A méhnyakrák gyakran azért halálos kimenetelű, mert túl későn fedezik fel. A Lancet című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány, amelyben 14 éven át 200 ezer nő adatait vizsgálták, a rákszűrés fontosságára irányítja rá a figyelmet.
 
A méhnyakrákot nehéz kiszűrni, ugyanis olyan tünetei vannak, amelyek más betegségeknél is jelentkeznek, mint az alhasi fájdalom, étkezési problémák vagy állandó puffadás.
 
Nagy-Britanniában a valaha végzett egyik legnagyobb szabású kutatást végezték el a méhnyakrák szűréséről. A CA125 molekula szintjét mérték a nők vérében. Akinél a szint megemelkedett, további tesztekre küldték, a legvégén következhetett a sebészi beavatkozás.
 
A kutatás eredménye azonban a tudósok szerint is "ellentmondásos". A kezdeti statisztikai elemzés nem igazolta a szűrés előnyeit, melyek azonban kimutathatók lettek, ha kivették azoknak a nőknek az adatait, akiknél már elkezdhetett növekedni a tumor. A kutatók aztán egy "elnézőbb" statisztikai elemzést készítettek, amelyből szintén az derült ki, hogy a szűrés előnyökkel jár.
 
A méhnyakrák világszerte a hetedik leggyakoribban jelentkező daganatos betegég, évente 240 ezer új esetet regisztrálnak.
 
Usha Menon professzor, a kutatás vezetője a BBC Newsnak úgy fogalmazott: "Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogyan lépjünk előre a szűréssel, ugyanakkor becsléseink reménykeltőek, mert ezek alapján 20 százalékos lehet a csökkenés, ezt kell bizonyítanunk."
 
A kutatók tehát még további három éven át követik a pácienseket, hogy döntő bizonyítékkal állhassanak elő. A szűrés ellen szól egyelőre, hogy esetleg indokolatlan műtétekhez vezethet, amikor a daganat jóindulatúnak bizonyul.
 
A szakemberek ugyanakkor a tanulmányt nagyon fontos előrelépésként értékelték a méhnyakrákkutatás terén.
 
    (http://www.bbc.com/news/health-35111443)

   

Korábbi kutatásokban a szakemberek idős és fiatal egerek érrendszerét kapcsolták össze, ami csupán az idős állat számára végződött kedvező eredménnyel. Miközben a fiatal állatok agya elkezdett öregedni, az öregebb állatok fiatalabbá váltak. "A megújulás hatásának vagyunk tanúi" - hangoztatta Sakura Minami, az öregedéssel kapcsolatos betegségek ellenszerét kutató Alkahest cég szakembere, aki az amerikai Idegtudományi Társaság San Diegó-i konferenciáján ismertette legújabb kutatásaik eredményeit.
   
A fiatalság kulcsa a kutatók szerint a vérplazmában - a vér folyadék összetevőjében - van. Számos tanulmányban kimutatták, hogy fiatal egerek vérplazmáját idős egerekbe juttatva megújul az agy és más szervek, köztük a máj, a szív és az izmok.
   
Hogy megtudják, emberek esetében is működhet-e a módszer, Minami és kollégái 18 éves emberek vérmintáit fecskendezték be 12 hónapos egerekbe. Ebben a korban - ami megegyezik az ember 50 éves korával - az egerek elkezdik mutatni az öregedés jeleit, és a memóriateszteken rosszul teljesítenek.
   
Az egerek hetente kétszer kaptak emberi vérplazmát. Három hét után teszteket végeztettek velük. A kezelésnek alávetett egerek teljesítményét összehasonlították három hónapos egerekével és olyan idősekével, amelyek nem kaptak vérplazmát.
   
A szakemberek azt találták, hogy az emberi plazmának fiatalító ereje van. A kezelt idős egerek ugyanúgy futottak nyílt térben, mint a fiatalok. Memóriájuk is javult, és sokkal jobban emlékeztek útvonalukra az útvesztőben, mint azok az idős egerek, amelyek nem kaptak kezelést.
   
"A fiatal emberi plazma javítja a kognitív képességeket. Az egerek memóriája megőrződött" - idézte Minamit a New Scientist tudományos ismeretterjesztő folyóirat honlapja.
   
A kutatócsoport megvizsgálta mindkét idős egércsoport agyát. Új idegsejtek születésének jeleit, a neurogenezis folyamatát kutatták a hippokampuszban, ami fontos az emlékezet és a tanulás számára. A kezelt egerek agyában több új idegsejtet találtak.
   
Minami hangoztatta, hogy azonosítottak néhány tényezőt a fiatal vérben, amelyek elősegíthetik ezt a folyamatot, de nem fedte fel, melyek ezek. Úgy tűnik, hogy néhány behatol az agyba, míg mások távolról, a szervezet más részeiben fejtik ki hatásukat - tette hozzá.
   
Annak a reményének adott hangot, hogy egy nap eredményeik segíthetik az öregedés elleni kezelést emberek esetében, különösen azoknál, akiknek agya az öregedés jeleit mutatja.

forrás: MTI

   

A nyomástartó ruhához ütésálló sisak is tartozik. A szkafander ahhoz hasonló anyagból készülne, mint amelyet az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) asztronautái viseltek a holdmissziók során, ám a Marsra szánt űrruha a vörös bolygó felszínének sajátosságaihoz is alkalmazkodna - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
   
Ilyen kihívást jelent például a mindenütt jelen lévő vörös porral való megbirkózás, amelyhez - a vállalat bevallása szerint - "további tervezésre van szükség".
   
A cserélhető elemeket is tartalmazó űrruhának sugárvédelmet is kell biztosítania, és értelemszerűen illeszkednie kell a leendő Mars-telepesek alkatához.
   
A Mars One szerint a jövendőbeli telepesek háromdimenziós nyomtatókat is visznek magukkal, hogy szükség esetén ki tudják nyomtatni az űrruhák cserélhető részeit.
   
A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó Mars One tervet, amelynek célja, hogy a belátható jövőben lakott kolóniát hozzanak létre a Marson, 2012-ben indította útjára Bas Lansdorp holland vállalkozó.
   
A kezdetben 140 ország csaknem 200 ezer kalandorát felvillanyozó projekt keretében 24 felfedezőt akarnak küldeni egy évtizeden belül a Marsra. A költségek egy részét a vállalkozást bemutató televíziós valóságshowból finanszírozzák.
   
Hasonlóan a SpaceX űripari vállalkozás alapítója, Elon Musk terveihez, a Mars One csapata 2018-ban akar pilóta nélküli űrhajót küldeni a Marsra. Az egyirányú utazások a vörös bolygóra 2026-ban indulnának.
   
Az első telepeseknek apró épületszerűségekben kellene élniük, és gondoskodniuk kellene ivóvíz-, oxigén- és élelemellátásukról.
   
Mostanáig mindössze a NASA robotizált missziói jutottak el sikeresen a vörös bolygóra és az amerikai űrügynökség nem is tervez embert küldeni a Marsra egészen a 2030-as évekig.

forrás: MTI

forrás: https://www.facebook.com/paigehathawayfit

Hozzávalók:

- 1 sertés szűzpecsenye
- kb. 20 dkg házi kolbász vagy füstölt kolbász
(nálam most házi kolbászhússal volt töltve, ami a képen látható)
- 2-3 gerezd fokhagyma
- só ízlés szerint
- őrölt bors ízlés szerint
- 1 teáskanál morzsolt majoránna
- kb. 1 dl fehérbor (vagy 1 dl víz)
- zsír

Elkészítés:

1. A megmosott, papírtörlővel leitatott pecsenyehúst éles késsel felszúrjuk (vagy a hentessel felszúratjuk), majd akkora kolbászt töltünk bele, amekkora belefér a hús belsejébe.
2. A húst kívül mindenhol sózzuk, borsozzuk, megszórjuk majoránnával, majd egy kizsírozott tepsibe tesszük. Aláöntjük a fehérbort (vagy a vizet), a megpucolt/megmosott fokhagymagerezdeket mellé tesszük. Esetleg 1 fokhagymagerezdet szétpréselhetünk és a húst kívül bekenhetjük vele.
3. A tepsit szorosan befedjük alufóliával és 180 fokos sütőben félpuhára pároljuk. Végül levesszük róla a fóliát és pirosra sütjük. Ekkor már néha ránézünk, megfordítgatjuk és meglocsolgatjuk a hús alatt keletkezett lével.
4. Bármilyen körettel finom. (saláta, párolt rizs, sült burgonya, burgonyapüré...)

forrás: http://gabicsek.blogspot.hu/
kép: