A magyar szövetség (MLSZ) honlapjának vasárnapi beszámolójából kiderült, hogy az összetartáson részben fiatalok, részben olyan futballisták vesznek részt, akikben megvan a potenciál, hogy a későbbiekben az A-válogatott keretének közelébe kerüljenek.
   
A meghívottak között vannak olyan labdarúgók - Pintér Ádám, Lang Ádám, Kleinheisler László és Nagy Ádám -, akik már a norvégok elleni Európa-bajnoki pótselejtezős sikerben is tevékeny részt vállaltak, illetve korábbi válogatottak - Koman Vladimir és Gyurcsó Ádám - is lehetőséget kapnak.
  
 "Nagyon fontosnak tartom ezt az összetartást, mert bár a válogatott gerincét adó játékosok képességét, teljesítményét jól ismerem, jó pár olyan labdarúgó futballozik az élvonalban, akikben érezhetően van potenciál" - mondta az MLSZ honlapján a keret összetételéről Bernd Storck.
   
A német szakvezető hangsúlyozta, szeretne még most, jóval az Európa-bajnokság előtt átfogó képet kapni a számításba vehető játékosok képességeiről.
   
"Mindenkinek tudnia kell, hogy jó teljesítménnyel, folyamatos játékkal lehetősége van bekerülni a válogatott keretébe. Vannak, akik eddig is ott voltak a válogatott közelében, míg másokról úgy gondolom, adott esetben segítségünkre lehetnek a jövőben" - mondta Storck, aki hozzátette, nagy öröm, hogy a klubok kompromisszumkészségének köszönhetően lehetőség adódik erre az összetartásra és a következő időszakban az egyesületekkel egyeztetve, alkalmanként ismét közös munkát végezhetnek.

   
Az edzőtáborozáson résztvevő keret:

    kapusok:
Dibusz Dénes (Ferencváros), Hegedüs Lajos (MTK Budapest), Nagy Gergely (Vasas)

    védők:
Botka Endre (Budapest Honvéd), Pintér Ádám (Ferencváros), Szabó János (Paksi FC), Forró Gyula (Újpest FC), Kocsis Gergő (Puskás Akadémia), Lang Ádám (Videoton FC), Gévay Zsolt (Paksi FC), Hangya Szilveszter (Vasas), Bese Barnabás (MTK Budapest)

    középpályások:
Nagy Ádám (Ferencváros), Márkvárt Dávid (Puskás Akadémia), Vida Máté (Vasas), Kleinheisler László (Videoton FC), Koman Vladimir (DVTK), Adorján Krisztián (Novara)

    csatárok:
Gyurcsó Ádám (Videoton FC), Sallai Roland (Puskás Akadémia), Gera Dániel (MTK Budapest), Pekár László (Puskás Akadémia), Mervó Bence (FC Sion), Balogh Norbert (DVSC-TEVA)

A pofám leszakad....

   


Az intézkedéseket Franco Gabrielli római prefektus, az olasz polgári védelem volt vezetője jelentette be. A következő négy napban az olasz főváros területén tilos a fegyverek, lőszer, tűzijáték, robbanószer, valamint mérgező anyagok szállítása. Tilos olyan televíziós vagy mozifilmeket forgatni, amelyben fegyvereket vagy ezek utánzatait használják.
   
December 8-án, a szentév megnyitásának napján, amikor Ferenc pápa kitárja a Szent Péter-bazilika szent kapuját, egész Rómában és a római körgyűrűn is tilos lesz az üzemanyag-szállítás. Kedden reggel hét órától este hétig lezárják a római légteret, amelyet tiltott berepülési övezetnek (no fly-zone) minősítettek a városközponttól számított tíz kilométeres körzetben. A Rómába érkező és innen induló járatok esetében késéssel kell számolni. Szigorítják a római vasútállomások és metrómegállók rendőrségi ellenőrzését. A hatóságok figyelik az internetet is az esetleges veszélyekre utaló üzenetek, bejegyzések kiszűrésére. Egy hét leforgása alatt mintegy kétszáz új videokamerát szereltek fel a Vatikán környéki római utcákban.
   
"Számos más tömegeseménykor is alkalmazott óvintézkedésről van szó" - hangsúlyozta Franco Gabrielli, aki a polgári védelem vezetőjeként XXIII. János és II. János Pál pápák szentté avatását is felügyelte, amelyen 2014 áprilisában több mint egymillióan vettek részt.
   
A szentév megnyitásán jelen lesz XVI. Benedek nyugalmazott pápa, valamint számos olasz és külföldi magas szintű állami delegáció. Az Ansa olasz hírügynökség a Szent Péter térhez legközelebb eső római metrómegálló és a tér közötti egy kilométeres szakaszon nyolcvan egyenruhás katonát, rendőrt, csendőrt, tűzoltót számolt össze a civil ruhás biztonságiak mellett. "A Vatikánnál soha nem láttunk egyszerre ennyit. A párizsi terrorista merényletek óta folyamatosan erősödött a biztonsági készültség" - nyilatkozott egy helyi ajándéktárgyakat áruló üzlet eladója.

   


Az IDC prognózisa szerint az idén 1,429 milliárd okostelefont értékesítenek a világpiacon, 9,8 százalékkal többet, mint 2014-ben. Az idei lesz az első év, amikor az okostelefonok eladása "mindössze" egy számjegyű százalékos növekedési ütemet ér el.
   
Az IDC előrejelzése szerint a növekedési ütem az elkövetkező években tovább lassul, 2019-ig évi átlagban 7,4 százalék lesz.
   
A világpiaci forgalom legfőbb mozgatóereje továbbra is a gazdaságilag feltörekvő régiók alacsony árszintű modellek iránti kereslete lesz - kommentálta a tanulmány megállapításait Ryan Reith, az IDC mobiltelefon piaci kutatásainak a vezetője.
   
A legnagyobb okostelefon-piacon, Kínában egyre inkább a készülékek cseréje határozza meg a keresletet, így a növekedés az idén már csak "alacsony egyszámjegyű százalékos" lesz. A legnagyobb növekedés a készülék értékesítésekben a Közel-Keleten és Afrikában történt az idén, közel ötven százalékos. A térség ezzel lekörözte az eddigi leglendületesebb piacokat, Indiát és Indonéziát is.
   
Az Android operációs rendszer megőrzi uralkodó szerepét az okostelefon-piacon az IDC mostani előrejelzésének 2019-ig tartó távlatán belül. Az idén 1,161 milliárd androidos okostelefont értékesítenek, 9,5 százalékkal többet mint tavaly, ami a rendszer 81,2 százalékos piaci részesedésének felel meg. 2019-re az eladási volumen évi 7,7 százalékos növekedési ütemben 1,538 milliárdra emelkedik, ami a mostaninál kicsit nagyobb, 82,6 százalékos piaci részesedésnek felel majd meg.
   
Az iOS operációs rendszer az idén 15,8 százalékos részesedést szerez magának az okostelefon piacon 226,0 millió, a 2014-esnél 17,3 százalékkal több készülékkel. Az eladások azonban 2019-ig az androidos készülékeknél kisebb, 6,5 százalékos ütemben növekednek majd. A 2019-re jelzett 263,4 milliós értékesítés a mostaninál kisebb, 14,1 százalékos piaci részesedést tesz majd lehetővé.
   
A Windows operációs rendszeren futó telefonok értékesítésében nagy, 10,2 százalékos visszaesés történt az idén. Az eladott 31,3 millió készülék a piac 2,2 százalékának felelt meg. Az eladások azonban 2019-ig évi 4,5 százalékos ütemben 43,6 millióra emelkednek. Ez a mostaninál kissé magasabb, 2,3 százalékos piaci részesedéshez lesz majd elegendő.
   
Az egyéb más operációs rendszeren futó okostelefonokból 11,3 millió kelt el az idén, 16,8 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Az eladások ebben a kategóriában is növekednek majd az elkövetkező években, átlagosan évi 4,7 százalékkal. A 2019-ben értékesített 17,1 millió készülék 0,9 százalékos piaci részesedéshez lesz majd elegendő az idei 0,8 százalék után.

   


Vasárnap kora délután tartják a Mikulásfutás elnevezésű versenyt, amelynek útvonala: Sóház utca, Fővám tér, Váci utca, Irányi utca, Március 15. tér, Petőfi téri lehajtó, Jane Haining rakpart, pesti alsó rakpart, Salkaházi Sára rakpart, Fővám tér.
   
A verseny miatt lezárják a közúti forgalom elől a Fővám tér Corvinus Egyetem előtti szakaszát 8 és 18 óra között, valamint időszakosan a Vámház körutat a Fővám térnél, az Irányi utcát, a pesti alsó rakpartot a Március 15. térnél, a Petőfi teret, valamint a rakpartot a Csarnok tér és az Eötvös tér között.
   
A lezárások közelében torlódás alakulhat ki.
   
A forgalomkorlátozások a közösségi közlekedést is érintik: várhatóan háromnegyed egy és háromnegyed négy között a 2-es villamos két szakaszon, megosztva közlekedik majd a Közvágóhídtól a Boráros térig, illetve a Jászai Mari tértől a Széchenyi István térig. Ugyanebben az időszakban a 83-as trolibusz a Fővám tér felé, valamint a 15-ös és 115-ös busz a Boráros tér felé módosított útvonalon halad.

 


A Kúria joggyakorlat elemző csoportjai Darák Péter főbíró 2012-es hivatalba lépése óta vizsgálják az ítélkezési gyakorlat vitatott problémáit. Idén mintegy félszáz intézményt keresett meg a legfelsőbb bírói fórum, köztük az Alkotmánybíróságot, a Legfőbb Ügyészséget, az Igazságügyi Minisztériumot, az alsóbb fokú bíróságokat, az ombudsmant, a Magyar Ügyvédi Kamrát, az Akadémia jogtudományi intézetét, az egyetemek jogi karait, a Magyar Nemzeti Bankot, a Gazdasági Versenyhivatalt, civil jogvédő szervezeteket, hogy javasoljanak alaposabb vizsgálatra érdemes témákat. A megkeresésekre a napokban mintegy kétszázötven javaslat érkezett - tájékoztatott a Kúria.
  
A 2016-os témajavaslatokban megfogalmazódott például munkajogi területen, hogy a jelenlegi törvénykönyv nem védi kellőképpen a munkavállalót, a munkaviszony munkáltató általi megszüntetésénél az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség érvényesülése kérdéses. A joggal való visszaélés kérdéskörében pedig az egyik javaslat azt veti fel, hogy a munkáltatók nem egyszer a felmondási tilalom alatt álló dolgozót - például várandós anyát vagy szakszervezeti vezetőt - is eltávolítják, egyértelműen valótlan indokkal. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén sem kötelező ugyanis visszavenni az eltávolított dolgozót, így esetenként megéri a munkáltatónak, hogy egy kártérítés árán megszabadulhat munkavállalójától.
  
Egy másik javaslat szerint érdemes lenne vizsgálni, milyen mértékben alkalmazza a társadalombiztosítási baleseti ellátásoknál a "sorsszerűség" - jogszabályban egyébként nem szereplő - kategóriáját az egészségbiztosító a baleseti ellátások alóli mentesülés céljából és ezt milyen arányban hagyja jóvá a bírósági gyakorlat.
  
Felvetődött a cégek vezető tisztségviselőinek felelőssége többek között a hitelezők felé, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a cégvezetők elmulasztják letétbe helyezni és közzétenni az éves beszámolókat.
  
A társasházi jogvitáknál elsősorban a közös költséggel vagy a közgyűlési határozatokkal kapcsolatos ellentmondó bírói gyakorlat elemzése lehet indokolt.
  
A tartásdíj megállapításával kapcsolatban egy javaslat arra hívta fel a figyelmet: az ítélkezési gyakorlatban is anomáliák forrása lehet, hogy Magyarországon igen jelentős jövedelmi különbségek alakultak ki.
  
Az egyik javaslat azt fogalmazta meg, hogy a mediáció, közvetítői eljárás gondolata még nem épült be szervesen a magyar igazságszolgáltatás rendszerébe, pedig a fejlett országokban sokfelé amikor csak lehet, az ellenérdekű felek önkéntes megegyezésére törekszenek. A bírói ítélet, kötelezés inkább csak ultima ráció, végső eszköz a megsértett jogrend helyreállítására. Különösen hiányzik a megegyezés a szülői felügyelet megosztása, a gyermekelhelyezés terén, ahol rendkívül fontos lenne a szülők közötti együttműködés, hiszen a gyerekek nem tehetnek arról, hogy szüleik kapcsolata megromlott, nekik szükségük lenne mindkettejükre.
  
A büntetőjogi területen voltak, akik felvetették, hogy vizsgálni kellene, miért nem működik a magyar igazságszolgáltatásban az a lehetőség, hogy kisebb súlyú bűncselekmények esetén az ügyészség és a vádlott, illetve védője megegyezzen a vád következményeiről.
  
Nemzetközi fórumoktól és hazai jogvédő szervezetektől is kapott kritikát a kényszerintézkedések hazai gyakorlata. Az előzetes letartóztatások elrendelésekor egyes kutatások szerint gyakori a sematikus bírói indoklás, és az is előfordul, hogy a bíró érdemben nem is reagál a védői ellenvetésekre. Nem érezhető, hogy a kényszerintézkedéseken belül teret nyerne a házi őrizet az előzetes fogva tartáshoz képest, pedig már évek óta van lehetőség elektronikus nyomkövető alkalmazására; ennek okait firtatná az egyik javaslat.
  
Vannak, akik a költségvetési csalással, a korrupciós cselekményekkel kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlatot elemeznék, mások arra hívták fel a figyelmet, hogy kifogásolható az ítélkezés, túl enyhe a büntetés főként rendőrök által elkövetett kényszervallatások, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazások ügyében.
  
A migráció, menekültügy, idegenrendészet témakörében is érkeztek javaslatok, ám ezzel kapcsolatban a Kúria illetékes kollégiumvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy bár kétségtelenül kurrens témáról van szó, e téren nem lehet kialakult joggyakorlatról beszélni -, hiszen bírói döntés alig-alig született - így pedig nehéz általános tanulságokat leszűrni.
  
Darák Péter, a Kúria elnökeként annak vizsgálatát tartotta indokoltnak minden ügyszakban, hogy vajon a bizonyosság milyen foka, milyen bizonyítottság, tényállás szükséges az ítélet meghozatalához, a bírói meggyőződéshez. Az utóbbi időben ugyanis egyes döntések értetlenséget váltottak ki, a közvélemény úgy érezte, hogy a bíróság nem találta meg az optimális bizonyítottságot vagy ezt nem tudta meggyőzően elmagyarázni.
  
A joggyakorlat-elemző csoportok jövőre vizsgálandó témáiról a Kúria elnöke dönt majd, miután konzultált a szakmai vezetőkkel.

A drónnal készült felvételen a Vörösmarty téri karácsonyi vásár Budapesten 2015. december 4-én. 



forrás: MTI
kép: Ruzsa István