A BKK MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tűzijáték ideje alatt a hatóságok lezárhatják a Vörösmarty téri, a Batthyány téri, a Kossuth Lajos téri, a Fővám téri, a Szent Gellért téri, a Ferencei terei és a Móricz Zsigmond körtéri metrómegállókat. Mind a négy metróvonalon a szerelvények 18 óra és fél 11 között sűrűbben, 1-3 percenként közlekednek.
    További fontos változás, hogy rövidített útvonalon közlekedik délelőtt, valamint 18 órától a 2-es villamos, megosztva, két szakaszon jár 18 órától az 5-ös, a 7-es és a 105-ös busz, valamint a 18-as villamos, a 7E pedig 18 óra után nem közlekedik.
    Terelt útvonalon szállítja az utasokat egész nap a 41-es villamos, reggel a 16-os busz, amely 8.45-től már nem közlekedik, 14 órától a 15-ös és 115-ös, 18 óráig a 17-es és 86-os, illetve a 105-ös busz, valamint a 19-es villamos, 18 órától pedig a 8-as, a 27-es, a 110-es és a 112-es busz, a 61-es villamos, valamint a 916-os és a 990-es éjszakai busz.
    A 178-as busz, illetve a 47-es és 49-es villamos csak 18 óráig közlekedik, ez után a szerelvények helyett a 19-49-es jelzésű pótlóbusz jár. A 107-es buszok 18 és 23 óra között csak a Deák Ferenc térig közlekednek. A Szent István-bazilikánál nem állnak meg a 9-es, a 15-ös és 115-ös buszok.
    A metrók mellett a BKK a legfontosabb járatokat 23 óráig sűrítve közlekedteti.

   
Az állami ünnepen a Várkert Bazár főbejáratához látogatók részt vehetnek a díjtalanul megtekinthető egész napos rendezvényen, melynek keretében délelőtt tíz órakor felvágják Magyarország Tortáját, mely idén Szó Gellért Pannonhalmi sárgabarack-pálinkás karamelltortája lett.
   
A helyszínen délelőtt fellép a Kolompos zenekar, délután játékos gyermekprogram indul a Buborék együttessel, a nap végéhez közeledve pedig koncertet ad a Hot Jazz Band, az Irie Maffia és a Csík Zenekar - tájékoztatták a szervezők szerdán az MTI-t.
   
A bejárat előtti, forgalomtól elzárt, a Clark Ádám tér és a Döbrentei tér közötti útszakasz egész nap a Magyar Ízek Utcájának ad otthont, melynek látogatói többek között csimbókos levest, paradicsommal készített kukoricakását, szilvalekváros csavartfánkot, barackos süteményeket és sparhelten sült lepényeket kóstolhatnak a Magyarország tortája, a Szent István-napi tönkölyös kenyér, a honvédségi Tessedik mézes körtetorta és a cukormentes Barackos buboréktorta mellett. A kínálatban emellett lekvárok, gyümölcslevek, sajtok és kézműves italok is szerepelnek.
   
A programok az ünnepnap után is folytatódnak a Várkert Bazárban, amely augusztus 23-án ad otthont a KLASSZ a pARTon elnevezésű rendezvénysorozatot záró zongoraestnek Ching-Yun Hu és Érdi Tamás zongoraművészek fellépésével.
   
A KLASSZ a pARTon eddigi koncerthelyszínei – Balatonfüred, Alsóörs, Csopak és Paloznak – a balatoni táj jellegzetes gasztronómiai finomságait is elhozzák a Duna-parti közönségnek. 
   
A nyár utolsó hetében, augusztus 26-án a Minimyst énekes, dalszerző és producer ad élőzenekaros, akusztikus jellegű koncertet a Várkert Bazárt Szárazárok színpadán. Az est vendége Kozma Orsi énekes.

   
A madridi székhelyű Afrikai Evolúciós Intézet (IDEA) kutatócsoportja a Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmányában arra kereste a választ, hogy mikor szállt le az ember elődje a fáról és hogyan kezdett el kőeszközöket használni - írta szerdán az iflscience.com tudományos portál.
   
Az emberek és a csimpánzok általános vélekedés szerint egy közös őstől származhatnak, amely úgy 13 millió évvel ezelőtt élt. De az, hogy az ember különálló evolúciós fejlődése miként zajlott le, a részletek tekintetében még mindig rejtély. A kutatás egyik fontos része a csimpánzok és az emberek kezének tanulmányozása, hogy kiderüljön, hogyan változott a végtag az idők múlásával.
   
Az IDEA tudósai a legkorábbi "modern emberszerű kéz" maradványát fedezték fel a tanzániai Olduvai-szorosban: a csont 1,84 millió éves. A kutatók szerint egy meg nem határozott modern megjelenésű emberszabású leszármazott csontja lehetett, amely hasonló a Kelet-Afrikából származó Homo erectushoz és olyan más ősi emberszerűekkel élt együtt, mint a Paranthropus boisei és a Homo habilis. A fellelt kézcsont azonban jobban hasonlított a modern emberére, mint a többieké.
   
Az olduvai emberféle (OH) ujjperccsontja arra utal, hogy az emberi kéz már az evolúció elején elnyerte mai formáját, és azóta alig változott. A 3,6 centiméter hosszú lelet az egyik kéz kisujjából származik, és azért kiemelkedő a jelentősége, mert a csont egyenes.
   
Akadnak korábbi kézleletek, ám azok ujjai görbültek - tehát alkalmasabbak a fákon zajló életre. "A felfedezés azt mutatja, hogy ez a faj százszázalékosan a földi élethez kötődött" - közölte Manuel Domínguez-Rodrigo, az IDEA szakembere.
   
Feltételezések szerint a mai ember ősei 2,6 millió évvel ezelőtt kezdték el az eszközhasználatot, bár egyes kutatások egészen 3,3 millió évig tolják ki ezt a korszakhatárt. Mindenesetre erre az időszakra a kéznek már alkalmasnak kellett lennie az eszközhasználatra. Erre azonban nagyon nehéz bizonyítékot találni, így aztán a mostani felfedezés ebből a szempontból is jelentőséggel bír.
   
A modern ember kezéhez való hasonlatosság azt a korábbi kutatást erősíti, amely arra az eredményre jutott, hogy a kezeink viszonylag egyszerűek. A fosszíliából ítélve kétmillió éve az emberi kéz egyáltalán nem fejlődött - jelentette ki Domínguez-Rodrigo.
   
Az egyenes kézcsontok kifejlődése lehetővé tette őseink számára, hogy könnyebben megfogjanak tárgyakat, amiben az is segített, hogy a hüvelykujj szembefordíthatóvá vált a többi ujjal.
   
Az emberi kéz evolúciójának pontosabb megértéséhez a felfedezett kézcsont mellett az ugyan ahhoz a kézhez tartozó további csontokat is meg kellene találniuk a kutatóknak vagy egy több mint kétmillió éves hasonló leletet - mondta Domínguez-Rodrigo.
    
http://www.iflscience.com/environment/oldest-modern-looking-human-hand-bone-could-shed-light-our-evolution

 
Augusztus 20-án, csütörtökön nagyobb területen felszakadozhat a felhőzet, a Dunántúl középső területein valószínű a legtöbb napsütés. A nyugati, déli határvidéken, a Tiszántúlon még napközben is valószínű eső, zápor, egy-egy zivatar, de mind előfordulásában, mind mennyiségében kevesebb lesz a csapadék. Több helyen megélénkül, elsősorban az Észak-Alföld térségében, valamint zivatarok környezetében meg is erősödik a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet 13-18, a legmagasabb hőmérséklet 19-25 fok között valószínű.
  
A veszélyjelzés szerint csütörtökre a nap folyamán várható sok eső miatt Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. Emellett Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében felhőszakadásra is figyelmeztet a meteorológiai szolgálat. Ezekben a megyékben csütörtökön az intenzív záporokból, zivatarokból rövid idő alatt 25-30 millimétert meghaladó csapadékmennyiség is hullhat.
  
Pénteken általában gomolyfelhős, napos időre van kilátás, de az ország keleti, északkeleti harmadán több lesz a felhő, és a Dunától keletre elszórtan zápor, esetleg zivatar is kialakulhat. Napközben megélénkülhet a szél. A minimumhőmérséklet 11-16, a maximumhőmérséklet 20-25 fok között alakul.
  
Szombaton napos idő várható sok gomolyfelhővel. A középső és keleti megyékben lesz felhősebb az ég, nagyobb eséllyel ezeken a helyeken fordulhat elő elszórtan záporeső. A leghidegebb órákban 11-16 fok lehet. Napközben 20-25 fokig melegszik a levegő.
  
Vasárnap is túlnyomóan napos idő várható, kevés gomolyfelhővel, legfeljebb egy-egy zápor fordulhat elő. A minimumhőmérséklet 9-14, a maximumhőmérséklet 22-26 fok között alakul - olvasható az előrejelzésben.

 
A magyar nyelvű felületen az ügyfelek független, szakmailag megbízható mérések alapján ellenőrizhetik internetszolgáltatásuk minőségét, a le- és feltöltési sebességet, késleltetést, valamint a hálózatsemlegességet, amely alapján minden internetes tartalomnak, szolgáltatásnak egységes, megkülönböztetés nélküli sávszélesség jár.
  
A hatóság a fogyasztóvédelmi célú weboldallal, a szolgáltatóknál tapasztalt hiteles adatok közzétételével növeli az internet-előfizetési piac átláthatóságát. Mivel egy helyen, közvetlenül összehasonlíthatóak a versenytársak eredményei, ez a hatóság várakozásai szerint élénkítheti majd a hírközlési szolgáltatók közötti piaci versenyt is.
  
Az előfizetők a honlapon térképes és táblázatos verzióban város- és utcaszintű, részletes lebontásban is rákereshetnek arra, hogy milyen átlagos sebesség- és lefedettségi értékek jellemzőek szerte az országban, a teljes hazai piacon. A fogyasztók regisztráció nélkül is háromféle mérés összesített eredményei közül választhatnak a szelessav.net oldalon: megtudhatók az NMHH mérőautói által dokumentált adatok, a regisztrált felhasználók által elvégzett mérések eredményei, valamint azok az értékek is, amelyeket NMHH-s mérődobozok rögzítenek. Az oldalon közérthető magyarázatok is olvashatóak a kapcsolódó fogalmakról.
  
Az internethasználók saját maguk is beküldhetnek adatokat, ehhez csupán regisztrálniuk kell az oldalon, és már indíthatják is a méréseket a számítógép vagy az okostelefon böngészőjéből.
  
Ha a szélessávú internetszolgáltatások minőségi jellemzői a mérések alapján - elsősorban a le- és feltöltési adatsebesség - elmaradnak a szolgáltatók által hirdetett maximális értékektől, az ügyfélnek lehetősége van arra, hogy regisztráció és öt mérés után mérődobozt igényeljen az NMHH-tól.
  
A mérődobozok a fogyasztó otthonában vagy más, általa meghatározott helyen automatizáltan működnek, olyan időpontokban, amikor a helyi hálózaton nincs olyan egyéb forgalom, amely a mérési eredményeket torzíthatná. A mért adatok alapul szolgálhatnak a szolgáltatónak jelzett előfizetői bejelentéshez, esetleges hatósági vizsgálat indításához is, és a honlapon lévő más adatok összehasonlításával jelezhetik azt is, ha érdemes más szolgáltatót igénybe venni - olvasható az NMHH közleményében.

 
A vizsgálat majdnem ezer olyan ember bevonásával készült, akiknél műtétet és kemoterápiát is alkalmaztak a vastagbélrák kezelésére. A Journal of Clinical Oncology című folyóiratban közölt eredmények szerint a kávéfogyasztás azoknál bizonyult a legjótékonyabb hatásúnak, akik napjában négy vagy több csészével fogyasztottak a nedűből - vagyis nagyjából 460 milligrammnyi koffeint vettek magukhoz.
  
Ezeknél a pácienseknél 42 százalékkal kisebb volt a valószínűsége a rák kiújulásának, mint a kávét nem fogyasztóknál és 33 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak bele a rákba vagy egyéb betegségbe. Napi két-három csésze kávé jóval szerényebb jótékony hatással bírt, míg napi egy vagy kevesebb csészényi kávé csupán minimális védelmet jelentett.
  
Az ígéretes eredmények ellenére a tanulmányt vezető Charles Fuchs óva inti a nem kávézó pácienseket attól, hogy elkezdjenek kávézni - olvasható a The Daily Mirror című brit napilap internetes oldalán.
  
"Ha valaki rendszeres kávéfogyasztó és vastagbélrák miatt kezelik, akkor ne hagyja abba a kávézást. Ha azonban nem iszik kávét és azon gondolkodik, hogy elkezdjen, először mindenképpen konzultáljon az orvosával" - jegyezte meg a szakember, hangsúlyozva, hogy további tanulmányokra lesz szükség a friss eredmények megerősítéséhez.
  
A mostani tanulmány az első a világon, amely összefüggést mutatott ki a koffeintartalmú kávé és a vastagbélrák kiújulásának kockázata között.
  
Számos közelmúltbeli tanulmány eredményei sugallják, hogy a kávé védelmet nyújthat a rák különböző típusainak, köztük a posztmenopauzális (változókor utáni) emlőrák, a melanóma, a májrák és a prosztatarák kialakulásával szemben.

    (http://www.mirror.co.uk/news/uk-news/bowel-cancer-re-occurrence-slashed-6270645)