Egyre többen kelnek
útra telekocsival nyaralni Magyarországon, az interneten keresve
utastársakat az autóban a szabad férőhelyekre, az utazási költségek
csökkentése érdekében.
Az AutoHop közössége már Magyarországon is több mint 120 ezer tagú.
A
magyarországi ügyfelek a legnagyobb számban a Balaton térségét keresik
fel, az idén már 23 ezren utaztak telekocsival ide a nyáron, de
népszerűek a horvátországi városok is, közülük Split környéke a
legkedveltebb. Az AutoHop rendszerében az idei szezonban, május óta
közel 27 ezer autós hirdetett meg balatoni utat. Ez összesen 85 ezer
potenciális utashelyet jelent, ami átlagos vonat- és távolsági
buszkapacitással számolva 159 vonatot és 1682 busznyi utast tesz ki -
áll a közleményben.
A rendszeres utazók mintegy háromnegyede
havonta, 15 százaléka hetente, 10 százaléka heti több alkalommal veszi
igénybe a szolgáltatást - közölte az AutoHop az MTI érdeklődésére.
Hozzátették: az autósok között mintegy 73 százalék a rendszeresen így
utazók aránya, míg az utasoknál azok vannak többen, akik csak egyedi
utazási megoldást keresnek, és az adott pillanatban a telekocsizást
találják a legmegfelelőbb megoldásnak.
A gyorsan terjedő utazási
formát sokan nemcsak azért választják, mert ezzel akár felére csökkenhet
az utazás költsége, hanem azért is, mert sokszor gyorsabb és
kényelmesebb a tömegközlekedésnél, gyakran háztól házig tartó fuvart
jelent, és lehetőséget ad társas kapcsolatok kialakítására, emellett a
környezetet is kevésbé terheli meg - mutatott rá az AutoHop
közleményében.
A 2012-ben indult cég ma már Magyarországon kívül
Romániában, Szerbiában és Horvátországban is jelen van. Az AutoHop
statisztikái szerint havonta 21-22 ezer út valósul meg a rendszeren
keresztül, amelynek mintegy felét külföldi utak teszik ki. A
legnépszerűbb útvonalak Magyarországon belül a Balatonon kívül a
Budapestet a nagyvárosokkal összekötő utak, külföldi úti céloknál pedig
Bécs, München, Stuttgart a sorrend.
Az AutoHop.hu honlapot a The
Trust Worx Kft. üzemelteti. A cég közlése szerint jelenleg azon
dolgoznak, hogy tökéletesítsék a rendszert az igényekhez egyre jobban
alkalmazkodó szolgáltatásokkal. Amennyiben megfelelő számú felhasználó
veszi majd igénybe a honlap szolgáltatását, akkor döntenek arról, hogy
milyen üzleti modellel biztosítsák az oldal fenntartható működéséhez
szükséges bevételt - közölték.
forrás: MTI
kép: http://m.cdn.blog.hu/
Egyre többen utaznak telekocsival nyaralni
A Földbe becsapódó kisbolygó mérte 66,5 millió évvel ezelőtt az utolsó csapást a dinoszauruszokra: a legújabb bizonyítékok alapján a két esemény időben olyan közel történt egymáshoz, hogy az ok-okozati összefüggés biztosra vehető - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Az utóbbi évtizedekben élénk vita tárgya volt tudományos körökben, hogy végül is mi idézte elő a világot 160 millió éven át uraló őshüllők hirtelen eltűnését: aszteroida vagy üstökös becsapódása, hatalmas vulkánkitörések vagy drámai klímaváltozások? Hollandiai és brit egyetemek munkatársai fogtak össze a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) tudósaival, hogy a lehető legpontosabban megállapítsák a kisbolygó végzetesnek bizonyult érkezésének és a dinoszauruszok kihalásának az időpontját.
A Science című szakfolyóirat pénteki számában közzétett tanulmányuk alapján az aszteroida becsapódása 66 038 000 évvel ezelőtt következett be, tehát földtörténeti mértékkel "hibahatáron" belül van az úgynevezett kréta-tercier kihalási eseménnyel (K-T eseménnyel). A kréta és a harmadidőszak határán a fajoknak több mint a fele tűnt el a geológiai szemszögből roppant rövid időszak alatt: ez a világ különböző részein található üledékes kőzetekben rendszerint egy vékony vonalként jelenik meg.
"Egyértelműen a becsapódás adta az utolsó lökést a Földnek, hogy átbillenjen a kritikus ponton... Eredményeink alapján bizonyítani tudtuk, hogy az események párhuzamosan, nagyjából egy időben zajlottak, éppen ezért biztosra vehető, hogy az aszteroida kiváltotta robbanás jelentős szerepet játszott a dinoszauruszok eltűnésében, még ha nem is egyedül a becsapódás számlájára írható a fajok tömeges kipusztulása" - idézte a tanulmányt ismertető ScienceDaily.com hírportál Paul Renne-t, a Kaliforniai Egyetem földkortani intézetének professzorát.
Korábban még az is vitatott volt, vajon a kisbolygó becsapódása a kréta-tercier kihalási esemény előtt vagy után történt - a mostani tanulmány pontot tehet a találgatások végére.
A Renne vezette csoport három éven át végezte kutatásait. Egyrészt vulkáni hamut gyűjtöttek a montanai Hell Creek (Pokol patak) vidékéről, ahol számtalan dinoszauruszmaradványra bukkantak már: a körzetről úgy tartják, hogy az egyik legjobb fosszíliaforrás a kihalás előtti és utáni időszak tanulmányozására. A hamumintákat egy új, az eddigieknél korszerűbb radiometrikus kormeghatározási módszerrel elemezték, hogy a lehető legpontosabban behatárolhassák a dinoszauruszok kipusztulásának idejét. Hasonló eljárásnak vetették alá azokat a meteorüveg-darabokat, amelyeket Haitin találtak, és már korábban is tudták róluk, hogy az aszteroida becsapódása idejéből származnak.
A vizsgálatok alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kisbolygó érkezése és a dinoszauruszok kihalása között "szemvillanásnyi idő", alig 11 ezer év telhetett el.
A Kaliforniai Egyetem professzora mindazonáltal figyelmeztetett arra, hogy az időbeli egybeesés még nem jelenti azt, hogy a K-T eseményt kizárólag a becsapódás idézte elő, noha kétségkívül az utolsó szög volt az őshüllők koporsójában. Ok lehetett az az erőteljes vulkanikus tevékenység is, amely a kréta időszak végén az indiai Dekkán-plató (Dekkán-trapp) területén zajlott 1,5 millió éven át. A plató az egyik legnagyobb vulkanikus terület a Földön: megszilárdult bazaltfolyamrétegekből tevődik össze, amelyek együtt több mint 2000 méter vastagon fednek le egy 500 000 négyzetkilométeres területet. Előidézhették a fajok eltűnését azok a hirtelen, gyorslejáratú lehűlési időszakok is, amelyek szétszabdalták a krétakor alapvetően melegházhatású klimatikus viszonyait.
Az, hogy egy aszteroida tehető felelőssé a dinoszauruszok kipusztulásáért, először 1980-ben merült fel. A becsapódás helyszíneként a mexikói Yucatán-félszigeten felfedezett, csaknem kétszáz kilométer átmérőjű Chicxulub-krátert emlegetik. A mélyedést egy 12-15 kilométer nagyságú kisbolygó vájhatta ki, amely a hirosimai atomrobbanásnál milliárdszor nagyobb erővel ütközött a Földnek, teleszórva a légkört szilárd anyagokkal, amelyek aztán meteorüveg, kvarc és irídiumtartalmú por formájában visszahulltak a bolygóra.
A Science című szakfolyóirat pénteki számában közzétett tanulmányuk alapján az aszteroida becsapódása 66 038 000 évvel ezelőtt következett be, tehát földtörténeti mértékkel "hibahatáron" belül van az úgynevezett kréta-tercier kihalási eseménnyel (K-T eseménnyel). A kréta és a harmadidőszak határán a fajoknak több mint a fele tűnt el a geológiai szemszögből roppant rövid időszak alatt: ez a világ különböző részein található üledékes kőzetekben rendszerint egy vékony vonalként jelenik meg.
"Egyértelműen a becsapódás adta az utolsó lökést a Földnek, hogy átbillenjen a kritikus ponton... Eredményeink alapján bizonyítani tudtuk, hogy az események párhuzamosan, nagyjából egy időben zajlottak, éppen ezért biztosra vehető, hogy az aszteroida kiváltotta robbanás jelentős szerepet játszott a dinoszauruszok eltűnésében, még ha nem is egyedül a becsapódás számlájára írható a fajok tömeges kipusztulása" - idézte a tanulmányt ismertető ScienceDaily.com hírportál Paul Renne-t, a Kaliforniai Egyetem földkortani intézetének professzorát.
Korábban még az is vitatott volt, vajon a kisbolygó becsapódása a kréta-tercier kihalási esemény előtt vagy után történt - a mostani tanulmány pontot tehet a találgatások végére.
A Renne vezette csoport három éven át végezte kutatásait. Egyrészt vulkáni hamut gyűjtöttek a montanai Hell Creek (Pokol patak) vidékéről, ahol számtalan dinoszauruszmaradványra bukkantak már: a körzetről úgy tartják, hogy az egyik legjobb fosszíliaforrás a kihalás előtti és utáni időszak tanulmányozására. A hamumintákat egy új, az eddigieknél korszerűbb radiometrikus kormeghatározási módszerrel elemezték, hogy a lehető legpontosabban behatárolhassák a dinoszauruszok kipusztulásának idejét. Hasonló eljárásnak vetették alá azokat a meteorüveg-darabokat, amelyeket Haitin találtak, és már korábban is tudták róluk, hogy az aszteroida becsapódása idejéből származnak.
A vizsgálatok alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kisbolygó érkezése és a dinoszauruszok kihalása között "szemvillanásnyi idő", alig 11 ezer év telhetett el.
A Kaliforniai Egyetem professzora mindazonáltal figyelmeztetett arra, hogy az időbeli egybeesés még nem jelenti azt, hogy a K-T eseményt kizárólag a becsapódás idézte elő, noha kétségkívül az utolsó szög volt az őshüllők koporsójában. Ok lehetett az az erőteljes vulkanikus tevékenység is, amely a kréta időszak végén az indiai Dekkán-plató (Dekkán-trapp) területén zajlott 1,5 millió éven át. A plató az egyik legnagyobb vulkanikus terület a Földön: megszilárdult bazaltfolyamrétegekből tevődik össze, amelyek együtt több mint 2000 méter vastagon fednek le egy 500 000 négyzetkilométeres területet. Előidézhették a fajok eltűnését azok a hirtelen, gyorslejáratú lehűlési időszakok is, amelyek szétszabdalták a krétakor alapvetően melegházhatású klimatikus viszonyait.
Az, hogy egy aszteroida tehető felelőssé a dinoszauruszok kipusztulásáért, először 1980-ben merült fel. A becsapódás helyszíneként a mexikói Yucatán-félszigeten felfedezett, csaknem kétszáz kilométer átmérőjű Chicxulub-krátert emlegetik. A mélyedést egy 12-15 kilométer nagyságú kisbolygó vájhatta ki, amely a hirosimai atomrobbanásnál milliárdszor nagyobb erővel ütközött a Földnek, teleszórva a légkört szilárd anyagokkal, amelyek aztán meteorüveg, kvarc és irídiumtartalmú por formájában visszahulltak a bolygóra.
forrás: MTI
Kisbolygó mérte az utolsó csapást a dinoszauruszokra
Először kelt át teherhajó az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő északnyugati átjárón jégtörő hajó segítsége nélkül.
A
Fednav kanadai tengeri szállítmányozási cég MV Nunavik nevű, jég ellen
megerősített teherhajója szeptember 19-én indult az északkelet-kanadai
Nanuvik tartományban fekvő Deception-öbölből, és Kanadai északi partja
mentén haladva szeptember 30-án érkezett meg az alaszkai Barrowba -
jelentette be a Fednav.
A hajó 23 ezer tonna Kanadában bányászott
nikkelércet szállít Kínába. Az északnyugati átjárón átkelve útja 40
százalékkal rövidebb, mintha a Panama-csatorna felé vette volna az
útirányt. Üzemanyag-megtakarítása által 1430 tonnával kevesebb
üvegházhatású gázt bocsát ki útja során - idézte a Fednav közleményét a
LiveScience tudományos ismeretterjesztő hírportál.
A Japánban épült MV Nunavik képes 1,5 méter vastag jégmezőn átkelni háromcsomós (1 csomó=1852 méter/óra) sebességgel.
Az
Északi-sark olvadó jégmezői számos új tengeri útvonalat nyitottak meg a
kereskedelmi hajózás előtt a térségben az elmúlt években. Az útvonalak
lerövidítésével üzemanyagot takaríthatnak meg a cégek, és mert ez a
térség mélyebb, mint a Panama-csatorna, nagyobb terhet szállíthatnak az
egyes utakon.
Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig Oroszország
szibériai partvidéke mentén vezető hajózási útvonalon, az északkeleti
átjárón 2012-ben kelt át egy orosz tartályhajó Norvégiából Japánba.
Tavaly az északnyugati átjárón először kelt át teherhajó, de a kanadai
parti őrség jégtörőinek kíséretében haladt.
Bár idén a jég
vastagabb az északnyugati átjáró szigetei és félszigetei körül, a
Nunavik nem találkozott olyan vastag jéggel, amely akadályozta volna
haladását.
Az északnyugati átjárón való első átkelés 1845-ben
halállal végződött, Sir John Franklin angol sarkkutató két hajója a jég
fogságába került, mindenki meghalt. Kanadai kutatók a múlt hónapban
bukkantak rá Franklin szerencsétlenül járt Erebus hajójára a
Viktória-tengerszorosban.http://www.livescience.com/48105-cargo-ship-solos-northwest-passage.html
forrás: MTI
kép: http://www.livescience.com
hajó
,
közlekedés
,
óceán
Először kelt át teherszállító hajó jégtörő segítsége nélkül az északnyugati átjárón
Dzsudzsák Balázs
csapata, a Dinamo Moszkva Jurij Zsirkov 93. percben szerzett góljával
nyert a vendég PSV Eindhoven ellen a labdarúgó Európa Liga
csoportküzdelmeinek második fordulójában.
A magyar válogatott csapatkapitánya kezdőként kapott lehetőséget korábbi klubja ellen, s pályafutása ötvenedik európai kupamérkőzésén 61 percet játszott. Helyére a mérkőzést eldöntő Zsirkov állt be.
Európa Liga, csoportkör, 2. forduló:
E csoport:
Dinamo Moszkva (orosz)-PSV Eindhoven (holland) 1-0 (0-0)
később:
Estoril (portugál)-Panathinaikosz (görög) 21.05
A csoport:
Zürich (svájci)-Borussia Mönchengladbach (német) 21.05
Villarreal (spanyol)-Apollon Limasszol (ciprusi) 21.05
B csoport:
HJK Helsinki (finn)-FC Brugge (belga) 21.05
Torino (olasz)-FC Köbenhavn (dán) 21.05
C csoport:
Aszterasz Tripolisz (görög)-Partizan Beograd (szerb) 21.05
Tottenham Hotspur (angol)-Besiktas (török) 21.05
D csoport:
Astra (román)-Salzburg (osztrák) 21.05
Celtic Glasgow (skót)-Dinamo Zagreb (horvát) 21.05
F csoport:
Saint-Étienne (francia) - Dnyipro (ukrán) 21.05
Internazionale (olasz)-Karabag (azeri) 21.05
G csoport:
Feyenoord (holland)-Standard Liege (belga) 19.00
Rijeka (horvát)-Sevilla (spanyol) 19.00
H csoport:
Krasznodar (orosz)-Everton (angol) 18.00
VfL Wolfsburg (német)-Lille (francia) 19.00
I csoport:
Sparta Praha (cseh)-Young Boys (svájci) 19.00
Slovan Bratislava (szlovák)-Napoli (olasz) 19.00
J csoport:
Dinamo Kijev (ukrán)-Steaua Bucuresti (román) 19.00
Aalborg (dán)-Rio Ave (portguál) 19.00
K csoport:
Guingamp (francia)-PAOK (görög) 19.00
Dinamo Minszk (fehérorosz)-Fiorentina (olasz) 19.00
L csoport:
Lokeren (belga)-Metaliszt Harkiv (ukrán) 19.00
Trabzonspor (török)-Legia Warszawa (lengyel) 19.00
forrás: MTI
kép: www.kiskegyed.hu
Dzsudzsákék a hosszabbításban harcolták ki a győzelmet
Az ügyészség vádat
emelt az ellen a nő ellen, aki tavaly szeptemberben zavart állapotban,
egyéves kisfiával besétált a folyóba, vele együtt a víz alá merült, majd
ott a gyermekét elengedte - tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség
csütörtökön az MTI-t.
A
vádirat szerint, a vádlott 2013. szeptember 26-án a reggeli órákban
egyéves kisfiával a bölcsőde felé indult, amikor "olyan hangokat
hallott, amelyek arra ösztönözték, hogy ölje meg magát és a gyermekeit".
A nő a budai alsó rakparthoz ment, ott kivette a gyereket a
babakocsiból, majd a karjában tartva, besétált vele a Dunába, és a
parttól pár méterre a kisfiúval együtt a víz alá merült. A vádlott a
gyermeket a folyóban elengedte, ő maga pedig kijött a vízből.
A
gyermek megfulladt. A nő ellen tizennegyedik életévét be nem töltött
személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat az
ügyészség - olvasható a közleményben.
A rendőrség korábbi
közleményében azt írta: a Budapesti Rendőr-főkapitányság III. kerületi
kapitányságán jelentette be egy III. kerületben élő nő, hogy a vele egy
háztartásban élő egyéves unokája eltűnt. A nagymama elmondta, hogy
lányát, a gyermek anyját, egy fővárosi egészségügyi intézmény
pszichiátriai osztályán kezelik, de unokája nincs vele. A rendőrök
azonnal keresni kezdték a gyereket.
A kutatással párhuzamosan a
rendőrség bűnügyi bevetési osztályának nyomozói - orvosa jelenlétében -
meghallgatták a pszichiátriai osztályon visszatérően kezelt nőt. A 35
éves L. Katalin Tímea elmondta, hogy legkisebb gyermekével együtt meg
akart halni.
A nő nem tudta megjelölni a helyet, ahol a folyóba
gyalogolt, mindössze egy közeli étteremre, fás, bokros területre, közeli
panelházakra emlékezett. A rendőrök a III. kerületi Slachta Margit
rakparton, a hullámtörő kövek között találták meg a gyermek holttestét. A
nő a bűncselekmény elkövetését elismerte, a vallomástételt azonban
akkor megtagadta - írta a rendőrségi közlemény.
forrás: MTI
Duna
,
gyilkosság
,
kék-fény
,
magazin hírek
Vádat emeltek a gyermekét a Dunába ölő nővel szemben
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)