A fővárosi Puskin moziban tartandó ünnepélyes megnyitóval és a tavalyi fesztivál legjobbjainak vetítésével ma veszi kezdetét a vasárnapig tartó 10. BuSho (Budapest Short) Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál. 

A főváros mellett vidéki és határon túli nagyvárosokban zajló vetítéseken az érdeklődők megismerhetik a legfrissebb magyar és nemzetközi rövidfilmes kínálatot, továbbá szakmai beszélgetéseken, workshop-bemutatókon és koncerteken is részt vehetnek.

    

Több mint 80 fikciós, kísérleti és animációs rövidfilm - köztük 12 magyar produkció - versenyez a jubiláló BuSho díjaiért, emellett nagyságrendileg ugyanennyi nemzetközi, animációs és magyar kisfilmet tekinthetnek meg a nézők versenyen kívül, az információs szekciók vetítésein. Az érdeklődők megismerkedhetnek az Európai Filmakadémia rövidfilmes díjának tavalyi jelöltjeivel, láthatják a visegrádi országok egy-egy filmfőiskolájának válogatását hallgatóik munkáiból, valamint a BuSho által korábban szervezett workshopokon készült alkotásokat is megnézhetik.
    

A tavaly a Bohumil Hrabal-centenárium apropóján meghirdetett és idén tavasszal az A38 hajón lezárult Hrabal habbal rövidfilmpályázat díjnyertes alkotásai is láthatók lesznek majd.
    

Az idén is minden alkotó és érdeklődő számára nyitottak a nemzetközi zsűri esti konzultációi. A fővárosi Trafikban esténként olyan előadók lépnek fel, mint Tövisházi Ambrus, az Ati Edge & The Shadowbirds rockabilly trió, az amerikai rocksztár Adam Bomb vagy a Blue sPot zenekar.
    

A 10. BuShót este Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára, a fesztivál fővédnöke nyitja meg a Puskin moziban, köszöntőt mond M. Tóth Géza, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, a tavalyi zsűri elnöke. A megnyitó után a Puskin moziban levetítik a tavalyi fesztivál díjnyertes kisfilmjeit, a Trafikban pedig Ferenczi György és a Rackajam lép fel sztárvendég kíséretében.
    

A központi helyszín, a budapesti Puskin mozi és az esti ismétlő vetítéseknek helyet adó Corvintető mellett párhuzamosan zajlanak majd a vetítések Szolnokon, Sopronban, valamint a határon túl Nagyváradon, Érsekújváron és Ungváron.
    

A zsűri három fődíját és további hét díját, a diákzsűri elismeréseit, valamint a főtámogató Nemzetközi Visegrádi Alap első alkalommal odaítélendő különdíját szombat este osztják ki.
    

Jegyet csak a versenyblokkokra kell váltani, a BuSho többi vetítése és programja ingyenes. Az összes filmet angol felirattal vetítik.

Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 19-én elérkezett a globális túlfogyasztás napja: 2014-ben alig több mint nyolc hónap alatt használta el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson.

Az adatok szerint az év hátralévő része már a "vörös tartományban" telik, azaz az emberiség túlfogyasztja a bolygó erőforrásait - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) Magyarországi szervezete az MTI-vel.

A Global Footprint Network minden évben kiszámítja, hogy az adott évben mennyi erőforrás érhető el, illetve mennyit képes a Föld megújítani, hogy ellensúlyozza az ember ökológiai lábnyomát. Ezt úgy mérik, hogy a Föld biológiai kapacitását elosztják az emberiség ökológiai lábnyomával, és ezt a hányadost megszorozzák az év napjainak számával. Ez alapján az emberi fogyasztás idén a augusztus 19-én érte el azt a szintet, amit a Föld még képes lenne újratermelni. A globális túlfogyasztás napja 2000 óta egyre előrébb araszol, hiszen az ezredfordulón még október elején lépett át a Föld lakossága a túlfogyasztás tartományába.

A túlnépesedéssel párhuzamosan az energia és a természeti erőforrások felhasználása is egyre nagyobb méreteket ölt: 1961 óta megduplázódott az energiafelhasználás, az 1970-es évek óta pedig folyamatosan több természeti erőforrást használnak fel az emberek, mint amennyit a Föld hosszú távon képes újratermelni, jelenleg egy év alatt annyit, amennyit a bolygó másfélszerese lenne képes újra előállítani.

A legsúlyosabb problémát a káros anyagokok okozzák, ugyanis az ökológiai lábnyom felét a szén-dioxid gyorsan növekvő kibocsátása adja. Ez a szennyezés tehető felelőssé az üvegházhatás kialakulásáért, és nagy a szerepe a szélsőséges időjárás általánossá válásában és az éghajlatváltozásban is. A kibocsátott szén-dioxid mennyiségének mérséklésével jó eséllyel csökkenne az emberiség ökológiai lábnyoma, és fenntarthatóbbá válna a Föld, és a klímaváltozás megfékezésének érdekében is nagy eredményeket lehetne elérni ezen a területen.

A WWF a jövő hónapban teszi közzé kétéves jelentését a legveszélyeztetettebb fajok helyzetéről. Ebben kitérnek a bolygó állapotára és az emberi tevékenység okozta hatásokra is.

Az MSZP szerint a kormánynak nem kellett volna milliárdokat költeni a stadionokra, helyette a szegénység és a gyermekéhezés felszámolása ellen kellett volna tennie.

Erről Komjáthi Imre, a szocialisták elnökségi tagja beszélt csütörtökön újságíróknak, az FTC nemrégiben átadott új stadionja előtt.

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, a "zöld sasok már magasan szárnyalnak, de a magyar társadalom egyre mélyebb gödörbe kerül". Azt kérdezte a kabinettől, miként lehet az, hogy a mindennapos kormányzati "sikerpropaganda" mellett egyre többen kerülnek mélyszegénységbe. Komjáthi Imre példaként említette az Eurostat legfrissebb adatait, amely alapján Magyarországon 3,3 millión élnek szegénységben.

Szerinte a helyzet javításához "nem stadionokra kellett volna költeni a pénzt", mert az "átlagos magyar családnak friss zöldségre sem telik", nemhogy a Fradi "luxusarénájába" történő bejutásra.

Komjáthi Imre elmondta, az "FTC-sas nem fogja szárnyai alá venni az igazságtalan kormányzati politikával kivéreztetett családokat", ezért azt követelik a kabinettől, hogy kezelje a szegénységet, adjon "munkát, kenyeret és tisztességes béreket" a magyar népnek.

Keresztes Sándor, az Antall-kormány volt környezetvédelmi és területfejlesztési minisztere, nyugalmazott állami főépítész vehette át csütörtökön Szentgotthárdon az Országos Főépítészi Kollégium által adományozott Főépítészi Életmű Díjat.

A Rába-parti városban zajlik szerdától péntekig a XIX. Országos Főépítészi Konferencia, 150 főépítész részvételével, ahol hagyományosan átadják az építész szakma díjait is. Az idén Keresztes Sándor mellett életmű díjat kapott Farkas Gábor, Cegléd és Dabas főépítésze is, az Év Főépítésze Díjat pedig Papp Zoltán Tamás, Sümeg és Tapolca, valamint Sávoly község főépítésze vehette át.
    

A díjazottak laudációjában kiemelték: Keresztes Sándor közel két évtizedes színvonalas állami és területi főépítészi munkásságáért, miniszterként pedig a területi főépítészi hálózat újjáalakításáért végzett tevékenységéért kapta az életműdíjat.
    

Farkas Gábornak szintén két évtizedes eredményes főépítészi munkájáért, valamint a fiatal építész generáció nevelésében elért eredményeiért ítélték oda az életműdíjat.
    

Papp Zoltán Tamás szerteágazó építészi tevékenysége mellett a főépítészeket segítő aktív közösségi és szervező munkájáért is érdemessé vált az Év Főépítésze Díjra.
    

Az idei főépítészi konferencia a település, a természet kapcsolatát és kölcsönhatásait állította középpontjába az energiatakarékosság, a megújuló energiák felhasználásának jegyében.
    

Salamin Ferenc, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy 19 éve  minden évben más helyszínen rendezik meg a konferenciát. Az idén azért is esett a választás Szentgotthárdra, mert a város tavaly elnyerte megújuló energiákkal foglalkozó uniós projekt kapcsán az "energiaváros" címet.
    

Sáros László György, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a főépítész feladata, hogy szakmai kérdésekben az adott település "élő lelkiismerete" legyen, hiszen munkájuk eredménye gyakran csak 15-20 év után kezd el érzékelhetővé válni. Ezért sem volt szerencsés, hogy az elmúlt évtizedekben gyakran ki voltak téve a politikai széljárásának - jegyezte meg.
    

A sajtótájékoztatón bejelentették: jövőre Miskolcon tartják az országos főépítészi konferenciát.

Megújítja a bankjegysorozatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB); először a tízezer forintos bankjegyek változnak, ezek keddtől ugyan már hivatalos fizetőeszköznek számítanak, de a gyakorlatban decembertől jelennek meg a forgalomban.

Az MNB hétfőn sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 2014 és 2018 között  megújítja a 1997 és 2001 között bevezetett jelenlegi bankjegysorozatot, és újratervezett, továbbfejlesztett, a hamisítás ellen az eddiginél jobban védett bankjegyeket bocsát ki. A korszerűsített bankjegyeket a feldolgozó és elfogadó automaták is egyszerűbben és gyorsabban tudják majd kezelni.
  

Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kiemelte: a hat címletet tartalmazó bankjegysorozatból első lépésként megújított tízezer forintos 2014. szeptember 2-ától már hivatalos fizetőeszközzé válik, de 2014 decembertől jelenik meg tömegesen a forgalomban. Az új tízezresen továbbra is Szent István király látható majd, a hátoldalán marad az esztergomi látkép, de a főbb motívumok és az értékjelzés érdes felületűek, jól tapinthatóak lesznek.
    

Az alelnök kitért arra: a mostani tízezresek is forgalomban maradnak egy ideig, bevonásukról a jegybank később dönt.
    

Az alelnök kérdésre elmondta: az euró bevezetésére nincs céldátum, ha a kormány majd eldönti, hogy mikor kívánja az ország az eurót bevezetni, akkor "a készpénzlogisztikai szakemberek" megtervezik a forgalombahozatal teendőit.
    

Elmondta: a bankjegycsere teljes költsége 15-20 milliárd forintra tehető majd, de ebből tisztán az új bankjegyek cseréje, forgalomba hozatala 6-8 milliárd forintra rúg.
    

Mádi László, a készpénzlogisztikai igazgatóság vezetője elmondta: az új bankjegycímletek a korábbinál jobban tapinthatók lesznek, tényleges formájukat a vakok és gyengénlátók szövetségével konzultálva alakították ki.
    

Hozzátette: a címletek színükben a korábbinál jobban különböznek majd, a bankjegyek továbbra is papíralapúak maradnak.

Már 2300 vállalkozás található a jogkövető vállalkozások munkáját elismerő pozitív listán - mondta a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főigazgatója sajtótájékoztatón hétfőn Nyíregyházán.

Pintér István közölte, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mintegy ötven olyan vállalkozás működik, amelyeknél három országos vizsgálati program során sem talált semmilyen rendellenességet a hatóság, a megelőző egy évben pedig nem alkalmaztak velük szemben szankciót, illetve nem volt megalapozott panasz ellenük.
    

A sajtótájékoztatón újabb két megyebeli cég képviselőinek adták át az erről szóló tanúsítványt.
    

Az elmúlt négy év fogyasztóvédelmi intézkedéseivel kapcsolatban a főigazgató kiemelte, bevezették a fogyasztóbarát tanúsítási rendszert, ami már túlmutat a pozitív listán, mivel a vállalkozások nem jogszabály adta kötelezettségeinek teljesítését vizsgálja, egyben hozzájárul a fogyasztói megelégedettségi indexhez.
    

A fogyasztók elégedettsége határozza meg a piaci részvételük aktivitását - hangsúlyozta az NFH vezetője, hozzátéve, a hatóság célja az, hogy minél több jól működő vállalkozás és elégedett fogyasztó legyen, mivel csak így lehet megteremteni az egyensúlyt a piaci szereplők között. Pintér István elmondta, ezek az innovatív kezdeményezések is hozzájárultak a fogyasztóvédelem sikerességéhez és a hatóság munkájának eredményességéhez.
    

Kriesch Attila, a hatóság szervezetében működő Európai Fogyasztói Központ (EFK) vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, 2013-ban összesen 360 új határon átnyúló egyedi panasz érkezett az EFK-hoz magyar fogyasztóktól uniós vállalkozásokkal szemben, illetve uniós fogyasztóktól magyar vállalkozásokkal szemben. Az összes panasz közül 210-et magyar és 150-et más tagállami, illetve izlandi és norvég fogyasztók nyújtottak be.
    

Az EFK tavaly 15,7 millió forint összegben érvényesítette sikeresen az európai fogyasztók határon átnyúló ügyeletekből eredő vagyoni igényeit, amiből 11,5 millió forint a magyar fogyasztók panaszainak megoldásából származott - mondta Kriesch Attila.

Menekülő ukrán cigarettacsempészt tartóztattak fel a rendőrök Jándon, a mikrobusz csomagterében négymillió forint értékű cigarettát találtak - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense hétfőn az MTI-vel.

Fehérvári Marietta százados elmondta, hogy vasárnap Gulács belterületén a járőrök ellenőrizni akartak egy mikrobuszt, de annak vezetője nem állt meg a jelzésre. A rendőrök a menekülő gépkocsi után hajtottak, és a három kilométerre lévő Jándon megállították.
    

A jármű csomagterében 500 karton csempészett cigarettát találtak, amelynek értéke meghaladta a négymillió forintot.
    

Az autó ukrán állampolgárságú sofőrjét a lefoglalt cigarettával együtt a rendőrség átadta az ügyben illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.