A feltételezettnél is nagyobb az eddig ismert legnagyobb galaxishalmaz, az El Gordo - vélik csillagászok az NASA Hubble űrteleszkópjának új kalkulációi alapján.
A hivatalosan ACT-CL J0102-4915 katalógusjelű galaxishalmazt felfedezésekor nevezték el El Gordónak, azaz kövérnek.
Az óriáshalmaz 9,7 milliárd fényévnyire található a Földttől. Ez a legmasszívabb, a legforróbb és a legnagyobb röntgensugárzást kibocsátó galaxishalmaz.
A chilei Atacama-sivatagban működő nagyon nagy teleszkóp (Very Large Telescope, VLT), valamint a NASA Chandra röntgencsillagászati műholdja segítségével fedezték fel több mint két éve. Most a Hubble újrakalkulálta méretét, és az adatokból a csillagászok arra jutottak, hogy az El Gordo 43 százalékkal nagyobb, mint korábban vélték - olvasható a The Daily Telegraph brit napilap honlapján.
A galaxishalmazok a galaxisok csoportosulásai, a csillagászatban a legnagyobb, gravitációsan kötött objektumok, amelyek akár több mint ezer csillagvárost is tartalmazhatnak.
Az El Gordo valószínűleg két halmaz összeütközése révén keletkezett. Ez olyan lehetett, mint amikor két szumóbirkózó egymásnak ront" - idézte a NASA szóvivőjét a brit lap.
forrás: MTI
kép: telegraph.co.uk
Az El Gordo galaxishalmaz nagyobb, mint feltételezték
Az autóiparban már lassabban bővítik a kapacitásokat - hívták fel az elemzők a figyelmet a beruházások első negyedévi csökkenését magyarázva. Az MTI által csütörtökön megkérdezett elemzők azonban növekedésre számítanak az év hátralévő részében.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adatai szerint a magas bázis miatt 4,5 százalékkal csökkent a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz képest az első negyedévben, amikor összesen 816,5 milliárd forintot költöttek beruházásra Magyarországon.
Balatoni András, az ING vezető elemzője elmondta: folyamatosan mérséklődik a korábbi nagy működőtőke-beáramlás, azaz az autóipari beruházások pozitív hatása. Ha nincs tartalék, az komoly problémát fog jelenteni - tette hozzá. Szavai szerint ez a kormányzati gazdaságpolitika komoly tesztje lehet, hogy az ország képes-e újra attraktív célpontjává válni a külföldi működőtőkének. Ha igen, és nagy ipari vállalatok települnek ide, akkor fenntartható a magasabb növekedési ráta - vélekedett, hozzátéve: ha nem, akkor le fog lassulni a gazdaság.
Az ING vezető elemzője kiemelte: a beruházások első negyedévi csökkenése ellentmond az építőipari statisztikának, miszerint az év első három hónapjában az építőipari termelés 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Hozzátette: az látszik, hogy az út- és vasútfelújítási munkálatok megálltak, az állami-költségvetési beruházások markánsan, 10 százalékkal estek vissza éves összehasonlításban. A versenyszféra beruházásai pedig egész évben stagnáltak, 0,7 százalékpontos csökkenést mértek - mondta.
Barczel Vivien, az Erste Bank Hungary elemzője szerint a beruházások mintegy harmadát adó feldolgozóiparban stagnálás volt az első negyedévben, ami mögött elsősorban az autóipari cégek állhatnak, mivel nem történtek a korábbi évekre jellemző kapacitásbővítések.
A szakértő szerint a tavalyi év kiemelkedő számai után várható volt a lassulás, de a visszaesés 4,5 százalékos mértéke meglepetést okozott.
Eddig a beruházások növekedése adta a GDP bővülésének fő húzóerejét, idén viszont a fogyasztás növekedése léphet a helyébe, már az első negyedévben is ebbe az irányba mozdulhatott el a gazdaság - vélekedett az elemző. Az év hátralévő részére a beruházások stagnálását vagy legfeljebb enyhe emelkedést várja az Erste elemzője.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában a bázishatásokkal indokolta, hogy a beruházások dinamikája idén alacsonyabb lehet, de a növekedés - a tavalyinál jóval szerényebb ütemben - folytatódhat.
Kitért arra, hogy a 2007-2013 közötti uniós fejlesztési ciklus forrásait 2015 végéig lehet felhasználni, ami továbbra is támogatja a beruházásokat, miközben elindultak a 2014-2020-as ciklus első pályázatai is.
Az élénkülő belső kereslet segíti a versenyszféra beruházásainak bővülését, a külső kereslet szintén élénkülhet a főbb európai piacokon az olajárak zuhanása, a gyengülő euró, és az Európai Központi Bank mennyiségi lazítása következtében - fejtette ki a Takarékbank elemzője.
A közeljövőben élénkülhetnek a lakásberuházások is az alacsony kamatok, a javuló fogyasztói bizalom, a háztartások mérlegkiigazítási folyamatának előrehaladása, a további lakástámogatási formák bevezetése és a kedvező ár-érték arányok miatt az elemző szerint.
A magyar gazdaság javuló megítélése, a kereskedelmi ingatlanpiaci kihasználatlansági ráták csökkenése miatt emelkedhetnek a kereskedelmi ingatlanpiaci beruházások is. Így idén a beruházások 2-3 százalékkal növekedhetnek, azonban a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus kifutása miatt 2016-ban nem kizárt egy kisebb visszaesés - tette hozzá.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adatai szerint a magas bázis miatt 4,5 százalékkal csökkent a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz képest az első negyedévben, amikor összesen 816,5 milliárd forintot költöttek beruházásra Magyarországon.
Balatoni András, az ING vezető elemzője elmondta: folyamatosan mérséklődik a korábbi nagy működőtőke-beáramlás, azaz az autóipari beruházások pozitív hatása. Ha nincs tartalék, az komoly problémát fog jelenteni - tette hozzá. Szavai szerint ez a kormányzati gazdaságpolitika komoly tesztje lehet, hogy az ország képes-e újra attraktív célpontjává válni a külföldi működőtőkének. Ha igen, és nagy ipari vállalatok települnek ide, akkor fenntartható a magasabb növekedési ráta - vélekedett, hozzátéve: ha nem, akkor le fog lassulni a gazdaság.
Az ING vezető elemzője kiemelte: a beruházások első negyedévi csökkenése ellentmond az építőipari statisztikának, miszerint az év első három hónapjában az építőipari termelés 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Hozzátette: az látszik, hogy az út- és vasútfelújítási munkálatok megálltak, az állami-költségvetési beruházások markánsan, 10 százalékkal estek vissza éves összehasonlításban. A versenyszféra beruházásai pedig egész évben stagnáltak, 0,7 százalékpontos csökkenést mértek - mondta.
Barczel Vivien, az Erste Bank Hungary elemzője szerint a beruházások mintegy harmadát adó feldolgozóiparban stagnálás volt az első negyedévben, ami mögött elsősorban az autóipari cégek állhatnak, mivel nem történtek a korábbi évekre jellemző kapacitásbővítések.
A szakértő szerint a tavalyi év kiemelkedő számai után várható volt a lassulás, de a visszaesés 4,5 százalékos mértéke meglepetést okozott.
Eddig a beruházások növekedése adta a GDP bővülésének fő húzóerejét, idén viszont a fogyasztás növekedése léphet a helyébe, már az első negyedévben is ebbe az irányba mozdulhatott el a gazdaság - vélekedett az elemző. Az év hátralévő részére a beruházások stagnálását vagy legfeljebb enyhe emelkedést várja az Erste elemzője.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában a bázishatásokkal indokolta, hogy a beruházások dinamikája idén alacsonyabb lehet, de a növekedés - a tavalyinál jóval szerényebb ütemben - folytatódhat.
Kitért arra, hogy a 2007-2013 közötti uniós fejlesztési ciklus forrásait 2015 végéig lehet felhasználni, ami továbbra is támogatja a beruházásokat, miközben elindultak a 2014-2020-as ciklus első pályázatai is.
Az élénkülő belső kereslet segíti a versenyszféra beruházásainak bővülését, a külső kereslet szintén élénkülhet a főbb európai piacokon az olajárak zuhanása, a gyengülő euró, és az Európai Központi Bank mennyiségi lazítása következtében - fejtette ki a Takarékbank elemzője.
A közeljövőben élénkülhetnek a lakásberuházások is az alacsony kamatok, a javuló fogyasztói bizalom, a háztartások mérlegkiigazítási folyamatának előrehaladása, a további lakástámogatási formák bevezetése és a kedvező ár-érték arányok miatt az elemző szerint.
A magyar gazdaság javuló megítélése, a kereskedelmi ingatlanpiaci kihasználatlansági ráták csökkenése miatt emelkedhetnek a kereskedelmi ingatlanpiaci beruházások is. Így idén a beruházások 2-3 százalékkal növekedhetnek, azonban a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus kifutása miatt 2016-ban nem kizárt egy kisebb visszaesés - tette hozzá.
A lassuló autóipari kapacitásbővítések miatt csökkentek a beruházások
A Nyíregyháza, a Diósgyőr, a Győr és a Ferencváros kapott pénzbüntetést a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fegyelmi bizottságának szerdai ülésén.
Az mlsz.hu-n olvasható közlemény szerint a testület a Nyíregyházát szurkolóinak megbotránkoztató magatartásáért 100 ezer, míg a Diósgyőrt ugyanilyen okból 150 ezer forint megfizetésére kötelezte a két együttes bajnoki mérkőzésén történtek miatt.
A fegyelmi bizottság a Győrt a Pécs elleni NB I-es meccsen tapasztalt rendezési hiányosságok, valamint szurkolóinak pirotechnikai eszköz bevitele és használata miatt, illetve a drukkerek megbotránkoztató magatartásáért ugyancsak 150 ezer forintos büntetéssel sújtotta.
A testület a Ferencvárost - mint visszaesőt - 100 ezer forint megfizetésére kötelezte, mert a Budapest Honvéd elleni bajnoki találkozón szurkolói az ellenfelet és más sportszervezetet szidalmaztak.
Az mlsz.hu-n olvasható közlemény szerint a testület a Nyíregyházát szurkolóinak megbotránkoztató magatartásáért 100 ezer, míg a Diósgyőrt ugyanilyen okból 150 ezer forint megfizetésére kötelezte a két együttes bajnoki mérkőzésén történtek miatt.
A fegyelmi bizottság a Győrt a Pécs elleni NB I-es meccsen tapasztalt rendezési hiányosságok, valamint szurkolóinak pirotechnikai eszköz bevitele és használata miatt, illetve a drukkerek megbotránkoztató magatartásáért ugyancsak 150 ezer forintos büntetéssel sújtotta.
A testület a Ferencvárost - mint visszaesőt - 100 ezer forint megfizetésére kötelezte, mert a Budapest Honvéd elleni bajnoki találkozón szurkolói az ellenfelet és más sportszervezetet szidalmaztak.
Négy klub kapott pénzbüntetést
A nemzetgazdasági miniszternek, a belügyminiszternek és a Miniszterelnökséget vezető miniszternek adott feladatot a kormány a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-kártya és az útlevél szerepét fokozatosan átvevő e-kártya megvalósításával kapcsolatban a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent határozat értelmében.
Eszerint a nemzetgazdasági miniszternek július 1-ig gondoskodnia kell az e-kártyával kapcsolatos feladatok megvalósításához szükséges 3,4 milliárd forint biztosításáról az idei költségvetés terhére. Ezen felül biztosítania kell hogy a Belügyminisztérium kerete 2016-tól tartós jelleggel 2,1 milliárd forinttal, a Miniszterelnökség előirányzata pedig 310 millió forinttal növekedjen.
A belügyminiszter feladata, hogy a közbeszerzési eljárások megindítása érdekében 2015. június 15-ig pénzügyi fedezetigazolást bocsásson ki.
Szintén a belügyminiszter feladata, hogy szeptember 15-ig készüljön elemzés és pénzügyi tervezés, miként lehet a kormányablakokon kívüli e-kártya elfogadóhelyeket létrehozni, valamint a kormányzati hitelesítés szolgáltatást (GovCA) kiterjeszteni. Ezen terv alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter feladata, hogy a 2014–2020 programozási időszak európai uniós forrásaiból 2015. október 15-ével bezárólag biztosítsa a szükséges összeget.
A kormányhatározat szerint 2016. január 1-ig a belügyminiszter felelőssége az elektronikus személyazonosító igazolvány létrehozásához, bevezetéséhez és infrastruktúrájának kialakításához szükséges lépések megtétele.
Végül pedig a belügyminiszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter a felelős azért, hogy az elektronikus személyazonosító igazolvány 2016. július 1-től a kormányablakokban elektronikus azonosításra használható legyen.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter május 14-én jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében felmenő rendszerben bevezetik be az új okmányt, amely összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a tb-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételével és akár diákigazolványként is funkcionálhat. Az e-kártya alkalmas lesz elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra.
Eszerint a nemzetgazdasági miniszternek július 1-ig gondoskodnia kell az e-kártyával kapcsolatos feladatok megvalósításához szükséges 3,4 milliárd forint biztosításáról az idei költségvetés terhére. Ezen felül biztosítania kell hogy a Belügyminisztérium kerete 2016-tól tartós jelleggel 2,1 milliárd forinttal, a Miniszterelnökség előirányzata pedig 310 millió forinttal növekedjen.
A belügyminiszter feladata, hogy a közbeszerzési eljárások megindítása érdekében 2015. június 15-ig pénzügyi fedezetigazolást bocsásson ki.
Szintén a belügyminiszter feladata, hogy szeptember 15-ig készüljön elemzés és pénzügyi tervezés, miként lehet a kormányablakokon kívüli e-kártya elfogadóhelyeket létrehozni, valamint a kormányzati hitelesítés szolgáltatást (GovCA) kiterjeszteni. Ezen terv alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter feladata, hogy a 2014–2020 programozási időszak európai uniós forrásaiból 2015. október 15-ével bezárólag biztosítsa a szükséges összeget.
A kormányhatározat szerint 2016. január 1-ig a belügyminiszter felelőssége az elektronikus személyazonosító igazolvány létrehozásához, bevezetéséhez és infrastruktúrájának kialakításához szükséges lépések megtétele.
Végül pedig a belügyminiszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter a felelős azért, hogy az elektronikus személyazonosító igazolvány 2016. július 1-től a kormányablakokban elektronikus azonosításra használható legyen.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter május 14-én jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében felmenő rendszerben bevezetik be az új okmányt, amely összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a tb-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételével és akár diákigazolványként is funkcionálhat. Az e-kártya alkalmas lesz elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra.
Az e-kártya bevezetésével kapcsolatos feladatokról döntött a kormány
Újra kiadták Sztálin, Roosevelt és Churchill második világháborús levelezését Oroszországban.
A kétkötetes kiadványt szerdán mutatták be a moszkvai külügyminisztériumban.
Szergej Lavrov tárcavezető emlékeztetett arra, hogy már 1950-ben felmerült a levelezés megjelentetésének ötlete, de az csak 1957-ben vált valóra. Az akkori munkát a későbbiekben több új kiadás követte. "A Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (MGIMO) professzorainak munkája azonban lehetővé teszi, hogy másképp tekintsünk a szövetséges hatalmak vezetőire és jobban megértsük lépéseik indokait a második világháborús háttérben" - mondta Lavrov.
Az orosz külügyminiszter kijelentette: "a második világháborús szövetségesi szellem azt erősíti, hogy sürgős szükség van az erők egyesítésére az előttünk álló kihívásokra és veszélyekre adandó közös válaszok keresésében, az őszinte és becsületes együttműködés érdekében."
A kétkötetes levelezés Vlagyimir Pecsatnovnak, a történettudomány doktorának, a MGIMO Európa és Amerika országai történelme és politikája tanszéke vezetőjének irányítása alatt készült. Szerzőtársa Iszkander Magagyejev professzor. A kutatók több mint ötezer korábban titkosított dokumentumot dolgoztak fel az orosz külügyminisztérium gyűjteményéből, az orosz elnöki külpolitikai archívumból, valamint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia levéltáraiból.
Számos dokumentumot most először tettek közzé.
A kétkötetes kiadványt szerdán mutatták be a moszkvai külügyminisztériumban.
Szergej Lavrov tárcavezető emlékeztetett arra, hogy már 1950-ben felmerült a levelezés megjelentetésének ötlete, de az csak 1957-ben vált valóra. Az akkori munkát a későbbiekben több új kiadás követte. "A Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (MGIMO) professzorainak munkája azonban lehetővé teszi, hogy másképp tekintsünk a szövetséges hatalmak vezetőire és jobban megértsük lépéseik indokait a második világháborús háttérben" - mondta Lavrov.
Az orosz külügyminiszter kijelentette: "a második világháborús szövetségesi szellem azt erősíti, hogy sürgős szükség van az erők egyesítésére az előttünk álló kihívásokra és veszélyekre adandó közös válaszok keresésében, az őszinte és becsületes együttműködés érdekében."
A kétkötetes levelezés Vlagyimir Pecsatnovnak, a történettudomány doktorának, a MGIMO Európa és Amerika országai történelme és politikája tanszéke vezetőjének irányítása alatt készült. Szerzőtársa Iszkander Magagyejev professzor. A kutatók több mint ötezer korábban titkosított dokumentumot dolgoztak fel az orosz külügyminisztérium gyűjteményéből, az orosz elnöki külpolitikai archívumból, valamint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia levéltáraiból.
Számos dokumentumot most először tettek közzé.
Újra kiadták Sztálin, Roosevelt és Churchill második világháborús levelezését
Az elmúlt héten már csaknem dupla annyi szelvényt töltöttek ki az 5-ös lottón, mint egy átlagos játékhéten - mondta Jánoska Andrea, a Szerencsejáték Zrt. kommunikációs osztályvezetője az M1 aktuális csatornán szerda reggel.
Kifejtette: általában 3,5 millióan szoktak játszani az 5-ös lottón, nagy nyeremények esetén viszont jellemző, hogy alkalmi játékosok is bekapcsolódnak. Az elmúlt héten már több mint 7 millió mezőt töltöttek ki.
Jánoska Andrea azt mondta: a családi számok a legnépszerűbbek. Sokan játszanak fix számokkal - emelte ki az osztályvezető, hozzátéve: az 1, 2, 3, 4, 5 is nagyon gyakori; emellett többen választják a véletlenszerű kombinációt is a gépi lottóval. Az utóbbi időben egyre többen játszanak az okostelefonos alkalmazáson keresztül is - jegyezte meg.
Az 5-ös lottón a legutóbb tavaly szeptemberben volt telitalálat. A nyeremény azóta halmozódik, a 22. játékhéten a várható főnyeremény 5 milliárd forint. Telitalálat esetén a nyertesnek 90 napja van arra, hogy jelentkezzen nyereményéért - mondta a kommunikációs osztályvezető, megjegyezve: ezt jellemzően csak az utolsó napokban szokták megtenni.
Kifejtette: általában 3,5 millióan szoktak játszani az 5-ös lottón, nagy nyeremények esetén viszont jellemző, hogy alkalmi játékosok is bekapcsolódnak. Az elmúlt héten már több mint 7 millió mezőt töltöttek ki.
Jánoska Andrea azt mondta: a családi számok a legnépszerűbbek. Sokan játszanak fix számokkal - emelte ki az osztályvezető, hozzátéve: az 1, 2, 3, 4, 5 is nagyon gyakori; emellett többen választják a véletlenszerű kombinációt is a gépi lottóval. Az utóbbi időben egyre többen játszanak az okostelefonos alkalmazáson keresztül is - jegyezte meg.
Az 5-ös lottón a legutóbb tavaly szeptemberben volt telitalálat. A nyeremény azóta halmozódik, a 22. játékhéten a várható főnyeremény 5 milliárd forint. Telitalálat esetén a nyertesnek 90 napja van arra, hogy jelentkezzen nyereményéért - mondta a kommunikációs osztályvezető, megjegyezve: ezt jellemzően csak az utolsó napokban szokták megtenni.
Csaknem duplájára nőtt a kitöltött szelvények száma az 5-ös lottón
Feliratkozás:
Megjegyzések
(
Atom
)

