Az idén negyedik alkalommal díjazták MagyarBrands elismeréssel a legjobb magyar vonatkozású márkákat: az üzleti ágazatban a Rába, a fogyasztói szektorban a Pick volt az idén a legkiválóbb hazai márka, az első tízbe a közmédia több intézménye is bekerült - közölte a MagyarBrands az MTI-vel.

Az üzleti márkák 25 márkás toplistáján a Rába 95,87 ponttal az első lett, másodikként végzett a Videoton 92,48 ponttal, míg a Richter 91,64 ponttal végzett a harmadik helyen. Az üzleti márkák között az MTI a negyedik lett, a nyolcadik helyen az MTV végzett.

   

A fogyasztói márkák 50 márkás toplistáján a Pick 98,82 ponttal, a Herendi 95,37 ponttal, a Gyulai pedig 95,02 ponttal végzett az első három helyen. A Kossuth Rádió az ötödik helyet szerezte meg, a Petőfi Rádió a 12 helyen szerepel.

   

A Kaposvári Egyetem felmérése szerint a hazai fogyasztók 25 százaléka erősen márkatudatos, és vonzódik a magyar márkákhoz, a csoport számára a termék hazai származása, a minőség, a környezettudatos, etikus magatartás és a felelősségtudat összekapcsolódik. Ezek a fogyasztók komoly vásárlóerőt képviselnek, évi mintegy 300 milliárd forintot költenek csak élelmiszerre.

   

A felmérésből az is kiderül: ha a magyar és a rivális külföldi terméknek azonos az ára, akkor a fogyasztók 85 százaléka választja a hazait. Ha viszont többe kerül a magyar márka a konkurens külföldinél, a hazai árut választók aránya az elmúlt egy év alatt 31 százalékról 25-re csökkent.

   

A legjobb márkákat a MagyarBrands Szakmai Bizottságának vezetői által összeállított kritériumrendszer szerint pontozták. A díj odaítélése egyrészt pontosan számszerűsíthető kritériumok - tradíció, tulajdon, menedzsment, foglalkoztatás - alapján történik, amelyet szakmai elbírálás - reputáció, identitás - és GFK Hungária piackutató fogyasztói kutatása egészít ki. Ezen szempontok összegzését követően a program szakértői egy komplex mutatószám létrehozásával alakítják ki a sikeres hazai márkák végleges listáját.

   

A MagyarBrands Gyermekekért különdíjat 2013-ban a Szemem Fénye Alapítvány, a MagyarBrands Kultúráért különdíjat a Budapest Music Center, a MagyarBrands innovációs különdíjat az NNG nyerte el.

Tavasszal várhatóan elindulhat a Fertő-tó körüli kerékpárút-fejlesztés újabb szakasza, így legkésőbb nyár közepére kerékpárral teljesen körbejárhatóvá válik a tó hazai partja is - közölte a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóhelyettese.

Fersch Attila tájékoztatása szerint két ütemben összesen 1,15 milliárd forintot biztosítottak e feladatra: 450 millió forintot egy tavaly őszi kormányrendeletben, további 700 milliót pedig a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program biztosított.

  

A beruházás eredményeként a tó osztrák oldalán kiépített kerékpárút-hálózat mai állapotát megközelítő, sőt helyenként azt meghaladó minőségű infrastrukturális feltételeket teremtenek a biciklis turistáknak.

  

Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy első ütemben elkészül az egységes kerékpáros közlekedési táblarendszer, valamint korszerűsítik a meglévő kerékpárutak jelentős részét,összesen 19 kilométeren. A munkák ősz elején kezdődtek el a közbeszerzésen nyertes STRABAG Kft. kivitelezésében, és várhatóan még az idén befejeződnek.

  

Hozzátette: a második körhöz elnyert 700 millió forintból megépülnek a hiányzó kerékpárutak, hogy végig biztonságosan körbebiciklizhető legyen a Fertő hazai része is.

  

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által alkotott pályázó konzorcium három forgalmas település belterületén, Fertőrákoson, Balfon és Sarródon, valamint Fertőszéplak egyes hiányzó belterületi szakaszain kerékpárutak, kerékpársávok, kerékpáros nyomok kialakításával oldja meg a kerékpárosok közlekedését.

  

Fertőrákos és Balf között - osztrák mintára - elkészül a csaknem 25 éve folyamatosan szorgalmazott, mindeddig hiányzó vegyes használatú mezőgazdasági és kerékpárút. A fertőrákosi kikötőhöz vezető bekötőút is kerékpársávokat kap, de e szakasz eleme a fertődi belterületi kerékpárutak teljes rekonstrukciója, egy vadonatúj kerékpáros híddal a Kelemente-patak fölött. A gyér autósforgalmú Fertőújlak belterületén kerékpáros nyomok segítik majd a bicikliseket.

  

Az igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint a projekt végigvitelére a nemzeti park igazgatóságának vezetésével 14 tagú konzorcium alakult, amelyhez az érintett települések mellett a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület, a Magyar Közút Nonprofit Zrt, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt, és a Soproni Hegyközségi Tanács is csatlakozott.

Csütörtök és péntek este 8 órától üzemzárásig, valamint egész hétvégén ismét pótlóbuszok szállítják az utasokat a 2-es metró teljes hosszában - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) csütörtökön az MTI-vel.

Az M2E jelzésű pótlóbusz a Blaha Lujza tér után az Astoria-Ferenciek tere-Déli pályaudvar-Széll Kálmán tér útvonalon, a másik busz, az M2 pedig az Astoria-Deák Ferenc tér-Kossuth Lajos tér-Margit híd-Batthyány tér-Széll Kálmán tér útvonalon közlekedik. A múlt heti tapasztalatok alapján a BKK ezen a hétvégén sűrűbben indítja a pótlójáratokat, és további tartalékjárműveket helyez készenlétbe. Emellett némileg módosították a buszok útvonalát, így gyorsabban tudnak közlekedni.

   

A pótlás oka, hogy átadás előtti teszteket hajtanak végre az újonnan telepített biztosítóberendezéssel.

   

A BKK közölte továbbá, hogy vasárnap 11 és 15 óra között a metrópótló haladási vonalának érintésével demonstrációt tartanak, ezért egyes szakaszokon és csomópontokon várhatóan 20-30 perces időszakos útlezárások lesznek. A lezárások előreláthatóan nagyobb torlódásokat okoznak majd és időszakosan jelentősen lassítják a metrópótló autóbuszok közlekedését, bár a BKK kérte a rendőrséget, hogy a lehetőségekhez mérten csökkentse a korlátozás időtartamát.

A kormányzati intézkedések nem segítik a szegényeket, a Fidesz-kormány felrúgta a társadalmi szolidaritás szerződését, ezért azt újra kell kötni - erről Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke beszélt csütörtökön Budapesten.

A szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából a Blaha Lujza téri aluljáróban tartott sajtótájékoztatón Kónya Péter, aki az Együtt-PM szövetség társelnöke is, azt mondta: "egy olyan országban élünk, ahol a kormány a különböző intézkedéseivel nem a szegények felzárkózását, hanem a középrétegek lesüllyedését segíti elő".

   

A szabálysértési törvény módosításával kapcsolatban kijelentette, hogy az a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő embereket, a hajléktalanokat sújtja, ugyanis kitiltják őket a közterületekről, az aluljárókból.

   

Nyilvánvalóan nem az a megoldás, hogy ezek az embereket az utcán éljenek, de nem büntetni kell őket, hanem segíteni rajtuk - mondta Kónya Péter.

   

Beszélt arról, hogy ma Magyarországon körülbelül négymillió ember él a létminimum szintjén és 300-400 ezer gyermek éhezik nap mint nap.

   

Kónya Péter közölte, a világnap alkalmából a Blaha Lujza téri aluljáróba szervezett akciójuk keretében aktivistáik adományokat gyűjtenek szegényeknek, valamint reggelig "elfoglalják az aluljárót, és életvitelszerűen fognak lakni ott az aktivisták".

   

Elmondta azt is, hogy tudják, az ilyen akciókkal nem tudnak segíteni a szegénységben élők helyzetén, de fel tudják hívni a társadalom és a döntéshozók figyelmét arra: "újra kell kötni Magyarországon a társadalmi szolidaritás szerződését".

   

Kónya Péter közölte, hasonló akciókat szerveztek Egerben, Körmenden és Veszprémben.

   

Szabó Tímea, az Együtt-PM társelnöke arról beszélt, hogy az elmúlt három évben a Fidesz-kormány Magyarországot katasztrofális állapotba sodorta: az ország több mint fele szegénységben él, több százezer gyermek éhes, és több tízezren élnek az utcán.

   

Szerinte a kormány hazudik amikor arról beszél, hogy segít a családoknak, a szegényeknek. Hivatalos statisztikák szerint a három- és többgyerekesek körében a szegénységi ráta az elmúlt három évben a duplájára, azaz negyven százalékra nőtt - mondta Szabó Tímea.

   

Kijelentette: az Együtt-PM célja, hogy hosszútávon csökkentse a szegénységet és megállítsa a középosztály lecsúszását.

   

Erre nem lehet várni több mint egy évig, a kormányváltásig, ezért azonnali intézkedéseket szeretnének elérni a kormánynál - mondta a független országgyűlési képviselő.

   

Közölte, a most tárgyalt költségvetési törvényhez olyan módosító indítványokat adnak be, amelyek megszüntetnék azt a tervet, hogy jövőre 84 milliárdot fordítsanak stadionépítésekre, a közmédiára szánt 70 milliárdot pedig 30 milliárd forintra csökkentenék.

   

Az ezekből felszabadul forrásokat a szegénység felszámolására, a gyermekéhezés megszüntetésére fordítanák - jelentette ki Szabó Tímea.

    

Iványi Gábor, az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője azt hangsúlyozta: a szegénység világnapján a szolidaritásra kell emlékeztetni, "a szegénység kezelése minden időben közügy".

Késésekre lehet számítani a vasút több vonalán csütörtökön.

A Mávinform tájékoztatása szerint Szentlőrinc és Sellye között 5 óra 15 perckor egy motorvonat szarvast gázolt, emiatt késnek a Szentlőrincről induló járatok.

   

Murony és Mezőberény között meghibásodott a vasúti jelző- és biztosítóberendezés, emiatt a Budapest-Szolnok-Békéscsaba vasútvonalon 20-30 perccel megnő a vonatok menetideje.

   

A tájékoztatás szerint a Budapest-Vác, illetve Budapest-Vácrátót-Vác vasútvonalon 10-20 perces késésekkel számoljanak az utasok, mert reggel egy vonatszerelvény műszaki hibája miatt keletkezett torlódás. A vasúttársaság a késések csökkentése érdekében más vonatszerelvényt állít be és figyeli a vonatközlekedést, hogy nagyobb késés ne történjen - közölte a Mávinform.

   

Pusztamonostor és Jászberény között - 5 óra 30 perckor - síntörés miatt a vonatok csak lépésben, óránként 5 kilométeres sebességgel haladhatnak egy szakaszon, emiatt a Hatvan-Szolnok vasútvonalon 20-30 perces késések várhatóak.

   

A szerda esti műszaki okok miatti késések a Budapest-Győr-Hegyeshalom, illetve a Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonalon csütörtök reggel üzemkezdetre megszűntek.

Az egyéni és a váltó kategóriákban közel 250-en állnak rajthoz a három országot érintő, ötnapos Bécs-Pozsony-Budapest ultramaratoni futóversenyen, mely szombaton reggel indul a bécsi Praterből.

Az idei, 317 kilométeres versenyre már nevezett a tavalyi egyéni verseny első három helyezettje, a váltóra pedig mintegy 50 csapat jelezte eddig részvételi szándékát. A rendezők pénteken este a Győri ETO parkban lévő versenyközpontban és másnap a rajt előtt órákban a bécsi Ernst Happel Stadionban is elfogadnak nevezéseket.

   

A szervezők a szokásos Bécs-Pozsony-Győr-Tata-Budakeszi-Budapest útvonalon idén egy kisebb módosítást hajtottak végre: a szlovák fővárosban ezúttal nem a Testnevelési Egyetem atlétikai pályáján lesz a befutó és a másnapi rajt, hanem egy másik sportlétesítményben. Ennek oka, hogy az elmúlt években gond volt a kísérőkocsik parkolásával, ezért hosszabbították meg az útvonalat.

   

A második nap a pozsonyi rajt után Rajkánál érik el Magyarországot a futók, majd a Szigetköz festői szépségű tájain kanyargó útvonalon érkeznek Győrbe, a Széchenyi István Egyetem nagy sportcsarnokába. A harmadik szakaszon a Győri ETO stadion parkolója és tatai edzőtábor között 62 kilométert, a negyedik etapon Tata és Budakeszi Knáb János utcai iskola tornacsarnoka között a jól ismert dimbes-dombos útvonalon 59 kilométert tesz meg a mezőny. A zárószakasz félmaratoni táv lesz, a budapesti Sportmax2-ben ér véget az embert próbáló verseny. Az utolsó napon külön félmaratoni versenyt rendeznek azok számára, aki nem vállalkoznak az ötnapos megmérettetésre.

   

Egy tavalyi közlekedési balesetből okulva változtattak a szervezők a versenyszabályokon. Előfordul ugyanis, hogy a pályán lévő csapattag hamarabb teszi meg futva a szakaszt, mint a kerülőutat választó kísérőkocsi a váltótárssal. Ilyen jellegű késés esetén a soron következő versenyző időjóváírás figyelembevételével folytathatja a versenyt. Ezzel a módosítással az a célja a szervezőknek, hogy a késés miatt ne a közlekedés más résztvevőit veszélyeztetően közelítsék meg a csapatbusszal a váltóhelyet.

Bírósági eljárás esetén még adótitokra hivatkozva sem tarthatja vissza a kapcsolódó vizsgálatokból származó bizonyítékait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), így könnyen előfordulhat, hogy az adózó méltányosabb eljárásra számíthat egy adóper, mint egy adóhatósági vizsgálat esetén - derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb tanulmányából.

Az ügyvédi iroda által a tanulmány főbb megállapításait összegző, MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az elmúlt években több olyan adóhatósági eljárás is lezajlott, amelyben az adózó nem ismerhette meg a NAV bizonyítékait, mert azok adótitoknak minősültek. Ez az anomália leggyakrabban az úgynevezett kapcsolódó vizsgálatos eljárásokra jellemző, amelyek során az adóhatóság az adózó üzleti partnereit is ellenőrzi, és az így összegyűjtött adatokat használja fel az adózóval szemben.

   

A kapcsolódó vizsgálatokban feltárt bizonyítékok visszatartását az adóhatóság rendszerint azzal indokolja, hogy ezek során olyan információk is napvilágra kerülnek, amelyek a vizsgált üzleti partnerek üzleti titkainak, illetve adótitoknak minősülhetnek.

   

"A bizonyítékok visszatartása miatt az adóhatóság határozatai sok esetben olyan bizonyítékokon alapulnak, amelyeket az érintett adózók nem ismerhettek meg, és amelyekkel szemben érdemben védekezni sem tudtak" - idézi a közlemény Harcos Mihály okleveles adószakértőt, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédjét.

   

A jelentésből az is kiderül, hogy korábban a kérdés megítélése még a bíróságok előtt sem volt egyértelmű. Az ellentmondó ítélkezési gyakorlatnak a Kúria vetett véget: a közelmúltban meghozott jogegységi határozata rámutat, hogy egy adóper nem dönthető el olyan bizonyítékok alapján, amelyeket az adózó nem ismerhetett meg. A határozat hangsúlyozza, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog azt jelenti, hogy az adóperben részt vevő adózónak joga van a perbeli bizonyítékokat megismerni.

   

Harcos Mihály rámutatott: a Kúria jogegységi határozata csak a bíróságok előtti eljárásokra vonatkozóan rendezi a kérdést, ezért továbbra is tisztázatlan, vajon az adóhatósági eljárásban elzárhatók-e a bizonyítékok az adózók elől.

   

Az ügyvédi iroda tapasztalatai szerint az adózók meglepően ritkán kérdőjelezik meg az adóhatóság állításait: ha a NAV azt írja a határozatában, hogy kapcsolódó vizsgálatot végzett egy üzleti partnernél, akkor az adózók ezt általában elhiszik.

   

Az adóhatóság több esetben állította, hogy egy bizonyos ellenőrzési cselekményt elvégzett, majd a per során kiderült, hogy ezt nem tudja semmivel sem igazolni. A Kúria egy korábbi döntése azonban rámutat, hogy ha a hatóság bizonyítási cselekményének nincs hivatalos nyoma, azaz arról nem áll rendelkezésre még jegyzőkönyv vagy hatósági feljegyzés sem, akkor az ellenőrzési cselekményre nem lehet bizonyítékként hivatkozni - ismerteti az ügyvédi iroda.