forrás: MALÉV gépek Ferihegyen 
Huszár István-Bassa Endre-Fábri Magda: 30 év krónikája 1956-1986. 
Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1986, 156. oldal.

Az új eredmények fényében megdőlni látszik a sertések eredetére vonatkozó feltételezés, amely szerint a disznókat nagyjából 9 ezer évvel ezelőtt háziasították és vadon élő rokonaiktól elkülönítve tartották őket, ami a ma ismert - a vadkanoktól eltérő külsejű - házi sertések kialakulásához vezetett.

A tanulmány készítői mintegy 600 házi és vadon élő sertéstől gyűjtöttek be mintákat Európa és Ázsia különböző területein, majd végül 103 példány teljes genomját vonták elemzés alá. Ezután összevetették az eredményeket egy ugyancsak 600 vadon élő és háziasított disznót vizsgáló korábbi tanulmány adataival, és az állatok származásának eredetére alkalmas modellt dolgoztak ki - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

Az adatok és a modellek tanulmányozása révén a kutatók arra jutottak, hogy a mai sertések nem elszigetelt tenyésztés, hanem a háziasított és a vadon élő disznók több éven át tartó keresztezésének eredményei. Az azonosított vaddisznógének egy része ráadásul nem is szerepelt a kutatók adatbázisában, amit azt sugallja, hogy már kihalt fajtól származhatnak.

A mutatók azt az elméletet is alátámasztják, hogy a disznókat valójában két helyszínen, Ázsiában és a Közel-Keleten háziasították először. Az elemzés szerint az európai sertéseket eredetileg a Közel-Keletről hozták be, majd vaddisznókkal, aztán ázsiai rokonaikkal keresztezték őket, ami a mai külsejük kialakulásához vezetett.

A szakemberek szerint az, hogy a modern házi sertések nem hasonlítanak jobban a vaddisznókhoz, a korai gazdák szelektív tenyésztésének eredménye, vagyis, hogy az általuk preferált tulajdonságokkal bíró egyedeket pároztatták egymással, ellensúlyozva a vaddisznókkal való alkalmankénti keresztezést.

    (http://phys.org/news/2015-09-modern-pigs-wild-boar-genes.html)

   

A bejelentés szerint a magyarországi helyszín mellett év közben a Bahreini Nagydíj után (április 18-19.) lesz lehetősége a csapatoknak a plusz kilométerek gyűjtésére, míg a szezon végeztével Abu-Dzabiban (november 28-29.) tesztelhetnek az istállók, igaz, ekkor csak a 2018-ban használatos Pirelli gumik kipróbálására lesz lehetőség.
   
Mindez azt jelenti, hogy a magyarországi versenyhétvége (július 28-30.) után további három napig a Hungaroringen marad a mezőny, hiszen a hivatalos tesztnapok augusztus 1. és 2. lesznek. A csapatok a mogyoródi és a bahreini gyakorláson szabadon dolgozhatnak, bármilyen fejlesztést kipróbálhatnak, a megkötés csak annyi, hogy a négy napból kettőn olyan fiatal versenyzőket kell szerepeltetniük, akik eddig három nagydíjnál kevesebbet teljesítettek.
   
Korábban csak egy-egy csapat tesztelt a Hungaroringen: 1989-ben a McLaren, 2001-ben pedig a Toyota töltött ott két napot, még az F1-es beszállása előtt.
   
A 2017-es Forma-1-es szezon első tesztnapjait Barcelonában tartják február 27. és március 2. között, az idény a március 26-i Ausztrál Nagydíjjal veszi kezdetét.

forrás: MTI

forrás: http://www.9pho.com/

forrás: MTI