A vezető francia napilap szerint a szíriai légi csapások lehetősége a szíriai válság miatt a francia elnöki hivatalban pénteken összehívott védelmi tanács ülésén kerültek szóba. Eddig a francia diplomácia ezt egyértelműen kizárta. A francia hadsereg kizárólag Irakban vett részt eddig az Egyesült Államok által a dzsihadista szervezet ellen indított légi csapásokban. Szíriában a mérsékeltnek tartott ellenzéki erőket fegyverekkel és stratégiai tanácsokkal segítette, mert attól tartott, hogy a légi csapások Bassár el-Aszad elnök rezsimjét erősíthetik.
  
A szíriaiak felgyorsult exodusa, a kudarc, hogy nem sikerült megállítani az Iszlám Államot, és az orosz katonai jelenlét esetleges megerősítése módosították a Le Monde szerint a francia álláspontot.
  
"Mindenki megértette, hogy ez nem folytatódhat tovább" - idézett egy meg nem nevezett forrást a lap, amely szerint Francois Hollande államfő a döntést már meghozta. Az viszont nem ismeretes, hogy mikor és mekkora mértékben kívánja a francia légierő megkezdeni az első felderítő repüléseket Szíriában a Jordániában állomásozó Mirage 2000-es, illetve az Abu-Dzabiba telepített Rafale típusú bombázókkal.
  
A részletekről az elnöki hivatal szerint az államfő fogja tájékoztatni a közvéleményt hétfőre meghirdetett szokásos féléves sajtótájékoztatóján.
  
Franciaország 2014 szeptember óta hét Rafale vadászgéppel részt vesz Irakban az Iszlám Állam elleni 22 tagú nemzetközi koalícióban, amely eddig mintegy 4 ezer légi csapást hajtott végre.
  
A francia elnök júliusban még azt mondta, hogy a francia erők nem fognak Szíriában katonailag beavatkozni, és csütörtökön is a "politikai megoldást" sürgette Szíriában.
  
"Mindent meg kell tenni a politikai megoldás megtalálása érdekében és azért, hogy jó módszerekkel és jó együttműködéssel vegyük fel a harcot a terrorizmus ellen" - fogalmazott Hollande, amikor bejelentette, hogy Párizs és Berlin támogatja a háborús övezetből érkező menekültek kötelező és méltányos elosztását az uniós tagállamok között, azaz a kvótarendszert. Hozzátette: "Nem csak beszédeket kell tartanunk. Döntéseket is kell hoznunk. És ezeknek a nemzetközi közösség döntéseinek kell lenniük".

   
A Survery USA közvélemény-kutatása szerint ha Trump és Clinton lenne egymás ellenfele, akkor az ingatlanmilliárdos a választók 45 százalékának támogatását szerezné meg, míg a volt külügyminiszternek csak 40 százalék szavazna bizalmat - írta az amerikai törvényhozás lapja, a The Hill.
   
A szókimondó stílusáról ismert vagyonos üzletember más demokrata vezető politikusokkal szemben is győztesként kerülne ki most a párviadalból: Bernie Sanders szenátort 44-40, Joe Biden jelenlegi alelnököt 44-42, Al Gore korábbi alelnököt pedig 44-41 százalékos arányban győzné le a felmérés pénteken ismertetett eredményei szerint.
   
A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 30 százaléka úgy véli, Donald Trump lesz a republikánusok elnökjelöltje a jövő évi választáson. A második legesélyesebb Jeb Bush 20 százalékkal. A volt floridai kormányzót Ben Carson, Ted Cruz és Marco Rubio követi.
   
A felmérést ezer ember megkérdezésével végezték szeptember 2-án és 3-án, a hibahatár 3,3 százalékos volt.
   
A Quinnipiac Egyetem augusztus végi felmérése még azt mutatta, hogy Biden és Clinton is jobban szerepelt Trumppal és egyéb lehetséges republikánus jelöltekkel szemben egy akkori hipotetikus elnökválasztáson.
        
http://thehill.com/blogs/ballot-box/presidential-races/252825-poll-trump-beats-hillary-head-to-head

 
A 2500 hektáros borvidék borászai arról számoltak be az MTI-nek, hogy a korai fajták - cserszegi fűszeres, rizlingszilváni - egy részét betakarították, és rozébornak szánt zweigeltet, pinot noirt is szedtek már a tőkékről.
  
Pálos Miklós, a szekszárdi Pálos Borműhely borásza elmondta: bár sem az augusztusi kánikula, sem az azt követő 130 milliméternyi csapadék nem tett jót a szőlőnek, mennyiségben és minőségben egyaránt jók a terméskilátások. A rozénak szánt kadarka és kékfrankos 15-16 mustfokos, ami a jövő hét végi szüretre elérheti a 18-at. (A mustfok az 1 kilogramm mustban levő cukortartalmat jelenti dekagrammban kifejezve.) Egy-egy fajtánál a savösszetétel jelenleg alacsony, így lehetséges, hogy egyes fajtáknál a savakat must állapotban pótolni kell majd a borászoknak.
  
A mennyiség hektáronként 80-100 mázsa között várható, míg tavaly a kékfrankos és a kadarka termésátlaga 60 mázsa körül alakult - jegyezte meg.
  
Módos Ernő, a Ferger-Módos Borászat borásza szerint a borvidéken van esély a tavalyinál lényegesen jobb, a legutóbbi kiemelkedő 2012-est megközelítő évjáratra. A kékfrankos, merlot és cabernet szőlőknél a szüret idejére 20-21 mustfokra számítanak, a kadarka cukortartalma, amennyiben októberig lehet várni a betakarításával, elérheti 18-19 mustfokot - mondta.
  
A hőségnapok a savakat az optimálisnál jobban elégették, az alacsonyabb savtartalmat inkább a korai fajtáknál tapasztalták. Véleménye szerint a termelők reménykedhetnek a 80-100 mázsás átlagtermésben.
  
Nagy István, a bátaszéki hegyközség elnöke elmondta, hogy idén a 2014-es mennyiségnél 20-30 százalékkal több szőlőre számítanak az 1200 hektáros hegyközségi ültetvényeken. Az eddig leszüretelt rizlingszilváni, cserszegi fűszeres és oportó 90-100 mázsás átlagot hozott hektáronként. A legnagyobb területen termő kékfrankostól - az idősebb tőkék alacsonyabb hozama miatt - 85-90 mázsás termést várnak. A kékfrankos rozé szőlő iránt már most nagy az érdeklődés, szeptember 20. után vörösbornak is szedik majd a borvidék legnépszerűbb fajtáját - mondta.
  
Bátaszéken több fajta esetében várni kell a szürettel, mert az augusztusi hőségben nem képződött elegendő cukor a szemekben.
  
"Ha a felvásárlási árak nem csökkennek tavalyhoz képest, minden termelő enyhe nyereséggel fog zárni" - mondta a szervezet elnöke.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, DK-elnök felesége közleményében azt írta: a cég Orbán Viktor miniszterelnök mellett beperli Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, Deutsch Tamás és Pelczné Gáll Ildikó fideszes európai parlamenti képviselőket, Gulyás Gergelyt, a párt országgyűlési képviselőjét "és még sokan másokat".
 
Közlése szerint nem igaz, hogy az Altus Zrt. másfél milliárd forintos megbízási szerződést nyert el az Európai Bizottságtól (EB): az Altus vezette 11 tagú nemzetközi konzorcium megbízási díja ennek az összegnek kevesebb mint egytizede, amelyet ráadásul a konzorciumban részt vevő többi tíz céggel kell majd megosztania.
 
A továbbiakban is mindenkivel szemben pert indítanak, aki "nyilvánvalóan valótlan kijelentéseket" tesz a cég által elnyert pályázatról a nyilvánosság előtt - tette hozzá.
 
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára április 19-én közölte, azt kérték az EB-től, gondolja újra, hogy az Altus Zrt.-t bízza-e meg a fejlesztéspolitika magyarországi működésének ellenőrzésével.
 
Dobrev Klára akkor úgy reagált: a cég tanácsadói megbízása az EU összes tagországára kiterjed, tárgya pedig a 2014-2020 közötti új programidőszak tervezési dokumentumainak elemzése. A vezérigazgató közölte azt is, hogy a cég működésében Gyurcsány Ferenc személyesen nem vesz részt.
 
Dobrev Klára kedden jelentette be, hogy a cég beperli Orbán Viktor miniszterelnököt, amiért a kormányfő a múlt héten Strasbourgban skandalumnak nevezte a Gyurcsány Ferenchez köthető Altus Zrt. európai bizottsági megbízását, és azt mondta, üzleti megbízatásnak álcázott formában uniós pénzt adnak egy olyan cégnek, amely egyértelműen pártpolitikai célokra is használja ezeket a forrásokat.
 
Szintén kedden Gulyás Gergely azt közölte: a Fidesz kormányzati vizsgálatot kér az Altus Zrt. uniós megbízása ügyében. A nagyobbik kormánypárt egyebek mellett az összeférhetetlenségi előírások esetleges változtatásának, valamint az Altus és az EB között kötendő szerződés jogszerűségének áttekintését javasolja a kabinetnek.

 
Zászlós Tibor, az egyesület egyik alapítójának, a Mezőfalvai Zrt.-nek a vezérigazgatója elmondta: a génmódosítás-mentes tej, hús és hal népszerűsítését is célul tűzték ki, elsőként a tejre koncentrál az egyesület. Fontosnak ítélte, hogy ezen termék se legyen drágább, mint a génmódosított.
 
Emellett feladatuknak ítélte az ismeretterjesztést is.

 
Ezt a 90 esztendős Carter maga jelentette be egy csütörtökön Atlantában tartott sajtóértekezleten. A volt politikus közölte, hogy az agyát megtámadó rákbetegség elleni sugárterápiát aznap délután kezdi meg.
 
Az exelnök elmondta, hogy elsősorban a kezelésre kíván összpontosítani, visszafogja a Carter Központnál végzett tevékenységét, és a későbbiekre hagyta annak eldöntését, hogy az eredeti terveknek megfelelőn novemberben elutazzon-e Nepálba, hogy a Habitat for Humanity szervezettel szociális lakásokat építsen.
 
Szülővárosában, a Georgia állambeli Plainsben mindenesetre addig tanít majd a vasárnapi iskolában, amíg képes lesz erre. Szavai szerint jól érzi magát, csak enyhe fájdalmai vannak.
 
"Tökéletesen nyugodt vagyok bármivel kapcsolatban, ami következik. Bármire kész vagyok. Várom az új kalandot" - mondta a sajtótájékoztatón mindvégig mosolygósan nyilatkozó Carter.
 
Jimmy Carter májusban érezte először rosszul magát, amikor megfigyelő volt a guyanai választásokon. Májából augusztus 3-án egy 2,5 centiméteres daganatot távolította el, egy ugyanaznap elvégzett MRI-vizsgálat azonban megállapította, hogy a rák az agyára is átterjedt.
 
A demokrata Carter 1977-től 1981-ig az Egyesült Államok 39. elnöke volt. Az ő közvetítésével született meg az 1979-es egyiptomi-izraeli békekötéshez elvezető Camp David-i megállapodás. Ennek fontos szerepe volt abban, hogy 2002-ben kiérdemelte a Nobel-békedíjat. Ő rendelte el a Szent Korona 1978-ban történt visszaszolgáltatását Magyarországnak, amiért 1996-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal.
 
Visszavonulása után, 1982-ben a gyógyítás, a demokrácia és más nemes ügyek globális előmozdítására központot hozott létre Atlantában. Azóta is aktív politikai és emberbaráti tevékenységet fejt ki.

   
A 30 éves brit versenyző karrierje 49. pole pozícióját harcolta ki, az idei 12 időmérőből a 11.-ket nyerve meg, ráadásul sorozatban hetedszer vághat neki az élről a viadalnak.
   
Hamilton mögött a Ferrarit vezető, korábbi világbajnok finn Kimi Räikkönen érkezett be másodikként, míg a harmadik legjobb köridőt csapattársa, a négyszeres vb-győztes német Sebastian Vettel érte el.
   
A Mercedes másik versenyzőjének, a vb-címért Hamiltonnal küzdő német Nico Rosbergnek ezúttal be kellett érnie a negyedik hellyel.
   
A korábbi kétszeres vb-első spanyol Fernando Alonso (McLaren) időmérős eredménye csak a 17. helyhez volt elég.
   
A mezőny hátsó felében az időmérőhöz képest változott a sorrend, mivel motorcsere, illetve egyéb műszaki beavatkozások miatt többen - az ausztrál Daniel Ricciardo, az orosz Danyiil Kvjat, a holland Max Verstappen, a spanyol Carlos Sainz és Fernando Alonso, valamint a brit Jenson Button - különböző mértékű büntetést kaptak.

    A futam vasárnap 14 órakor kezdődik.

A teljes rajtsorrend (az espnf1.com alapján):

    1. sor:
Lewis Hamilton (brit, Mercedes)
Kimi Räikkönen (finn, Ferrari)
    2. sor:
Sebastian Vettel (német, Ferrari)
Nico Rosberg (német, Mercedes)
    3. sor:
Felipe Massa (brazil, Williams)
Valtteri Bottas (finn, Williams)
    4. sor:
Sergio Pérez (mexikói, Force India)
Romain Grosjean (francia, Lotus)
    5. sor:
Nico Hülkenberg (német, Force India)
Marcus Ericsson (svéd, Sauber)
    6. sor:
Pastor Maldonado (venezuelai, Lotus) 
Felipe Nasr (brazil, Sauber)
    7. sor: 
Will Stevens (brit, Manor Marussia)
Roberto Merhi (spanyol, Manor Marussia)
    8. sor:
Jenson Button (brit, McLaren)
Fernando Alonso (spanyol, McLaren)
    9. sor:
Carlos Sainz Jr. (spanyol, Toro Rosso)
Max Verstappen (holland, Toro Rosso)
    10. sor:
Danyiil Kvjat (orosz, Red Bull)
Daniel Ricciardo (ausztrál, Red Bull)