A DreamWorks stúdió, amelynek egyik társalapítója Steven Spielberg, nem hosszabbítja meg augusztusban lejárt forgalmazási szerződését a Walt Disney Co. filmvállalattal - osztotta meg értesülését a Variety.com.

 
A Disneyvel kötött szerződés 2009-re nyúlik vissza, de közben a Disney a Marvelt és a Lucasfilmet is felvásárolta, és ezzel érdeklődési iránya erősen átalakult.
  
A Disney két további DreamWorks-produkciót forgalmaz még, az egyik, a Kémek hídja Spielberg rendezésében októberben debütál a mozikban, a The BFG című film pedig július 1-jétől látható Észak-Amerikában. Utóbbi egyébként az első Disney-koprodukcióban készült munka, egyúttal Spielberg első Disney-filmje. A DreamWorks minden korábbi produkcióját a Disney-hez tartozó Touchstone forgalmazta.
  
Hollywoodi források szerint a DreamWorks valószínűleg a Universal stúdióval köt forgalmazási megállapodást, ám ezt egyelőre nem ütötték nyélbe. Spielberg volt a Universal idei nagy sikerének, a Jurassic World című dinós filmnek az executive producere.
  
A DreamWorks hamarosan olyan filmekkel jelentkezik, mint Lasse Hallstrom A Dog's Purpose című munkája, a The Girl on the Train Tate Taylor rendezésében, Emily Blunt főszereplésével és a 2017 márciusára várható Ghost in the Shell, amelynek sztárja Scarlett Johansson.

http://variety.com/2015/film/news/steven-spielbergs-dreamworks-to-leave-disney-possibly-for-universal-1201583836/

Spielberg DreamWorks stúdiója otthagyja a Disneyt



Lajosmizse, 2015. szeptember 3.

Rendőrök helyszínelnek az M5-ös autópályán Lajosmizse közelében, ahol meghalt egy ember, amikor szalagkorlátnak ütközött egy személygépkocsi 2015. szeptember 3-án. 

Az áldozat feltehetően illegális bevándorló.

A gépkocsit vezető magyar embercsempész elmenekült a helyszínről, de a rendőrök elfogták.

forrás: MTI
kép: Donka Ferenc

Elfogtak egy az M5-ös autópályán halálos balesetet okozó embercsempészt



Gáz-, illetve távhővezeték-építés miatt hétfőtől október közepéig útszűkületre kell számítani a XI. kerületi Villányi út Tas vezér utcai kereszteződésénél - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) csütörtökön az MTI-vel.

 
A közlemény szerint hétfőtől várhatóan két hétig a Móricz Zsigmond körtér felé haladó útpályán a villamosvágány-zóna mellett, megközelítően 15 méter hosszon végzik a gázvezeték-építési munkálatokat. Ez idő alatt az autóbusz-közlekedés és az autós forgalom a szegély melletti szűkített útszakaszon továbbra is egy sávon haladhat.
  
Szeptember 21-étől október 19-éig az útpályán a régi akna elbontását végzik majd, emiatt a villamosvágány-zóna felől az útpályán mindkét irányban útszűkületre kell számítani. A távhővezeték-építés két helyen keresztezi a közúti forgalmat, ott ideiglenes átjárókon biztosítják a közlekedést.
  
A BKK azt kéri az autósoktól, hogy az érintett szakaszon fokozott figyelemmel közlekedjenek.

Hétfőtől forgalomkorlátozás lesz a Villányi út egy szakaszán

A magyar válogatott két helyet rontva a 37. a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) legfrissebb, csütörtökön nyilvánosságra hozott világranglistáján, amelyet változatlanul a Copa Americán ezüstérmes Argentína vezet Belgium és a világbajnok németek előtt.
   
Az első tíz helyezett között egy változás történt, a Copa Americán győztes chileiek a tizedikről a nyolcadik helyre jöttek fel, helyet cserélve Angliával.
 
A FIFA honlapja alapján a magyarokkal azonos Európa-bajnoki selejtezőcsoportban szereplő csapatok közül a pénteken Budapesten szereplő román együttes a hetedik helyet foglalja el, míg az északír (41.), a görög (44.), a feröeri (75.) és a finn (92.) csapat a magyarok mögött áll a rangsorban.
 
A legfrissebb FIFA-ranglista (zárójelben az előző helyezés):

 1. (1.)  Argentína 1442 pont
 2. (2.)  Belgium 1269
 3. (3.)  Németország 1248
 4. (4.)  Kolumbia 1224
 5. (5.)  Brazília 1209
 6. (6.)  Portugália 1186
 7. (7.)  Románia 1176
 8. (10.) Chile 1149
 9. (9.)  Wales 1146
10. (8.)  Anglia 1143
...37. (35.) MAGYARORSZÁG 740
...41. (40.) Észak-Írország 687
...44. (44.) Görögország 657
...75. (75.) Feröer-szigetek 459
...92. (89.) Finnország 351

Magyarország 37., Argentína továbbra is első

illusztráció


Igazolatlan eredetű, hamisított folyékony mosószert találtak Alsónémedi térségében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei egy teherautóban - közölte a NAV az MTI-vel csütörtökön.

 
A pénzügyőrök ekáer-ellenőrzés keretében néztek át az 5-ös számú főúton egy magyar rendszámú pótkocsis tehergépjárművet, amely a fuvarlevele alapján 22 ezer kilogramm mosógélt szállított Barcelonába.
 
A vizsgálat közben a pénzügyőröknek feltűnt, hogy a 4,55 literes kiszerelésű flakonokba eltérő mennyiségű mosószert töltöttek, ezen kívül a flakonok tetejének kidolgozása szemmel láthatóan gyenge minőségű fröccsöntési technológiával készült. Az előzetes szakértői vélemény alapján kiderült, hogy a mosószerek hamisítványok.
 
A NAV tájékoztatása szerint a tételes vizsgálat azt is megállapította, hogy a fuvarokmányhoz képest 2 raklappal kevesebb mosószert rakodtak a pótkocsira, továbbá a szállítmányra ekáer-számot sem kértek előzetesen.
 
A pénzügyőrök az összesen 4608 flakon hamisított folyékony mosószert lefoglalták és ismeretlen tettes ellen iparjogvédelmi jogok megsértésének gyanúja miatt feljelentést tettek. A bűncselekmény elkövetésével okozott vagyoni hátrány mértéke megközelíti a 17 millió forintot.

Hamisított mosógélt foglaltak le a pénzügyőrök



Az idei nyár ízelítőt adott abból, amire az éghajlati változások miatt a jövőben számíthatunk - összegezte az Országos Meteorológiai Szolgálat az elmúlt időszak tapasztalatait az MTI megkeresésére.

 
A most véget ért nyár az 1901 óta rögzített adatsorban a harmadik legmelegebbnek bizonyult, a forró, aszályos időszakokat pedig "heves események" zárták le, amik felhőszakadásokkal, helyenként jégesővel és erős szelekkel jártak - emelték ki.
  
Idén nyáron öt hőhullámos időszak volt, ebből a júniusi és az augusztus végi másodfokú hőségriasztást eredményezett, a további három pedig indokolttá tette a legkomolyabb, harmadfokú riasztást. Az első hőhullámot már júniusban megtapasztaltuk, június 11-15. között a napi középhőmérséklet meghaladta a 25 Celsius-fokot, majd a július 4-8., július 17-24. és augusztus 7-17. időszakokban a 27 fokot is tartósan átlépte a napi középhőmérséklet. Utóbbiak nyomán az országos tiszti főorvos hőségriadót rendelt el. Ezt követően a nyár egy újabb meleg periódussal zárult, augusztus 27-től a napi középhőmérséklet ismét 25 fok fölött alakult.
  
A komoly hőhullámos napok - amikor a napi középhőmérséklet tartósan, legalább három napig meghaladja a 27 fokot - száma több mint három hetet tett ki: 23 ilyen nap volt az idén, ennél csupán 2012-ben volt (eggyel) több. Országos átlagban 41 hőségnapot - amikor a napi maximum legalább 30 fok - regisztrált a meteorológiai szolgálat, ez 19 nappal haladja meg az 1981-2010-es normál értéket. Ezen felül az említett időszak alapján szokásosnak nevezhető két forró - amikor a napi maximum 35 fok, vagy annál magasabb - nappal szemben idén országosan 13 ilyen nap volt. A legmagasabb hőmérsékletet ezen a nyáron augusztus 12-én Budakalászon mérték, ahol 39,6 fokig melegedett a levegő. A nyár legalacsonyabb hőmérsékletét július 11-én, Zabaron rögzítették: 3,1 fokig hűlt le a levegő.
  
A meteorológiai szolgálat kitért arra is, hogy a budapesti, leghosszabb hőhullám 1992 nyarához köthető, ekkor 11 egymást követő nap felelt meg a legmagasabb fokozatú hőségriasztás kritériumának. Az idei leghosszabb hőségriasztás megközelítette ezt, 10 napos volt, augusztusban. Az állóvizek hőmérséklete is szokatlanul magas volt a hosszantartó hőség miatt: augusztus 10-én Siófoknál 29 fokos volt a Balaton.
  
Mindemellett ezen a nyáron Budapesten rekordszámú trópusi éjszakát is át kellett vészelni. A fővárosban összesen majdnem egy hónapot tett ki azon éjszakák száma, amikor a levegő nem hűlt 20 fok alá. A budapesti éghajlati idősorban ez a legmagasabb érték 1901-óta.
  
A jelenlegi adatok szerint összességében a nyári középhőmérséklet 22,1 fok volt, 2 fokkal magasabb a szokásosnál. Különösen magasak voltak a napi maximumok, 2,6 fokkal haladták meg országos átlagban az 1981-2010-es időszak méréseit. Így az előzetes adatok alapján a most zárult nyár a harmadik legmelegebbnek bizonyult 1901 óta.
  
Mindemellett a csapadék szeszélyes időbeli és térbeli eloszlásban érkezett az idei nyáron. Országos átlagban 136,3 milliméter volt az évszakos csapadékösszeg, ami kevesebb, mint a szokásos 70 százaléka. Az idei nyár az 1901 óta megkezdett sorban a csapadék szempontjából az alsó negyedbe sorolható, azóta ez volt a 26. legszárazabb nyár Magyarországon. Ugyanakkor - mint felidézték - "a szárazsággal járó hőhullámokat megtűzdelő intenzív események során", helyenként, alig egy óra alatt több mint egyhavi mennyiség hullott. A július 8-án érkező markáns hidegfront során, a Fejér megyei Fehérvárcsurgón 30 perc alatt csaknem 40 milliméter eső hullott. Ehhez az eseményhez köthető a nyár legerősebb széllökése is, Aszódon 130,7 kilométer/órás szelet mértek akkor. Az augusztusi forróságot 17-én, több helyen felhőszakadással, özönvízszerű esővel járó zivatarok zárták. Budapesten a rendkívüli csapadék városszerte károkat okozott, alámosott utakat, pincéket öntött el. A legnagyobb napi csapadékösszeg 120,5 milliméter volt, ami Tiszaörvény környezetében hullott - írta a meteorológiai szolgálat.
  
Kitértek továbbá arra is, hogy a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja által kiadott előrejelzések szerint az ősz az átlagosnál melegebb lesz, szeptember és október kissé szárazabb, a november átlagosan csapadékos. Ebben az időszakban a hirtelen felhőszakadások - mint amiket a nyár során tapasztalni lehetett - nagyon ritkák, inkább "kezelhető" esőzések a jellemzőbbek.
  
A havi középhőmérséklet szeptemberben 15-16, novemberben 4 fok körül alakul. Az Országos Meteorológiai Szolgálat ugyanakkor megjegyezte: még akkor is, ha az átlagosnál melegebb ősz várható az előrejelzés szerint, ebbe az évszak végén "bármilyen halmazállapotú csapadék belefér".

A nyár a jövőbeli éghajlatváltozásokra figyelmeztet

Megtalálták a világ legnagyobb, mintegy 400 kilométer széles meteorbecsapódási helyszínét Ausztrália középső részén.

 A tudósok szerint a nagyméretű aszteroida pillanatokkal földet érése előtt ketté tört, az ütközés pedig sebeket ejtett a földkéreg mélyén is - írja a Science Daily internetes portál.

   
A több száz millió évvel ezelőtti kettős becsapódás nyomán képződött kráterek már hosszú ideje eltűntek, azonban az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) geofizikusai az esemény következtében a földkéreg mélyén létrejött "hegekre" bukkantak.

 Andrew Glikson, az ANU régészeti és antropológiai karának tudósa elmondta, a becsapódási zónát egy geotermikus kutatás részeként végzett fúrás során találták meg az Ausztrália középső területén fekvő Warburton-medencében.

  "Mindkét aszteroida átmérője nagyobb lehetett mint 10 kilométer, így számos, bolygónkon élő korabeli faj végét jelenthette az esemény" - vélte a tudós.

A hatalmas becsapódás tényének ismerete új tudományos elméletek előtt nyithatja meg az utat a Föld történetével kapcsolatban. Az ANU kutatója hangsúlyozta, hogy a hasonló meteorbecsapódások sokkal fontosabb szerepet játszhattak a földi élet evolúciójában, mint azt korábban gondolták.

Az esemény pontos dátuma ismeretlen. A környéken található kövek 300-600 millió évesek, azonban hiányoznak az olyan bizonyítékok, amelyek más becsapódási helyszíneken megtalálhatóak. Például egy 66 millió évvel ezelőtti nagyméretű meteorbecsapódás a Mexikói-öbölben komoly mennyiségű hamut juttatott a légkörbe, amelynek lerakódása kimutatható a világ különböző pontjain található kőzetek rétegeiben. A hamucsóva következtében halhatott ki számos faj is a Földön, köztük sok dinoszaurusz.

 Andrew Glikson szerint azonban nem található hasonló lerakódás a nagyjából 300 millió éves ausztráliai kőzetrétegekben. "Ez egy rejtély. Nem ismerünk olyan kihalási eseményt, amely összeköthető lenne ezekkel a becsapódásokkal. Az a gyanúm, hogy az ütközés 300 millió évnél is régebben történhetett" - hangsúlyozta a tudós.

A kutatók több mint két kilométer mélyen fúrtak le a földkéregbe, a fúrómagban pedig olyan kövek nyomaira bukkantak, amelyeket a kivételesen magas hőmérséklettel és nyomással járó hatalmas becsapódás üveggé alakított át.

A fúrás mellett a tudósok elvégezték a földkéreg mélyének mágneses modellezését is. A vizsgálat olyan rejtett "kupolákat" mutatott ki a földkéregben, amelyek a mélyebben fekvő földköpenyre jellemző anyagokban, így vasban és magnéziumban is gazdagok voltak.

 Andrew Glikson elmondta: két ilyen hatalmas és mélyre nyúló kupola található a földkéregben, amelyek a becsapódást követően jöhettek létre. Ahogy a földkéreg "visszaugrott" az ütközés után, magával sodorta az alatta fekvő földköpeny kőzeteit is.

  Az aszteroida két részének becsapódási helyszíne együttesen több mint 400 kilométer széles átmérőjű, az ütközés nyomai keresztülhaladnak a földkérgen, amely ezen a vidéken nagyjából 30 kilométer vastag.

http://www.sciencedaily.com/releases/2015/03/150323110000.htm

Megtalálták a világ legnagyobb meteorbecsapódási helyszínét