Az angol telivér a világ egyik legkövetkezetesebb tenyésztői munkával kitenyésztett háziállatfajtája. Külleme nemes, száraz, könnyű fej, táguló orrlyukak, élénk szemek, sokszor tágan illesztett fülek. Hosszú, ívelt, gyakran alacsonyan illesztett nyak. Kifejezett, hosszú, magas mar, jellegzetes baltavágással. Rövid, izmos hát és ágyék. Dőlt, hosszú, jól izmolt lapocka. Inkább mély, mint dongás mellkas jellemzi.
Az angol telivér átlagos marmagassága 162cm(kancák) illetve 167cm (mének) igen nagy szórással. A telivértenyésztők ma is számon tartják, hogy lovaik melyik ősméntől származnak, és melyik kancacsaládba tartoznak. A magyar telivértenyésztés az 1800-as években kezdődőtt, nagyrészt Széchenyi István és Wesselényi Miklós kezdeményezésére. Legjobb eredményeit a század utolsó negyedében érte el, amikor 1876-ban Kisbér (Buccaneer-Mineral) megnyerte az epsomi Derbyt. AZ 1874-ben született Kincsem (Cambusan-Waternymph) pályafutása is erre az időre esett. Különleges rekordot tudhat magáénak a mai napig, 54 versenyből 54 győzelem, korának legjobbjaival szemben. Az angol telivér kitűnő regenátor ott, ahol nagy teljesítményre van szükség. A telivér karaktere, idegrendszeri adottságai azonban nem teszik alkalmassá a használati ló nemesítésére ott, ahol a ló gyengébb lovagló-képességű emberekkel találkozik.
Az angol telivér története: II. Károly uralkodása alatt Angliában virágzásnak indult a lóversenyzés. Az ősi kelta ló a galloway legjobb kancáit arab, török és berber import lovakkal kersztezték, hogy egy tetszetős és gyors versenylovat kapjanak. Ez a ló képzezte a fajta kiinduló állományát. Igazán jelentős szerepe két fajtának volt a fajta kialakulásában: a spanyol ló és az Arab telivér. A XVI-XVII. században leginkább arab lovak befolyásolták a fajtát: ezidőtájt körülbelül 160 mén érkezett Arábiából, Törökországból és Berberisztánból. Közülük három, Berley Turk, Darley Arabian, és Godolphin Arabian vérvonalára vezethető apai ágon vissza valamennyi telivér. A lóversenyek terjedésével szinte az egyetlen szelekciós tényező a gyorsaság lett. Az első méneskönyvet, a General Stud Book-ot 1793-ban adták ki. A ma élő összes telivér az ebben a méneskönyvben szereplő 237 kanca és 169 mén utódja. Az angol telivért nemesítőként alkalmazzák számos más fajta kialakulásánál, mert nemességet, keménységet, teljesítményt, gyorsaságot ad a fajtáknak. Mindazonáltal túlzott használata, vagy nem megfelően kiválasztott egyedek használata idegrendszeri problémákat okozhat, melyek végső soron a használhatóság rovására mennek.
Az angol telivér átlagos marmagassága 162cm(kancák) illetve 167cm (mének) igen nagy szórással. A telivértenyésztők ma is számon tartják, hogy lovaik melyik ősméntől származnak, és melyik kancacsaládba tartoznak. A magyar telivértenyésztés az 1800-as években kezdődőtt, nagyrészt Széchenyi István és Wesselényi Miklós kezdeményezésére. Legjobb eredményeit a század utolsó negyedében érte el, amikor 1876-ban Kisbér (Buccaneer-Mineral) megnyerte az epsomi Derbyt. AZ 1874-ben született Kincsem (Cambusan-Waternymph) pályafutása is erre az időre esett. Különleges rekordot tudhat magáénak a mai napig, 54 versenyből 54 győzelem, korának legjobbjaival szemben. Az angol telivér kitűnő regenátor ott, ahol nagy teljesítményre van szükség. A telivér karaktere, idegrendszeri adottságai azonban nem teszik alkalmassá a használati ló nemesítésére ott, ahol a ló gyengébb lovagló-képességű emberekkel találkozik.Az angol telivér története: II. Károly uralkodása alatt Angliában virágzásnak indult a lóversenyzés. Az ősi kelta ló a galloway legjobb kancáit arab, török és berber import lovakkal kersztezték, hogy egy tetszetős és gyors versenylovat kapjanak. Ez a ló képzezte a fajta kiinduló állományát. Igazán jelentős szerepe két fajtának volt a fajta kialakulásában: a spanyol ló és az Arab telivér. A XVI-XVII. században leginkább arab lovak befolyásolták a fajtát: ezidőtájt körülbelül 160 mén érkezett Arábiából, Törökországból és Berberisztánból. Közülük három, Berley Turk, Darley Arabian, és Godolphin Arabian vérvonalára vezethető apai ágon vissza valamennyi telivér. A lóversenyek terjedésével szinte az egyetlen szelekciós tényező a gyorsaság lett. Az első méneskönyvet, a General Stud Book-ot 1793-ban adták ki. A ma élő összes telivér az ebben a méneskönyvben szereplő 237 kanca és 169 mén utódja. Az angol telivért nemesítőként alkalmazzák számos más fajta kialakulásánál, mert nemességet, keménységet, teljesítményt, gyorsaságot ad a fajtáknak. Mindazonáltal túlzott használata, vagy nem megfelően kiválasztott egyedek használata idegrendszeri problémákat okozhat, melyek végső soron a használhatóság rovására mennek.