A vasúttársaság az MTI-nek küldött közleményében a Magyar Nemzet keddi számában közölt, az átadásról szóló értesülést megerősítve azt írta: a bírósági végrehajtó értesítette a vasúttársaságot a dátumról.
   
Június 16-án rendőrségi közreműködéssel kiürítik és a tulajdonos MÁV Zrt. birtokába adják a Kőbányai úti piac teljes területét, ezért - mint írták - a vasútvállalat bízik abban, hogy az üzemeltető Komondor Kft. és a kereskedők addigra lebontják az ideiglenes építményeket, bódékat, valamint elszállítják ingóságaikat.
   
Hozzátették: a kiürítés azt is jelenti, hogy a kereskedőknek önszántukból el kell hagyniuk a területet. Ennek érdekében az árusokat a MÁV postai és elektronikus levélben, valamint többnyelvű szórólapon ismét értesíti a piac működésének megszűnéséről és az ezzel járó kötelezettségeikről.
   
Felidézték: a Pesti Központi Kerületi Bíróság május 6-án rendelte el a józsefvárosi piac területének rendőrségi közreműködéssel történő kiürítését és a MÁV birtokába adását. A bírósági végzés, amely a piacot üzemeltető Komondor Kft. fellebbezése esetén is végrehajtható volt, úgy rendelkezett, hogy a piac teljes területét eredeti, kiürített állapotában kell visszaadni a vasúttársaságnak.
   
Az ügyben kijelölt piacfelügyeleti hatóságként eljáró X. kerületi jegyző közben visszavonta a Négy Tigris piac piacüzemeltetési engedélyét, megtiltotta a tevékenység folytatását, és elrendelte a piac bezárását és törlését a nyilvántartásból. Az ez ellen benyújtott fellebbezést Budapest Főváros Kormányhivatala elbírálta, és helybenhagyta a határozatot.
   
A MÁV Zrt. közleménye szerint a végrehajtási eljárás gyors és szakszerű lefolytatásához május 21-én felmérték a területen lévő ideiglenes építmények, bódék elhelyezkedését, valamint a konténereket. A MÁV többnyelvű szórólapokat is osztott az árusoknak.
   
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tulajdonosi döntése alapján - tavaly június 3-án alapítói határozatban adta feladatként a MÁV Zrt.-nek a józsefvárosi piacot üzemeltető Komondor Kft. bérleti szerződésének felmondását. A MÁV június 17-én közjegyzői okiratban 150 napos határidővel felmondta a józsefvárosi piac bérleti szerződését, így az november 21-én megszűnt. November 21-én a Komondor Kft. a MÁV előzetes értesítése és a helyszíni felszólítás ellenére sem tett eleget az átadási kötelességének. Másnap a vasúttársaság megindította a végrehajtási eljárást a Komondor Kft.-vel szemben a józsefvárosi piac területének visszaszerzésére.

"Hivatalosan június 11-én, a washingtoni Kongresszus könyvtárában a magyar és az osztrák nagykövetség közös rendezvényén jelentjük be a kezdeményezést" - mondta Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kedden Budapesten.
 
A magyar kormány felajánlotta, hogy a 2007-ben az Egyesült Államokban a kommunizmus áldozatainak emlékére létrehozott alapítványt egymillió dollárral támogatja. A múzeum a közép-európai országok közös történelmi hagyatékaként jönne létre - ismertette az államtitkár.
 
Balatoni Monika azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet a Szabadságkoncertről tartottak: június 16-án a Hősök terén ingyenes koncertet ad az Omega és a német Scorpions a rendszerváltozás 25. évfordulója alkalmából szervezett Közös siker című programsorozat keretében.
 
A magyar elképzelések szerint a kommunizmus áldozatainak washingtoni múzeuma hasonló alapokon működne, mint a budapesti Terror Háza. A miniszterelnök fogja felkérni a közép-európai országokat a múzeum közös létrehozására, és arra, "mutassuk meg a világnak: a kommunizmusnak milyen nyoma és öröksége van" - fogalmazott az államtitkár az MTI-nek. Hozzátette: Orbán Viktor hajthatatlan az ügyben, és reményei szerint a múzeum egy-két éven belül megvalósul.
 
Balatoni Monika arról is szólt, hogy a 25. évforduló alkalmából egy úgynevezett szabadságfolyam indul, amely a június 16-ai Hősök terei eseménnyel tetőzik - a Szabadságkoncert a Nemzeti Emléknap kiemelt kísérőprogramja lesz.
 
Az évforduló fontos eseményeként a négy visegrádi ország köztársasági elnöke és Joachim Gauck német államfő szabadságkörutat tesz, június 4-én Varsóban lesz az első és 16-án, Budapesten az utolsó állomása.
 
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem együttműködésében 89-es busz indul júniusban a Hősök teréről Magyarok, a szabadság népe felirattal. A busz bejárja Magyarországot, ott lesz a nagy fesztiválokon is.
 
A sajtótájékoztatón Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója felidézte, hogy 1989. június 16-án százezernél is több ember volt a Hősök terén Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén. Hangsúlyozta, hogy ott és akkor Orbán Viktor Közép-Európában először követelte nyíltan a szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.
 
"Valójában a Kádár-rendszert és a kommunizmust aznap temettük el. Idén örömünneppé tesszük ezt a napot, ezért hívtuk meg az Omegát és a Scorpionst is fellépni. A rendszerváltoztatás a régió közös sikere volt" - mondta Schmidt Mária. Kitért arra, hogy a június 16-ai kulturális program megszervezésére a KIM megbízásából meghívás és hirdetmény nélküli közbeszerzést írtak ki, amelyet a Sziget Kft. nyert el.
 
A sajtótájékoztatón jelen volt az Omega két tagja, Kóbor János és Benkő László, a Scorpions részéről pedig Klaus Meine énekes és Rudolf Schenker gitáros videoüzenetet küldött.

Lakatos Mónika tájékoztatása szerint a tavaszi középhőmérséklet 12,2 Celsius-fok volt, ez az átlagosnál 1,6 fokkal volt melegebb.
  
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján az enyhe tél után márciusban is folytatódott a megszokottnál melegebb idő. A szokásosnál 3,5 Celsius-fokkal melegebb volt abban a hónapban, több napi melegrekord is megdőlt.
  
Márciusban a legalacsonyabb hőmérsékletet 11-én Zabaron mérték, ahol mínusz 8,5 fok volt. A legmelegebb március 17-én Letenyén volt, 23,4 fokig emelkedett a hőmérséklet. Áprilisban a leghidegebb napon (15-én) szintén Zabaron mínusz 3,8 fokig hűlt le a levegő. A legmagasabb hőmérsékletet április 24-én Tiszaszalkán mérték, 25,8 fokot. Májusban a legalacsonyabb hőmérsékletet 6-án Nyírlugoson mérték, mínusz 1,6 fokig hűlt a levegő. A legmelegebb május 23-án Körösszakálon volt, 31,7 fok.
  
Az éghajlati szakértő kitért arra is, hogy országos átlagban idén tavasszal mintegy 40 szeles napot rögzítettek, ez nagyjából megfelel a sokéves átlagnak. Megjegyezte, hogy a legerősebb széllökések átlaga 75 kilométer/óra körüli volt, ami viszont meghaladja a sokéves átlagot.
  
Lakatos Mónika elemzése szerint a Kiskunság középső területein a szokásosnak felét sem érte el a tavaszi csapadék. A Nyírségben a tavaszi normál mennyiség mintegy 70 százaléka hullott le. A déli határ menti területeken viszont az átlag másfélszeresét is meghaladó csapadékot rögzítettek a meteorológusok.
  
Bonta Imre, az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzési főosztályának vezetője kedden az MTI-vel azt közölte: a legfrissebb 30 napos előrejelzés alapján az átlagosnál kissé hűvösebb május után a sokévi átlaghoz képest júniusban ismét melegebbre lehet számítani. A csapadék országos átlagban várhatóan elmarad az ilyenkor szokásostól. Kiemelte: az Országos Meteorológiai Szolgálat tíz napon túl már csak hőmérsékleti vagy csapadékanomália-előrejelzést készít. "Az a szakmai álláspont, hogy az egy hónapon túli, illetve évszakos számítógépes anomália-előrejelzések beválása egyelőre olyan alacsony, hogy azok legfeljebb kísérleti eredményeknek tekintendők, ezért nem tanácsos rájuk sem gazdasági, sem más döntéseket (például a nyaralás tervezését) alapozni" - tette hozzá a főosztályvezető.

Elveszítette a Magyarország ellen indított pert egy ausztrál férfi, aki azt állította, hogy egy magyar bíróság túlzott perköltség megtérítésére kötelezte és ezáltal sérültek a tisztességes eljáráshoz fűződő jogai.
 
A 66 éves Lee Sydney Harrison McKee még 2003-ban indított személyiségi jogi pert egy magyar ügyész ellen, aki állítása szerint egy ellene folyó büntetőeljárás folyamán tett nyilatkozataival megsértette a személyiségi jogait. A férfi keresetét a bíróság elutasította, mondván: az ügyész jogszerűen látta el feladatát és fejtette ki álláspontját a büntetőeljárásban. A per elvesztése mellett Harrison McKee-t körülbelül 1,8 millió forint perköltség megtérítésére kötelezte a magyar bíróság.
 
Miután a Surfers Paradise-ban élő ausztrál férfi sokallta a rá kirótt összeget, a strasbourgi bírákhoz fordult, ám itt sem járt sikerrel. Az emberi jogi bíróság bírái szerint nem sérült a férfi tisztességes eljáráshoz való joga.
 
Ezzel párhuzamosan, egy másik ügyben viszont azt mondta ki a strasbourgi bíróság, hogy túl hosszú idő alatt született jogerős ítélet egy ajkai férfi ügyében, ami sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett, ésszerű időn belüli eljáráshoz fűződő jogát. A Jáhny Csaba és a helyi ÁFÉSZ közötti jogvita 1994-ben kezdődött és 2005 decemberében ért véget, amikor a legfelsőbb bíróság elutasította Jáhny fellebbezését. A strasbourgi bírák szerint a több mint 11 év túl sok, sérti az ésszerű időn belüli ítélethozatal követelményét. Ezt a bíróságon egyébként a magyar állam sem vitatta.
 
Kifogással élt viszont Magyarország az ellen, hogy a férfi 3 millió forintos vagyoni és nem vagyoni jellegű kártérítésre tartott igényt. A vagyoni jellegű kártérítés megítélését a strasbourgi bíróság sem látta indokoltnak, nem vagyoni jellegű kártérítésként viszont a követelés nagyjából felét, 5000 eurót ítélt meg Jáhny Csabának.

Mint írták, a világ magyarságának legnagyobb zarándoklatához Csíksomlyón jeles esemény kötődik idén: a gyulafehérvári főegyházmegyében a plébánia évét ünneplik. Az idei búcsú jelmondata: "Boldog a méh, amely Téged hordott".
  
A közleményben idézték Oláh Dénest, Maros-Küküllő kerületi főesperest, az ünnepi mise szónokát, aki szerint "a búcsú szentírási szövegei a jeruzsálemi ősegyházra és a Szentlélektől kapott ajándékokra irányítják a figyelmet. Az adományokat azért kapjuk, hogy közösségünk, népünk, egyházunk javára legyünk általa."
  
A fővárosi érdeklődők az Uránia Nemzeti Filmszínházban is figyelemmel követhetik a Duna adását, a rendezvényre a belépés ingyenes.
  
Az M1 műsorán szombat este az Egy nap című romantikus film szerepel, amely húsz évet átfogóan követi a főszereplők sorsának alakulását. A bestseller-feldolgozás elsősorban a női nézőknek ígér szórakozást.
  
Az M2-n szombat éjjel a nézők A United című angol filmet láthatják. A BBC 2011-ben készült tévéfilmje a világhírű futballcsapat, a Manchester United 1958-as tragédiáját dolgozza fel. A Belgrádból hazatérő játékosok gépe lezuhant, a szerencsétlenségben hét játékos meghalt, többen súlyosan megsérültek.
  
A rádióhallgatóknak vasárnap reggelre, délelőttre két műsort ajánlanak. A Szentlélek, ihlet, tehetség című adásban Csűrös Csilla szerkesztő az alkotó lélek gyökereit kutatja. A kérdésről művészek, tudósok beszélgetnek, a műsor a Kossuth rádióban hallható. A Bartók rádióban a Musica Sacra másfél órájában Bach Pünkösdi kantátái és magyar középkori gregorián dallamok csendülnek fel.
  
A Református magazin vasárnapi adását Mit jelent nekem a pünkösd? címmel állították össze. Az M1-en látható félórás műsorban neves református közéleti személyiségek osztják meg az ünnephez fűződő emlékeiket, gondolataikat.
  
A Mai hitvallások sorozatban Lengyel Anna újságíró, evangélikus országos felügyelőhelyettes életéről, a rádióban és az evangélikus egyházban végzett munkájáról beszél az M1-en vasárnap délelőtt. Ezt követően a nézők a kapolcsi és a hartai evangélikus templom történetével és hitéletével ismerkedhetnek meg.
  
Az ünnepen a Duna háromórás műsorfolyammal jelentkezik Gyimesbükkről. A Madéfalva gyermekei összeállításban bukovinai, moldvai és gyimesi csángó zenészek, énekesek és táncosok lépnek fel, később a Sebő zenekart várják a színpadra. A szabadtéri ünnepi szentmisén Salamon József plébános a madéfalvi veszedelem 250. évfordulójára emlékezik. E tragédia nyomán születtek a bukovinai és moldvai magyar falvak, és Gyimes története is innentől ered.
  
Sorsuk azt mutatja: a menekülő nép magyarságát hagyományai és hite tartotta meg - olvasható az MTVA közleményében.
  
Pünkösd hétfőjén a Bartók Rádió az MR Gyermekkórus hangversenyét közvetíti. Egyebek mellett felcsendül Hassler Cantate Domino című alkotása, Kocsár Miklós Salve Reginája és Bartók Hét egynemű kara. A műsorszámok egy részét az erdélyi közönség már az együttes csíksomlyói koncertjén is hallhatta.

A kormánypárti politikus úgy véli, hétfőn joggal vetették fel elemzők, hogy a beterjesztett javaslat alapján nehezen tudják bevonni az adózói körbe a közösségi szolgáltatókat, amelyek már a reklámbevételek nagyon nagy részét elviszik.
  
Példaként említette, hogy a politikusok is rendszeresen hirdetnek a Facebook-on, célzott hirdetések jelennek meg a Youtube-on, s látják, hogy "a Google-t milyen módon használják pénzért konkrét információk eljuttatására". Jelentős reklámbevételhez jutnak ezek a cégek, amely után sem áfa, sem társasági nyereségadó nem gazdagítja a magyar államkasszát - hangsúlyozta L. Simon László, hozzátéve: az online szerencsejáték problémánál látták azt, hogy ez a kérdés kezelhető.
  
A már az előző ciklusban is felvetett reklámadóról szóló javaslatot L. Simon László hétfőn terjesztett be a parlament elé. A tervezet különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket fél milliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos. A törvény már 2014-re is megállapítana adófizetési kötelezettséget.
  
Az érintett területen működő szakmai szövetségek és egyesületek közös közleményben egyöntetűen elutasították a reklámadó bevezetéséről szóló előterjesztést. Az RTL Magyarország szerint a reklámadó bevezetése durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely "az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól, és így a kormánytól való függetlenségét". A TV2 is tiltakozott a tervezet ellen, s egyúttal arra kérte a kormánypártokat, hogy álljanak el a reklámadó bevezetésétől.
  
L. Simon László a Kossuth Rádióban nonszensznek nevezte azt az érvelést, hogy emiatt az új adónem miatt lesznek veszteségesek bizonyos vállalatok. Egy-egy nagyobb cég most is folyamatosan milliárdos veszteséget termel, mégis talpon van - mondta.
  
A képviselő fontosnak nevezte, hogy ez egy olyan adónem lenne, amelyet nem tudnak áthárítani a nézőkre, illetve az olvasóközönségre. A nézők nem fizetnek a bulvárműsorok megnézése után - emelte ki, hozzátéve: annak kell adóznia, aki a bevételre szert tesz. L. Simon László szerint "senki nem gondolja komolyan", amikor egyes kereskedelmi tévék a legnépszerűbb, legnagyobb nézőközönséget vonzó műsoraik beszüntetésével riogatnak.
  
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, megfordult a fejében az a lehetőség, hogy a reklámadóból származó bevételt "megcímkézzék". Példaként említette azt a korábbi kezdeményezést, hogy a pornográf kiadványokra kirótt adóból származó bevételt a kultúrába forgassák vissza.
  
L. Simon László kiemelte azt is, meglepte, hogy az adó bevezetéséből várható 8-10 milliárd forintos bevételt többen is "milyen hanyag eleganciával" kezelik, "mintha ez olyan kevés lenne". Az összes magyar állami múzeum éves költségvetési támogatása nem éri el ezt az összeget - mutatott rá.
  
A fideszes képviselő azt gondolja, most jó esély van arra, hogy ezt az új adónemet bevezessék. Hozzátette: arra nyitott, hogy a részletszabályokat finomítsák. Arra a kérdésre, hogy a 40 százalék lehet-e kevesebb, azt mondta ez egyeztetés kérdése.
  
L. Simon László szerint törvényjavaslatának tárgyalása nyáron kezdődhet el a parlamentben. Legkésőbb ősszel ezt a kérdést le kell zárni - tette hozzá.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény tizennégy aláíróját, köztük a Magyar Reklámszövetséget, a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületét, a Magyar Lapkiadók Egyesületét, a Magyar Marketing Szövetséget, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületét és a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesületét meglepetésként érte a reklámadóról szóló törvényjavaslat benyújtása, miután a kommunikációs iparág a Magyar Reklámszövetség összefogásával már tavaly óta tárgyalásokat folytatott a kormányzattal az esetleges új adónemről, de a most benyújtott javaslatról nem kaptak értesítést.

Közölték, arra kérik a kormányt, hogy vizsgálja felül a reklámadó bevezetésére vonatkozó javaslatot, illetve tartsa fent a párbeszédet az iparággal.

A reklámadóról szóló törvényjavaslatot L. Simon László (Fidesz) hétfőn terjesztette az Országgyűlés elé. A javaslat különböző sávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket fél milliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos.

A szervezetek azt is kifogásolják, hogy a kivetendő adó versenyhátrányt jelent a magyar kommunikációs iparág számára az olyan globális szereplőkkel - például Google, Facebook - szemben, akik a magyar reklámpiaci bevételek jelentős részét szedik be. Különösen súlyos következményekkel járhat az adó kivetése a televíziós szektorban, amely az adó sávos szerkezete miatt a legnagyobb befizető lehet. Az adó összegének kigazdálkodására adott végső válasz a magyar székhelyű vállalkozások külföldre költözése lehet - írták a szakmai szövetségek.

A közleményben hivatkoznak a Magyar Reklámszövetség tavalyi kutatására, amelyből kiderült, hogy minden reklámra költött 10 forint 47 forinttal járul hozzá a nemzetgazdaság növekedéséhez, ilyen módon a tervezett adóból remélt költségvetési bevétel eltörpül azon káros hatásokhoz képest, amely az iparág szűküléséből, ilyen módon az innováció csökkenéséből, a munkahelyek elvesztéséből és a fogyasztás csökkenéséből érintheti a költségvetést - érvelnek a nyilatkozat aláírói.