"Ti vagytok a testvéreim - összefogunk és kijutunk innen" - biztatja Banderas a munkásokat a keddtől látható trailerben, és hozzáteszi még: "Hiszek abban, hogy kijutunk, mert hinni akarok benne!"
  
A Patricia Riggen rendezésében forgatott dráma a 2010-ben föld alatt rekedt 33 chilei bányász igaz történetét meséli el. Az egész világ lélegzetvisszafojtva figyelte, hogy mi történik a 69 napra 200 emelet mélységben rekedt emberekkel, miután a San José-i réz- és aranybánya beomlott.
  
A filmet működő bányákban, Kolumbiában és Chilében forgatták. A történetben előkerül néhány személyes szál is, amely a bányászok életébe is betekintést enged a szerencsétlenség hátterében.
  
A produkció főszereplőinek listáján olvasható Juliette Binoche, Mario Casas, Lou Diamond Phillips, Rodrigo Santoro, Gabriel Byrne és James Brolin neve is. A zenét a néhai James Horner szerezte, akinek ez a film az utolsó munkái közé tartozott.
  
A The 33 premierjét augusztus 6-án tartják Chilében, az észak-amerikai mozikban november 13-tól játsszák.

http://www.hollywoodreporter.com/news/33-trailer-antonio-banderas-keeps-811835

   
Remport Csaba főszervező elmondta, hogy a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Bébi Koraszülött Mentő Alapítvány tart bemutatót és jelen lesznek a Csemete Alapítvány képviselői is, akik adományokat gyűjtenek az otthonban élő fogyatékosok javára.
   
Hozzátette: szakemberek tartanak bemutatót arról, hogy mi a teendő baleset esetén valamint lesz véradás is, a véradók között ajándékokat sorsolnak ki.
   
A legkisebbek pónin lovagolhatnak, bábszínház és bohóc szórakoztatja majd őket. Remport Csaba elmondta azt is, hogy kötetlen beszélgetést hallhatnak a rendezvény látogatói két veszprémi kézilabdázóval, a sokszoros magyar válogatott Gulyás Péterrel és Iváncsik Gergővel.
   
A családi napot feltörekvő zenekarok koncertjei teszik még színesebbé. A családi nap a veszprémi Betekints-völgyben lesz, az esőhelyszín a Veszprém Aréna előtere.

Ezt a The New York Times című napilap közölte vasárnap az Oroszországba szökött amerikai informatikustól, Edward Snowdentől származó dokumentumokra hivatkozva.

Az NSA, amely korábban elsősorban a terroristagyanús és a más okok miatt a hírszerzés látókörébe került személyek kommunikációjának tartalmára összpontosított, ma ugyanolyan nagy hangsúlyt fektet az arcfelismerésre és a célszemélyek biometrikus adatainak megszerzésére.

A lap szerint sem a magánszféra védelmére vonatkozó, sem pedig a hírszerzésre vonatkozó amerikai szövetségi törvények nem szavatolják kimondottan az arcképek védelmét.

Az NSA nem fér hozzá az egyes amerikai államok jogosítványfotó-adatbázisához, sem pedig az Egyesült Államok külügyminisztériuma által tárolt amerikai útlevélfotókhoz, ám Vanee M. Vines, az NSA szóvivője nem válaszolt a The New York Timesnak arra a kérdésére, hogy az ügynökség vizsgálja-e a vízumkérelmekhez mellékelt fotókat. Az ügynökség forrásai közé tartoznak a közösségi oldalak, az elfogott videokonferenciák és más országok igazolványkép-adatbázisai.
    Az NSA a Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA) és a külügyminisztériummal együttműködve, a Pisces elnevezésű program keretében gyűjti a több ország határátkelőhelyein rögzített biometrikus adatokat is. Az NSA a Wellspring program segítségével bontja ki a fotókat az elektronikus levelezésből és más kommunikációs eszközökből.

Az NSA Barack Obama elnöksége alatt gyorsította fel az arcfelismerő technika fejlesztését. Az első áttörést 2010-ben érték el, amikor sikerült összepárosítani két, ugyanazt a személyt ábrázoló fotót az ügynökség Pinwale és a kormányzat központi, Tide elnevezésű terrorista-nyilvántartásából. Ennek nyomán az NSA-nél külön csoportok alakultak a "személyazonosság-hírszerzésre".

A lap szerint az NSA által leggyakrabban alkalmazott Tundra Freeze elnevezésű arcfelismerő rendszer nem tökéletesen megbízható, azt erősen befolyásolja a képfelbontás minősége és az, hogy milyen szögből készültek az összehasonlítandó felvételek.

2011-ben például, amikor a keresés során az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot egykor vezető Oszama bin Laden fotójára szűrtek rá, a rendszer négy olyan szakállas férfit választott ki, akik csak valamelyest emlékeztettek a terroristavezérre. Ugyanakkor össze tudott párosítani két olyan, különböző helyszíneken készült fotót, amelyek egy fiatalembert hajjal, illetve leborotvált fejjel ábrázoltak.

Az NSA arra is képes, hogy szabadtéri felvételeket kémműholdas fotókkal összevetve megállapítsa, hogy azok pontosan hol készültek.

MTI

 
A projektben japán, dán és német tudósok vettek részt, akiknek 2,5 kilométer mélységben sikerült lefúrniuk a tengerfenék üledékébe. Ez rekordnak számít, korábban "legfeljebb" 1922 méterről nyertek mélytengeri mintákat a tudósok - olvasható a Science Nordic hírportálon, valamint az Ameriai Kémikusok Társaságának honlapján, a Chemical & Engineering News weboldalon.
  
A vizsgálatok során kiderült, hogy a baktériumok az üledékminta összes rétegében megtalálhatók, de elsősorban a szénrétegeket kedvelték. Míg egyes helyeken 1 köbcentiméter üledékben csupán 1-1 baktériumot fedeztek fel, a szénben a sejtszám köbcentiméterenként száz és tízezer között ingadozott. "Közönséges" talajmintákban köbcentiméterenként mikroorganizmusok milliárdjai "nyüzsögnek".
  
"A baktériumok kisszámú, ám élő kolóniát alkotnak, hiszen az üledékmintában mindenütt megtaláltuk az általuk termelt metánt" - fogalmazott Clemens Glombitza, az Aarhusi Egyetem kutatója.
  
A tudósok, hogy többet megtudjanak a mikroorganizmusokról, genomjukat összehasonlították más élőhelyeket benépesítő baktériumok genetikai jellemzőivel. Így derült ki, hogy a mélytengeri üledékben élők nagyban különböznek a felsőbb rétegek mikroorganizmusaitól. Mi több, nagyobb rokonságot mutattak a jelenkori erdei talajbaktériumokkal, mint a tengeri üledéket benépesítő mikroorganizmusokkal. 
  
A feltételezések szerint a baktériumok azoknak a mikroorganizmusoknak a leszármazottai, amelyek 20 millió évvel ezelőtt léteztek a talajban. Így vizsgálatuk sokat elárulhat az ősi szárazföldi ökorendszerekről.
  
"Anyagcseréjük az extrém környezeti feltételek miatt igen alacsony szintű, ám még mindig élnek, annak ellenére, hogy eredeti élőhelyüket több mint 20 millió évvel ezelőtt elnyelte az óceán" - emeli ki a kutatócsoport.

http://sciencenordic.com/print/4489

http://cen.acs.org/articles/93/i30/Ancient-Bacteria-Still-Busy-Deep.html

 
A budai Vár nyugati pincerendszerében található, rituális zsidó fürdő, azaz mikve a nagyközönségtől mindeddig el volt zárva; a földalatti épületegyüttesben augusztustól induló tárlatvezetések egyik legfontosabb állomása azonban a fürdő bemutatása lesz - tudatta az MTI-vel szerdán a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.
  
Tájékoztatásuk szerint a feltárt és felújított pincerendszer egyik legrégebbi része a kicsi, mindössze 2-3 négyzetméteres mikve.
  
A középkorban kézzel a kőzetbe vájt, sekély fürdőrészt a hagyományoknak megfelelően természetes víz táplálta. A feltárás, majd az azt követő felújítás eredményeként ma újra tiszta és természetes eredetű víz található a szinte teljes épségében megmaradt, rituális zsidó fürdőben.
  
Mint a közlemény emlékeztet, a budai Vár elmúlt évtizedeinek egyik legjelentősebb középkori városi ásatása 2000-ben fejeződött be: a királyi palota északi falától a Dísz tér déli oldaláig terjedő településrész pincéit a munkálatok alatt viszonylagos épségben sikerült feltárni.
  
A mikve feltárása azért is jelentős, mert annak létezése igazolta azt az addig vitatott tényt, hogy a Képes Krónikában említett zsinagóga egykor valóban létezett. Az épület közvetlenül a mai Fehérvári kapu mellett állt valamikor a 13. században; a feltárás és a dokumentáció után a zsinagógát visszatemették, mivel napjainkban a Honvéd Főparancsnokság előtti utcaszakasz húzódik felette.
  
A Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. a látogatók számára augusztus 3-tól hétfőnként indít tárlatvezetéseket, melyekre előzetesen a mikve@varkertbazar.hu e-mail címen lehet jelentkezni.

   
A szerdán kezdődött munkálatok várhatóan november végéig tartanak, és az M3-as autópálya 10-35 kilométer, az M5-ös autópálya 13-17,4 kilométer és az M7-es autópálya 12-18 kilométerszelvények közötti szakaszait érintik - fűzték hozzá.
   
Az elválasztósáv jobb védelme beton terelőfal, valamint korszerű acél szalagkorlát építésével és fényvédelmi korszerűsítéssel valósul meg, a beruházásnak köszönhetően csökkenthető a pályaelhagyásos balesetek, így a frontális ütközések száma - olvasható a közleményben.
   
A Magyar Közút kiemelte: a beruházás egyik nagyobb eleme az M3-as autópálya fővárosi bevezetője, amely a legforgalmasabb autópálya-szakaszok közé tartozik, naponta 80 ezer jármű fordul meg itt.
   
A fejlesztés eredményeképpen az M3-ason az elválasztósávban 25 kilométer hosszan beton terelőfal és a hozzá kapcsolódó fényvédelem épül ki.  
   
Hozzátették: az M1-es és M7-es közös bevezető szakaszán hasonló céllal korábban már készült ilyen jellegű korszerűsítés, a szakasz relatív baleseti mutatóinak csökkenése pedig alátámasztja a beavatkozások szükségességét, hasznosságát.
   
A kivitelezés alatt az érintett szakaszokon időszakos forgalomkorlátozásra lehet számítani, ezért a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a közlekedők türelmét és megértését kéri.