A fríz lovakat bokaszőrei, izmoltsága alapján hidegvérű lónak is lehetne tekinteni, de eleganciája, mozgása és a fogatsportban játszott szerepe átsorolja a melegvérű lófajták közé. A fríz ló szép fejű magasan illesztett rövid nyakú, hosszú törzsű, nem mély ,ellkasú, csapott, izmos farú, hosszúlábú kocsiló, bár lovagolják is. Lábain hosszú bokaszőrőket visel. A fríz lovak színe kizárólag fekete, többnyire jegytelen. Ügetőmozgása jellegzetesen élénk és akciós. Hollandia kezdeti fogatsportjaiban is szerepet kapott, pedig mozgása főként mutatós, mintsem hasznos. Ősi fajtának tartják, i.e. 1000-ből eredő ásatási leletek mutattak hasonló típust. Marmagassága 155cm-160cm. A fríz ló máig megőrizte fajtája ősi jellegzetességeit, kitartását és kiegyensúlyozottságát. Elismerésre méltó testfelépítése, robusztus megjelenése ellenére igénytelen állat.
Egészséges, dinamikus mozgású, ellenállóképes ló, minden különösebb igény nélkül. Térölelő, lendületes jármódja, vérmérséklete, mozgékonysága, a hátsó lábak tolóereje és az ügetésben megmutatkozó erőteljes térdmunka rendkívül magával ragadó. A kistermetű fríz ló korrekt gerincvonalát jól hangsúlyozza az ívelt és büszkén hordott nyak, amely fejlett, széles mellkasba és erős, hosszú vállakba megy át. A far csapott, a mar kidomborodó, a fej hosszú, de nemes. A szemek nagyok és élénk pillantásúak, a fülek mozgékonyak, finom szabásúak. A törzs tömeges, erős és mély. A hát rövid, íve kissé megtört. A sörény és a farok szőre sűrű, hosszú, enyhén hullámos, ritkítani vagy befonni csak ritkán szokták. A végtagok rövidek, erősek, jó csontozatúak. A fríz lovak hosszú bokaszőrt viselnek. A paták kemények és jól formáltak A 20. század elejéig a frízek fele pej volt, ma viszont kizárólag fekete frízeket tenyésztenek tovább. Ezek általában jegytelenek: a fehér csillag a homlokon az egyetlen jegy, ami engedélyezett. A lófajta egyedei ragaszkodnak az emberhez, mégis rosszul viselik a büntetést: nem ritka, hogy hónapokig nem nyerik vissza a bizalmukat, ha bántják őket.