A magyar válogatott négy helyet javítva az 50. a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) legfrissebb, csütörtökön nyilvánosságra hozott világranglistáján, melyet továbbra is a világbajnok német válogatott vezet Argentína és Kolumbia előtt.
A 2016-os franciaországi Eb selejtezősorozatában a magyarokkal azonos csoportban szereplő csapatok közül a FIFA honlapja szerint a százszázalékos északír együttes 28 helyet lépett előre, így Dárdai Pál szövetségi kapitány alakulatát megelőzve a 43. helyen áll. A görögök a 18., a románok a 21., a finnek a 63., a feröeriek pedig a 187. helyet foglalják el.
A legfrissebb FIFA-ranglista (zárójelben az előző helyezés):
------------------------------------------------------------
1. (1.) Németország 1669 pont
2. (2.) Argentína 1565
3. (3.) Kolumbia 1420
4. (5.) Belgium 1388
5. (4.) Hollandia 1375
6. (6.) Brazília 1307
7. (9.) Franciaország 1191
8. (7.) Uruguay 1184
9. (11.) Portugália 1175
10. (8.) Spanyolország 1119
...18. (14.) Görögország 946
...21. (26.) Románia 876
...43. (71.) Észak-Írország 625
...50. (54.) MAGYARORSZÁG 561
...63. (65.) Finnország 510
...187. (179.) Feröer-szigetek 42
A 2016-os franciaországi Eb selejtezősorozatában a magyarokkal azonos csoportban szereplő csapatok közül a FIFA honlapja szerint a százszázalékos északír együttes 28 helyet lépett előre, így Dárdai Pál szövetségi kapitány alakulatát megelőzve a 43. helyen áll. A görögök a 18., a románok a 21., a finnek a 63., a feröeriek pedig a 187. helyet foglalják el.
A legfrissebb FIFA-ranglista (zárójelben az előző helyezés):
------------------------------------------------------------
1. (1.) Németország 1669 pont
2. (2.) Argentína 1565
3. (3.) Kolumbia 1420
4. (5.) Belgium 1388
5. (4.) Hollandia 1375
6. (6.) Brazília 1307
7. (9.) Franciaország 1191
8. (7.) Uruguay 1184
9. (11.) Portugália 1175
10. (8.) Spanyolország 1119
...18. (14.) Görögország 946
...21. (26.) Románia 876
...43. (71.) Észak-Írország 625
...50. (54.) MAGYARORSZÁG 561
...63. (65.) Finnország 510
...187. (179.) Feröer-szigetek 42
A magyar válogatott négy helyet javítva az 50.
Bejelentette távozási szándékát csütörtökön Sir Richard Broadbent, a Tesco elnöke, miután a cég eredménye több mint 90 százalékkal zuhant, és a néhány hete kiderült, hatalmas mértékű előzetes eredménykalkulációs hiba is még nagyobbnak bizonyult az eddig becsültnél.
A legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat csütörtökön a Londoni Értéktőzsdén (LSE) közölte, hogy az augusztussal zárult fél évben az összes tételt tartalmazó adózás előtti eredmény 91,9 százalékkal 112 millió fontra (44 milliárd forintra) csökkent változatlan területű eladótérre számolva. Az egyszeri tételek és leírások kiszűrésével mért alapszintű adózatlan eredmény 46,6 százalékkal esett, 783 millió fontra.
A nagy-britanniai értékesítés az idei pénzügyi év első felében 2,6 százalékkal 23,6 milliárd fontra csökkent. Az azonos eladótérre, áfa és üzemanyag-értékesítés nélkül számolt brit forgalom 4,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
A Nagy-Britannián kívüli európai értékesítés változatlan árfolyamon 1,6 százalékkal, jelenlegi árfolyamon mérve 9,1 százalékkal csökkent. A cég kiemelte ugyanakkor, hogy a magyarországi, a csehországi és a törökországi eladások értéke nőtt.
Magyarországon a Tesco forgalma a csütörtöki köztes eredménybeszámoló szerint az idei pénzügyi év első felében 1 százalékkal emelkedett éves összevetésben, azonos eladótérre számolva. A beszámoló szerint ugyanakkor ez nem tartalmazza a dohánytermékeket, amelyeket 2013 júliusa óta a törvényi szabályozás értelmében a nagy kiskereskedelmi hálózatok nem forgalmazhatnak Magyarországon. A dohányféléket is beleszámolva a Tesco magyarországi értékesítése éves összehasonlításban 1,1 százalékkal csökkent az idei pénzügyi év első felében - áll a csütörtöki jelentésben.
A Tesco bejelentette azt is, hogy előzetesen kalkulált nagy-britanniai eredményeit összesen 263 millió fonttal becsülte túl.
Korábban 250 millió fontos eredménytúlbecslésről volt szó, ám a Deloitte könyvvizsgáló cég által időközben elvégzett vizsgálat feltárta, hogy a cég az idei üzleti év első felére kiadott előzetes útmutatásában 118 millió fonttal, a 2013-2014-es pénzügyi év egészére 70 millió fonttal, az azt megelőző évre pedig 75 millió fonttal számolta túl eredményét.
Az eredmények és a Deloitte vizsgálatának csütörtöki közzététele után Sir Richard Broadbent, a Tesco elnöke bejelentette lemondási szándékát, bár távozásának időpontját nem közölte. Sir Richard szerint az elmúlt hetekben napvilágra került problémák "mélységes sajnálkozásra adnak okot". A cég azonban gyorsan cselekedett a tényleges pénzügyi teljesítmény tisztázása érdekében, új igazgatói stáb alakult, amely "kezelni fogja" a téves eredménykalkuláció okait - hangsúlyozta a Tesco elnöke. Hozzátette: megkezdi "a terep előkészítését" ahhoz, hogy rendezett körülmények között végbemehessen saját utódlása, amint a cég ügyeit sikerül rendbe tenni.
A Tesco szeptember végén indított átfogó vizsgálatot a Deloitte bevonásával annak kiderítésére, hogy miként lehetett - az akkori becslések szerint - negyedmilliárd fonttal (csaknem százmilliárd forinttal) elnézni a láncolat által a piacnak kiadott legutóbbi előzetes eredménybecslést.
Dave Lewis, a Tesco-csoport vezérigazgatója, aki szeptember 1. óta áll a hálózat élén, az LSE-n akkor közzétett tájékoztatóban "súlyosnak" nevezte az ügyet és közölte, hogy a cég a vizsgálat eredményeinek ismertté válása után "határozott lépéseket" tesz.
Lewis ezeket nem részletezte, de a Tesco már szeptemberben bejelentette, hogy több más vezető munkatársa mellett felfüggesztett állásából négy igazgatót, köztük Chris Busht, a Tesco nagy-britanniai üzletágának vezérigazgatóját.
A Tesco részvénye a csütörtöki kereskedésben 5,1 százalékos veszteségben járt a Londoni Értéktőzsdén.
A cég nehéz évet él át. Augusztusban három éven belül a harmadik nyereségfigyelmeztetését adta ki, amelynek nyomán 11 évi mélypontra süllyedt a Tesco-részvények árfolyama és nem sokkal korábban lemondott az előző vezérigazgató, Philip Clarke, miután a cég helyzetének javítását célzó, általa elindított egymilliárd fontos fejlesztési program nem hozta a várt eredményeket.
Elemzői vélemények szerint a Tesco elsősorban a diszkontáruházak és az online értékesítés térnyerését szenvedi meg, és problémáit tetézi, hogy lassan reagált e piaci folyamatokra.
A legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat csütörtökön a Londoni Értéktőzsdén (LSE) közölte, hogy az augusztussal zárult fél évben az összes tételt tartalmazó adózás előtti eredmény 91,9 százalékkal 112 millió fontra (44 milliárd forintra) csökkent változatlan területű eladótérre számolva. Az egyszeri tételek és leírások kiszűrésével mért alapszintű adózatlan eredmény 46,6 százalékkal esett, 783 millió fontra.
A nagy-britanniai értékesítés az idei pénzügyi év első felében 2,6 százalékkal 23,6 milliárd fontra csökkent. Az azonos eladótérre, áfa és üzemanyag-értékesítés nélkül számolt brit forgalom 4,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
A Nagy-Britannián kívüli európai értékesítés változatlan árfolyamon 1,6 százalékkal, jelenlegi árfolyamon mérve 9,1 százalékkal csökkent. A cég kiemelte ugyanakkor, hogy a magyarországi, a csehországi és a törökországi eladások értéke nőtt.
Magyarországon a Tesco forgalma a csütörtöki köztes eredménybeszámoló szerint az idei pénzügyi év első felében 1 százalékkal emelkedett éves összevetésben, azonos eladótérre számolva. A beszámoló szerint ugyanakkor ez nem tartalmazza a dohánytermékeket, amelyeket 2013 júliusa óta a törvényi szabályozás értelmében a nagy kiskereskedelmi hálózatok nem forgalmazhatnak Magyarországon. A dohányféléket is beleszámolva a Tesco magyarországi értékesítése éves összehasonlításban 1,1 százalékkal csökkent az idei pénzügyi év első felében - áll a csütörtöki jelentésben.
A Tesco bejelentette azt is, hogy előzetesen kalkulált nagy-britanniai eredményeit összesen 263 millió fonttal becsülte túl.
Korábban 250 millió fontos eredménytúlbecslésről volt szó, ám a Deloitte könyvvizsgáló cég által időközben elvégzett vizsgálat feltárta, hogy a cég az idei üzleti év első felére kiadott előzetes útmutatásában 118 millió fonttal, a 2013-2014-es pénzügyi év egészére 70 millió fonttal, az azt megelőző évre pedig 75 millió fonttal számolta túl eredményét.
Az eredmények és a Deloitte vizsgálatának csütörtöki közzététele után Sir Richard Broadbent, a Tesco elnöke bejelentette lemondási szándékát, bár távozásának időpontját nem közölte. Sir Richard szerint az elmúlt hetekben napvilágra került problémák "mélységes sajnálkozásra adnak okot". A cég azonban gyorsan cselekedett a tényleges pénzügyi teljesítmény tisztázása érdekében, új igazgatói stáb alakult, amely "kezelni fogja" a téves eredménykalkuláció okait - hangsúlyozta a Tesco elnöke. Hozzátette: megkezdi "a terep előkészítését" ahhoz, hogy rendezett körülmények között végbemehessen saját utódlása, amint a cég ügyeit sikerül rendbe tenni.
A Tesco szeptember végén indított átfogó vizsgálatot a Deloitte bevonásával annak kiderítésére, hogy miként lehetett - az akkori becslések szerint - negyedmilliárd fonttal (csaknem százmilliárd forinttal) elnézni a láncolat által a piacnak kiadott legutóbbi előzetes eredménybecslést.
Dave Lewis, a Tesco-csoport vezérigazgatója, aki szeptember 1. óta áll a hálózat élén, az LSE-n akkor közzétett tájékoztatóban "súlyosnak" nevezte az ügyet és közölte, hogy a cég a vizsgálat eredményeinek ismertté válása után "határozott lépéseket" tesz.
Lewis ezeket nem részletezte, de a Tesco már szeptemberben bejelentette, hogy több más vezető munkatársa mellett felfüggesztett állásából négy igazgatót, köztük Chris Busht, a Tesco nagy-britanniai üzletágának vezérigazgatóját.
A Tesco részvénye a csütörtöki kereskedésben 5,1 százalékos veszteségben járt a Londoni Értéktőzsdén.
A cég nehéz évet él át. Augusztusban három éven belül a harmadik nyereségfigyelmeztetését adta ki, amelynek nyomán 11 évi mélypontra süllyedt a Tesco-részvények árfolyama és nem sokkal korábban lemondott az előző vezérigazgató, Philip Clarke, miután a cég helyzetének javítását célzó, általa elindított egymilliárd fontos fejlesztési program nem hozta a várt eredményeket.
Elemzői vélemények szerint a Tesco elsősorban a diszkontáruházak és az online értékesítés térnyerését szenvedi meg, és problémáit tetézi, hogy lassan reagált e piaci folyamatokra.
Zuhan a Tesco eredménye, távozik a cégelnök
Az idei év végi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) kampányban 200-250 ezer biztosítót váltó autósra és növekvő díjakra számít az első magyar online biztosító, a Genertel - mondta Csikós Dániel, a biztosító vezérigazgatója az MTI-nek.
A kgfb-törvény 2010. január 1-jétől eltörölte azt, hogy minden járműre egységesen az év első napjától az utolsóig kössenek kötelező biztosítást az autósok. A 2010 előtt vásárolt járműveknél maradt a január elsejei kgfb-évforduló, viszont a később vásároltaknál mindig a vásárlás napján "fordul" a kötelező biztosítás, vagyis azzal a nappal lehet biztosítót váltani. Az eltelt négy évben már a forgalomban lévő járművek fele sem tartozik az év végén biztosítót váltók körébe, így a megszokott novemberi kampánynak csökken a jelentősége.
Időközben változott a kgfb-díj meghirdetési szabálya is. Miután a biztosítók év közben bármikor módosíthatják a tarifáikat, mindössze annyi a kikötés, hogy azt 60 nappal korábban kell meghirdetniük. Ez vonatkozik az év végén forduló kötelező biztosításokra is, így a január első napjától alkalmazandó díjakat november elsejéig ki kell hirdetni.
Az év végi kampányok jelentőségének csökkenésével a Genertel vezérigazgatója szerint a biztosítók is stratégiát váltottak, és már nem a lassan a költségeiket sem fedező, leszorított díjakkal, hanem a kötelezőhöz kínált kapcsolódó szolgáltatásokkal operálnak. A Genertel az elsők között volt ezen a téren, amikor olcsó - de korlátozott kockázatot vállaló - casco biztosítást ajánlott a nála kötelező biztosítást kötőknek.
A most novemberben induló kampányban a társaság ismét újít, amikor az autó mellett kerékpárra is felelősségbiztosítást kínál a társaság. Az ezer forint alatti díjért, a kgfb mellé megköthető kiegészítő biztosítás a család bármely tagja által, kerékpárral másnak okozott károkért vállalja a felelősséget.
A piac egészére várható díjnövekedést a károkra kifizetett összeg emelkedésével indokolta Csikós Dániel. Amíg 2008-ban a 32 ezer forintos éves átlagos kgfb-díjhoz alig több, mint 20 ezer forint kárkifizetés tartozott, addig idén a második negyedévben az átlagdíj nem érte el a 20 ezer forintot, míg a kárkifizetés 16 ezer forint volt. Amennyiben a kárkifizetésekhez hozzáadjuk a biztosítók költségeit is, akkor már kifejezetten veszteséges ez az üzletág, így a díjak alakulásában látszódó trendforduló ennek szükségszerű következménye.
A kárkifizetések növekedését azzal magyarázta a vezérigazgató, hogy folyamatosan növekszik a gépjármű állomány - főleg a használt kocsik behozatalával -, miközben az üzemanyagárak csökkenésével az egyes autók is többet futnak az utakon. A legnagyobb költségnövekedést az okozza, hogy ezzel arányosan emelkedik a személyi sérüléses balesetek száma is.
kép: www.tozsdeforum.hu
autó
,
autó-motor
,
biztosítás
,
biztosító
Várhatóan kevesebb autós vált biztosítót - nőhetnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak
Az internetadó bevezetésére vonatkozó javaslatról egyeztetett a nemzetgazdasági miniszter a távközlési szolgáltatókkal szerdán.
A távközlési adó kiterjesztését az internetes telefonszolgáltatásokra az indokolja, hogy nagyon sokan áttértek az adókötelezett hagyományos telefonszolgáltatások igénybevételéről az internetes telefonálásra - mondta Varga Mihály az általa kezdeményezett egyeztetésen a minisztérium szerda esti közleménye szerint.
A miniszter a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy a internetforgalom után fizetendő távközlési adót a szolgáltatóknak kell befizetniük. "Az igazságos közteherviselés azt diktálja, hogy az adóelkerülést lehetővé tevő kiskaput bezárjuk. Továbbra is az a célunk, hogy ne a családokat és a munkát adóztassuk, hanem a fogyasztásból és a forgalomból folyjon be a költségvetési bevétel" - mondta Varga Mihály.
"A miniszter tisztázta a szolgáltatókkal azt a félreértést, hogy itt egy új adó bevezetéséről van szó. A törvényjavaslat az adóelkerülési lehetőség megszüntetésére, és nem az internethasználat általános megadóztatása szolgál" - áll a közleményben.
Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke a találkozó után az MTI-nek elmondta, hogy Varga Mihály arról tájékoztatta őket: a kormány a távközlési adó internetszolgáltatásra történő kiterjesztésétől 20-25 milliárd forint bevételt vár. A miniszter közölte azt is, hogy a kormány nyitott a szolgáltatók javaslataira.
A tárca ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a szolgáltatók képviselői nyitottak voltak a probléma közös megoldására, felvetődött az a lehetőség is, hogy az ügyfelek után a szolgáltatók átalánydíjat fizetnek. A miniszter megfontolásra érdemesnek tartotta azt a felvetést , hogy felső korlátot vezessenek be és azt is, hogy az alacsony adatforgalmat ne terhelje adó.
Az egyeztetés zárásaként Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatra módosítására a parlamenti vita lezárásáig van lehetőség.
Kövesi Gabriella kifejtette, hogy nincs túl sok idő az észrevételek megfogalmazására, hiszen az adótörvényeket a jövő évi költségvetéssel együtt tárgyalja a parlament, várhatóan november elején. Hozzátette, hogy a szolgáltatók a javaslat visszavonásában lennének érdekeltek.
Elmondta azt is, hogy a javaslat benyújtása előtt semmilyen szakmai egyeztetés nem volt, így váratlanul érte a távközlési szolgáltatókat a szektort érintő új adóteher.
Azzal kapcsolatban, hogy a javaslatba az is bekerült, hogy a távközlési adó csökkenthető legyen a társasági adóval, Kövesi Gabriella úgy vélekedett, hogy a szolgáltatók többségének ez nem jelent kedvezményt, mert éppen a távközlési és közműadó-fizetési kötelezettségek miatt jellemzően nincs nyereségük, így nem fizetnek társasági adót.
A HÉT elnöke elmondta azt is, hogy az Európai Unióban Magyarországon kívül csak néhány országban van iparági különadó, de kifejezetten az internetszolgáltatást sújtó adóról nincs tudomása.
A parlamentnek kedden benyújtott adócsomag-javaslat szerint jövőre az internetszolgáltatásra is kiterjesztik a távközlési adót, amelyet eddig a hanghívások, SMS-ek és MMS-ek után fizettek a távközlési szolgáltatók. Az előterjesztés szerint az adó mértéke minden megkezdett gigabájt adatforgalom után 150 forint lesz.
A távközlési adó kiterjesztését az internetes telefonszolgáltatásokra az indokolja, hogy nagyon sokan áttértek az adókötelezett hagyományos telefonszolgáltatások igénybevételéről az internetes telefonálásra - mondta Varga Mihály az általa kezdeményezett egyeztetésen a minisztérium szerda esti közleménye szerint.
A miniszter a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy a internetforgalom után fizetendő távközlési adót a szolgáltatóknak kell befizetniük. "Az igazságos közteherviselés azt diktálja, hogy az adóelkerülést lehetővé tevő kiskaput bezárjuk. Továbbra is az a célunk, hogy ne a családokat és a munkát adóztassuk, hanem a fogyasztásból és a forgalomból folyjon be a költségvetési bevétel" - mondta Varga Mihály.
"A miniszter tisztázta a szolgáltatókkal azt a félreértést, hogy itt egy új adó bevezetéséről van szó. A törvényjavaslat az adóelkerülési lehetőség megszüntetésére, és nem az internethasználat általános megadóztatása szolgál" - áll a közleményben.
Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke a találkozó után az MTI-nek elmondta, hogy Varga Mihály arról tájékoztatta őket: a kormány a távközlési adó internetszolgáltatásra történő kiterjesztésétől 20-25 milliárd forint bevételt vár. A miniszter közölte azt is, hogy a kormány nyitott a szolgáltatók javaslataira.
A tárca ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a szolgáltatók képviselői nyitottak voltak a probléma közös megoldására, felvetődött az a lehetőség is, hogy az ügyfelek után a szolgáltatók átalánydíjat fizetnek. A miniszter megfontolásra érdemesnek tartotta azt a felvetést , hogy felső korlátot vezessenek be és azt is, hogy az alacsony adatforgalmat ne terhelje adó.
Az egyeztetés zárásaként Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatra módosítására a parlamenti vita lezárásáig van lehetőség.
Kövesi Gabriella kifejtette, hogy nincs túl sok idő az észrevételek megfogalmazására, hiszen az adótörvényeket a jövő évi költségvetéssel együtt tárgyalja a parlament, várhatóan november elején. Hozzátette, hogy a szolgáltatók a javaslat visszavonásában lennének érdekeltek.
Elmondta azt is, hogy a javaslat benyújtása előtt semmilyen szakmai egyeztetés nem volt, így váratlanul érte a távközlési szolgáltatókat a szektort érintő új adóteher.
Azzal kapcsolatban, hogy a javaslatba az is bekerült, hogy a távközlési adó csökkenthető legyen a társasági adóval, Kövesi Gabriella úgy vélekedett, hogy a szolgáltatók többségének ez nem jelent kedvezményt, mert éppen a távközlési és közműadó-fizetési kötelezettségek miatt jellemzően nincs nyereségük, így nem fizetnek társasági adót.
A HÉT elnöke elmondta azt is, hogy az Európai Unióban Magyarországon kívül csak néhány országban van iparági különadó, de kifejezetten az internetszolgáltatást sújtó adóról nincs tudomása.
A parlamentnek kedden benyújtott adócsomag-javaslat szerint jövőre az internetszolgáltatásra is kiterjesztik a távközlési adót, amelyet eddig a hanghívások, SMS-ek és MMS-ek után fizettek a távközlési szolgáltatók. Az előterjesztés szerint az adó mértéke minden megkezdett gigabájt adatforgalom után 150 forint lesz.
adó
,
internet
,
magazin hírek
Internetadó - A szolgáltatókkal egyeztetett a nemzetgazdasági miniszter
Az 1956-os forradalomra emlékezve egy, az októberi harcokban repesztalálatot szenvedett kabinetszekrényt állított ki a hónap műtárgyaként az első emeleti kerengőben az Iparművészeti Múzeum.
A bútor különlegessége, hogy a Kilián laktanya körüli harcokban megsérült Iparművészeti Múzeum épületébe "betévedő" repesz roncsolta szét a kabinetszekrény egyik oldalát. Mivel az elmúlt évtizedekben a bútort nem restaurálták, így nem csupán a lövedékek okozta külső és belső sérülések nyomait őrizte meg a mai napig, de fiókjába rejtve a végzetes repeszdarabot is. A műalkotáson közelről tanulmányozható a repesz okozta sérülés és maga a repesz is - közölte az intézmény az MTI-vel.
Az Iparművészeti Múzeum épülete 1956 novemberének első napjaiban szenvedett súlyos károkat, a Corvin köz és a szomszédos Kilián laktanya területén az előrenyomuló szovjet csapatok és a felkelők között vívott heves küzdelmekben. A tüzérségi belövések nyomán nem csupán a múzeum, hanem az ott őrzött műtárgyak egy része is megsérült.
A bútor feltehetően egy bécsi műhelyben készült a 19. század végén. A kínai lakkmunkákat idéző tájképekkel díszített historizáló szekrény, a 18. században egész Európában divatos, úgynevezett chinoiserie tárgyak stílusát követi. A hátoldalára, valamint a kávájának belsejére ragasztott cédulák tanúsága szerint egykor Apponyi Géza gróf földbirtokos és műgyűjtő, Tolna megye főispánja vásárolta a bécsi R. Perl lakberendező cégtől. A későbbiekben a család medinai kúriájának berendezéséhez tartozott, majd annak államosítását követően 1950-ben került az Iparművészeti Múzeumba.
A műtárgy a következő hetekben ingyenesen megtekinthető a főépületben, a nemzeti ünnepen pedig az Iparművészeti Múzeum minden kiállítása díjmentesen lesz látogatható.
A bútor különlegessége, hogy a Kilián laktanya körüli harcokban megsérült Iparművészeti Múzeum épületébe "betévedő" repesz roncsolta szét a kabinetszekrény egyik oldalát. Mivel az elmúlt évtizedekben a bútort nem restaurálták, így nem csupán a lövedékek okozta külső és belső sérülések nyomait őrizte meg a mai napig, de fiókjába rejtve a végzetes repeszdarabot is. A műalkotáson közelről tanulmányozható a repesz okozta sérülés és maga a repesz is - közölte az intézmény az MTI-vel.
Az Iparművészeti Múzeum épülete 1956 novemberének első napjaiban szenvedett súlyos károkat, a Corvin köz és a szomszédos Kilián laktanya területén az előrenyomuló szovjet csapatok és a felkelők között vívott heves küzdelmekben. A tüzérségi belövések nyomán nem csupán a múzeum, hanem az ott őrzött műtárgyak egy része is megsérült.
A bútor feltehetően egy bécsi műhelyben készült a 19. század végén. A kínai lakkmunkákat idéző tájképekkel díszített historizáló szekrény, a 18. században egész Európában divatos, úgynevezett chinoiserie tárgyak stílusát követi. A hátoldalára, valamint a kávájának belsejére ragasztott cédulák tanúsága szerint egykor Apponyi Géza gróf földbirtokos és műgyűjtő, Tolna megye főispánja vásárolta a bécsi R. Perl lakberendező cégtől. A későbbiekben a család medinai kúriájának berendezéséhez tartozott, majd annak államosítását követően 1950-ben került az Iparművészeti Múzeumba.
A műtárgy a következő hetekben ingyenesen megtekinthető a főépületben, a nemzeti ünnepen pedig az Iparművészeti Múzeum minden kiállítása díjmentesen lesz látogatható.
Egy, a forradalomban megsérült szekrényt állít ki az Iparművészeti Múzeum
A tervezettnél hamarabb, mintegy 3 és fél óra alatt teljesítette az űrsétára kiszabott "szemételtakarítói" feladatokat a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységének két orosz tagja - tájékoztattak a Moszkva környéki orosz űrrepülés-irányító központban szerdán.
Makszim Szurajev, az ISS-en tartózkodó 41-es és 42-es számú legénység parancsnoka, valamint Alekszandr Szamokutyajev fedélzeti mérnök közép-európai idő szerint fél négy előtt pár perccel lépett ki a nyílt világűrbe, és 7 óra után 5 perccel visszatért az állomásra. Eredetileg hat óra hosszára tervezték a munkálatokat.
Az orosz űrhajósokat még a misszió kezdete előtt megbízták azokkal a szerelési feladatokkal, amelyekről Szamokutyajev űrhajós annak idején azt mondta, hogy egyfajta takarítói szerepet kaptak, ugyanis több berendezést kellett leszerelniük és eltávolítaniuk az ISS-ről.
Szurajevnek és Szamokutyajevnek egy radiometrikus berendezést és két antennát kellett leszedniük a MIM-2 nevű modulról. Emellett le kellett venniük az Expose-R nevű kutatóberendezés úgynevezett monoblokkjának védőfedelét, és a Teszt nevű program keretében mintát vettek a PIRSZ nevű dokkoló egység ablakáról is. Ezenkívül lefényképezték az űrállomást, hogy a Földön dolgozó szakemberek annak állapotáról tájékozódhassak.
A legénység Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó többi tagja, Jelena Szerova orosz, Alexander Gerst német, Reid Wiseman és Barry Wilmore amerikai űrhajósok az ISS-ről segítették Makszim Szurajev és Alekszandr Szamokutyajev munkáját - mondták el a Moszkva környéki Koroljov városban lévő űrrepülés-irányító központban.
Makszim Szurajev, az ISS-en tartózkodó 41-es és 42-es számú legénység parancsnoka, valamint Alekszandr Szamokutyajev fedélzeti mérnök közép-európai idő szerint fél négy előtt pár perccel lépett ki a nyílt világűrbe, és 7 óra után 5 perccel visszatért az állomásra. Eredetileg hat óra hosszára tervezték a munkálatokat.
Az orosz űrhajósokat még a misszió kezdete előtt megbízták azokkal a szerelési feladatokkal, amelyekről Szamokutyajev űrhajós annak idején azt mondta, hogy egyfajta takarítói szerepet kaptak, ugyanis több berendezést kellett leszerelniük és eltávolítaniuk az ISS-ről.
Szurajevnek és Szamokutyajevnek egy radiometrikus berendezést és két antennát kellett leszedniük a MIM-2 nevű modulról. Emellett le kellett venniük az Expose-R nevű kutatóberendezés úgynevezett monoblokkjának védőfedelét, és a Teszt nevű program keretében mintát vettek a PIRSZ nevű dokkoló egység ablakáról is. Ezenkívül lefényképezték az űrállomást, hogy a Földön dolgozó szakemberek annak állapotáról tájékozódhassak.
A legénység Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó többi tagja, Jelena Szerova orosz, Alexander Gerst német, Reid Wiseman és Barry Wilmore amerikai űrhajósok az ISS-ről segítették Makszim Szurajev és Alekszandr Szamokutyajev munkáját - mondták el a Moszkva környéki Koroljov városban lévő űrrepülés-irányító központban.
közlekedés
,
planetárium
,
takarítás
,
űrhajó
A tervezettnél hamarabb teljesítették az űrben a "takarítói" feladatokat az orosz űrhajósok
A Citibank lakossági ügyfeleinek most nincs semmilyen teendője, nem ajánlott bankot váltaniuk, érdemes megvárniuk, míg kiderül, melyik hitelintézet veszi meg a cég lakossági üzletágát - vélik banki szakemberek.
A Citigroup a múlt kedden jelentette be, hogy 11 országban, köztük Magyarországon is el akarja adni lakossági üzletágát.
A közleményben a cég hangsúlyozta, hogy "Magyarország fontos ország a Citi számára, ahol tovább folytatja vállalati és intézményi, illetve kkv-ügyfeleinek (kis- és középvállalkozások) kiszolgálását, mint ahogyan azt 1985 óta teszi".
Az értékesítés a legtöbb érintett lakossági üzletág esetében folyamatban van, megvalósulása a piaci körülmények, a felügyeleti és egyéb jóváhagyások függvénye. A stratégiai lépések várhatóan 2015 végéig nagyrészt lezárulnak. Ebben az időszakban változatlanul zajlik a lakossági ügyfelek kiszolgálása.
A Citigroup a lépést azzal indokolta, hogy azokra a piacokra kíván összpontosítani, ahol a legnagyobb mérettel és növekedési potenciállal rendelkezik. A cég Magyarország mellett Costa Ricán, Csehországban, Egyiptomban, El Salvadorban, Guamban, Guatemalában, Japánban, Nicaraguában, Panamában, Peruban és Dél-Koreában adja el lakossági üzletágát.
A Citi kivonulásának részletei még nem ismertek, azonban ilyen helyzetekben általában a bankok eladják a portfóliójukat, és a korábbi feltételek mellett egy másik bank veszi át az ügyfeleket. Akár az is előfordulhat, hogy a hitelek esetében a bank elenged valamennyi tartozást, ha az ügyfél végleg törleszteni kívánja hitelét.
Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője MTI-nek korábban a Citi lakossági üzletágánál eladásával kapcsolatban elmondta: "a fióktelep dönthet a meglevő állomány egy másik magyarországi hitelintézet, illetve hitelintézeti fióktelep részére történő átruházásáról. Állomány-átruházás esetén természetesen a hatályban lévő szerződések teljesítéséért - az átvételkor változatlan feltételekkel - az átvevő bank, fióktelep jótáll, így a betétesek vagy a hitellel rendelkezők esetében a folyamat nem jelent fennakadást, az ügyfeleknek nincs teendőjük."
Amíg a Citigroup nem talál vevőt, addig a magyar lakossági ügyfelek semmit nem vesznek észre az eladási tervből, nem változik a működés, az ügyfélszolgálat menete, beleértve a fiókokat, az internetbankot, a telefonos ügyfélszolgálatot, az ATM használatát.
Az ügyfelek lakossági bankbetétei tovább kamatoznak, a hiteleket ugyanúgy tovább kell törleszteni, a hitelkártyákat is ugyanúgy lehet használni, mint eddig, a feltételek nem változnak. Akinek hitele vagy hitelkártya tartozása van, csak akkor válthat az értékesítés lezárulta előtt bankot, ha azt kifizeti vagy újabb hitellel kiváltja.
A Citibank nem tartozik a hazai pénzpiac legjelentősebb szereplői közé, de portfóliójában sok a jól fizető lakossági ügyfél, ami értékessé teheti lakossági üzletágát a piacon.
A Citigroup a múlt kedden jelentette be, hogy 11 országban, köztük Magyarországon is el akarja adni lakossági üzletágát.
A közleményben a cég hangsúlyozta, hogy "Magyarország fontos ország a Citi számára, ahol tovább folytatja vállalati és intézményi, illetve kkv-ügyfeleinek (kis- és középvállalkozások) kiszolgálását, mint ahogyan azt 1985 óta teszi".
Az értékesítés a legtöbb érintett lakossági üzletág esetében folyamatban van, megvalósulása a piaci körülmények, a felügyeleti és egyéb jóváhagyások függvénye. A stratégiai lépések várhatóan 2015 végéig nagyrészt lezárulnak. Ebben az időszakban változatlanul zajlik a lakossági ügyfelek kiszolgálása.
A Citigroup a lépést azzal indokolta, hogy azokra a piacokra kíván összpontosítani, ahol a legnagyobb mérettel és növekedési potenciállal rendelkezik. A cég Magyarország mellett Costa Ricán, Csehországban, Egyiptomban, El Salvadorban, Guamban, Guatemalában, Japánban, Nicaraguában, Panamában, Peruban és Dél-Koreában adja el lakossági üzletágát.
A Citi kivonulásának részletei még nem ismertek, azonban ilyen helyzetekben általában a bankok eladják a portfóliójukat, és a korábbi feltételek mellett egy másik bank veszi át az ügyfeleket. Akár az is előfordulhat, hogy a hitelek esetében a bank elenged valamennyi tartozást, ha az ügyfél végleg törleszteni kívánja hitelét.
Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője MTI-nek korábban a Citi lakossági üzletágánál eladásával kapcsolatban elmondta: "a fióktelep dönthet a meglevő állomány egy másik magyarországi hitelintézet, illetve hitelintézeti fióktelep részére történő átruházásáról. Állomány-átruházás esetén természetesen a hatályban lévő szerződések teljesítéséért - az átvételkor változatlan feltételekkel - az átvevő bank, fióktelep jótáll, így a betétesek vagy a hitellel rendelkezők esetében a folyamat nem jelent fennakadást, az ügyfeleknek nincs teendőjük."
Amíg a Citigroup nem talál vevőt, addig a magyar lakossági ügyfelek semmit nem vesznek észre az eladási tervből, nem változik a működés, az ügyfélszolgálat menete, beleértve a fiókokat, az internetbankot, a telefonos ügyfélszolgálatot, az ATM használatát.
Az ügyfelek lakossági bankbetétei tovább kamatoznak, a hiteleket ugyanúgy tovább kell törleszteni, a hitelkártyákat is ugyanúgy lehet használni, mint eddig, a feltételek nem változnak. Akinek hitele vagy hitelkártya tartozása van, csak akkor válthat az értékesítés lezárulta előtt bankot, ha azt kifizeti vagy újabb hitellel kiváltja.
A Citibank nem tartozik a hazai pénzpiac legjelentősebb szereplői közé, de portfóliójában sok a jól fizető lakossági ügyfél, ami értékessé teheti lakossági üzletágát a piacon.
Kivonul a Citibank lakossági üzletága Magyarországról, az ügyfeleknek még nincs teendőjük
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)