A szem bizonyos sejtjeinek megváltozása segíthet felismerni az Alzheimer-kórt - állítják amerikai kutatók állatkísérleteik eredményeire hivatkozva.

A retinahártya veszített vastagságából azoknál az egereknél, amelyek genetikai beavatkozás után Alzheimer-kórosak lettek. Mivel a retina szerves része az idegrendszernek, ezért neuronjainak pusztulása kapcsolatos lehet az Alzheimer-kóros agysejtek elhalásával - tudósított a BBC hírszolgálata az amerikai Idegtudományi Társaság konferenciáján elhangzott előadásról.

   

Scott Turner, a Georgetowni Egyetem orvosi karán működő memóriazavar-program igazgatója, a kutatás vezetője munkatársaival a retina rétegeinek vastagságát egy eddig nem vizsgált területen vette szemügyre.

   

Azt figyelték meg, hogy a retina belső és a gyűjtősejtektől kapott információt feldolgozó ganglionsejtes rétege csak az Alzheimer-kóros egereknél vékonyodott el. A ganglionsejtes réteg ezeknél az állatoknál a felére csökkent, a belső sejtréteg pedig az egyharmadára.

   

Ha a kutatás eredményei embereknél is alkalmazhatók, a tudósok azt remélik, új lehetőség nyílik a súlyos memóriavesztéssel és elbutulással járó kór korai diagnózisára. Arra gyanakodnak ugyanis, hogy a retinarétegek elvékonyodása sokkal korábban elkezdődik, mint a mentális képességek hanyatlása.

   

A tudósok abban bíznak, hogy eredményeik alapján a jövőben a szemorvosok - megfelelő eszközökkel - a rutinvizsgálat részévé tehetik az Alzherimer-kór jeleinek felismerését.

forrás: MTI

kép: orientpress.hu

Eddig 19 halálesetet hoztak összefüggésbe a General Motors gépjárműveinek hibás gyújtáskapcsolóival - jelentette ki hétfőn Ken Feinberg ügyvéd, az áldozatok kárpótlására létrehozott alap felügyelője.

Feinberghez öt hét alatt 125 halálesettel és 320 sérüléssel kapcsolatos kárpótlási igény futott be, amelyek közül az ügyvéd 31-et ítélt jogosnak. A dokumentáció mérlegelése még tart.
    

A GM-gyújtáskapcsolók hibájának következtében életüket vesztett emberek családjának egymillió dollárt fizet az alap, pótolja az áldozat halála miatt kiesett jövedelmet, az özvegyeknek és az eltartottaknak pedig 300 ezer dollárt utalnak át.
    

További négy embernek megbénult négy vagy két végtagja, kettős amputációt, agyi vagy súlyos égési sérülést szenvedett el. A sérültek 20-500 ezer dolláros kártérítést kapnak.
    

A legtöbb kárvallott huszonéves, aki az első gépkocsiját vezette. A GM korábban azt állította, hogy a gyújtáskapcsoló hibája miatt 13-an haltak meg. Az autógyártónál már egy évtizeddel ezelőtt is tudtak a hibáról, de ezt hivatalosan csak az idén februárban ismerték el. Az ügy miatt 2,6 millió autót hívtak vissza.
    

A kifizetések ügyében intézkedő Feinberg korábban a 2001. szeptember 11-i terrortámadások, a mexikói-öbölbeli olajömlés, valamint a bostoni maraton elleni terrortámadás károsultjainak és áldozatainak kárpótlási alapját felügyelte. A panaszok elbírálása független a GM-től, de az autógyár dönt arról, hogy a kártérítési program mely modellekre és problémákra terjed ki.
    

A GM ellen a 2009-ben bejelentett csődje miatt számos ügyben nem indítható felelősségre vonási eljárás. Egy szövetségi bíró most azt mérlegeli, hogy a mentesség érvényes-e a gyújtáskapcsoló esetére is. Az autógyártó egyébként 65 különböző okból az idén csaknem 30 millió járművet hívott vissza.

A dinoszauruszok kihalását okozó meteorbecsapódás kedvezett a lombhullató erdők elterjedésének bolygónkon - állítják az Arizonai Egyetem kutatói, akik eredményeiket a PLoS Biology című, szabad hozzáférésű folyóiratban ismertették.

Hatvanötmillió évvel ezelőtt egy 10 kilométer átmérőjű meteor csapódott be a Yucatán-félszigeten, világszerte óriási erejű szökőárakat, földrengéseket, vulkánkitöréseket okozva. A katasztrófa következtében - mint ez közismert - kihaltak a dinoszauruszok, amelyek átadták bolygónkon helyüket az emlősöknek. Az azonban kevésbé ismert, hogy mi történt azokkal a növényekkel, amelyekkel a dinoszauruszok táplálkoztak - olvasható a ScienceDaily hírportálon.
    

A kutatók Észak-Dakota déli részén, az úgynevezett Hell Creek-formációban fosszilizálódott növények leveleinek ezreit gyűjtötték össze. A leletek 2,2 millió éves periódusból származnak: a kréta időszak végének utolsó 1,4 millió évét, valamint a paleogén 800 ezer éves szakaszát ölelik fel. Ebben a periódusban a feltételezések szerint kipusztult a növényi fajok fele.
    

A tudósok vizsgálták a levelek tömörségét, elemezték az erezettségüket, arra keresve a választ, hogy mennyi vizet volt képes a növény "szállítani", és mennyire hatékonyan tudta hasznosítani a szén-dioxidot.
    

A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a katasztrófa megtizedelte az örökzöld virágzó növényeket, amelyek a becsapódás előtt uralták a Földet. Esetükben sokkal pusztítóbb volt a kataklizma hatása, mint a lombhullató fajtáknál.
    

Nem a turisták látogatása miatt kezdtek fakulni a világhírű Altamira-barlang őskori falfestményei, ezért korlátozottan, de továbbra is nyitva maradhat a nagyközönség előtt a barlang - derült ki a paleolitikum művészetének legismertebb lelőhelyén végzet tudományos kutatásból.

A tanulmányt készítő tudósok egy éven keresztül vizsgálták a világörökségnek nyilvánított barlang állapotát. Arra jutottak, hogy a több mint 14 ezer éves barlangrajzokat bizonyos mikroorganizmusok elszaporodása és a szén-dioxid szintjének emelkedése veszélyezteti leginkább, de a beszivárgó víz is árt a képeknek. A kutatók azt javasolták, hogy telepítsenek a barlangba szellőztető rendszert - írta pénteken az ABC című spanyol napilap.
    

Az Altamira-barlangot tizenhárom éve zárták be a festmények rohamos pusztulása miatt, és épp a kutatást segítendő nyitották meg részlegesen a látogatók előtt februárban, szigorú feltételek mellett. A barlangot hetente egyszer egy ötfős csoport keresheti fel, amelynek tagjait az Altamira Múzeum látogatói közül sorsolják ki. A szerencsés turisták kizárólag speciális overállban és maszkban léphetnek a barlangba, ahol mindössze 37 percig tartózkodhatnak vezető kíséretében.
    

A szakemberek szerint az emberi jelenlét ebben a formában alig befolyásolja a barlang környezeti viszonyait. Korábban azt feltételezték, hogy a turisták miatt nő meg a hőmérséklet és a relatív páratartalom odabent, és ez teszi tönkre az alkotásokat.
    

A vizsgálatok bizonyították azt is, hogy az Altamira-barlang teljes bezárása nem állítaná meg a falfestmények pusztulási folyamatát. Ezért a jelenlegi feltételek mellett továbbra is látogatható lesz, ám egyelőre csak 2015 februárjáig. A tervek szerint akkor döntenek majd arról, hogy hosszú távon folytatódhatnak-e, és ha igen, miként ezek a látogatások.
    

A falfestményeiről híres barlangra 1868-ban egy vadász talált rá véletlenül. A paleolitikum (őskőkor) művészetének legismertebb lelőhelye az észak-spanyolországi Santandertől 30 kilométerre nyugatra fekszik. A 280 méter hosszú, több teremből, folyosóból álló mészkőbarlangban 1879-ben az ásatást vezető Marcelino de Sautuola kislánya fedezte fel a mennyezeten az ősember festményeit. Valódiságukat csak 20 évvel később ismerték el, amikor Franciaországban is találtak hasonló barlangfestményeket.
    

A freskók az úgynevezett magdaléni kultúra idején, Kr. e. 13 500 körül készülhettek. A barlang sötétszürke sziklafalát, mennyezetét jégkorvégi állatok, bölény-, vaddisznó-, vadló- és szarvasábrázolások díszítik. Összesen 600 festmény és 1500 karcolat található a barlangban, amelyet az UNESCO 1985-ben nyilvánított a világörökség részévé.
     

Egyre több lengyel támogatná a sorkatonai szolgálat visszaállítását - derül ki a Lengyel Statisztikai Hivatal (CBOS) kedden közzétett adataiból, a nemzetvédelmi minisztérium azonban nem tervezi a sorkötelezettség újbóli bevezetését.

    

A lengyelek 47 százaléka tartja elegendőnek a csak hivatásos katonákból álló hadsereget. Így 7 százalékkal csökkent a sorkatonai szolgálatot ellenzők száma 2008-hoz képest, amikor megszüntették a katonai szolgálat kötelező jellegét.     

Ugyanakkor megnőtt a sorkatonai szolgálat határozott támogatóinak a száma. A megkérdezettek 34 százaléka (2008-ban még csak 26 százalék tartozott ehhez a csoporthoz) úgy vélekedik, hogy a hadsereg nagyrészt hivatásos katonákból álljon, de legyenek sorkatonák is. További 11 százalék alapvetően sorkatonaságra épülő hadsereget szeretne, ez két százalékos növekedést jelent a korábbi kimutatás szerint.     

Az augusztus második felében végzett felmérés eredményét a Gazeta Wyborcza című napilap a kelet-ukrajnai harcok súlyosbodásával hozta kapcsolatba.     

A napilap Jacek Sontát, a nemzetvédelmi minisztérium szóvívőjét is megszólaltatta, aki szerint a katonai kiképzettség minősége szempontjából azonban nem kívánatos a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása.     

A lengyel hadsereg jelenleg mintegy 100 ezer katonából, valamint 20 ezernyi önkéntes tartalékosból áll. 

szerző: ismeretlen