Az emberi szervezetben - a bőr felszínén és a testüregekben - több mint 100 billió (milliószor millió) baktérium él. Ezek közössége, az úgynevezett mikrobiom dinamikus kölcsönhatásban van az emberi szervezettel, összetételét nagymértékben befolyásolja a táplálkozás, az anyagcsere, a génállomány, az immunrendszer, de kihat rá az egyén kora és a környezetében élő személyek is. Ugyanakkor a mikrobiomnak meghatározó a szerepe az emésztésben, a tápanyagok szintézisében és a betegségek megelőzésében - olvasható a PhysOrg hírportálon.

Remco Kort, a tanulmány vezető szerzője, az alkalmazott tudományos kutatások holland szervezete (TNO) mikrobiológiai és rendszerbiológiai részlegének az igazgatója a kutatás céljait összefoglalva kiemelte, hogy eddig még senki sem vizsgálta a csókolózás hatását a baktériumokra a szájüregben, ahol több mint 700 féle mikroorganizmus él.

A TNO és Amszterdam legújabb múzeuma, a mikroorganizmusokkal foglalkozó Micropia munkatársai 21 párt vontak be a kutatásba. A résztvevőknek mindenekelőtt egy kérdőívet kellett kitölteniük, részletesen taglalva csókolózási szokásaikat, majd a kutatók nyálmintát vettek mindenkitől.

Az eredmények tanúsága szerint, ha egy pár viszonylag gyakran csókolózott, szájüregük mikroflórája hasonult egymáshoz. A baktériumok "uniformizálódása" különösen kifejezett volt azoknál a pároknál, amelyek naponta legalább kilencszer csókolóztak.

A vizsgálat során a "baktériumtranszfer" mértékét is kutatták. Ehhez a résztvevőkkel különböző baktériumösszetételű probiotikus italt itattak, amely egyebek mellett a tápcsatornában található lactobacillust és bifidobaktériumot is tartalmazta. Bensőséges csókváltás után kiderült, hogy a probiotikus baktériumok mennyisége megháromszorozódott a "fogadó fél" szájüregében. Ennek alapján számították ki, hogy egy 10 másodperces csók alatt 80 millió baktérium kerül átadásra.

A kutatás során az is bebizonyosodott, hogy míg a csókolózás gyakorisága befolyásolja a nyál mikroflórájának hasonlóságát, a nyelven megtelepedett baktériumok egybeesési fokára nincs kihatással.

http://phys.org/news/2014-11-million-bacteria.html

 


Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint első lépésben három Lukoil töltőállomáson nyílik élelmiszerbolt, Budapesten, Diósdon és Tatabányán. Az üzletnyitásokat a jövőben továbbiak követhetik.
  
A Normbenz Magyarország a hazai üzemanyag-kiskereskedelem öt legnagyobb szereplőjének egyike, érdekeltségébe tartozik a 74 magyarországi és a 19 szlovákiai Lukoil benzinkút.
  
A Spar Magyarország a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem meghatározó szereplője, több mint 400 saját üzemeltetésű áruháza van, és mintegy 60 franchise-rendszerű üzletet működtet partnereivel.
  
A cég 2013-ban nyitotta első benzinkúti üzletét egy budapesti OMV töltőállomáson, amelyet 2015 elejéig további négy követett. Az idén tovább bővítették az egész évben éjjel-nappal nyitva tartó Spar expresszek számát, jelenleg 45 OMV-kúton üzemelnek ilyen boltok.
   
A Spar Magyarország szeptember elején közölte, hogy emelkedő árbevétellel és a tavalyi veszteség után nyereséggel számol az idén. A cég árbevétele 2014-ben 400 milliárd 300 millió forint volt, vesztesége 18 milliárd forint, 2015-ben 410 milliárd forint fölötti árbevételt tervez elérni.

kép: 24.hu

   


A január elejétől október végéig tartó időszakban a globális átlaghőmérséklet jóval magasabb volt, mint bármely azt megelőző 12 hónapban. A kutatók szerint a 2011-től 2015-ig tartó ötéves periódus ugyancsak az eddig mért legmelegebb volt a világban.
   
A hőmérséklet-emelkedést a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség és az ember okozta globális felmelegedés számlájára írják a szakemberek - olvasható a BBC News honlapján.
   
A Meteorológiai Világszervezet szerint a január és október közötti adatokra alapozott becslések azt mutatják, hogy a 2015-ös globális földfelszíni hőmérséklet 0,73 Celsius-fokkal haladta meg az 1961 és 1990 közötti átlagot. A 2011 és 2015 közötti rekordidőszak pedig 0,57 Celsius-fokkal volt az 1961 és 1990 közötti átlaghőmérséklet felett.
   
A WMO szerint az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja új magasságokba szökellt. Az északi féltekén idén lépte át először a 400 ppm (milliomod térfogatrész) értéket a szén-dioxid átlagos légköri koncentrációja a tavaszi hónapok során.
   
A kutatók rámutattak arra, hogy az ember általi üvegházhatású gázkibocsátás nyomán az éghajlati rendszerben felhalmozódó energia több mint 90 százalékát az óceánok nyelik el.
   
Az 1950 óta mért három legerősebb egyikeként emlegetett idei El Nino hatására a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek hőmérséklete 1 Celsius-fokkal melegebb az átlagnál. Az előrejelzések szerint a légköri jelenség hatásait még erősebben lehet majd érezni 2016 elején.
   
Hőhullámok sújtották a világ számos részét: India több területén 45 Celsius-fok felett volt az átlagos maximális hőmérséklet. Ugyancsak szélsőségesen forró időszakokat élt meg Európa, Észak-Afrika, a Közel-Kelet és más területek is.
   
A WMO szerint az elmúlt öt év szélsőséges időjárási jelenségei, különösen a magasabb hőmérsékletekhez kötődők előfordulási gyakorisága jelentősen megnövekedett az ember okozta klímaváltozás eredményeként.

    (http://www.bbc.com/news/science-environment-34915448)

   


A miniszteri biztos kiemelte, hogy a Németországba irányuló borexport értéke az idén csaknem 15 millió euró tesz majd ki, ami jelentős növekedés a két évvel ezelőtti 12 millió euróhoz képest, és ugyancsak kedvező fejlemény, hogy egyre nagyobb a palackozott borok aránya.
   
A magyar bor ismertségét és népszerűségét tovább erősítik az olyan rendezvények, mint a Magyar Szüret, amelyet már ötödik éve rendeznek meg Berlinben. A hagyománnyá vált magyar szüreti napokon az idén 19 borászat és egy pálinkafőző társaság mutatkozik be, valamint hat élelmiszeripari cég, valamennyi magas minőségű gasztronómiai különlegességeket vonultat fel - mondta Budai Gyula.
   
A számos szakmai fórumból és borkóstolóból álló kétnapos programsorozatot a Borok hosszú éjszakája nevű esemény zárja szerdán Berlin egyik leghíresebb piaccsarnokában, az Arminiusmarkthalléban.
   
A magyar bor jövőre a legnagyobb berlini szakmai vásáron, a Berlin Wein Trophyn is megjelenhet - mondta Budai Gyula, hozzátéve, hogy megbeszélést folytatott a német bormarketing társaság (DWM) vezetőivel a magyar részvételről a februári vásáron. Kiemelte, hogy a szemlére rendre mintegy 50 ezren látogatnak el, és jelen van a legtöbb németországi forgalmazó, az esemény így az üzletkötésre is kiváló lehetőség.
   
A miniszteri biztos elmondta, hogy jövőre a világ legjelentősebb borászati szakvásáraként számon tartott düsseldorfi ProWeinon is hangsúlyosabb lesz a magyar részvétel, ugyanis magyar borászatok csatlakoznak a Pro Wine goes City nevű akcióhoz, amely düsseldorfi vendéglők és szállodák bevonásával a nagyközönség számára is megnyitja a márciusban tartandó vásárt.
   
A Magyar Szüret és a nagy borászati és mezőgazdasági vásárok - a berlini Nemzetközi Zöld Hét, a Berlin Wein Trophy, a düsseldorfi Pro Wein és a nürnbergi BioFach - révén a német piacon egyre több lehetőség nyílhat a magyar cégek számára, és tovább bővülhet a kivitel - mutatott rá a miniszteri biztos.
   
Az Oroszország elleni EU-s embargóról, illetve az orosz ellenintézkedésekről elmondta, hogy berlini tárgyalásai alapján pontosan látszik, hogy Magyarország mellett Németországnak szintén jelentős károkat okoz az embargó.
     
"Egy nagyon rossz politikai döntés eredményeképpen az európai uniós mezőgazdaság és feldolgozóipar nagyon rossz helyzetbe került" - hangsúlyozta Budai Gyula, aki többek között a Német Tejipari Szövetség elnökével, Echard Heuserrel és a német gazdálkodók mintegy 95 százalékát összefogó Német Parasztszövetség főtitkár-helyettesével, Udo Hemmerlinggel tárgyalt.
   
Rámutatott, hogy a német mezőgazdaság legtöbb ágazatát érzékenyen érinti az orosz embargó, a tejiparban például a kivitel 3 százaléka irányult Oroszországba a 2014-ben bevezetett intézkedések előtt.
   
Budai Gyula kiemelte, hogy nagyon nehéz lesz visszakerülni az orosz piacra, amely ráadásul a gyors változások miatt "már soha nem lesz ugyanaz, amely korábban volt". Hozzátette, hogy Németország és Magyarország hasonlóan gondolkodik, új piacok felkutatásával próbálja pótolni a kiesést, mindenekelőtt Kína és a távol-keleti térség felé nyit.

   


A család arra kéri a gyászolókat, hogy kegyeletüket egy szál fehér virággal róják le.
   
A tízszeres válogatott Várhidi Pál tagja volt az 1954-es svájci világbajnokságon ezüstérmes válogatott keretének, az 1960-as római olimpián pedig bronzérmet szerzett a nemzeti együttessel.
   
Vezetőedzőként 1973 és 1980 között négy bajnoki címet szerzett az Újpesti Dózsával.
   
Várhidi Pál életének 85. évében, november 12-én hunyt el.

 


Az abszolút győztes Péterfia Judit 15 perc 26 másodperc alatt, míg Bán Róbert 19 perc 30 másodperc alatt oldotta meg a feladatokat.
  
A háromfordulós vetélkedő első, online, adaptív tesztjét több mint 21 ezren töltötték ki az interneten. A feladatlapon, amelyet a Mensa HungarIQa kifejezetten a 17-24 éves korosztály számára fejlesztett ki, a résztvevőknek a továbbjutáshoz legalább 125 pontot kellett elérniük. Ezt 3400 fiatalnak sikerült teljesítenie, így ők kaptak meghívást a budapesti középdöntőbe.
  
A meghívottak közül 804-en tudtak részt venni az eseményen, a döntőbe végül 372 olyan középiskolás és egyetemista jutott tovább, akik minimum 135-ös IQ-val rendelkeztek, így az emberiség legintelligensebb két százalékához tartoznak.
  
Az első Nagy Diák IQ-teszt versenyen 2013-ban Tóth Emese, a budapesti Semmelweis Egyetem elsőéves orvostanhallgatója és a soproni Kóczán Gergely, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) harmadéves építészmérnök hallgatója diadalmaskodott, a tavalyi megmérettetésen pedig a pápai Erdős Szilvia, a BME elsőéves mérnök-informatikus, valamint a szentendrei Dankovics Attila, az ELTE elméleti matematikus és programkezelő informatikus hallgatója nyert.