A 2013-as esztendő egyik legfontosabb nemzetközi történése egy amerikai informatikus, Edward Snowden nevéhez kötődik: a férfi olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek azt bizonyították, hogy az amerikai titkosszolgálatok jóformán az egész világot megfigyelik. Márpedig ez tápot adott azoknak a félelmeknek, miszerint egy olyan „Nagy Testvér” van kialakulóban, amely mindenre képes, s amivel szemben semmi, még a magánélet sem maradhat titokban.

A The Guardian című brit napilap június elején számolt be arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban, de bírói jóváhagyással amerikai telefonhívások millióit figyeli adatgyűjtés céljából. S a brit újság – valamint a The Washington Post című amerikai lap – nem sokkal később azt is megírta, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figyeli, s így magánszemélyek e-mail-üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben. Az egész program méretét jól mutatja a The Washington Post értesülése: eszerint az NSA naponta csaknem 5 milliárd adatot gyűjt be a világon csak a mobiltelefonok tartózkodási helyéről.

   

A leleplezést, s a folyamatosan kiszivárgó újabb és újabb részleteket komoly felháborodás fogadta, főleg Európában. Az amerikai vezetés viszont azzal védekezett, hogy ezekre a megfigyelésekre szükség van (az NSA igazgatója, Keith Alexander tábornok egy júniusi kongresszusi meghallgatáson azt állította, hogy világszerte mintegy félszáz terrortámadást sikerült megakadályozni az átfogó titkos adatmegfigyelésnek köszönhetően). Az amerikai illetékesek egyben cáfolták, hogy tömegesen lehallgatták volna magukat a telefonbeszélgetéseket, elolvasták volna az e-maileket: álláspontjuk szerint az átlagembereknek, akiknek nincs közük terroristákhoz, egyáltalán nincs mitől tartaniuk. Mindenesetre Keith Alexander elismerte: a kiszivárogtatások “visszafordíthatatlan és jelentős kárt” okoztak az Egyesült Államoknak, s aláaknázták az ország és szövetségeseinek viszonyát.

   

S ez valóban így volt: a botrány megrontotta az Egyesült Államok kapcsolatait partnereivel. Főként, hogy kiderült, az NSA a legfontosabb szövetségesek után is kémkedett. A Guardian – amely folyamatosan közölte az újabb és újabb leleplezéseket – októberben azt írta, hogy 35 vezető külföldi politikus telefonhívásait hallgatták le, köztük Angela Merkel német kancellárét. A The Wall Street Journal című amerikai lap pedig hozzátette: ezt csak nyáron hagyták abba, azután, hogy a Fehér Ház is megtudta e gyakorlat létezését. Világszerte sokan – főleg a média, illetve a közvélemény – felháborodottan reagált, az érintett politikusok nagy része viszont igyekezett csillapítani a feszültséget: nyilván azért, mert jól tudták, hogy saját titkosszolgálataik ugyanazt teszik külföldön, amit az amerikaiak. A The Guardian novemberben megírta: a német, a francia, a spanyol és a svéd hírszerző szolgálatok is kifejlesztettek és használnak olyan technológiát, amely alkalmas az internetes és telefonos adatforgalom tömeges megfigyelésére. Mike McConnell, az NSA egykori igazgatója pedig közölte: minden állam ezt csinálja, s a legfőbb célpont a hírszerzők számára épp az Egyesült Államok elnöke.

   

A The Guardian egyébként már a kezdet kezdetén megnevezte az értesülések kiszivárogtatóját is, közölve: a forrás a 29 esztendős Edward Snowden, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt informatikusa, majd az utóbbi években az NSA munkatársa. Ő lelkiismereti okokkal magyarázta lépését, azzal, hogy véget kell vetni a kormányok által végzett tömeges megfigyeléseknek, de legalábbis fel kell hívni erre az emberek figyelmét. Mint kiderült, Snowden kollégái jelszavával, illetéktelenül jutott hozzá az általa letöltött adatok egy részéhez, s „nem fogta vissza magát”: Alexander tábornok a belső nyomozás alapján azt közölte, úgy ötven- és kétszázezer között lehet a Snowden által újságíróknak átadott dokumentumok száma.

   

Az amerikai informatikus egyébként – akit a washingtoni vezetés bíróság elé akar állíttatni - még az első hírek megjelenése előtt Hongkongba repült, majd onnan néhány héttel később Moszkvába utazott tovább. Egyes értesülések szerint Latin-Amerikába készült (több ottani ország is politikai menedékjogot ajánlott fel számára), de végül több mint egy hónapig nem tudta elhagyni a seremetyevói repülőtér tranzitváróját. Közben az ügy komoly diplomáciai feszültségekhez vezetett: júliusban a Moszkvában járt, s onnan hazaindulo Evo Morales bolíviai elnök különgépét például több európai ország sem engedte át saját légterén, azt gondolva, hogy az elnök „csempészi ki” az orosz fővárosból Snowdent. Végül a gép leszállt Bécsben, s miután az osztrákok átnézték, immár zavartalanul folytathatta útját.

   

Snowden végül augusztus elején egy évre szóló ideiglenes menedékjogot kapott Oroszországban. Ez a lépés viszont annyira megrontotta a viszonyt Washington és Moszkva között, hogy Obama elnök lemondta tervezett moszkvai látogatását.

Snowden egyébként az év végén adott interjújában úgy vélte: teljesítette azt a küldetést, amelyet eltervezett. Azt mondta: tevékenységével nem akarta megváltoztatni a társaalmat, csupán esélyt akart teremteni számára, hogy saját maga határozza meg fejlődési útját. Ezt a célt pedig elérte. „Győztem” – mondta az interjúban.

forrás: MTI
kép: narcop.hu

Színes, interaktív programokkal, ingyenes pályaorientációs tanácsadással várják a középiskolás diákokat október 10-én Budapesten, az ELTEfeszten.

A felsőoktatási intézmény MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint a programon bemutatkozik az ELTE hivatalos érettségi előkészítője is, amelynek első kurzusai már szeptemberben elindulnak.
    

Az ELTE Karrierközpont adatai alapján a munkaerőpiac képviselői számára a jelöltet képző felsőoktatási intézmény presztízse sokat nyom a latba egy új munkaerő kiválasztása során. Tehát nem mindegy, hol szerez valaki diplomát, és ahhoz, hogy minőségi felsőoktatásban vehessen részt, a karriertervezést már középiskolában meg kell kezdeni – mondta Reiber Gabriella, az előkészítő vezetője.
    

A felsőoktatásba jelentkezők közül a legtöbb hallgatót – 8495 diákot – az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel 2014-ben. Idén szeptemberben az általános felvételi eljárásban jelentkezők közül 100 emberből 8 kezdheti meg tanulmányait az intézményben.

A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását kezdeményezi a Fidesz, hogy ne évülhessenek el a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények - közölte Selmeczi Gabriella, az Országgyűlés népjóléti bizottságának kormánypárti elnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus azt mondta: a Sipos-ügy - a diákjai szexuális zaklatásával vádolt egykori magyartanár ügye - irányította rá a figyelmet arra, hogy lehetnek olyan, gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények, amelyeknél az elévülés miatt nem büntethető az elkövető.
    

Selmeczi Gabriella közölte, Btk.-szigorítási javaslatukat - amelyről a tapolcai évadnyitó Fidesz-KDNP-frakcióülésen tárgyaltak - még az ősszel a parlament elé terjesztik.

Utálok takarítani, de muszáj !

Van amikor kikapcsol, de legtöbbször nagyon nehezen szánom rá magam.

Kár,hogy a pasik nem éreznek olthatatlan vágyat a tisztaság iránt, sokkal könnyebb lenne az életünk.

forrás: Dr,Ganyé

Prostituáltnak nézték és megbilincselve egy rendőrautóba ültették a Django elszabadul című film egyik színésznőjét Los Angelesben - közölte a hétvégén a Variety.com hollywoodi portál.

    

A történtekről maga Daniéle Watts, a Tarantino-film Coco nevű rabszolganőjét alakító színésznő számolt be a napokban a Facebookon.
    

"Ma megbilincselt és őrizetbe vett a Studio City rendőrőrs két rendőre, mivel nem voltam hajlandó elismerni, hogy valami rosszat követtem el, amikor vonzalmamat fejeztem ki teljesen felöltözve nyilvános helyen" - írta Watts, aki mostanában egy tévésorozatot forgat, a Partners című idén indult vígjátékszériában játssza Martin Lawrence lányát.
    

Watts a közösségi portálra egy képet is kitett, amelyen egy rendőr előtt állva sír hátra bilincselt kézzel.
    

A Los Angeles-i rendőrség ügyfélszolgálata a Variety.com szerint azt a tájékoztatást adta, hogy az esetről nem készült semmiféle feljegyzés, Wattsot nem tartóztatták le, és nem kísérték be az őrszobára kihallgatásra.
    

Watts és férje, Brian James Lucas azzal magyarázta a történteket, hogy mivel az utcán mutatták ki vonzalmukat, a rendőrök azt hitték egy prostituáltat kaptak el, aki éppen kuncsaftot szerzett. Mikor Watts nem volt hajlandó igazolni magát, megbilincselték, és a rendőrautó hátsó ülésére ültették, amíg ki nem derült, hogy ki is valójában. Azt követően viszont nyomban elengedték.
 

http://variety.com/2014/film/news/django-unchained-actress-handcuffed-mistaken-for-prostitute-1201305240/#

A közösségi közlekedés, valamint a kerékpáros és gyalogos infrastruktúra nagyléptékű fejlesztése lehet a kulcsa a klímaváltozás elleni küzdelemnek - állítja egy tanulmány.

A Kaliforniai Egyetem hálózatához tartozó Davisi Egyetem és egy fenntartható közlekedésfejlesztéssel foglalkozó amerikai intézet (ITDP) kutatói szerint javaslataik megvalósulása esetén akár több mint 50 százalékkal csökkenthető lenne a városi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig, ráadásul az elkerülhető halálozások száma is évi 1,4 millióval mérséklődhetne.
    

Az ENSZ jövő héten kezdődő klímacsúcsa előtt megjelent kutatás lényegében a gépkocsiforgalomnál tisztább közösségi és nem-motorikus alapú (kerékpáros, gyalogos) közlekedés fejlesztését javasolja, valamint ezzel párhuzamosan az autóutak, garázsok és minden olyan infrastruktúra építésének lassítását, amely az autóhasználatot ösztönözné. Így a legkisebb "fájdalommal" a legnagyobb haszon lenne elérhető az éghajlatvédelem és a városlakók életminőségének javítása terén - vélekednek.
    

Michael Replogle, az ITDP ügyvezető igazgatója, a tanulmány egyik társszerzője szerint a változások legnagyobb akadálya a politikai vezetők és döntéshozók tétlensége és restsége, bár mint mondta, vannak arra utaló jelek, hogy egyre több politikus karolja fel az ötletet. A BBC Newsnak kifejtette: több ezer milliárd dollárnyi tőke áll készen arra, hogy a közösségi közlekedésbe való beruházásokba folyjon.
    

A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalból való kiválással létrejön az Igazságügyi Hivatal, amely a többi között a jogi segítségnyújtással, az áldozatsegítéssel, a kárpótlással és egyes - nem büntetés-végrehajtással összefüggő - pártfogó felügyelettel kapcsolatos feladatokat lát el a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent és október 1-jén hatályba lépő kormányrendelet szerint.

Az Igazságügyi Hivatal feladata továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatok szakmai irányítása és egységes jogalkalmazásuk elősegítse. Emellett tudományos kutatói tevékenységgel segíti az Igazságügyi Minisztérium jogszabály-előkészítési feladatainak ellátását a miniszter felkérése alapján, valamint támogatja a jogi szakvizsgabizottság és a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. tevékenységét.
        

A jogi segítségnyújtással, az áldozatsegítéssel kapcsolatos igazságügyi igazgatási, valamint közigazgatási hatósági ügyekben bizonyos kivételekkel első fokon az igazságügyi szolgálat, másodfokon az Igazságügyi Hivatal jár el. A büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos ügyekben az igazságügyi szolgálat, bizonyos esetekben pedig az Igazságügyi Hivatal jár el.
    

Az Igazságügyi Hivatal az igazságügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi hivatal, amelyet helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult főigazgató vezet.