyszeripari cég (41.), a Royal Dutch Shell holland-angol multinacionális olajvállalat (42.) és az Unilever brit élelmiszeripari konszern (50.).  

http://www.handelsblatt.com/my/unternehmen/management/top-100-ranking-amerikas-konzerne-dominieren-die-weltwirtschaft/12771306.html

Zöldborsós csirkemájragu

Hozzávalók / 4 adag

- 60 dkg csirkemáj
- 30 dkg zöldborsó
- 2 nagy fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma (nagy)
- 2 közepes db paradicsom (friss)
- 2 ek napraforgó olaj
- só
- ízlés szerint bors
- ízlés szerint (frissen darált)

Elkészítés

1. Kevés olajon az apróra vágott vöröshagymát megdinszteljük.
2. Hozzáadjuk a csirkemájat és fehéredésig sütjük. Sózzuk, borsozzuk.
3. Rátesszük az apróra vágott fokhagymát, a felkockázott paradicsomot és lefedve 10 percig pároljuk.
4. A zöldborsót (én fagyasztottat használtam) is rázúdítjuk és készre főzzük.
5. Tálalhatjuk párolt rizzsel vagy burgonyapürével is.
6. Köret nélkül "fehérjenapon" a diétázóknak.

forrás: nosalty.hu

BKK: márciusban több menetrendi változás is életbe lép a fővárosban

Márciusban több menetrendi változás is életbe lép a tömegközlekedésben a fővárosban - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hétfőn az MTI-vel. 

Az ünnepek és az iskolai tavaszi szünet miatt is érdemes figyelni, hogy egy-egy napon melyik menetrend szerint lehet utazni. Több vonalon új idénymenetrendet vezetnek be, valamint óraátállítás is lesz.

   

Március 5-e (szombat) áthelyezett munkanap, ekkor a pihenőnappá nyilvánított március 14-ét (hétfőt) kell ledolgozni. Ezen a napon a tanítási szünetek idején érvényes pénteki munkanapi menetrend érvényes.
   
Március 15-e, az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója, majd a 27-én és 28-án tartandó húsvét ünnepe miatt is változásra kell számítani a tömegközlekedésben: március 14-én (hétfőn) a szombati, 15-én (kedden) a vasárnapi és ünnepnapi, 24-én (csütörtökön), 25-én (pénteken) és 29-én (kedden) pedig a tanítási szünetek alatt érvényes menetrend szerint közlekednek a fővárosi járművek.
   
A BKK hozzátette: március 15-én a fővárosban több, útlezárásokkal is járó rendezvényt tartanak. Emiatt számos járat útvonala változik majd, erről a BKK hamarosan részletes tájékoztatást ad.
   
Március 6-tól (vasárnaptól) a budai Várba közlekedő 16-os, 16A, valamint 116-os buszok hétvégén sűrűbben közlekednek, mint a téli időszakban. Az új menetrend várhatóan október végéig marad érvényben.
   
Március 12-én (szombaton) több vonalon is új, sűrűbb követést biztosító tavaszi-őszi menetrendet vezetnek be: a D11-es, a D12-es és a D13-as hajó, a 2-es villamos, a fogaskerekű (60-as), valamint a 22A és a 26-os busz vonalán - írták.
  
Hozzátették: jobb járatcsatlakozást biztosító menetrend-módosítás lép életbe a március 1-jére (keddre) virradó éjszaka a 901-es és a 960-as busz, továbbá 1-jén az 1-es villamos és a csatlakozó 103-as busz, a 85-ös busz, a 194-es busz, valamint a 196-os és a 196A busz vonalán. E járatok új menetrendjét hamarosan elérhetővé teszik a BKK honlapján.
   
A közleményben arra is felhívták a figyelmet, hogy a március 27-ére (vasárnapra) virradó éjszaka tér át az ország a téli időszámításról a nyárira: hajnali 2-kor 3-ra kell előreállítani az órákat. Emiatt kimaradnak az éjszakai járatok hajnali 2 és 3 óra közötti indulásai, valamint további változások is lesznek egyes éjszakai járatok menetrendjében, amiről a BKK hamarosan részletes tájékoztatást ad.
   
Március 20-án (vasárnap) - élve a törvény adta lehetőséggel - nyitva tart több főváros környéki hipermarket, ezért a BKK buszjáratokkal biztosítja a megközelíthetőségüket. Az Auchan Törökbálinthoz a 140B, az Auchan Maglódhoz a 162-es, az Auchan Fóthoz pedig 224-es busszal lehet eljutni - olvasható a közleményben.

Április 2-án rendezik az El Clásicót

Április 2-án, szombaton játsszák a spanyol labdarúgó-bajnokság csúcsrangadóját, az FC Barcelona-Real Madrid összecsapást.

   
A barcelonai klub honlapjának beszámolója szerint az El Clásico 20.30 órakor kezdődik majd a Camp Nou Stadionban.
   
A Barcelona a két csapat madridi összecsapásán kiütéses, 4-0-ás győzelmet aratott.
   
A katalánok jelenleg nyolcpontos előnnyel vezetik a bajnokságot az Atlético Madrid előtt, míg a Real Madrid hátránya 12 pont az ősi riválissal szemben.

Emelkedik a benzin ára

Emeli bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., a gázolajé nem változik - értesült piaci forrásokból az MTI hétfőn.

   
Az emeléssel a benzin átlagára 301-302 forintra nő, a gázolaj ára 300-301 forint marad.    

Legutóbb múlt szerdán változtak az árak, akkor a gázolaj átlagára bruttó 4 forinttal emelkedett, a benzin ára nem változott.    

A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került.

A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.    

Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

Merkel: nincs B-terv, továbbra is a közös megoldásért kell dolgozni

Nincs tagállami szintű B-terv a menekültválság megoldására, továbbra is annak a közös megoldásnak a kivitelezéséért kell dolgozni, amelynek alapelveiben valamennyi európai uniós tagország egyetért - mondta a német kancellár egy vasárnapi német televíziós interjúban.

   
Angela Merkel az ARD közszolgálati televízióban késő este élőben sugárzott interjúban hangsúlyozta: a 28 tagállam közös meggyőződése, hogy tenni kell a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, a menekülteknek a hazájuk közelében kell segíteni, gondoskodni kell az uniós külső határ védelméről és végre kell hajtani az EU és Törökország közös akciótervét.
   
A kancellár az Anne Will című politikai vitaműsor tavaly októberi különkiadása után ismét egyedüli vendégként szerepelt a műsorban. Hangoztatta, hogy kitart 2015 őszén kialakított politikája mellett, és legföljebb a körülmények változása miatt szükségessé váló apró "kiigazításokra" hajlandó, a lemondásának lehetőségére utaló kérdésekre pedig rendre kijelentette, hogy folytatja a munkát.
   
Úgy vélte, nincs szükség irányváltásra, mert "jól ki van ez találva, és logikus is. Nem is kételkedik ebben a logikában senki, még Horst Seehofer is sok sikert kíván ehhez az úthoz" - mondta Angela Merkel a politikáját gyakran bíráló, nemzeti szintű intézkedéseket sürgető bajor miniszterelnökre utalva.
   
Hozzátette, hogy válságkezelési terve sikerét illetően nagyon derülátó. Azt mondta: "Sokkal jobban állunk, mint ahogy egyesek gondolják", de sok lépés van még hátra az EU-ba érkező menekültek számának jelentős és tartós csökkenése felé.
   
Megjegyezte: ha sikerül az uniós külső határ védelmével visszaszorítani az illegális migrációt, nagyobb lehet a tagállamok hajlandósága a folyamat "legalizálására", menekültkontingensek befogadására Törökországból, Jordániából és Libanonból az EU és partnerei közötti tehermegosztás jegyében.
   
Ismét elutasította a menedékkérők befogadására egyoldalúan kijelölt létszámkorlát gondolatát és hangsúlyozta, hogy Németország felelőssége és elemi érdeke az emberiességen alapuló és közös megoldás, amely biztosítja a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet egységének fenntartását. "Ez történelmünk egy nagyon fontos szakasza", és nemcsak Schengen a tét, hanem Németország és az EU tekintélye a világban - mondta Angela Merkel.
   
A görögországi helyzetről elmondta, azért kezdeményezte a török miniszterelnökkel tartandó rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívását március elejére, alig tíz nappal a rendes uniós csúcs előtt, mert tudta, hogy Ausztria rövidesen korlátozza a befogadandó menedékkérők számát, ami súlyos következményekhez vezethet. A görögországi helyzetet éppen az idézte elő, hogy a huszonnyolcak ugyan egyetértenek a közös megoldásban, de egyesek - mint Ausztria - nem hisznek eléggé annak sikerében, és ezért mások kárára cselekednek.
   
Nem szabad cserben hagyni Görögországot és nem szabad megengedni, hogy az EU "tönkremenjen" - hangoztatta a német kancellár.
   
Ha egy tagország egyoldalúan felső határt állapít meg, és ennek mások kárát látják, "akkor az nem az én Európám" - mondta Angela Merkel.
   
A Magyarországon tavaly szeptemberben kialakult helyzetről szólva kiemelte: téves az az állítás, hogy megnyitotta Németország határait. "A határok nyitva álltak, és csak nem zártam le őket" - mondta.
   
Hozzátette, hogy továbbra is helyesnek tartja a Magyarországról elindult menekültek ügyében szeptember 4. éjszakáján hozott döntést, és kifejtette: ugyan az "emberiesség parancsolatára" cselekedett, de az akkori helyzetet tekintve "nem volt olyan nagyon különleges" a döntés, hiszen korábban is tömegesen érkeztek menekültek Németországba - egyedül augusztusban 102 ezren -, és csupán "egyszerűen folytattam azt, ami egy nappal korábban egyébként is zajlott a különvonatokkal".
   
Ezekkel a vonatokkal menekültek utaztak Németországba jeggyel, amelynek megvásárlását Orbán Viktor magyar miniszterelnök megengedte, aztán egyszer csak "hirtelen nem engedte fel a vonatokra a jeggyel rendelkező embereket", akik ezért gyalog indultak útnak - mondta Angela Merkel.
   
Arra a felvetésre, hogy az eurózóna válságával ellentétben most mások jóakaratára van utalva és a "kérelmező" helyzetébe került, azt mondta, szerinte ez nem így van, Németország nincs sem kiszolgáltatott, sem kiemelt helyzetben. Valamennyi uniós tagországnak van felelőssége, és mindegyik szeretné megőrizni Schengent.
   
Megjegyezte: "Orbán Viktor (...) arról a kérdésről akar népszavazást, hogy érkezhet-e Magyarországra 1294 menekült" a tagállamok között szétosztandó 160 ezerből, pedig valószínűleg még csökkenthetné is ezt a számot, mivel "sok ukrán menekültje van".
   
"Ez azért mégiscsak egy elvi kérdés, és csak elutasítani tudom ezt az eljárást" - mondta a német kancellár.
   
Angela Merkel az egyórás interjúban a német belpolitikai helyzetről szólva vitatta azt a meglátást, hogy országa mélyen megosztottá vált volna. Úgy vélte, inkább "polarizáció és átpolitizálódás" tapasztalható, és enyhülhet a feszültség, amikor látszanak majd a válságkezelés eredményei.
   
A kancellár ismét elítélte a menekültellenes atrocitásokat, és elítélte a Kölnben szilveszterkor - a hatóságok szerint többnyire észak-afrikai férfiak által - elkövetett szexuális zaklatásokat és rablásokat is, amelyekkel kapcsolatban leszögezte, hogy "a multikulti nem megoldás", a beilleszkedés pedig nem önkéntes tevékenység a menedékkérők, menekültek részéről, hanem a genfi menekültügyi egyezményben rögzített kötelesség.

Oscar-díj - A Spotlight a legjobb film, a Saul fia a legjobb idegen nyelvű alkotás

A Spotlight - Egy nyomozás részletei kapta a legjobb filmnek járó elismerést helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben a 88. Oscar-díjátadó gálán, amelyen 34 év után nyert ismét magyar film: a Nemes Jeles László rendezésében készült Saul fia a legjobb idegen nyelvű alkotások között.

   
A legtöbb, hat Oscar-díjat a Mad Max - A harag útja című sci-fi gyűjtötte be a hollywoodi Dolby Színházban rendezett ceremónián, George Miller filmje azonban csak a kevésbé fontos kategóriákban - jelmez, látványterv, smink és frizura, hangvágás, hangkeverés, vizuális effektusok - diadalmaskodott.
   
Három díjat nyert A visszatérő című túlélődráma: a tavalyi év és a Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című filmje után ismét Alejandro González Inárritu lett a legjobb rendező, Leonardo DiCaprio a legjobb férfi főszereplő, Emmanuel Lubezki pedig a legjobb operatőr.
   
Inárritu összességében pályafutása negyedik Oscar-díját nyerte, és sikere révén immár harmadik éve mexikói rendezőt hirdettek ki győztesnek ebben a kategóriában, miután tavalyelőtt Alfonso Cuarón nyert a Gravitációval.
   
Leonardo DiCaprio hatodszor szerepelt a jelöltek között, de most először nyert. Köszönőbeszédében a 41 éves amerikai színész, aktivista kitért a környezetvédelem és az őslakos népek védelmének fontosságára.
   
Történelmet írt Emmanuel Lubezki, a mexikói operatőrnek ugyanis három egymást követő évben sikerült elnyernie a nagy presztízsű elismerést. Tavaly a Birdman, két éve pedig a Gravitáció fényképezéséért ismerték el.
   
A legjobb női főszereplő díját Brie Larsson amerikai színésznő kapta A szoba című drámában nyújtott megrázó alakításáért. A legjobb női mellékszereplő a svéd Alicia Vikander (A dán lány), a legjobb férfi mellékszereplő pedig az elsősorban színpadi szerepeiről ismert Mark Rylance brit színész (Kémek hídja) lett.
   
A legjobb eredeti forgatókönyv díját a Spotlight - Egy nyomozás részletei írói - a Boston Globe tényfeltáró újságíróiról szóló filmet rendező Tom McCarthy és a társ-forgatókönyvíró Josh Singer - vehette át, míg a legjobb adaptált forgatókönyvnek A nagy dobás Adam McKay rendező és Charles Randolph által írt szkriptjét találta az amerikai filmakadémia tagsága. A 2008-as pénzügyi váláság hátterével foglalkozó produkció Michael Lewis The Big Short című könyve nyomán készült.
   
A legjobb idegen nyelvű film a cannes-i nagydíjas és Golden Globe-díjas Saul fia lett. Nemes Jeles László rendező holokausztdrámája az első magyar alkotás, amely 1982 óta elnyerte az amerikai filmakadémia elismerését, harmincnégy évvel ezelőtt Szabó István Mephisto című műve diadalmaskodott. A díjat átvéve Nemes Jeles László köszönetet mondott alkotótársainak, köztük a főszereplő Röhrig Gézának, valamint Magyarországnak, amiért támogatta a filmet. "Az emberiség legsötétebb óráiban is talán van bennünk egy belső hang, amely lehetővé teszi, hogy emberek maradjunk. Erről a reményről szól ez a film" - fogalmazott.
   
A legjobb dokumentumfilm díját az Amy Winehouse énekesnőről szóló, Amy című alkotásnak ítélték oda, míg a rövid dokumentumfilm kategóriában az A Girl in the River: The Price of Forgiveness (Lány a folyóban - A megbocsátás ára) című alkotás nyert. A pakisztáni Sarmin Obed-Csinoj munkája egy fiatal nőről szól, akit apja és nagybátyja meg akart ölni, mert jóváhagyásuk nélkül ment férjhez. A legjobb rövidfilm Oscarját a Stutterer (Dadogós) című produkció, Benjamin Cleary és Serena Armitage alkotása kapta.
   
A legjobb egészestés animációs film a Pixar stúdió kasszasikere, az Agymanók, a legjobb rövid animáció pedig a chilei Bear Story lett. A Pixar stúdiónak ez a tizenharmadik Oscar-díja. Chilei alkotás először részesült az amerikai filmakadémia elismerésében.
   
Meghatottan vette át a díjat Ennio Morricone az Aljas nyolcas című filmhez szerzett zenéjéért. A 87 éves olasz komponistát korábban ötször jelölték, de eddig nem nyert a legjobb filmzene kategóriában. 2007-ben életműdíjjal tüntették ki.
   
A legjobb filmdal Oscar-díját a Spectre - A Fantom visszatér főcímzenéje, a Writing's On the Wall nyerte el, amelynek dalszövegét és zenéjét Jimmy Naples és Sam Smith jegyezte.

Marianne Fonseca Prado