Holly Peers

Emelte bruttó 4-4 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt.

   


Az emeléssel a benzin átlagára 343-344 forintra, a gázolajé 352-353 forintra nőtt.
   
A gázolaj ára legutóbb szerdán változott, bruttó 3 forinttal nőtt, a 95-ös benziné nem változott.
   
A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
   
Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

forrás: MTI

Emelkedett az üzemanyagok ára

A világbajnoki pontversenyben vezető Nico Rosberg, a Mercedes német pilótája volt a leggyorsabb a Forma-1-es Japán Nagydíj pénteki második szabadedzésén.

    


Az első gyakorlást is megnyerő 31 éves versenyző mögött a korábbi szabadedzésen is második, vb-címvédő csapattársa, Lewis Hamilton végzett, míg a harmadik köridőt Kimi Räikkönen, a Ferrari finn pilótája érte el.

A pénteki edzések alapján úgy tűnik, a Mercedes versenyzői egy körön utolérhetetlenek, de a hosszabb etapokon, azaz a verseny során a Red Bullok és a Ferrarik is közelebb férkőzhetnek hozzájuk.

Eredmények, 2. szabadedzés (élcsoport, az espnf1.com alapján):

1. Nico Rosberg (német, Mercedes) 1:32.250 perc
2. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) 1:32.322
3. Kimi Räikkönen (finn, Ferrari) 1:32.573
4. Max Verstappen (holland, Red Bull) 1:33.061
5. Sebastian Vettel (német, Ferrari) 1:33.103
6. Sergio Perez (mexikói, Force India) 1:33.570

    korábban:

1. szabadedzés:

1. Rosberg 1:32.431 perc
2. Hamilton 1:32.646
3. Vettel 1:33.525
4. Räikkönen 1:33.817
5. Daniel Ricciardo (ausztrál, Red Bull) 1:34.112
6. Verstappen 1:34.379

    A további program:

szombat:
3. szabadedzés 5.00
időmérő edzés 8.00

vasárnap:
futam 7.00

forrás: MTI

Japán Nagydíj - Rosberg nyerte a második szabadedzést is

Az edzőket is képezni és továbbképezni kell - mondta Schmitt Pál a Magyar Edzők Társasága "Olimpiai értékelés és vitafórum" című rendezvényén csütörtökön. 

   


A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tiszteletbeli elnöke, a NOB magyar tagja szerint az edzők "aranyat tojó tyúkok", akiket minden körülmények között meg kell védeni. Egyértelműen sikeresnek minősítette a magyar sport olimpiai szereplését, mert a hatalmas versengésben is képes volt 21 sportágban megszerezni a részvétel jogát - derül ki a jochapress.hu tudósításából. Azt is nyomatékosította, hogy minden edző köteles igénybe venni a szaktudományok nyújtotta segítséget. Példaként említette Kulcsár Győzőt, aki 68 évesen is képes volt beülni a TF-en a hallgatók közé egy minősítés megszerzéséért.
   
"Ma, 76 évesen pedig elfogadja a tudományok kínálta segítségeket, így tett Szász Emese felkészítése során is" - hangsúlyozta Schmitt Pál utalva az első riói magyar aranyérmesre.
   
Hozzátette: a fiatal és idősebb edzőknek együtt kell dolgozniuk a tudományos ismeretek felhasználásával. Az élversenyzők ma már az emberi teljesítőképesség felső határát közelítik, a sikerekhez elengedhetetlenül szükség van a csapatmunkára. A nagy mágusok ideje végérvényesen lejárt - emelte ki.
   
Schmitt Pál kényes kérdésként említette az edzők "csereberéjét", a magyar vagy külföldi edzőt alkalmazzunk témáját is, majd szembeállította néhány sportág ígéretét és az elért eredményeiket.
Beszélt a magyar sportba 2013 óta beáramlott 24 milliárd forintról is, hozzátéve, hogy három év alatt nem lehet csodát tenni, meg kell várni ennek a finanszírozásnak a gyümölcsét. Végül visszatért a legfontosabbnak tartott témájához, az edzőkérdéshez.
   
"Arccal az edzők felé! Az edző a siker letéteményese. Az edzőt képeznünk és továbbképeznünk kell, anyagilag meg kell becsülnünk és példaképül kell állítanunk őket a versenyzők elé. Ez nagyon szép és felelősségteljes feladat. Ehhez kívánok sok sikert!" - zárta beszédét.
    
A vitaindítót követően Szabó Bence, a MOB főtitkára felvezette kollégája, Fábián László szakmai igazgató elemzését. Fábián grafikonok és számhalmazok sokaságát vonultatta fel, de hangsúlyozta: a végleges értékelés még nem készülhetett el, mert a szeptember 30-i határidő ellenére számos szakszövetség még nem adta le önértékelő zárójelentését.
   
A Testnevelési Egyetem rektora, Mocsai Lajos hozzászólalásában elmondta: a tudományos alapossággal végzendő edzői csapatmunka elengedhetetlen. Mellette Kovács Tamás, korábbi MOB szakmai igazgató és Medvegy Iván, a MOB nyugdíjas főmunkatársa ismertette elemzéseit. A szép számú hallgatóság soraiban ott ült többek között a háromszoros olimpiai bajnok Storcz Botond, valamint a legeredményesebb magyar kajakedző, Fábiánné Rozsnyói Katalin és a világbajnok, olimpiai bronzérmes úszó, jelenlegi szövetségi kapitány, Hargitay András is.

forrás: MTI

Rio 2016 - Schmitt: a nagy mágusok ideje lejárt

Mégsem volt annyira pusztító a mintegy 252 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász kor határán bekövetkezett nagy kihalásnak nevezett esemény, amelyről úgy tartják, hogy a tengeri fajok 96 százalékának a kipusztulásához vezetett - állítja Steven Stanley, a Hawaii Egyetem paleontológusa és evolúciós biológusa.

   


Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmányában a szakember kifejti, hogy valójában a tengeri fajok "mindössze" nagyjából 81 százaléka pusztult ki a nagy kihaláskor és a további veszteségek az úgynevezett háttérkihalások számlájára írhatók - írta a phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
   
A perm-triász kihalási esemény nagyjából 60 ezer évig tartott: ezt tartják a földtörténetben ismert legsúlyosabb kihalásnak. Korábbi kutatások szerint ezen időszakban szokatlanul sok volt a vulkanikus tevékenység és feltehetőleg számos nagy méretű aszteroida csapódott a Földbe.
   
Mindez a bolygó melegedéséhez és az óceán savasodásának felerősödéséhez vezetett. Az élhetetlen körülmények a becslések szerint a tengeri fajok 96, a szárazföldi gerinces fajok 70 százalékának a kipusztulásához vezettek.
   
Stanley szerint azonban a helyzet nem volt annyira súlyos, hogy csaknem az összes tengeri faj kihalását eredményezze. A szakember szerint a korszakra vonatkozó becslések többsége nem különíti el a háttérkihalásokat, amelyek a tömeges kihalások közötti időszakokban mennek végbe, amikor egy faj olyan kihívással találja magát szemben, amelyet nem tud leküzdeni: ez lehet ez egy új ragadozó felbukkanása vagy a víz elérhetőségében bekövetkező változás.
   
Stanley megnézte, hogy a földtörténet ismert tömeges kihalásai közötti időszakokban mennyi faj pusztult ki és arra jutott, hogy minél hosszabb idő telt el két kihalási esemény között, annál magasabb volt a háttérkihalások száma.
   
Az adatok alapján végül arra a megállapításra jutott, hogy azoknak a fajoknak a nagy része, amelyekről úgy tartják, hogy a perm-triász kihalási esemény idején tűntek el a Föld színéről, valójában már korábban kipusztultak vagy eleve kihalásra voltak ítélve az esemény idején.
   
Stanley ezeknek a fajoknak a levonásával jutott a 81 százalékra, amely - mint fogalmazott - még mindig jelentős kihalási arány ugyan, de mégsem annyira végzetes, mint azt eddig gondolták a tudósok.
   
Az eredmények továbbá azt sugallják, hogy a tengeri élővilágban 90 rend és 220 család élte túl a nagy kihalást. A kutató szerint a kipusztuláshoz vezető tényezők néhány rend és osztály számára leküzdhetetlennek, másoknak átvészelhetőnek bizonyultak, ez pedig aránytalanságokat eredményezett a kihalásukban. Néhány közülük valószínűleg addig nem állt közel a kihaláshoz.

forrás: MTI

Mégsem volt annyira pusztító a 252 millió évvel ezelőtti nagy kihalás egy kutató szerint

A San Gimignano-i siker után Pármában is bemutatkozik a Magyar Nemzeti Múzeum Robert Capa in Italia című kiállítása - közölte az intézmény az MTI-vel pénteken.

 


A közlemény szerint a csaknem nyolcan fotográfiát bemutató tárlat a város központjában található Palazzo Pigoriniben látogatható péntektől. A fotóriporter 1943-1944-ben háromszor is partra szállt a szövetséges haderőt követve az olasz partokon (Szicíliában, Salernoban és Anzionál), és közelről, művészi erővel dokumentálta mind a kiskatonák, mind a civilek szenvedéseit, kis örömeiket és napi életüket a frontvonalban.
   
Capa szicíliai offenzívát megörökítő tudósítása, a Nápoly megpróbáltatásait megmutató képek és a Cassino melletti megtorpanás megrázó ábrázolása a LIFE, az Illustrated, a Collier's hasábjain jutott az olvasók tízmillióihoz. A Nemzeti Múzeum kiállítását korabeli magazinok is kísérik, rámutatva, hogy a képek eredetileg nem galériák falára készültek, hanem a közvélemény tájékoztatására.
   
A kiállítás létrejöttét a Nemzeti Múzeum és az olasz Alinari Alapítvány együttműködése alapozta meg, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) is támogat. Az előkészítésbe a pármai Lyons Club és a bolognai olasz-magyar baráti társaság is bekapcsolódott. A Capa Mestersorozat III. 937 fotográfiáját, amelynek mintegy tizede készült Olaszországban, 2009 elején vásárolta meg a Nemzeti Múzeum.
   
Az olasz és angol nyelvű katalógussal kísért tárlatot Párma kulturális bizottságának elnöke, az Alinari Alapítvány vezetője és Miliczki Erzsébet bolognai tiszteletbeli magyar konzul közösen nyitja meg. Az eseményen a kiállítás kurátorával, Lengyel Beatrixszal Luigi Tomassini, a bolognai egyetem professzora tart tárlatvezetést - olvasható a közleményben, amely szerint a San Gimignano-i kiállítást mintegy 50 ezren látták.

forrás: MTI

Pármában is bemutatkozik a Nemzeti Múzeum Robert Capa-kiállítása

Társasháztakarítás