Anand Prakash, az indiai Flipkart e-kereskedelmi portál kiberbiztonsági kutatója a Facebook elfelejtett jelszó újraállítási procedúrájában bukkant egy biztonsági résre.

Az ismeret birtokában a Facebook 1,1 milliárd felhasználója bármelyikének a fiókját fel lehetett volna törni.
  
Az indiai programozó szakember még aznap értesítette a Facebookot a biztonsági résről, amikor rábukkant. A Facebook 15 ezer dollárral jutalmazta a felfedezést.

Alex Stamos, a Facebook biztonsági igazgatója külön Twitter üzenetben gratulált neki a felfedezéséért. "Great bug, Anand. Enjoy the $15K" - írta.
  
A Facebook szóvivője Threatpost hírportálnak elmondta, hogy a felfedezett hibát órákon belül kijavították és a kifizetett jutalom kiemelkedően magasnak számít a Facebook biztonsági rések felfedezését jutalmazó nyilvános "Bug Bounty" programjában. Ennél magasabb összeget csak nagyon kevesen kaptak.
  
Ez volt egyébként az indiai szakember kilencvenedik szoftverjavítása a Facebooknál.

Hozzávalók:

Toastkenyér Szelet kenyerenként

- Egy tojás
- Vaj
- Olvadós sajt
- Só

Elkészítése:

A kenyér közepét kiszúrtam egy pogácsaszaggatóval.

A serpenyőben vajat hevítettem.

Beletettem a kenyeret, kicsit megpirítottam, beleütöttem a lyukba a tojást, és megsóztam.

Pár perc sütés után sütőlapáttal alányúltam és megfordítottam, és ezt a felét is megsóztam.

Ha valaki lágyabban szereti, hamarabb fordítsa meg, de ilyenkor fürgének kell lenni, mert a tojás kifolyik!
Cserében feltunkolhatjuk a sárgáját, mikor elvágjuk a kenyeret.

További néhány perc után megpakoltam a tetejét sajttal, és fedővel leborítva ráolvasztottam azt.

Hárommal dugig laktam.

forrás: http://blogkocsma.blog.hu

forrás: https://www.facebook.com/pages/Sandra-Bullock/1577818295802974?fref=ts

   
A magyar válogatott szövetségi kapitánya - egyben az MLSZ sportigazgatója - ezt az M1 aktuális csatornának adott hétfői interjújában mondta el.
   
A német szakember megjegyezte, hazájában ezt a rendszert már eredményesen alkalmazták, igaz, körülbelül tíz évbe telt, mire "beért". Ugyanakkor hozzátette, egyáltalán nem biztos, hogy Magyarországnak is tíz évre lenne szüksége ezen a téren.
   
Bernd Storck hangsúlyozta, már átadták a központokban dolgozó öttagú stábok tagjainak azt a tudást, amely kulcsfontosságú az eredményes munkához. A megyék részére részletesen kidolgozott edzésprogramot állítottak össze.

A központok így ugyanazon irányelvek mentén képzik a játékosokat, minden helyszínen ugyanazt az edzésmunkát elvégezve és ugyanazokat a követelményeket szem előtt tartva. A program megyei szinten zajlik, Budapesten és Pest megyében két-két, a többi megyében egy-egy tehetségközpont alakult meg.
   
A program keretében május végétől regionális tornákat rendeznek a megyei csapatok számára, később regionális válogatottak alakulnak ki, amelyek tagjai rendszeresen együtt készülnek majd Telkiben a szövetségi edzők irányításával.

   
A 29 éves csatár Facebook-oldalán számolt be arról, hogy megsérült. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi történt a futballistával, aki szombaton a horvátok elleni 1-1-re végződött felkészülési mérkőzésen kezdőként kapott lehetőséget.
   
"A horvátok elleni mérkőzésünk megmutatta, hogy egységben az erő. Nagyon örülök a sikernek, ám egy sérülés beárnyékolja ezt. Sajnos négy-öt hét kihagyás vár rám.

Minden erőmmel azon leszek, hogy mihamarabb felépüljek és ott lehessek az Eb-n" - írta Priskin.

   
A szövetségi igazságügyi minisztérium bejelentése szerint sikerült hozzáférni a telefonban tárolt adatokhoz, ezért a minisztérium visszavonta azt a keresetét, amelyben azt kérte, a bíróság kötelezze az Apple illetékeseit az együttműködésre.
   
Sem a kormányzat, sem az FBI nem közölte, hogy pontosan milyen adatokhoz fértek hozzá az okostelefonon. Az igazságügyi minisztérium szóvivője, Melanie Newman közleménye szerint az FBI most azt vizsgálja, hogy a megszerzett adatbázis mit tartalmaz.
   
Szakértők szerint a Szövetségi Nyomozó Irodának körülbelül egy hétre volt szüksége, hogy az eddig nem ismertetett módszerrel feltörje az okostelefon kódját. Hogy ez végül is kinek a segítségével sikerült, homályban maradt, sem a kormányzat, sem az FBI nem hozott nyilvánosságra erre vonatkozó részleteket.

Sajtóinformációk két lehetőséget emlegetnek: vagy a szolgálatait önként felajánló John McAfee, a számítógépes vírusirtó programok "atyja", vagy az izraeli Cellebrite nevű kis cég segített a kormányzatnak.
   
Hétfő este az Apple közleményben reagált a bejelentésre. Az informatikai cég szerint a kormánynak soha nem lett volna szabad együttműködésre kényszerítenie a vállalatot. Ugyanakkor a közlemény leszögezi, hogy az Apple továbbra is támogatja a törvényes eljárásokat, miközben továbbra is eltökélten dolgozik azon, hogy termékei egyre biztonságosabbak legyenek.
   
A kaliforniai San Bernardinóban december elején követtek el tömegmészárlást egy vállalati mulatságon, a rendőrség terrortámadásnak minősítette a lövöldözést, amelyet egy házaspár követett el. Az elkövetők ugyanis az Iszlám Állam nevű terrorszervezetre hivatkoztak.

A lelőtt terrorista okostelefonjának adataihoz nem sikerült a nyomozóknak hozzáférniük, és amikor ezt a telefont gyártó cégtől kérték, az Apple megtagadta az együttműködést, az adatvédelem biztonságára és kliensei érdekeire hivatkozva.

Országos érdeklődést kiváltó jogi vita kezdődött, amelyben az informatikai cégek az Apple mellé álltak, a politikusok pedig olyan törvényjavaslatot kezdtek körözni a kongresszusban, amely kötelezővé tenné az informatikai cégeknek, hogy bizonyos esetekben együttműködjenek a hatóságokkal.

 
A Welt am Sonntag című vasárnapi lap a VW-től származó értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy nehezen haladnak a társaság és az amerikai környezetvédelmi hatóság (EPA) tárgyalásai a dízelbotrány rendezéséről, mert az EPA nem elégszik meg a csalásban érintett autók megjavításával vagy kicserélésével, hanem klímavédelmi "politikát csinál". A hatóság "ökológiai offenzívát" igyekszik építeni a dízelbotrányra, megpróbálja a nagy német cég megbüntetése révén előmozdítani az elektromobilitás ügyét.
  
Az EPA egyebek között azt követeli, hogy a VW jóvátételként gyártson elektromos meghajtású kocsikat a Tennessee állambeli Chattanoogában működő üzemében és járuljon hozzá az ilyen kocsik feltöltésére szolgáló berendezések hálózatának fejlesztéséhez. A gyár átalakítása és a töltőberendezések telepítése igen jelentős költség, ezért a dízelbotrány miatt súlyos pénzügyi gondokkal küszködő VW "keményen harcol minden egyes töltőállomásért, amelyet nem neki kell megépítenie" - írta a Welt am Sonntag.
  
Az EPA is nehéz helyzetben van, mindenképpen eredményeket kell felmutatnia, és a botrány miatt a közgyűlésének és 2015-ös pénzügyi jelentése véglegesítésének elhalasztására kényszerült VW-hoz hasonlóan az idő is szorítja. A hatóság vezetőjét az elnök nevezi ki, és a republikánusok évek óta sürgetik, hogy csökkentsék az intézmény költségvetését, vagy számolják fel. Az egyik republikánus elnökjelölt-aspiráns, Ted Cruz már be is jelentette, hogy megszünteti a 17 ezer embert foglalkoztató EPA-t, ha ő lesz az elnök.
  
A hatóságnak ezért az őszi elnökválasztásig meg kell mutatnia, hogy el tud bánni a legnagyobb európai autógyárral. Az elektromobilitás ügyét pedig azért próbálják összekapcsolni a dízelbotránnyal, mert az nem áll jól. Az eredeti célkitűzés az volt, hogy 2015 végén egymillió elektromos kocsi járjon az amerikai utakon. Ernest Moniz energiaügyi miniszter tavaly év elején elismerte, hogy nem érik el ezt a célt.

A bejelentés időpontjában 280 ezer elektromos meghajtású kocsit tartottak nyilván az Egyesült Államokban. A töltőhálózat pedig ugyan fejlődik, hetente több állmást állítanak üzembe, de még így is kevesebb töltőállomás van az országban, mint például Kanadában, Dániában vagy Belgiumban - írta a Welt am Sonntag.
  
A dízelbotrány azzal kezdődött, hogy az EPA tavaly szeptemberben megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatóak a károsanyag-kibocsátásról szóló amerikai előírások. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte mintegy 11 millió gépjárművet érint, ezek közül 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.
  
Az Egyesült Államokban eladott kocsikról folytatott tárgyalások jelenlegi állása szerint 100 ezer kocsit vissza kellene vásárolni, 50 ezer autónál elég lenne egy szoftverfrissítés, és 350 ezer autóba egy új típusú katalizátort kellene beépíteni.

A berendezést már kifejlesztették, de még be kell vizsgálni, tesztelni kell a teljesítményét és mindennapi használatra való alkalmasságát. Ez hosszadalmas eljárás, a megállapodás így egyre húzódik, ami a VW-nél és az EPA-nál is növeli a fesztültséget a német lap szerint.