Út- és járdafelújítás miatt hétfőn megváltozik a forgalmi rend a budai Várban - közölte az I. kerületi önkormányzat szerdán az MTI-vel.

Március 10-től teljes szélességben lezárják a Fortuna utcát, de a gyalogosforgalmat egy oldalon fenntartják. Az Országház utca forgalmi irányát megfordítják, továbbá kétirányúsítják a Nándor utcát, megállási tilalom bevezetésével.
   
A Dísz téri parkolót egy hónappal korábban lezárták, március 15. után nyitják meg újra.
   
A Várban módosított útvonalon járnak a 16, 16A, 116 és 916-os autóbuszok.
   
Az útpálya felújítása a Fővárosi Önkormányzat, a járda felújítása a Budavári Önkormányzat beruházása.

Változik a forgalmi rend a budai Várban

Demonstrációt hirdettek a Malév egykori munkavállalói március 29-re, a Malév 68. születésnapjára - közölte a Malév Munkavállalók Érdekvédelmi Szervezetei az MTI-vel szerdán.

Közleményükben sérelmezik, hogy "miközben az állam minden másra milliárdokat költ, mint tulajdonos továbbra sem foglalkozik a volt Malév dolgozók sorsával". A dolgozók szerint az állam a felelős a Malév csődjéért, így neki kell jótállnia a munkavállalók még kifizetetlen járandóságaiért. Ennek érdekében a munkavállalók már közel fele indított pert az állami felelősség megállapításáért, de további perekre is számítani kell - írják.
   
A volt Malév dolgozók több mint két éve várják, hogy megkapják a csőd miatti elbocsátásukhoz kapcsolódó végkielégítésüket, de az ígéreteken kívül eddig nem kaptak semmit, ezért döntöttek úgy, hogy március 29-én demonstráción adnak hangot követelésüknek - áll a közleményben.
   
A Malév érdekvédelmi szervezetei szerint több mint ezer volt Malév dolgozó még mindig nem kapta meg jogos jussát.
   
Hozzáteszik, hogy a felszámolás biztosan nem nyújt fedezetet a dolgozók bérére, hiszen a Malév "kifosztott állapotban" került felszámolás alá, így a vagyonból csak követelésük töredékét tudják kifizetni.
   
A demonstráció alkalmából a volt dolgozók petíciót adnak át a vagyonkezelőnek és a nemzeti fejlesztési miniszternek, melyben - többek között - törvénymódosítást is követelnek a kifizetések módjával kapcsolatban.

Demonstrációt tartanak a volt Malév alkalmazottak

A Központi Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) ki kell adnia a gödöllői Szent István Egyetemhez tartozó üllői Dóra major gazdálkodására vonatkozó jelentését - mondta ki a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében. Az LMP szerint akár több száz milliós visszaélés is lehet a háttérben.

Lengyel Szilvia LMP-s országgyűlési képviselő, agrárügyekkel foglalkozó szakpolitikus azért indított a Kehi ellen adatigénylési pert, mert tavaly ősszel elutasították a jelentés kiadására irányuló kérelmét.
   
Az eljárásban a hivatal részben azzal érvelt, hogy azért nem nyilvános a jelentés, mert döntés-előkészítő adatokat tartalmaz, részben azzal, hogy a Kehi nem is adatkezelő, csak adatfeldolgozó, a vizsgálatot a kormány rendelte el, és a jelentéssel kapcsolatos döntést is ott hozhatják meg.
   
Schiffer András ügyvéd, az LMP társelnöke a felperes jogi képviselőjeként a tárgyaláson egyebek mellett azzal érvelt: a Kehi elkülönült, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szerv, saját döntéseket hoz, amelyek egyebek mellett a jelentéseiben öltenek testet, ezért velük kapcsolatban nem lehet kizárni a nyilvánosságot döntés-előkészítésre hivatkozva.
   
A törvényszék a Kehi kikért jelentésének - személyiségi adatok törlésével történő - kiadását elrendelő döntéséhez fűzött szóbeli indoklásában hivatkozott a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő, az alaptörvényben rögzített jogra, továbbá arra, hogy a bírósági jogértelmezés során a jogszabályokat elsősorban a céljukkal és az alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni. A jogvitában alkalmazandó jogszabály pedig fontos célként jelöli meg a közügyek átláthatóságát.
   
A bíróság leszögezte, hogy a Kehi adatkezelő, rendelkezik saját hatáskörrel, és amikor elkészül egy jelentése, egyúttal megszületik a döntése, amely attól, hogy esetleg más - például kormányzati - döntés alapjául is szolgálhat, önmagában még nem döntés-előkészítő anyag.
   
A törvényszék elsőfokú döntése nem jogerős, fellebbezés esetén a táblán folytatódhat az ügy.
   
Lapos Péter, az LMP agrár-szakpolitikusa az ügy hátteréről szólva az MTI-nek elmondta: a birtokukba került információk szerint a Dóra major gazdálkodásával kapcsolatban sok éve, kormányzati ciklusokon átívelően felvethető az állami vagyonnal visszaélés, akár több száz milliós hűtlen kezelés lehetősége. A 2012-ben elkészült Kehi-jelentésre éppen azért kíváncsiak, hogy pontosabb képet kapjanak a major gazdálkodásáról.

A Kehinek ki kell adnia a Dóra major gazdálkodásának adatait

Nőtt az Adidas sportszergyártó csoport profitja 2013-ban 2012-höz képest. Az adózás előtti profit 851 millió euróról 1134 millió euróra, a nettó profit 524 millió euróról 790 millió euróra nőtt egy év alatt.

Az Adidas közleménye szerint a cégcsoport bruttó profitja 2013-ban 7,14 milliárd euró volt, 2012-ben 7,10 milliárd euró. Az Adidas értékesítései egy év alatt 14,88 milliárd euróról 14,49 milliárd euróra csökkentek.
   
2013-ban 6 százalékkal nőttek az Adidas eladásai Kínában és 6,3 százalékkal Latin-Amerikában. Ezzel ellentétben Nyugat-Európában 6,8 százalékos, az európai feltörekvő piacokon 2,7 százalékos, Észak-Amerikában 1,4 százalékos, Ázsia Kínán kívüli részében 8,3 százalékos visszaesés volt az eladásokban.
   
Herbert Hainer, az Adidas csoport vezérigazgatója szerint rendkívül jó negyedik negyedévvel zárták 2013-at, és a kedvezőtlen árfolyamváltozások ellenére is sikerült teljesíteniük éves célkitűzéseiket.
   
Az árfolyamhatások kiszűrése után 2014-ben a bevételeinek 7-9 százalékos növekedésére számít az Adidas. A cégcsoport nagyobb kiskereskedelmi jelenlétet és eladásai növekedését várja a feltörekvő piacokon, és nagy reményeket fűz 2014 nagy sporteseményeihez, különösen a labdarugó világkupához.

Nőtt az Adidas profitja 2013-ban

Az afrikai sertéspestis (ASP) vírus Magyarországra történő behurcolásának megakadályozására Kardeván Endre országos főállatorvos elrendelte az ukrán-magyar határszakaszon belépő tehergépkocsik és egyéb gépjárművek fertőtlenítését.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdai közleménye szerint a Záhony, Beregsurány, Tiszabecs, Lónya, és Barabás határállomásokon belépő tehergépkocsiknak fertőtlenítőkapun, a személygépjárműveknek, buszoknak és egyéb járműveknek pedig kerékfertőtlenítőn kell áthajtaniuk.
   
Emellett a személyes poggyászokat is fokozottabban ellenőrzik belépéskor. Ezzel az intézkedéssel jelentősen csökkenthető annak kockázata, hogy a személyes fogyasztás céljából hozott, esetlegesen fertőzött termék - például füstölt hús - a betegség továbbterjedésének forrása legyen.
   
Az ASP házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, testszerte vérzésekkel járó, ragályos betegsége. Emberre ugyanakkor nem terjed a vírus, emberi megbetegedést nem okoz.
   
A frissen fertőződött állományokban heveny járványok alakulnak ki, 100 százalékot megközelítő elhullással. A betegséget átvészelő állatok tartósan vírushordozók maradnak. A vírus nem hőkezelt termékekben, illetve nem ártalmatlanított sertés vagy vaddisznó hullában hónapokig fertőzőképes marad - ismerteti a Nébih közleménye.
   
Az intézkedést a közlemény szerint az indokolja, hogy a betegség különösen kockázatos, mivel az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereskedelme, valamint a vaddisznók mozgása révén nagyon gyorsan továbbterjed. A vírus hazai megjelenése súlyosan érintené a sertéstenyésztés és -tartás jövedelmezőségét, azonnali és hosszú távú korlátozások lépnének életbe, megzavarva az unión belüli kereskedelmet és a harmadik országokba irányuló exportot.

Fertőtlenítik a gépjárműveket a magyar-ukrán határon

A széles körben elterjedt vélekedéssel szemben Paul Gauguin talán mégsem volt szifiliszes, legalábbis erre utalnak az 1849 és 1901 között élő nagyszerű francia festőnek tulajdonított, amerikai kutatók által elemzett fogak, amelyeket a festő egykori házának közelében találtak Tahitin.

A fogakat - amelyek a meghatározás szerint egy európai férfitól származnak - egy barna üvegpalackban találták még 2000-ben egy ásatáson, egy három méter mély kút fenekén, nem messze onnan, ahol a művész híres maori stílusú kunyhója, az Örömök háza állt. A festő 1901-től két évvel később vélhetően szívroham miatt bekövetkezett haláláig élt Atuona faluban, otthonát nem sokkal elhunyta után lerombolták - írta a The Art Newspaper című lap.
   
A kutatók a fogakból nyert DNS-t a művésznek a tahiti szeretőjétől származó unokájától kért mintákkal összehasonlítva arra a megállapításra jutottak, hogy azok 90-99 százalékos bizonyossággal Gauguintől származnak. Számításba véve azt, hogy hol találták őket, szinte biztos, hogy az ő fogai, amelyekben azonban nincs nyoma a 19. század végén a szifilisz kezelésére használt higanynak. "A tény, hogy nincs jele higanynak, arra utal, hogy Gauguin vagy nem volt beteg, vagy nem kezelték" - mondta a chicagói Field Múzeum kutatását koordináló Caroline Boyle-Turner amerikai művészettörténész, aki könyvet ír a festő Marquesas-szigeten töltött éveiről.
   
A fogak mellett sokféle tárgyat találtak még a kútban, többek közt egy új-zélandi sörösüveget, egy bovrilos (élesztőalapú szendvicskrém)üveget, likőröspalackokat, breton agyagedények töredékeit, francia parfümös szelencéket, valamint egy fecskendőt és két morfiumos ampullát. A történészek szerint a tárgyakat értéktelennek találták, és Gauguin halála után a kútba hányták, a tahiti szigetlakók ugyanis nem használták a kutakat. Az évek során a kút aztán megtelt földdel.
   
A kutatóknak Atuona elöljárója, Etienne Tehaamoana adott engedélyt az amúgy igencsak szuvas fogak tanulmányozására. Elsőként William Mueller amerikai törvényszéki fogorvos szakértő vette górcső alá őket, és megállapította, hogy a festőt minden bizonnyal kínzó fájdalom gyötörte, mielőtt kihúzták rossz fogait. A leleteket aztán a Chicagói Egyetemre küldték, ahol a Field Múzeum megbízásából dolgozó tudósok vizsgálták tovább.
   
A kútban festőfelszerelést is találtak, például egy csavarpálma rostszálaiból készült ecsetet, amelyet azonban lehet, hogy fogmosásra és nem festésre használtak, egy kókuszhéjat pigmentekkel, továbbá narancs- és okkerszínű festéket. Utóbbiakat a Louvre-ban bevizsgálva kiderült, hogy Európából származtak.
   
A fogakat és a kútban talált többi tárgyat a kutatók időközben visszajuttatták Atuonának, ahol most kiállításon lehet megtekinteni őket az Örömök háza helyén épült Paul Gauguin Központban.
  
forrás: MTI - kép: theartnewspaper.com

Gauguin talán mégsem volt szifiliszes amerikai tudósok szerint

Az egyetem elnökének érmével tüntette ki posztumusz Carl Lutzot, a holokauszt idején Budapesten zsidók tízezreinek életét megmentő svájci diplomatát kedden az amerikai fővárosban működő George Washington Egyetem (GWU).

Steven Knapp, a GWU elnöke felidézte, hogy Carl Lutz az életét kockáztatva 62 ezer embert, a holokauszt magyar túlélőinek körülbelül a felét, mentette meg. A svájci nagykövetség helyettes konzulja 76 "védett házat" hozott létre, azt állítva, hogy azok a diplomáciai misszió melléképületei. Egyedül az Üvegházban háromezren találtak menedéket, és abban működött a Cionista Ifjúsági Mozgalom is. Lutz védőútleveleket állított ki, és 1944-ben embereket emelt ki az osztrák határ felé elindított halálmenetekből.
   
Knapp azt is elmondta, hogy Lutz, aki 18 évesen az Egyesült Államokba emigrált, a GWU-n szerezte meg a baccalaureátusi fokozatot.
   
Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora személyes hangú beszámolóban elevenítette fel, hogy őt és családját is Carl Lutz mentette meg. Elmondta, hogy hazafias magyar családból származik, amelyet a német megszállás után a sárga csillag viselésére kényszerítettek, amikor ő kilencéves volt. Apjának sikerült védőleveleket szereznie, de a család végül egy védett házból a gettóba átszökve menekült meg a pusztulástól.
   
Gati elmondta, hogy a fontos dokumentumoknak tűnő védőokmányok kibocsátásának ötlete Lutztól származott, mert ő értette a német bürokratikus gondolkodásmódot és azt, hogy a németek legalább a látszatát meg akarták őrizni a szívélyes kapcsolatoknak a semleges országokkal
   
"A rossz hír az, hogy Magyarország zsidó közössége - amelynek létszáma mintegy 250-300 ezer ember, ha a részben zsidókat is ide számítjuk - fenyegetve van és fenyegetve érzi magát. A jó hír az, hogy e közösség bátran és politikai jártassággal néz szembe az új realitással" - jellemezte a mai magyarországi helyzet a professzor.
   
Walter Reich, a GWU professzora a napjainkban folytatott holokausztoktatásról beszélt. Elmondta, hogy az irányítása alatt álló Jichak Rabin Emléktanszék legnagyobb adományozója a holokausztot ugyancsak a budapesti gettóban átvészelt Tauber László orvos volt, aki egy időben maga is tanított a GWU-n. Reich, aki korábban a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum igazgatója volt, kitért arra is, hogy az emlékezést kiforgatva sokan az Izrael-ellenesség táplálására próbálják meg felhasználni a vészkorszakot.
   
A kitüntetést Carl Lutz lánya, a magyarul kitűnően beszélő Agnes Hirschi vette át, aki 1944-ben Budapesten élte át a szovjet ostromot.
   
"Apám úgy gondolta, hogy elkötelezett keresztényként - metodista volt - nem tűrheti el a zsidók üldöztetését és meggyilkolását. Védelmezni és segíteni akarta őket, úgy érezte, hogy ezt Isten adta feladatául" - jelentette ki.
   
Hirschi elmondta, hogy Svájc csak 1995-ben ismerte el Carl Lutz érdemeit. Az egykori diplomata 1975-ben hunyt el. A tervek szerint ugyanakkor a svájci televízió nyáron dokumentumfilmet mutat be róla, és alakja - a kanadai William Hope megszemélyesítésében - megjelenik a hamarosan a mozikba kerülő, Walking with the Enemy című amerikai filmben is. (Az igaz történeten alapuló alkotásban a sorstársai megmentése érdekében nyilas egyenruhát öltő Rosenbaum Tibor, a kisvárdai rabbi fiának szerepében Jonas Armstrong, Horthy Miklós szerepében pedig az Oscar-díjas Ben Kingsley látható majd.)
   
Agnes Hirschi felhívta a figyelmet arra, hogy a GWU épületében megtekinthető a zsidómentő svájci diplomata tevékenységéről a budapesti Carl Lutz Alapítvány kezdeményezésére létrehozott kiállítás is.
   
Lutzot, akit háromszor terjesztettek fel Nobel-békedíjra, a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza kitüntetésben részesítette. A GWU elnöki érmét más kiválóságok mellett megkapta Mihail Gorbacsov és Simon Peresz is.
forrás: MTI - kép: erzsebetvaros.hu

A George Washington Egyetem posztumusz kitüntette Carl Lutzot