Évente tizenöt millió eurót meghaladó összeget költ fejlesztésekre a következő években a Budapest Airport (BA). Egyebek mellett megépülhet a 2. terminál utasforgalmi kapacitását bővítő új móló - mondta Jost Lammers, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek adott interjúban.
A repülőtér vezetője szerint a fejlesztéseket az utasforgalom folyamatos és erős növekedése indokolja. 2014-ben már több mint 9 millió utast szolgáltak ki, ami történelmi rekord, a Malév-korszakot is beleértve. Az idén eddig már 12 százalékkal nőtt az utasforgalom, és az év végére először meghaladhatja a 10 milliót.
A kétszámjegyű bővülés jelentősen meghaladja a régió többi repülőterén regisztráltat (az első fél évben 12,3 százalékkal több utas fordult meg Budapesten, az EU-s átlag 4,9 százalék), és bár ezt a növekedési ütemet nem lesz könnyű fenntartani, 2018-ban 12 millió utassal számolnak - tette hozzá.
Ennyi utas kiszolgálásához azonban már bővíteni kell a 2. terminál kapacitását is. Az egyre több hosszú távú járat miatt a 2B terminál oldalán kell elsősorban fejleszteni. A legsürgetőbb beruházás az új móló, amely a terminálépülethez kapcsolódva egyszerre tud több diszkont és hagyományos, keskeny és széles törzsű gépet kiszolgálni - mondta Jost Lammers.
A tervek már készülnek, jövőre kiírják a tendereket, 2018-ban pedig át is adhatják a létesítményt. Emellett bővítik és fejlesztik az utasbiztonsági ellenőrző pontokat és a parkolókat is - mondta.
A vezérigazgató úgy látja, nagy lehetőségek adódnak új, a légi és a földi áruszállító vállalatok igényeit kielégítő logisztikai, raktár- és irodaépületek építésében. Hangsúlyozta, hogy nem vetették el egy új légiáru bázis építésére vonatkozó korábbi terveiket, ennek megvalósításához azonban még "időre és további dinamikus növekedésre van szükség". A Cargo City névre keresztelt központ átadása 2018-2019 előtt nem várható.
Jost Lammers a légiközlekedéshez kapcsolódó néhány egyéb iparágban, például a repülőgép-karbantartásban rejlő komoly fejlesztési lehetőségeket is kiemelte. A jelenleg a repülőtéren működő, Boeing és Airbus gépek forgalmi- és nagyjavításait végző két karbantartó vállalat, az Aeroplex of Central Europe és a Lufthansa Technik Budapest 750-800 magasan képzett munkavállalót foglalkoztat. E cégek jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek. Az iparág az autógyártáshoz hasonló húzóágazattá is válhat Magyarország számára; ehhez megvannak a megfelelően képzett szakemberek.
A repülőtér adottságai kiválóak, jók a közlekedési kapcsolatok, a területe pedig nagyobb, mint a világ egyik legforgalmasabb repülőteréé, a London Heathrow-é - mondta Jost Lammers.
Az utasforgalommal kapcsolatban a vezérigazgató elmondta, "a diszkont és a hagyományos légitársaságok egészséges arányú összetétele" alakult ki Ferihegyen. Nem elhanyagolható az sem, hogy a Budapestre érkező utasok 99 százaléka már valóban Magyarországra utazik, nem csak átszáll. Ezek a közvetlen, úgynevezett point-to-point utasok jelentős összegeket költenek Budapesten, és hozzájárulnak a GDP növekedéséhez, míg az átszálló utasok (2011-ig évente 1,5 millió volt) csupán rövid időt töltenek el a repülőtéren, a tranzitterületen kívül semmilyen szolgáltatást nem vesznek igénybe.
Hátrány viszont, hogy átszálló utasok nélkül nehezebben tudnak hosszú távú járatokat üzemeltető légitársaságokat megnyerni, mivel jelenleg nem üzemel regionális, vagy úgynevezett "ráhordó" légitársaság Budapesten - tette hozzá.
A Malév-korszakhoz képest most annyival van rosszabb helyzetben a repülőtér, hogy a dél-balkáni régiót senki nem fedte le, pedig jelentős potenciál rejlik ebben a piacban is. Podgorica, Szarajevó, Tirana és a Balkán-régió néhány egyéb célállomása most csak Bécsen vagy Münchenen keresztül érhető el Budapestről. Ezek a közvetlen kapcsolatok hiányoznak, mondta, hozzátéve: ehhez egy olyan légitársaságra lenne szükség, amely kisebb kapacitású gépekkel, regionális járatokat üzemeltetne.
Az 1. terminál újranyitásával kapcsolatban Jost Lammers elmondta, az épület nem alkalmas az utasforgalom hatékony kezelésére, illetve két, egymástól 6 kilométerre lévő terminál párhuzamos üzemeltetése nem gazdaságos. Az 1. terminál épülete az építészeti örökség gyönyörű darabja, amit természetesen meg kell óvni, műemléki jellege miatt azonban a belső kialakításán nem lehet módosítani, ami pedig elengedhetetlen lenne, például egy nagyobb kapacitású utasbiztonsági ellenőrzőpont kialakításához. A BA jelenleg rendezvényközpontként hasznosítja az épületet; konferenciák, autóbemutatók, koncertek, filmforgatások helyszínéül szolgál - jegyezte meg.
A vezérigazgató megerősítette, az utasforgalmi fejlesztéseket a továbbiakban a 2. terminálra összpontosítják, ahol a további kivitelezésekhez elegendő szabad terület áll rendelkezésre. A közeljövőben megvalósulni látszó egyik legfontosabb projekt egy konferenciatermekkel felszerelt repülőtéri hotel építése, amire az utasok és a légitársaságok részéről is igény mutatkozik, ez jó üzleti lehetőséget teremt.
Évente több mint 15 millió eurót költ fejlesztésekre a Budapest Airport
Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap és a Der Spiegel című hírmagazin vezércikkben foglalkozott Magyarországgal szombaton az európai menekültválsággal kapcsolatban.
A FAZ Kerítések Európában című írásában a szerző, Reinhard Weser kiemelte: amikor a nagy és gazdag Németország erős államigazgatása az országba érkező emberek nagy száma miatt már alig bírja regisztrálni és rendesen ellátni őket, nem meglepő, hogy a kisebb és gazdaságilag sokkal gyengébb délkelet-európai államok úgy érzik, hogy túlterheltek, még akkor is, ha a menekültek nem akarnak náluk maradni, hanem csak átvonulnak.
Ezért érthető, hogy a kormányok segítségért kiáltanak, és az Európa tétlenségére vonatkozó magyar bírálatok némiképp jogosak, akármennyire is "ócska és gyalázatos Orbán Viktor viselkedése és retorikája a menekültekkel szemben" - fogalmaz a szerző.
"A magyar válasz erre a válságra természetesen halálos veszély Európa jövőjére" - olvasható a FAZ első oldalán közölt írásban, amely szerint az uniós külső határon épített, majd következő lépésben az EU-tag Horvátországgal közös határon továbbépítendő kerítés logikája alapján "további kerítések következnek" majd, amelyek keresztül-kasul húzódnak Európában, és nemcsak drótkerítések, hanem "politikai, gazdasági, emberi" kerítések is.
Ez pedig nem oldja meg a menekültproblémát, viszont "sok újabb problémát teremt" - tette hozzá a szerző.
Kiemelte: nem tudja senki, hogy tartósan miként kellene kezelni ezt a "népvándorlást", éppen ezért összetartásra van szükség az EU-ban a válság rövid távú kezelésében, a külső határok biztosításában és a menekültek "emberhez méltó" befogadásában és elosztásában.
Mindez a jövő heti uniós tárgyalásokra nézve azt jelenti: a kelet- és a közép-európaiaknak meg kellene fontolniuk, hogy az ukrajnai orosz agresszió miatt könnyen az uniós partnerek szolidaritására szorulhatnak, Berlinnek pedig nem lenne szabad "többségi szavazással fenyegetőzni".
http://www.faz.net/aktuell/politik/ausland/europa/zaeune-in-europa-eine-toedliche-gefahr-fuer-europas-zukunft-13811238.html
A Der Spiegel Az öreg kontinens címmel közölt vezércikket Peter Müllertől, aki kiemelte: "az EU veszélybe került a menekültválságban, megóvásához nyomásgyakorlás és megértés szükséges".
A szerző egyebek között kifejtette: a kelet-európai uniós tagországok a csatlakozással aláírták, hogy elfogadják az EU értékeit, és erre "emlékeztetni" kellene a menekültek elosztását szolgáló rendszer kiépítésére irányuló törekvéseket "blokkoló" tagállamokat.
Az uniós szerződés alapján akár a tagsági jogok felfüggesztése is lehetséges a közös értékeket, például az emberi méltóság tiszteletét tartósan megsértő tagállamok esetében, és erről a menekültekkel való bánásmódra tekintettel Magyarország esetében "legalább el kellene gondolkodni" - áll a Der Spiegel írásában.
Külföldi sajtó Magyarországról - Németország
Megnyílt szombaton Münchenben az Oktoberfest, a világ legnagyobb népünnepélyeként számon tartott sörfesztivál.
Az első hordó sört a hagyományoknak megfelelően a müncheni főpolgármester, a szociáldemokrata Dieter Reiter ütötte csapra - a művelet a második ütéssel sikerült - , az első korsó sört pedig a bajor miniszterelnök, a konzervatív Horst Seehofer kapta a Terézia-réten (Theresienwiese), ahol a kezdetektől, 1810-től rendezik a fesztivált.
"Büszke nem vagyok, de azért örülök, hogy sikerült" - nyilatkozott Dieter Reiter söröshordó-csapolói teljesítményéről. Polgármesterként ez a második fesztiválja, és jobban teljesített, mint tavaly, amikor csak a negyedik ütésre sikerült megcsapolni a hordót. Elődje, az ugyancsak szociáldemokrata Christian Ude 21 Oktoberfestet nyitott meg.
Az idei a 182. Oktoberfest. A sör minden korábbinál drágább, korsónként - vagyis literenként - 10 és 10,40 euró közötti összeget kell fizetni érte. A fesztivál október 4-ig tart, és a szervezők várakozása szerint nagyjából 6 millió látogatót vonz a bajor fővárosba.
Megnyílt a müncheni Oktoberfest
A négyszeres világbajnok Sebastian Vettel, a Ferrari pilótája volt a leggyorsabb a Forma-1-es Szingapúri Nagydíj szombati időmérő edzésén.
A 28 éves német versenyző mögött a Red Bullt vezető ausztrál Daniel Ricciardo lett a második, míg a harmadik legjobb köridőt a szintén ferraris, korábbi világbajnok finn Kimi Räikkönen érte el.
A címvédő és jelenleg is éllovas brit Lewis Hamiltonnak - aki előzőleg sorozatban hétszer rajtolt az első helyről - ezúttal be kellett érnie az ötödik hellyel, míg a másik Mercedes-pilóta, a pontversenyben második német Nico Rosberg csak hatodik lett. Az idén először fordul elő, hogy nem mercedeses versenyző indul az élről: eddig 11-szer Hamiltoné, egyszer pedig Rosbergé lett az első rajtkocka.
Vettel legutóbb a 2013-as Brazil Nagydíjon szerezte meg a pole pozíciót, Szingapúrban pedig harmadik szombati sikerét ünnepelhette a villanyfényes pályán. A Ferrari előzőleg 2012-ben a Német GP-n diadalmaskodott időmérőn.
Az eddigi hét szingapúri futamon - mivel a városi aszfaltcsíkon nehéz előzni - ötször az élről induló pilóta nyert.
A futam vasárnap 14 órakor kezdődik.
A teljes rajtsorrend (az espnf1.com alapján):
1. sor:
Sebastian Vettel (német, Ferrari)
Daniel Ricciardo (ausztrál, Red Bull)
2. sor:
Kimi Räikkönen (finn, Ferrari)
Danyiil Kvjat (orosz, Red Bull)
3. sor:
Lewis Hamilton (brit, Mercedes)
Nico Rosberg (német, Mercedes)
4. sor:
Valtteri Bottas (finn, Williams)
Max Verstappen (holland, Toro Rosso)
5. sor:
Felipe Massa (brazil, Williams)
Romain Grosjean (francia, Lotus)
6. sor:
Nico Hülkenberg (német, Force India)
Fernando Alonso (spanyol, McLaren)
7. sor:
Sergio Pérez (mexikói, Force India)
Carlos Sainz Jr. (spanyol, Toro Rosso)
8. sor:
Jenson Button (brit, McLaren)
Felipe Nasr (brazil, Sauber)
9. sor:
Marcus Ericsson (svéd, Sauber)
Pastor Maldonado (venezuelai, Lotus)
10. sor:
Will Stevens (brit, Manor Marussia)
Alexander Rossi (amerikai, Manor Marussia)
Szingapúri Nagydíj - Vettelé a pole pozíció
| illusztráció |
Megjelent a Káldi-Biblia kéziratos töredékeinek hasonmás kiadása. Az 1626-ban Bécsben kinyomtatott bibliafordítás kézirattöredékeit még az 1980-as években találta meg Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az Esztergomi Szeminárium könyvtárában.
Erdő Péter a szombati könyvbemutatón a kézirat megtalálásának körülményeit ismertetve elmondta: az Esztergomi Szeminárium tanáraként és a szemináriumi könyvtár vezetőjeként figyelt fel Szent Atanáz műveinek 1522-es strassburgi kiadására, mivel azt egy kánonjogi pergamenkódex lapja borította.
A kötet restaurálása során derült ki, hogy a kötéstáblák kartonját tizenöt papírlevél alkotja, amelyek a Káldi György-féle bibliafordítás nyomdai kéziratából származnak.
A töredék két bibliai könyvet, a Prédikátor könyvét és az Énekek énekét teljes egészében tartalmazza, de más bibliai könyvekből is jelentős szakaszok találhatók rajta - ismertette a bíboros.
Erdő Péter elmondta: a kéziraton számos javítás található, a kinyomtatott Káldi-Biblia szövege pedig többnyire megegyezik a javított változattal. Ezenkívül a lapszéleken vörössel írt, az oldal-, illetve a sortörésekre vonatkozó jelek is találhatók. A nyomtatott szöveg pedig - ha nem is kivétel nélkül, de - követi ezeket a tördelési utasításokat. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a kézirat az első nyomtatás előtti változata a Káldi-Bibliának.
Erdő Péter szólt arról is, hogy ugyanennek a kéziratnak egy másik, szintén jelentős töredékét Holl Béla találta meg a Váci Egyházmegyei Könyvtárban, szintén egy kötéstáblában. Holl Béla e töredék alapján vizsgálta, hogy a Káldi György-féle bibliafordítás mennyiben lehet valóban az ő munkája, és úgy találta, hogy ennek számos dolog ellentmond. Az egyik, hogy amennyiben csak ő dolgozott rajta, akkor a teljes Ószövetséget 59 nap alatt kellett lefordítania. Ráadásul tudható, hogy a szintén jezsuita Szántó Arator István már az 1500-as évek végétől dolgozott a Biblia fordításán. Első munkája ugyan egy tűzvész során elpusztult, de ő ez után is, egészen élete végéig fordított.
A Káldi-féle bibliafordítás 1605 és 1607 között íródott. Ez a Káldi György által saját kezűleg írt kézirat azonban, amely megtalálható a Budapesti Egyetemi Könyvtárban, jelentősen eltér a nyomtatott kiadástól. Ezzel összehasonlítva az esztergomi és a váci töredékek arról árulkodnak, hogy semmiképpen sem csak egy személy dolgozott a szövegen. Hiszen volt egy ember, aki Káldi György szövegét lemásolta, és - a javítások alapján látszik, hogy - legalább kettő, de inkább több, aki komoly stilisztikai változtatásokat végzett a szövegen.
Erdő Péter a nyomdai kézirat további töredékeinek lehetséges lelőhelyéről szólva elmondta: a pergamenkódexen, amely az esztergomi kötetet borította, a neves középkori kánonjogász, Hostiensis legterjedelmesebb művének, Lecturájának egy részlete található. Ugyanennek a műnek ugyanebből a példányból találtak két levelet a Budapesti Egyetemi Könyvtárban, egyet pedig a Budapesti Központi Szeminárium Könyvtárában. Mindhárom levél olyan kötetet borított, amelyet a Nagyszombati Jezsuita Könyvtárban vettek állományba az 1630-as években. Következésképpen ott lehetett az a könyvkötő műhely, ahol a Káldi-féle kéziratot is feldarabolták, hogy a kötéstáblák kartonjának alapanyagául használják.
Megjelent a Káldi-Biblia kéziratos töredékeinek hasonmás kiadása
Ma kezdődik a PeCsa Zárófesztivál a Petőfi Csarnok előtti napozóréten. A négy nap során mások mellett a Beatrice, a Skorpió és a Karthago is fellép, mától vasárnapig huszonegy koncertet tartanak a lebontásra kijelölt épületnél.
A Petőfi Csarnok, a főváros akkori legnagyobb ifjúsági szabadidőközpontja 1985-ben a Karthago koncertjével nyitotta meg kapuit, harminc évvel később ugyanez a zenekar játszik itt utoljára vasárnap 21 órától.
A megnyitás óta csaknem 15 ezer rendezvénynek adott otthont a PeCsa, a látogatók száma meghaladta a tízmilliót. Az épület 2015 őszén végleg bezár, ezután elbontják, a tervek szerint helyére épül meg a Múzeumi Negyed részeként az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum.
A rendezvény célja, hogy a zenei szakma és a közönség méltó búcsút vegyen a koncerthelyszíntől, olyan együttesek fellépésével, melyek történetében a Petőfi Csarnok egykor meghatározó szerepet töltött be. Erre az alkalomra újra összeáll az Exotic, a Skorpió ismét kiegészül a gitáros Tátrai Tiborral, műsort ad a Z'Zi Labor és a Veresegyházi Asszonykórus.
A fesztivál négy napja során zenél továbbá az Auróra, a Beatrice, a Bulldózer, a B52 és Varga Miklós, Deák Bill Gyula, a Fáraó, a Karthago, a Lord, a Moby Dick, a Napoleon Boulevard, a P.Box (Debrecen), a Sing Sing, a Takáts Tamás Blues Band, Török Ádám és a Mini, az Unisex, Vikidál Gyula és Vörös István (Prognózis).
Ma kezdődik a PeCsa Zárófesztivál
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)