Az LMP szerint "a fiatalok már lépnek", 2010 óta az országot regisztráltan elhagyó fiatalok aránya megkétszereződött - mondta Osztolykán Ágnes, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának alelnöke vasárnap, budapesti sajtótájékoztatóján.

    

Közlése szerint a Bajnai-kormány kezdte el, majd az Orbán-kormány is folytatta a felsőoktatási források fokozatos kivonását, amelynek eredményeképp pár év alatt a felsőoktatásra fordított források negyven százaléka tűnt el a rendszerből. "Kommunikációs bűvészmutatvány", hogy a kormány struktúraváltó alapot készít elő - fogalmazott, utalva arra, hogy a szakbizottsági ülésen minderről annyi derült ki: tízmilliárd forintot jelent, de hogy azt kik kapják, mikor, és milyen kritériumrendszer szerint, arra nincs válasz.

    

Az LMP-s politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a felsőfokú végzettségű diplomás emberek számát tekintve az ország még mindig komoly elmaradásban van az EU-s átlaghoz képest, és még mindig nagyobb eséllyel indul el egy fiatal a társadalmi mobilitás útján, ha van diplomája és felsőfokú végzettsége.

    

Pető Ernő, a párt országos választmányának tagja, felsőoktatási és tudománypolitikai szakszóvivő azt mondta: Magyarországon 35 év után újra előfordult, hogy van olyan megye, ahol nem lehet felsőoktatásban tanulni. Idén nyáron ugyanis Nógrád megyében, Salgótarjánban bezárt a főiskola, emellett több megyeszékhelyen, több vidéki főiskolán szintén leépítésekkel kell számolni, és máshol is felmerülhet az intézménybezárás lehetősége.

A magyar csapat valamennyi tagja, így a legfőbb éremesélyesek is jó hangulatban és komoly várakozásokkal készülnek a hétfőn kezdődő budapesti birkózó-világbajnokságra, amelyen az új szabályok nekik kedveznek.

    

A vb utolsó napján, jövő vasárnap szőnyegre lépő ceglédi sportoló már a márciusi Európa-bajnokságon is nagyon örült a megváltozott bírói felfogásnak, amely segítette a támadószellemű birkózást, az azóta bevezetett új szabályok pedig kifejezetten tetszenek neki.

    

"Nekem ez nagyon jól jött, s úgy látom, hogy a meccsek sokkal élvezetesebbek mint korábban. Óriási iramot kell menni, éppen ezért egy-egy versenyző szinte összeesik a fáradtságtól a meccs végére" - mondta Lőrincz a kétszer három perces szakaszokból álló mérkőzésekről, melyek során a pontok összeadódnak.

    

A mérkőzésvezetők feladata, hogy büntessék a passzivitást, így viszonylag gyorsan jönnek az intések, és a leléptetések sem ritkák. Változott némileg a pontozás is, a levitelért egy helyett már két pontot osztanak, s hét szerzett pont után véget ér a csata.

    

"Nagyon gyorsan le lehet zárni egy meccset, ami külön motiváció. A versenyző korábban, ha az első menetben három pontért dobott, visszavett, mert akkor is jött a következő, ha csinált még egy-két akciót" - magyarázta Lőrincz, aki Eb-győzelme után a nyári versenyeken is sorra nyerte meccseit.

    

Dicsérte a szabályváltozásokat testvére, Viktor is, aki a felkészülésnek még úgy vágott neki, hogy Bácsi Péter indul majd 84 kg-ban, ám nyáron legyőzte az azóta megsérült legnagyobb hazai riválisát, s helyet követelt magának a csapatban.

    

"Nagyon fekszik nekem az új rendszer, ez például a lengyelországi nemzetközi versenyen is kijött, amelyen nagyon erős mezőnyben tudtam nyerni" - nyilatkozta Lőrincz Viktor. "Nagyon várom már a versenyt, egyértelműen az éremszerzés a célom."

    

Magyarország legutóbbi világbajnoka, a 2009-ben aranyérmes Kiss Balázs (96 kg) szintén csatlakozott az új szabályokat méltatók "kórusához", s bízik benne, hogy hosszú idő után megint kiugróan tud szerepelni.

    

"Én is nagyon örülök a változtatásnak. Mindig is abban voltam jó, hogy nagy iramot mentem, s most a kétszer három percben ki tudom használni az erősségeimet. Megyek, darálok, s olyan nincs, hogy valaki jobban bírja nálam erővel" - mondta Kiss, aki szintén nyerni tudott augusztusban Lengyelországban, többek között orosz versenyzőket legyőzve, fogadkozni mégsem akart. "Amikor hangzatos nyilatkozatokat tettem, mindig megégettem magam, most nem akarok így járni, de természetesen bízom magamban."

    

Deák Bárdos Mihály (120 kg) 1997-ben már világbajnoki ezüstérmet szerzett és a 2005-ös budapesti vb-n is második volt, ám még mindig kirobbanthatatlan a válogatottból, s a mostani világbajnokságon is komoly céljai vannak.

    

"Úgy érzem, összejöhet a dobogó, mert az új szabályok nekem kedveznek. Engem annak idején birkózni tanítottak, s most végre újra lehet birkózni" - nyilatkozta a 38 éves diósgyőri nehézsúlyú, aki még mindig nem gondolkodik a visszavonuláson. "Azt csinálom, amit szeretek, s ennél nem kell több. Az biztos, hogy hazai közönség előtt ez lesz az utolsó világbajnokságom, a többit majd meglátjuk."

    

A szabadfogás első számú éremvárományosa, Hatos Gábor (74 kg) három Európa-bajnoki, s egy-egy világbajnoki és olimpiai bronzérem után idén márciusban először döntőbe került egy világversenyen. Az Eb-ezüst után pedig egyértelműen ugyanez a célja Budapesten is.

   

"Döntőben akarok birkózni, s akár a legfényesebb érmet is megszerezhetem" - nyilatkozott magabiztosan a szombathelyi birkózó, aki a felkészülést nem úszta meg egy kisebb könyöksérülés nélkül, ám mint mondta, ez nem zavarja, s nem lesz akadálya a jó szereplésnek.

    

Ligeti Dániel (120 kg) két éve robbant be a nemzetközi élmezőnybe, s 2011-ben bronz-, tavaly pedig ezüstérmes lett az Eb-n. Az olimpián nem jött ki neki a lépés és az idei Eb-n - többek között hasmenéssel küzdve, legyengülten - elért ötödik helye után is csalódott volt, most pedig óvatosan nyilatkozott.

    

"Talán még sohasem dolgoztam ennyit, úgy érzem, jó erőben vagyok, de sajnos az utóbbi időben egyszer a vállam reccsent meg, egyszer a bordám, így nem tudtam annyit birkózni, amennyit szerettem volna. Azért szeretnék jól szerepelni itthon és van is rá esélyem" - mondta a szintén szombathelyi birkózó.

    

A Papp László Sportarénában hétfőn a szabadfogásúak 55, 66 és 96 kg-os kategóriájának küzdelmeivel kezdődik a vb, melyen Ligeti kedden, Hatos szerdán birkózik, a nők szerdán, a kötöttfogásúak pedig először pénteken lesznek érdekeltek.

Országszerte több mint 13 ezer polgárőr vett részt a Teszedd! - Önkéntesen a tiszta Magyarországért elnevezésű szemétgyűjtési akcióban - közölte az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) az MTI-vel.

    

A szövetség emlékeztetett: az OPSZ évek óta rendszeresen együttműködik a környezetvédelmi hatóságokkal az illegális szemétlerakók felderítésében és felszámolásában.

    

A közleményben idézték Túrós Andrást, az OPSZ elnökét, aki a Teszedd! akció balatonkeresztúri megnyitóján köszönetét fejezte ki a részt vevő polgárőröknek, hogy társadalmi felelősségvállalásukat a környezetvédelem területén is összefogottan, egységként mutatták meg, valamint az akcióhoz szolgálaton kívül, civilként csatlakozó rendőröknek, tűzoltóknak.

    

Az ország 1075 településén szombaton több mint százezer önkéntes gyűjtötte az illegálisan lerakott háztartási hulladékot.

Országjáró rendezvénysorozaton köszönik meg a Fidesz politikusai a rezsicsökkentés támogatását, illetve beszámolnak az eddigi lépésekről, valamint a javasolt, további intézkedésekről, köztük a fatüzelést, széntüzelést használó családok terheinek tervezett csökkentéséről.

    

Az ország minden tájára szervezett fórumokon az eddigi és a további rezsicsökkentésről is tájékoztatást kapnak a résztvevők. Hangsúlyozzák: 2,5 millióan támogatták a rezsicsökkentés védelmében indított aláírásgyűjtést, a Fidesz politikusai a most induló rendezvénysorozaton személyesen köszönik meg az embereknek a támogatást, a "kiállást önmagukért, a családjukért, a rezsicsökkentésért".

    

A rezsicsökkentés azért lehetséges, mert Magyarország talpra állt pénzügyileg és önbecsülésében is egyaránt - fogalmaznak.

    

Ismertetik: a Fidesz választási programjában vállalta, hogy mindent megtesz a családok terheinek csökkentéséért. A kormány egyik első döntése volt 2010-ben, hogy befagyasztotta a rezsiárakat. Ennek köszönhetően már 2010 és 2012 között is több mint 400 milliárd forintot tudtak megtakarítani a magyar családok. 2013. január 1-jétől azonban nemcsak befagyasztotta, hanem csökkentette is a kormány a rezsiárakat. Eddig kilenc szolgáltatás díja csökkent. Januártól 10 százalékkal alacsonyabb a földgáz, az áram és a távhő ára, júliustól a vízdíj, a csatornadíj, a szemétszállítás, a PB-gáz, a szippantott szennyvíz és a kéményseprés díja is.

    

Az eddigi intézkedések egy családnak évente átlagosan százezer forintos megtakarítást jelentenek - hangsúlyozza a Fidesz. Néhány héten belül azonban még több pénz marad a családoknál, hiszen a rezsicsökkentés folytatódik. Novembertől további 11,1 százalékkal csökken az áram, a gáz és a távfűtés ára. A tavalyi árakhoz képest így összesen 20 százalékkal lesz alacsonyabb ezeknek a szolgáltatásoknak a díja - emlékeztetnek.

    

"A harcnak azonban nincs vége, a közös kiállásra az előttünk álló időszakban is nagy szükség lesz" - fogalmaz a nagyobbik kormányzópárt. Hozzáteszik: "el kell érnünk, hogy a monopol helyzetben lévő közműszolgáltatók nonprofit alapon működjenek és nyereségüket ne zsebre tegyék, hanem fordítsák a szolgáltatások színvonalának növelésére. Emellett a fatüzelést, a széntüzelést használó családok terheinek csökkentését is tervezzük".

    

"A kiállásra nagy szükség lesz azért is, hogy megvédjük a rezsicsökkentést azoktól, akiknek ez messze nem érdeke. A baloldalon ugyanis ma újra együtt vannak azok, akik a rezsiárakat tizenötször emelték, akik a közműszolgáltatások jó részét külföldiek kezére adták, akik hagyták, hogy a magyar emberek Európa egyik legmagasabb energiaárát fizessék és ezzel veszélybe sodorták a családok megélhetését. Magyarország azonban nem hagyja magát!" - áll a közleményben.

Az új adózási formák ellenére még mindig magas az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) választók száma - derül ki az adóhatóság adataiból.

    

Az evásokon belül a társas vállalkozások súlya tovább nőtt, részarányuk 2012-ben már 64,1 százalék volt. Változatlanul az együttesen 93,5 százalékos részarányt megközelítő korlátolt felelősségű (kft.) és betéti társaság (bt.) a leginkább jellemző gazdálkodási forma, az utóbbiak adják a társas vállalkozások csaknem 70 százalékát. Az összes evás vállalkozás 29,4 százaléka (a társas vállalkozások nem egészen fele) tartozik a számviteli törvény hatálya alá, a többi úgynevezett bevételi nyilvántartást vezet.

    

Az egyszerűsített vállalkozói adót alkalmazó egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások körében egyaránt a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység a legnépszerűbb. Ezeken a területeken működik az eva alanyok mintegy 46,5 százaléka, s itt realizálódik a bevételek majdnem fele.

    

Az eva hatálya alá tartozó adóalanyok összesített árbevétele 2012-ben 386,8 milliárd forint volt, ami 31,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A bevételek megoszlása az egyéni és társas vállalkozások között hasonló az előző évihez, 28, illetve 72 százalék.

    

A teljes evás kört tekintve a fajlagos árbevétel nem egészen 5,8 millió forint volt. Ezen belül az egyéni vállalkozók mintegy 4,5, a társas vállalkozások pedig 6,5 millió forint közeli átlagot értek el.

    

Az evás adóalanyok legnagyobb rétege - közel 45 százaléka - 2,5 millió forint alatti bevételt realizált. Az ötmillió forintig terjedő két legalacsonyabb sávba tartozik a vizsgált adóalanyi kör mintegy 61,2 százaléka, a 7,5 millió forint alatti alsó háromba pedig 72 százaléka.

    

Az eva hatálya alá tartozó adóalanyok 2012. évi adókötelezettsége 143,7 milliárd forint volt, 15,4 százalékkal kevesebb, mint a bázis időszakban. Az evások átlagosan több mint 2 millió forint adót fizetnek. Az első három negyedévben 100,1 milliárd forint összegű adóelőleget fizettek be, az éves kötelezettség 69,6 százalékát (a bázis évben 68,4 százalékát).     A bevallók 58,6 százaléka (39 162 adózó) a vizsgált év során pontosan fizetett, elszámolásuk nullszaldós. Pontatlansága miatt 27 673 adóalany utólagos rendezésre kényszerült, közülük 21 741 adózó összesen 4 milliárd forint összegű, 2013-ra áthúzódó befizetési kötelezettséget szerepeltetett  bevallásában, míg 5932 adózó 300 millió forintos visszaigénylési pozícióban zárta az évet. Az egyenleg így összességében 3,7 milliárd forint összegű utólagos befizetési kötelezettséget mutat, ami 19,6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.

    

A NAV 2013 augusztus végén 70 979 működő kata adóalanyt tartott nyilván, közülük 59 896 egyéni vállalkozó. A bejelentett kisadózók száma 71 904, közülük 52 336 minősül főállásúnak. A kivások száma 7595 volt augusztus végén, valamennyien társas vállalkozások, közülük 5743 kft., 1502 pedig bt.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával idén is folytatódik a Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akció sorozat: a megyei Kormányhivatalok Közlekedési Felügyelőségei 1500-1700 gépkocsi környezetvédelmi állapotát ellenőrzik szeptember 16. és 20. között, az ország négy nagyvárosában - közölte a tárca az MTI-vel vasárnap.

    

A Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Zöld Autó Központja tizenhetedik alkalommal szervezi meg az Európai Mobilitási Héthez kapcsolódó akciót. Az ellenőrzések célja a közlekedési környezetvédelem helyzetének megismerése, a gépkocsiállomány jellemző állapotának, változásának vizsgálata és értékelése - írja az NFM.

    

Az élhető városi környezet egyik alapvető feltétele a közlekedés okozta környezetkárosítás csökkentése, fokozatos megszüntetése. A hagyományos belsőégésű motoros gépjárművek esetén ennek leghatékonyabb eszköze a környezetbarát járműüzemeltetés, a gyári követelményeknek megfelelő állapot fenntartása - emelik ki.

    

A műszaki vizsgába épített környezetvédelmi felülvizsgálat keretében a gépkocsik 98-99 százaléka "javítás nélkül megfelelt" minősítést kap. Az elmúlt években rendezett akciók szerint azonban a hazai utakon közlekedő, megfelelő gépkocsik aránya ennél alacsonyabb, 90-95 százalék között változik.

    

A 90-es évek végén még csak minden második dízeles gépkocsi volt előírásszerű környezetvédelmi állapotban. A gépjárműállomány korszerűsödésének és a szabályozó rendszerben végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően ez a részarány az elmúlt években nőtt 90 százalék fölé - áll a közleményben.

    

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Közlekedési Hatóság közreműködésével megvalósuló Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akcióval kapcsolatos további információk 2013. szeptember 16-tól a

http://www.muszakivizsga-auto.hu/akciok.html címen olvashatók.

Kellő érdeklődés mutatkozott a főváros elektronikus jegyrendszerének kiépítésére meghirdetett tender első fordulóján, a beruházás a várakozások szerint nyolc év alatt megtérülhet a növekvő bevételeknek köszönhetően - mondta Nagy Levente, a BKK üzletfejlesztési és ügyfél-kommunikációs igazgatója pénteken Balatonfenyvesen.

    

"Az új rendszerben várhatóan jelentősen változni fog ez az arány, erre alapozva gondoljuk, hogy növekedni fognak a bevételek" - fogalmazott a szakember.

    

A tervek szerint időalapú lesz az új tarifarendszer, ami azt jelenti, hogy adott intervallumokra lehet majd jegyet vásárolni, és ez alatt korlátlan lesz az átszállások lehetősége a főváros különböző tömegközlekedési járművein. Bevezetnének egy napi költség-limitet is, ha valakinek egy napon többet kell utaznia, mint amire számított, akkor se kelljen többet fizetnie egy napijegy áránál. A limit elérése után minden tranzakciója ingyenes lesz azon a napon.

    

A forrást a projektre hitelfelvétellel és önerővel biztosítja a főváros. Az erről szóló, nyolc éves futamidejű hitelszerződést 54,5 millió eurónyi folyósításáról múlt héten írták alá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD). A főváros közgyűlése ehhez a beruházáshoz, valamint a jegyautomaták beszerzéséhez 8,3 milliárd forintos önerőt biztosít. A bank hozzájárulásával megkezdődött a tendereztetés, amelynek az előminősítő fázisánál tart a kiíró. Mivel egy igen koncentrált, kevés szereplős piacról van szó, rendkívüli elégedettségre ad okot, hogy kellő érdeklődés mutatkozott az első körben - mondta az igazgató.

    

Az elektronikus jegyrendszerre a szállítói szerződést várhatóan 2014  elején írják alá a nyertes pályázóval. Első lépésként már jövőre megjelennek az új jegyautomaták, és megkezdődik a chipkártyás bérletek bevezetése. A tervek szerint 2015-16-ban tűnnek el a jegylyukasztók, ezt követően üzemelhetik be az új beléptető-kapukat.

    

Egy ideje már tesztelik a világ négy nagy, elismert kapugyártójának a termékeit a fővárosban. "Hírverés nélkül is rendkívül pozitív a fogadtatás" - fogalmazott az igazgató. Hozzátette, úgy számolnak, hogy a beruházás bőven megtérülhet azokból a pluszbevételekből, amelyeket az új rendszer generál a visszaélések visszaszorításával, ez lesz a hitel-visszafizetés fedezete.

    

Berg Tamás, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ osztályvezetője előadásában hangsúlyozta, nagy az ellentmondás a közlekedésfejlesztési igények és a lehetőségek között, hiszen az összesen 9 ezer milliárd forintra tehető igénnyel szemben várhatóan mintegy 1400-1500 milliárd forint fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre a következő ciklusban.