A New Zeland Herald pénteki beszámolója szerint a hosszú, szörfdeszkára hasonlító orrú bálnák megkövesedett maradványaira a Déli Szigeten, a Waitaki folyó környékén begyűjtött sziklaformációk vizsgálatakor bukkantak rá. A sziláikon keresztül a tenger táplálékát átszűrő bálnák abban az időszakban éltek, amikor a Zélandia kontinens két szigetté alakult - tudósított a The New Zealand Herald online kiadása.
   
A paleontológusok a megkövült bálnamaradványokból két további nemzetséget és három sziláscetfajt azonosítottak. A fajok a Waharoa ruwhenua és a Tokarahia kauaeroa elnevezést kapták, a harmadik, Tokarahia lophocephalusnak nevezett pedig egy újraazonosított faj, amelyre az 1950-es években egyszer már rábukkantak.
   
Ezek a fajok mind fontos helyet foglaltak el a cetfélék evolúciós családfáján. A Tokarahia lehetett az összekötő kapocs a bálnáknál a primitív, fogazott sziláscetek és a modern sziláscetek között.
   
A Otago Egyetem doktorandusza, Robert Boessenecker és tanára, Ewan Fordyce professzor korábban már két ősi bálnafajt azonosított, a mostani felfedezésükkel együtt már ötre emelkedett az Eomysticetidae családba sorolt fajok száma.
   
A tudósok tanulmánya a legutóbbi eredményekről a Zoological Journal of the Linnean Society és a PeerJ folyóiratokban jelent meg.
   
A Fordyce professzor és kollégái által kiásott Waharoa ruwhenua-maradványok között egy kifejlett és még fejlődésben lévő példányok fosszíliái is voltak, ami bepillantást engedett a szakembereknek a bálnafaj növekedésébe és a táplálék beépülésébe.
   
"A három faj koponyamaradványai jó állapotban maradtak fenn, látható, hogy az eomysticetideknek általában hosszú, érdekes, szörfdeszkaszerű orruk volt, a légzőnyílásaik a koponya elején helyezkedtek el, és az állkapocshoz hatalmas izmok csatlakoztak" - mondta el Boessenecker hozzáfűzve, hogy a kifejlett példányok 5-6 méter hosszúak lehettek.

http://www.nzherald.co.nz/nz/news/article.cfm?c_id=1&objectid=11511486

forrás: MTI

forrás: MTI

   
Hans-Peter Friedrich volt szövetségi belügyminiszter, a CDU/CSU konzervatív pártszövetség parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője a Passauer Neue Presse (PNP) című lapban megjelent interjúban példátlan politikai hibának nevezte a Magyarországról elindult menekültek ellenőrzés és regisztráció nélküli beengedését, és úgy vélte, hogy a döntésnek hosszabb távon súlyos következményei lesznek.
   
A rendőri felügyelet nélkül Németországban mozgó menekültek tömegére tekintve meg kell állapítani, hogy "elveszítettük az ellenőrzést" a folyamatok felett - mondta az Angela Merkel vezette CDU testvérpártjának tekintélyes politikusa.
   
Kiemelte: nagyon nehéz megbecsülni, hogy a Németországba beáramló emberek között hányan lehetnek az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet harcosai és iszlamista "alvó" terroristák. Hozzátette, hogy szerinte egyetlen ország sem tenné ki magát "ennyire naívan" ilyen veszélynek.
   
A PNP értesülése szerint a német biztonsági szervek a menedékkérők között eddig 29 olyan embert azonosítottak, akik bizonyíthatóan részt vettek a szíriai polgárháborúban. A központi befogadóállomásokról pedig naponta érkeznek újabb információk a hatóságokhoz feltételezett IÁ-tagokról.
   
A lap szerint bírálatok érik Gerhard Schindlert, a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnökét, amiért a napokban egy interjúban azt mondta, nincsenek arra utaló jelek, hogy terroristák lennének a menedékkérők között.     "Ez már nem felel meg a valóságnak" - mondták biztonsági források a bajor újságnak.
   
Markus Söder bajor pénzügyminiszter a Münchner Merkur című lapnak azt mondta, hogy "az áradat és a szívóhatás érezhetően erősödik", és ez "kezdi túlterhelni" az országot.
   
A Horst Seehofer pártelnök-bajor miniszterelnök egyik lehetséges utódjaként számon tartott politikus megjegyezte, hogy a CSU-t "meglepte" Angela Merkel döntése a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről, és jobbnak találták volna, ha a kancellár előbb megtárgyalja az ügyet a bajor konzervatívokkal.
  
 Most "ezrek szinte ellenőrizhetetlen bejövetele" zajlik - mondta Markus Söder, aki már korábban is bírálta a Magyarországról indult menedékkérők beengedését. Hozzátette: reméli, hogy nincsenek IÁ-harcosok a szíriai menekültek között.
   
A bajor pénzügyminiszter szemléletváltást sürgetett a menekültpolitikában.
   
A menekültek iránti szolidaritás, az áldozatvállalás és a befogadás kultúrájának nap mint nap tapasztalható jelei lelkesítőek és nagyszerű képet közvetítenek Németországról és Bajorországról, de világossá kell tenni, hogy Németország tartósan nem lehet "a világ összes menekültjének országa" - mondta Markus Söder.
   
Foglalkozni kell a hosszabb távú hatásokkal is - tette hozzá, rámutatva: megváltoztatja egy társadalom "kulturális statikáját", ha a bevándorlók száma meghaladja a születések számát, ezért a mostani menekülthullám révén mélyebbre ható változások indulnak el, "mint ahogy ebben a pillanatban sejtjük".
   
A tartós, hosszú távú kihívásokat még egyáltalán nem lehet áttekinteni, azt pedig tudomásul kell venni, hogy sok menekültnek "másmilyen az értékrendje és a világképe", mint a németeké. Ezért is fontos ellenőrizni, hogy ki érkezik Németországba - mondta Markus Söder.
   
Közben Angela Merkel a Rheinische Post című lapban megjelent interjúban védelmébe vette a Magyarországról elindult menedékkérők beengedését. Elmondta: a döntést egy "rendkívül kiélezett humanitárius helyzetben" hozta meg az osztrák kancellárral.
   
"Nagy bajban lévő emberekről volt szó" - tette hozzá a kancellár.
   
Ugyanakkor a döntés nem változtat azon, hogy továbbra is érvényesek az uniós menekültügyi szabályok, és ezeket minden tagországnak be kell tartania. Az is egyértelmű, hogy "méltányos tehermegosztásra van szükség Európában" - mondta Angela Merkel.
   
A német kancellár ismét megerősítette: a német alaptörvény előírásaiból következően a politikai menedékjogra jogosult emberek befogadásának nincs felső határa, de mindazoknak, akik nem szorulnak védelemre, "gyorsan vissza kell térniük hazájukba".
   
Angela Merkel és Werner Faymann osztrák kancellár egy héttel ezelőtt, szombatra virradó éjjel hozott döntést arról, hogy a Magyarországról elindult menedékkérőket beengedik Németországba. Azóta már nagyjából 40 ezren érkeztek meg Münchenbe, a bajor fővárosba.

http://www.pnp.de/nachrichten/bayern/1802534_Ex-Innenminister-im-PNP-Interview-Wir-haben-die-Kontrolle-verloren.html
http://www.merkur.de/politik/fluechtlinge-minister-soeder-erneuert-csu-kritik-an-kanzlerin-merkel-zr-5517013.html
http://www.rp-online.de/politik/deutschland/angela-merkel-grundrecht-auf-asyl-kennt-keine-obergrenze-aid-1.5383275

forrás: Facebook

Az Európai Bizottság még 2013-ban hozott rendeletet arról, hogy 2015. szeptember 26-tól csak az abban foglalt szezonális határfoknak és hangteljesítménynek megfelelő gáz fűtőkészülékeket lehet forgalomba hozni és/vagy üzembe helyezni. Miután a bizottsági rendeletet automatikusan alkalmazni kell minden tagállamnak - mint a tervezet indoklása megállapítja - a kereskedőknek volt idejük felkészülni az új követelményekre.
  
A bizottsági rendelet ugyanis 86 százalékos szezonális hatásfokot ír elő, amelyet csak a kondenzációs gázkazán képes teljesíteni. Ez a fűtőkészülék a füst hőjét is hasznosítja, viszont jóval drágább az alacsonyabb hatásfokú, hagyományos készüléknél.
  
Ez év tavaszán tudatosult a forgalmazókban, hogy közeleg a szeptember 26-i határidő. Májusban egy asztalhoz ültek a kormány, a gázszolgáltatók és a kazángyártók képviselői. Ezt követően a Magyar Energiahatékonysági Intézet azt közölte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium - a szakmai szervezetekkel egyeztetve - kétéves türelmi időszak bevezetését kezdeményezi a már forgalomba hozott, de az új követelményeknek nem megfelelő, hagyományos gázkazánok felszerelésére.
  
Ezzel szemben a mostani tervezet a nem lakossági - szakzsargonban: nem egyetemes szolgáltatásra jogosult - fogyasztóknál nem ad türelmi időt, míg a lakosság az év végéig élvezheti azt. A tervezet indoklása szerint az uniós rendelet azon megfogalmazása, hogy szeptember 26-tól csak 86 százalékos hatásfokú gázkészüléket lehet forgalomba hozni és/vagy üzembe helyezni, azt jelenti, nemzeti hatáskörbe került annak eldöntése, hogy a forgalmazásra vagy pedig az üzembe helyezésre vonatkozzon ez a határidő.
  
Miután a rossz hatásfokú készülékek megléte a közép-kelet-európai országokra jellemző, a jogalkotó megnézte a környező országok gyakorlatát. Így például Szlovéniában és Észtországban sem forgalomba hozni, sem pedig üzembe helyezni nem lehet 86 százalékosnál alacsonyabb hatásfokú készüléket szeptember 26-tól. Ezzel szemben Csehországban és Lengyelországban szeptember 26. után forgalomba hozni nem, de üzembe helyezni bármeddig lehet az eddig az időpontig megvásárolt készüléket.
  
A magyar tervezet a kettő között áll azzal, hogy az üzembe helyezés végső határnapját határozza meg.
  
Az indoklás kifejti, a szabályozás során figyelemmel kellett lenni arra, hogy Magyarországon közel 2,5 millió gázkészülék és 4,5 millió konvektor van beszerelve. Jelenleg közel 20 ezer készülék van raktáron a kereskedőknél, ezért lehetőséget kell biztosítani, hogy a már forgalomba bocsátott - készleten lévő - készülékeket értékesítsék. A lakossági végfelhasználóknak pedig a már megvásárolt készülékek beszerelésére kell időt biztosítani.
  
A beszereléshez szükséges időre, valamint a költségekre ad tájékoztatást a rendelettervezet melléklete. Így a kiviteli terv elkészítésétől az üzembe helyezésig tartó idő összesen 48 nap. Szeptember 26-tól az év végéig ennek a duplája áll rendelkezésére annak, aki a már megvásárolt hagyományos gázkazánt akarja felszereltetni. A minimum költség pedig - a hagyományos, kéménybe kötött kazán 100 ezer forintos árával együtt - 245 ezer forint.
  
A teljes költség a legolcsóbb, 250 ezer forintos kondenzációs készülék esetén pedig legalább 395 ezer forint.

Célja, hogy véget vessen a nőkben kialakult szégyen érzetnek, és a vagina hogyan is néz ki valójában. A művész állítja, hogy naponta kap leveleket nőktől, akik eme alkotás révén leküzdötték szorongásaikat....