Csütörtökön a második fordulóval folytatódnak a labdarúgó Európa Liga csoportküzdelmei.
 |
| forrás: MTI - kép: nb1.hu |
A magyar érdekeltségű csapatok közül a Gulácsi Pétert foglalkoztató Salzburg a dán Esbjerg vendége lesz, míg a Köteles Lászlóval felálló Genk a svájci Thunt fogadja.
Európa Liga, csoportkör, 2. forduló:
A csoport:
Kubany (orosz)-Valencia (spanyol) 18.00
Swansea City (angol)-St. Gallen (svájci) 21.05
B csoport:
Ludogorec (bolgár)-Dinamo Zagreb (horvát) 21.05
Csornomorec Odessza (ukrán)-PSV Eindhoven (holland) 21.05
C csoport:
Esbjerg (dán)-Salzburg (osztrák) 21.05
Elfsborg (svéd)-Standard Liege (belga) 21.05
D csoport:
Rubin Kazany (orosz)-Zulte Waregem (svájci) 18.00
Wigan Athletic (angol)-Maribor (szlovén) 21.05
E csoport:
Dynipro (ukrán)-Fiorentina (olasz) 21.05
Pacos Ferreira (portugál)-Pandurii (román) 21.05
F csoport:
APOEL (ciprusi)-Eintracht Frankfurt (német) 21.05
Girondins Bordeaux (francia) - Makkabi Tel-Aviv (izrali) 21.05
G csoport:
Rapid Wien (osztrák)-Dinamo Kijev (ukrán) 19.00
Genk (belga)-Thun (svájci) 19.00
H csoport:
Sevilla (spanyol)-SC Freiburg (német) 19.00
Slovan Liberec (cseh)-Estoril (portugál) 19.00
I csoport:
Rijeka (horvát)-Real Betis (spanyol) 19.00
Olympique Lyon (francia)-Guimaraes (portugál) 19.00
J csoport:
Legia Warszava (lengyel)-Apollon Limasszol (ciprusi) 19.00
Trabzonspor (török)-Lazio (olasz) 19.00
K csoport:
Anzsi Mahacskala (orosz)-Tottenham Hotspur (angol) 18.00
Tromsö (norvég)-Sheriff Tiraspol (moldovai) 19.00
L csoport:
Sahtyor Karagandi (kazah)-Makkabi Haifa (izraeli) 18.00
AZ Alkmaar (holland)-PAOK (görög) 19.00
Európa Liga - A csütörtöki program
Örmények, törökök, kurdok - Az 1915-ös örmény katasztrófa és a mai Törökország címmel jelent meg Flesch István újságírónak, a Magyar Távirati Iroda nyugalmazott munkatársának, volt külpolitikai főszerkesztőjének Törökországgal foglalkozó negyedik könyve a Corvina Kiadó gondozásában.
 |
| forrás: MTI |
Kúnos László, a Corvina Kiadó igazgatója a könyv keddi budapesti bemutatóján elmondta, Flesch István azok közé a szerzők közé tartozik, akiknek sokkal nagyobb a tudása, mint amennyi általában az adott témában egy könyvbe belefér, így mostani munkáját is szinte a nyomdába adás pillanatáig egészítette ki újabb és újabb adatokkal a szerző.
A könyvet bemutató Fodor Gábor turkológus-történész elmondta, hogy az írás alapvetően az örménykérdést tárgyalja. Mint folytatta, az 1850-60-as évektől az 1915-1916-os úgynevezett kitelepítési törvények végrehajtásáig tartó 40-50 év, amely az Oszmán Birodalomban élő örmény kisebbség nemzeti mozgalmait takarja, szomorú véget ért és ez a vég a mai napig komoly viták tárgyát képezi. A szakember rámutatott, hogy olyan történelmi eseményről van szó, amelynek a mai napig van egy török és egy örmény interpretációja.
Flesch István az MTI kérdésére elmondta, hogy az örménykérdés már a Kemál Atatürk pályájával foglalkozó Atatürk és kora című 2004-es kötetében is téma volt, ám abban mindössze egyetlen fejezetet szentelt az örmény tragédiának, amellyel most egy egész könyvön keresztül foglalkozott.
Mint hozzátette, egy török történészprofesszornál bukkant rá arra a gondolatra, amely szerint az ifjútörök csoport akkor még illegális része logikus módon találta meg Atatürkben azt a személyt, akit mozgalma élére akart állítani, mert Atatürk az örménykérdés tekintetében teljesen tiszta volt, soha nem vérezte be a kezét. Flesch szerint amikor az örménymészárlások folytak az ország keleti és más részein, Atatürk éppen az ország nyugati felében harcolt az angolok, új-zélandiak, ausztrálok és franciák ellen, és később sem találtak nála olyan gondolatot, amelyben egyetértését nyilvánította volna ki azzal, ami az örményekkel történt.
A szerző rámutatott, a korábbi évtizedekhez képest ma az az igazi különbség, hogy míg a török kormány igazából nem változtatott azon az alapvető véleményén, hogy nem lehet népirtásnak nevezni a történteket, mert tulajdonképpen polgárháború dúlt és mindkét fél nagy veszteségeket szenvedett, addig a török civil társadalom legalább egy évtizede megemlékezik az örmény népirtás emléknapjáról (április 24). A rendőrség eleinte közbelépett az ilyen alkalmakkor, ám most már engedi ezek megtartását. Mint hozzátette, a tudomány szintjén pedig már nemzetközi konferenciákat is szerveznek az örménykérdésről Törökország különböző pontjain.
Fodor Gábor hangsúlyozta, a szerzőnek úttörő jelentőségű munkája van abban, hogy feldolgozta az 1920-as évektől kezdve napjainkig tartó korszakot és bevezette annak szakmai szókincsét a magyar közéletbe. Az örménykérdés mellett a könyvben terítékre kerül a Törökország jelenét és elmúlt húsz évét nagyban befolyásoló kurdkérdés és olyan török belpolitikai események, amelyek nélkül nem érthető meg az az álláspont, amelyet a török politikacsinálók fogalmaznak meg manapság - mutatott rá a turkológus.
A könyvben a 2000-es évek vége felé meggyilkolt örmény származású, magát töröknek valló újságíró, Hrant Dink alakja is gyakran visszatér. A szerző elmondta, a török-örmény megbékélésért sokat tevő újságíró mindig is a történelem tisztázása mellett emelte fel a hangját, és ennek egyik legfontosabb eszközeként a közoktatást nevezte meg.
Az örménykérdéssel foglalkozik Flesch István újságíró legújabb könyve
Magyarországon első alkalommal tartják meg október 11-től, jövő péntektől az Oktoberfest sörfesztivált. Az ingyenesen látogatható sörünnepen több mint száz féle hazai és külföldi sör, valamint gasztronómiai standok várják az érdeklődőket a fővárosi Kopaszi-gáton.
A kínálatban 18 százalékos elixír, banános, keserű csokis, fekete és indiai sör is szerepel. A fesztiválon a magyar kézműves sörfőzdék felhozatala mellett nemzetközi manufaktúrák is kiállítják termékeiket, de egyebek mellett lesz pubok utcája, borudvar, pálinkaterasz és világkonyha is.
Az esemény fő helyszínének számító kultúra főutcájában magyarországi és nemzetiségi színházak, művészeti társulatok, könyvkiadók és kézművesek is jelen lesznek, a kicsiket pedig mesesarok várja - közölték az esemény szervezői az MTI-vel.
A rendezvényen emellett lesz sörivó- és főzőverseny, amelyre bármilyen, sör hozzáadásával készült bográcsos étellel lehet nevezni.
A programsort a müncheni Oktoberfest hagyományaihoz híven mezőgazdasági vásár is gazdagítja, valamint felbukkannak olyan érdekességek is, mint például a forró sörkoktélokat árusító koktélautó, a libazsírkoktélos pult vagy az Air Emotion, amelynek segítségével madártávlatból is megtekinthető a fesztivál.
Az esemény helyszínére az Erzsébet térről indulnak ingyenes buszjáratok, a résztvevők egy pikoló sört is kapnak ajándékba.
Napjainkban évi mintegy hatmillió vendég átlagosan 60 millió liter sört fogyaszt el a müncheni anyarendezvényen, amelynek mintájára Európán kívül már Washingtonban és Sydneyben is minden évben rendeznek fesztivált.
 |
forrás: MTI
kép: foodandwine.hu
|
Az esemény fő helyszínének számító kultúra főutcájában magyarországi és nemzetiségi színházak, művészeti társulatok, könyvkiadók és kézművesek is jelen lesznek, a kicsiket pedig mesesarok várja - közölték az esemény szervezői az MTI-vel.
A rendezvényen emellett lesz sörivó- és főzőverseny, amelyre bármilyen, sör hozzáadásával készült bográcsos étellel lehet nevezni.
A programsort a müncheni Oktoberfest hagyományaihoz híven mezőgazdasági vásár is gazdagítja, valamint felbukkannak olyan érdekességek is, mint például a forró sörkoktélokat árusító koktélautó, a libazsírkoktélos pult vagy az Air Emotion, amelynek segítségével madártávlatból is megtekinthető a fesztivál.
Az esemény helyszínére az Erzsébet térről indulnak ingyenes buszjáratok, a résztvevők egy pikoló sört is kapnak ajándékba.
Napjainkban évi mintegy hatmillió vendég átlagosan 60 millió liter sört fogyaszt el a müncheni anyarendezvényen, amelynek mintájára Európán kívül már Washingtonban és Sydneyben is minden évben rendeznek fesztivált.
Több mint száz féle sörrel nyit az első magyar Oktoberfes
Október elsejétől a jegybank látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) eddigi fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit.
 |
forrás: MTI
kép: tozsdeforum.hu
|
Az Országgyűlés szeptember 16-án elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a PSZÁF-ot, az utóbbi megszüntetésével.
Az összevonás következményeként a nemzeti bankon belül létrejön a Pénzügyi Stabilitási Tanács, amely legalább három-, legfeljebb tíztagú testület, vezetője pedig az MNB elnöke lesz. A tanács feladata egyebek mellett az, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében figyelemmel kísérje a rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását, számba vegye és elemezze a pénzügyi közvetítőrendszert veszélyeztető kockázati tényezőket, valamint nyomon kövesse a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket. A jegybank igazgatósága a jövőben felelős lesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghozott döntések végrehajtásának irányításáért is.
Október 1-jén hatályukat vesztik a PSZÁF elnökének az előző napon még hatályban lévő rendeletei az MNB-ről szóló törvénnyel összefüggő ágazati jogszabályokat módosító, s az Országgyűlés által szeptember 23-án elfogadott törvény szerint. Ezen törvény alapján Matolcsy György, az MNB elnöke a pénzügyi piacok folyamatos biztonságos működésének fenntartása érdekében rendeletet bocsát ki. Így 2013. október 1-jétől a hatályukat vesztő PSZÁF-rendeletekben foglalt kötelezettségeket - így többek között az adatszolgáltatásokat, bejelentéseket - a pénzügyi szervezeteknek december 31-ig az MNB-nek kell teljesíteni, változatlan tartalommal, formában, módon és határidőkkel.
A felügyeleti díjat a jövőben az MNB-nek kell fizetniük a pénzügyi szolgáltatóknak, a díj fizetésére szolgáló bankszámlaszám változik, egyebekben a kapcsolattartásra és egyéb elérhetőségekre vonatkozó adatok nem módosulnak. A továbbalkalmazási rendelet szerint a korábbi felügyeleti rendeletekben a PSZÁF-ra való hivatkozásokat az MNB-re való utalásként, a felügyeletről vagy az MNB-ről szóló korábbi törvényeket pedig az MNB-ről szóló új törvényként kell értelmezni. Az MNB az ősz folyamán megkezdi a korábbi, hatályon kívül helyezett PSZÁF rendeletek tartalmi felülvizsgálatát, s azokat 2014. januári hatállyal MNB rendeletekként fogja kibocsátani.
A PSZÁF elnökét szeptember 30-ával - a miniszterelnök előterjesztésére - a köztársasági elnök menti fel. Az alelnök és a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnökének megbízatásának megszűnését a PSZÁF elnöke állapítja meg. Arról is döntöttek, hogy a PSZÁF elnökének, alelnökének és a PBT elnökének a felmentési időre és a végkielégítésre járó - összesen egyévnyi - jövedelmük után csak egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetniük. Ugyanakkor féléves munkavállalási moratórium vonatkozik rájuk.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter indoklása szerint az integráció alapvető feltétele annak, hogy biztosított legyen a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető rendszerkockázati tényezők nyomon követése és ellenőrzése. A PSZÁF feladatainak MNB-be integrálásával szélesebb eszköztár áll a jegybank rendelkezésére az egyedi vagy rendszerszintű pénzügyi válsághelyzetek megelőzése, továbbá a már bekövetkezett válsághelyzetek gyors és eredményes megoldása érdekében - hangsúlyozta korábban Varga Mihály.
Az új integrált magyar felügyeleti keretrendszerről közzétett véleményében az Európai Központi Bank (EKB) üdvözölte a PSZÁF és a jegybank integrációját. A frankfurti pénzintézet szerint ez az intézményi felépítés fokozza az MNB hozzájárulását a pénzügyi stabilitás megóvásához, a rendszerszintű kockázatok megelőzéséhez, illetve kezeléséhez.
Jogszabályváltozások - A jegybankhoz kerül a pénzpiaci felügyelet
Egy hétfőn este közzétett közvélemény-kutatás szerint Romániában ugyanannyian tartják jónak, mint rossznak a román-magyar viszonyt.
 |
forrás: MTI
kép: pannonrtv.com
|
A bukaresti román-magyar labdarúgó-mérkőzés után, szeptember 10. és 17. között 1050 ember megkérdezésével készített, háromszázalékos hibahatárú felmérést az Adevarul című napilap felkérésére végezte el az INSCOP Research közvélemény-kutató intézet. A lap internetes oldalán foglalta össze a felmérés eredményeit.
A megkérdezettek 29,2 százaléka tartotta jónak, 29,1 százaléka rossznak a román-magyar viszonyt, 37,3 százalék pedig a "sem jó, sem rossz" válasszal írta le a kapcsolatokat. Amint a kutatásból kiderült, a vélekedésnek történelmi háttere is van. A megkérdezettek 59,7 százaléka látta úgy, hogy az idők során rossz volt a két nép kapcsolata, csak 27,2 százalék látta jónak a múltbeli viszonyt.
Arra a kérdésre azonban, hogy milyen tényezők befolyásolják a két nép kapcsolatait, a válaszadóknak csak 27,3 százaléka utalt a történelmi nézeteltérésekre, 43 százalékuk a román és magyar politikusok szavazatszerzési szándékkal elkövetett provokációit, 18,6 százalékuk pedig a sajtó túlzásait okolta.
A felmérés szerint a romániai többség elutasítja a székely zászló használatát. A megkérdezettek 54,9 százaléka vélte úgy, hogy nem kellene megengedni a székely zászló használatát, és csak 6,1 százalékuk tenné ezt lehetővé bármilyen körülmények között. A válaszadók 18,2 százaléka csak a román zászlóval együtt engedné meg a székely zászló kitűzését, 11,8 százaléka pedig csak a középületeken nem látná szívesen az aranysávos kék lobogót.
A kutatásból kiderül, hogy azok a válaszadók, akik ismernek magyar nemzetiségű embereket, lényegesen nagyobb arányban vélik jónak a kapcsolatokat.
Remus Stefureac, a kutatást végző intézet igazgatója jó osztályzatot adott a felmérés alapján az 1989 utáni romániai politikai "osztálynak". Hozzátette, hogy a "máig is ködös" 1990-es marosvásárhelyi fekete márciust leszámítva Romániában nem mérgesedett el úgy az etnikumközi viszony, mint például a volt Jugoszlávia területén.
Romániában ugyanannyian tartják jónak, mint rossznak a román-magyar viszonyt
Elfogatóparancsot adott ki a bíróság a rágalmazással vádolt Dániel Péter ügyvéd ellen, aki nem jelent meg perének legutóbbi tárgyalásán - értesült az MTI Hírcentrum.
 |
forrás: MTI
kép: infogyor.hu
|
Az M1 hétfő esti Híradójában elhangzott: az alaptörvény elleni akcióiról és a Horthy-szobor megrongálásáról ismertté vált jogász ellen azután indult büntetőeljárás, hogy az egyik közösségi oldalon becsmérlő megjegyzéseket tett Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselőre.
Dániel Péter ellen rágalmazás miatt magánvádas eljárás folyik a III. kerületi bíróságon, amiért két éve az interneten becsmérlő kifejezéseket tett Wittner Máriára. Dániel Péter már a per kezdetén hangoztatta, hogy az eljárást üldöztetésnek tekinti, ezért nem biztos, hogy megvárja a végét - közölte a hírműsor.
Mivel a legutóbbi tárgyaláson idézés ellenére nem jelent meg, elfogatóparancsot adtak ki ellene - ismertette a hírműsor.
Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője azt mondta a Híradóban: a bíróság a rendőrség segítségét kérte, amely ellenőrizte a vádlott ismert lakóhelyét és tartózkodási helyét. Itt azt a tájékoztatást kapták, hogy a vádlott nem tartózkodik a lakóhelyén. Ezért a bíróság elfogatóparancsot bocsátott ki a vádlottal szemben.
Dániel Péter 2010-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy közhivatalokban megrongálta a nemzeti együttműködés kifüggesztett nyilatkozatát, később pedig az alaptörvényt, majd tavaly májusban festékkel kente össze a Kerekiben felállított Horthy-szobrot. Dániel Péter korábban azt hangoztatta, hogy itthon üldözik, ezért ki fog vándorolni. Egy, az internetre vasárnap feltöltött kép tanúsága szerint Izraelben várja az ellene indult büntetőeljárás végét - hangzott el a hírműsorban.
Elfogatóparancsot adtak ki Dániel Péter ellen
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)